Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-10 / 108. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. május 10., csütörtök TMr ■ *• 1985-ig, 100 millióra kívánjak növelni a baromfiállományt. A képen: Broyler-csirkék a „December 2.” baromfitenyésztő telepen. Gazdag termést hozott a banán a Hoai Thina mezőgazda- sági termelőszövetkezetben (Fotók: VNA — MTI — KS) VIETNAM A jobb ellátásért A Vietnami Kommunista Párt 1982 márciusában megtartott V. kongresszusa a 80-as évek legfőbb feladatául a mezőgazdaság erőteljes fejlesztését tűzte ki célul. A mezőgazdaságnak valóban alapvető a jelentősége a lakossági igények kielégítésében, az életszínvonal fokozatos emelésében. Az V. pártkongresszus a cél elérésére három fő követelményt jelölt meg. A legfőbb: a lakosság ellátása az alapvető élelmiszerből. Ez a fontos cél minden más gazdásági feladatot megelőz. A második: a könnyűipar egyre növekvő ellátása alapanyaggal. A harmadik: az export gyors növelése. Az első helyen a fő táplálék, a rizstermelés fokozása áll. Mindenekelőtt a Vörös folyó és a Mékong-delta mezőgazdasági termelését kívánják fokozni az északon meglevő és a délen létesülő termelőszövetkezetek megszilárdítása révén. 1985-ig lényegében be akarják fejezni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Új ösztönző-rendszerek segítenek abban, hogy a jelenleg egy- kétszeri helyett háromszor arathassanak évente. A tervekben. szerepel az úgynevezett „gyorsrizs” bevezetése. amely a hagyományos hat hónap helyett három hónap alatt hoz új termést. A testvérországok segítségével bővíteni kívánják a korszerű technikát, fokozni a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. E célokat szolgálja néhány nagy létesítmény, mint például Hoa Binhnél. a Fekete folyón. létesülő víztároló, amely 1,5 millió hektár terület vízellátását biztosítja majd, továbbá a háborúban elpusztult Cam Duong-i szuiperfoszfátgyár újjáépítése és továbfejlesztése. .valamint számtalan kis létesítmény. amelyet a helyi szervek és szövetkezetek saját erőből építenek. A szövetkezetek egyharmada már elértté a párt által kitűzött célt: a hektáronkénti öt tonnás rizstermést, 500 szövetkezet átlagtermése már az évi nyolc tonnát is túlhaladta. A csúcsot a Dai Pbuoc tsz tartja, amely tavaly 22 tonna termést takarított be egy hektárról. A mezőgazdaság fejlesztésére mintegy egymillió hektár földet fogtak művelés alá. főleg a ritkábban lakott északi hegyvidéken, a közép-vietnami fennsíkon és a Mekong-délta egyes vidékein. Az elmúlt alig egy évtizedben másfél millióan telepedtek ide a városokból. Egy sor intézkedést hoztak a tartalékok feltárására, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségének növelésére. Így rendelet kötelezi a termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a termőföld egész évi. többszöri kihasználására. A szövetkezeti tagok díjazása tavaly óta a végeredménytől függ Persze, a rizstermelés növelése önmagában nem oldja meg az élelmezési problémákat. Ezért szélesítik az úgynevezett szárazkultúrák — a kukorica, a manió. ka, a betate és a burgonya stb. — vetésterületét. Rizsegységben számolva, 11,6 millió tonnáról 17 millió tonnára emelkedett a termés 1976 óta. Ez majdnem elegendő a lakosság ellátásának biztosítására. Ugyanezen cél érdekében az állattenyésztésben 1985- ig el akarják érni a 13—14 milliós sertés-, a 4,7—5 milliós bivaly-, szarvasmarha- és a 100 milliós baromfiállományt. Jelentősen növelni akarják a kaucsuk. a tea és a kávé termelését is. A vietnami mezőgazdaság sokrétűségére jellemző, hogy mindezeken felül még számos zöldségfélét, gyógynövényt termelnek, továbbá gyapotot, jutát, kendert, cukornádat, földi mogyorót, banánt, narancsot, mandarint. kókuszt és más déli gyümölcsöket. Gáti István KAMBODZSA Délkelet-ázsiai pagodavarázs Lapunk Baráti látogatáson című összeállításaiban már több ízben foglalkoztunk a kambodzsai nép forradalmának történetével, s az ott élők hétköznapjaival. Mostani írásunkban Muong Sowath, hazánkban tanuló khmer-ösztöndíjas segítségével az egzotikus ország lakóinak ünnepi és vallási szokásait mutatjuk be úgy, ahogyan azokat ő látta és átélte. A délkelet-ázsiai ország vallása a buddhizmus, e vallás szent nyelve pedig a páli. Az itt élők gondolkodásában, érzelemvilágában az anyagi javak megszerzése korántsem olyan fontos, mint mondjuk egy Nyugat- Európa területén élő átlagembernek. A kambodzsaiaknál az egyéni tisztaság és az emberi lélek megismerése szent dolog. Hiszen Buddha vallása az ázsiai földrészen a keleti humanizmus egy formája. Az évszázados szertartások fontos szerepet játszottak az ország mindennapi életében. A legtöbb ünnepet ősi tradíciók szentesítik. A kegyelet része például az a rítus, amelynek során tömjénrudacskát égetnek az ülő Buddha szobra előtt. Nemcsak Kambodzsa, hanem a kelet-ázsiai földrész egyik legszebb templomépülete a Phnom Penh-i aranypagoda. A hitélet gyakorlásában nemzetközi zarándokhelynek számít az Angkor Wat pagodaváros. amelynek párját sehol sem leljük fel. Ezt az épületegységet 889-ben Yacovarman alapította. Évszázadokig a khmer királyok székhelye volt. Országunk lakói április 13. és 15-e között ünnepük az új évet. Ez a nap nemzeti ünnep, s ősi, több ezer éves szokáson alapul. Ugyanis a keleti ember gondolkodásában és az ősi vallási tanítások diktálta elképzelés szerint az új év kezdete az év legmelegebb hónapjára kell hogy essék. Ekkorra gyakorlatilag befejeződik a rizs aratása, így a falusiak talán még több örömet találnak a népi vigasságokban, mint a városlakók. Ekkor városban és falun minden dolgozó fizetett kéthetes szabadságot kap. Mindenfelé zajlik az élet, ünneplőbe öltözött sétálókat látni. A különféle árnyjáték-színhá- zak kapui megnyílnak, s zsúfolásig telik a terem idősekkel, gyerekekkel. Többen hagyományos ünnepi ruhát öltenek, s kezükben virágcsokorral, gondosan összeállított élelmiszercsomaggal keresik fel az istenek lakhelyeit azért, hogy elmondják imájukat. Az ünnep második napján majdnem mindenki részt vesz a szertartásokon, ugyanis a boncok, a buddhista papok tanítása szerint ekkor érkezik Tevoda, a természetfölötti nagyhatalmú angyal, aki alászáü az égből, hogy megáldja a világot. Erre a szertartásra szolgálnak azok az oltárok, amelyek láthatók a városi házak veren- dáin éppúgy, mint a falusi kunyhók előtt. Erre a megszentelt emelvényre virágvázát helyeznek, s mellé illatszereket, gyümölcsöket, egy korsóban vizet, füstölő- rudakat és gyertyákat. A rudakat a szertartás kezdetén meggyújtják. A Tevoda érkezésének időpontját pontosan megadja a holdnaptár. Ekkor a családtagok összegyűlnek az oltár előtt, s a kellő pillanatban, az angyal jelenésekor megszólalnak a pagodák gongjai, dobjai, köszöntve az ünneplőket, s ünnepeltet egyaránt. Ilyenkor a szerzetesek változatos étkezésen vesznek részt, amelynek fogásait a hívek biztosítják számukra. De mielőtt még hozzálátnának a finom és ínyencfalatokhoz, az imamalmot pörgetve többször recitálják a Lótuszvirág ékes kelyhében című imát. A buddhista rítusnak megfelelően a hívők csak a szerzetesek után kezdhetik meg étkezésüket. Az októberi adományün- nepkor a tehetősebb emberek ajándékokkal lepik meg a vallási helyek főpapjait azzal a céllal, hogy azokat a község szociális intézményének fejlesztésére fordítsák. Moung Sowath TANZÁNIA Dar es Salaam-i levél gók által produkált ütemtől. Ennefk fő dka nem az élveszületésék alacsony számában, mint inkább a jelentős felnőtt- és csecsemőhalandóságban keresendő. A Magyarország területénél tízszer nagyobb Tanzániának húszmillió lakosa van. Az éves népszaporulat meghaladja a három százalékot. Ez az érték sokszorosa az európai átlagnak, de elmarad az élvonalba tartozó fejlődő orszáKevés orvos — sok beteg Tanzániának is — mint sok más fejlődő országnak — a gazdasági bajok, nehézségek mellett meg kell küzdenie a szinte tragikusan szegényes egészségügyi ellátás szülte problémákkal. Egy olyan országban, ahol az éhség mindennapos jelenség és széles tömegeket sújt, természetesen nem sok jut az orvosképzésre és a betegellátás megszervezésére. Jelenleg az országban mindössze ezer (!) szakképzett orvos dolgozik. így minden orvosra átlagosan húszezer lakos jut. Ez az arány persze csak a statisztikái átlag. A valós helyzet ennél sokkalta rosszabb, mivel négyszáz orvos a fővárosban tevékenykedik. Ily módon Dar es Salaamban „csak" mintegy nyolcezer. vidéken viszont több mint harmincegyezer lakost kell ellátnia egy-egy orvosnak. A nehéz és az elmúlt évek folyamán fokozatosan romló életkörülmények hatására a külföldön, jelentős állami támogatással képzett szakemberek nem térnek vissza hazájukba, inkább más. jobb életkörülményeket biztosító országokban telepednek le. Ennek következtében a lakosság évről évre fokozódó mértékben van kitéve a földrész és az éghajlat jellegzetes betegségeinek. A problémát egyre szélesebb tömegek próbálják az úgynevezett „gyógyító emberek” szolgálatainak igény- bevételével megoldani. Kuruzslás és gyógyítás A „medicineman”-nak nevezett gyógyító ember nem más. mint egyszerű kuruzsló. Azazhogy mégsem egyszerű, mert éppen a szegény orvosi ellátás miatt rengeteg ember egészségét tartja a kezében. Tanzánia némely vidékére orvos még soha nem jutott el. Ilyen helyeken az emberi élet mindenható és egyedüli letéteményesei ezek a kuruzslók. Sok bajnak, betegségnek tudják a természetes ellenszerét. de nagy azon betegségek száma. amelyet „házi’ módszerekkel lehetetlen meggyógyítani. Ezek. az orvostudományhoz általában nem sokat értő emberek1 évente — többek között — sok száz fiatal' gyermek halálát okozzák. A betegek torokman- duléját kioperálják, helyesen ismerve fél az operáció szükségességét, de a beavatkozás következtében fellépő vérzést sok1 esetben nem tudják megállítani, így a fiatal paciens elvérzik. A kormány nem tiltja be működésüket, mivel munkájuk nélkül még magasabb lenne a megbetegedettek halálozási arányszáma. A hivatalos politika inkább arra törekszik, hogy az egyébként szinte kivétel nélkül írástudatlan gyógyító embereknek — szervezett formában — valamiféle egészségügyi alapképzést adjon. Terjedőben a malária A problémák néhol groteszk megközelítése nem szabad, hogy feledtesse azt a nagyon is szomorú tényt, hogy sok afrikai országnak, köztük Tanzániának is meg kell küzdenie olyan betegségekkel, mint a malária. az álomkár. kolera és bilharzia. A hetvenes években úgy tűnt. hogy a mérsékelt ütemű gazdasági növekedés lehetőséget teremt az egyes számú népbetegség, a malária Visszaszorítására. A kezdeti eredmények után azonban, a mind súlyosabbá váló belgazdasági helyzet egyre kisebb anyagi lehetőséget biztosít a malária elleni harcra. Sajnos, ma a világ maláriával legfertőzöttebb körzetei között Tanzánia is szerepel. A .betegséget az Anophe- les-szúnyog nősténye terjeszti. Szúrásával a betegség kórokozóját, a plasmodiu- mot az emiber vérébe juttatja, azaz, a maláriában szenvedő emberről átviszi az egészséges emberekre. A szűkös anyagi lehetőségek csökkentették a szúnyogirtásra fordított összegeket, illetve szinte teljesen megbénították a mocsarak lecsa- polásának munkálatait. így a szúnyogok ismét elszaporodhattak, most már esetenként olyan maláriakórokozót terjesztve, amelyek nem reagálnak az egyik fő megelőző, illetve gyógyító szerre. a choloquinre. A váltóláz e fajtája, az úgynevezett chloroquin-re- sistens malária keletkezése — érdekes módon — gazdasági tényezőkre vezethető vissza. A szegényes gyógyszerellátás éveken keresztül még azt sem tette lehetővé. hogy az orvoshoz forduló kevés számú beteg elegendő gyógyszert kapjon. A maláriás beteg mdndösz- sze két-három chloroquin tablettával nem tudta kigyógyítani magát a váltólázból. Ellenkezőleg! A szervezetbe bevitt elégtelen mennyiségű hatóanyag a kórokozókat nem pusztította el, hanem ellenállóvá tette a gyógyszerrel szemben. Az elmúlt négy évtized alatt ez a folyamát odáig fejlődött. hogy ma az országban regisztrált maláriás megbetegedések több mint egynegyede nem gyógyítható e hagyományos szerrel. A ma ismert négy maláriatípus mindegyikét egyetlen gyógyszei- sem gyógyítja. A betegség elleni küzdelemben jelentős állomást jelentene egy polivalens — azaz. mind a négy malária- fajtára egyaránt alkalmazható — sizer felfedezése, de a kutatások nagyon lassan haladnak. Ezen munka nagyságának érzékeltetésére álljon itt egy példa. Az USA hadügyminisztériuma által finanszírozott maláriaprogram keretében az elmúlt néhány év folyamán egy katonai-egészség- ügyi kutatóintézet kétszóz- negy venezer (!) vegyületet ellenőrzött, de mindössze tizenkettő bizonyult valamelyest is hatásosnak. A ti- zetkét vegyületből azonban csak egy esetében van remény arra, hogy hatásos maláriaellenes gyógyszer készüljön belőle. Természetesen a tanzán anyagi lehetőségek összemérhetetlenül szerényeb- bék. így a helyi eredmények sem valami biztatóak. Az ország jelenlegi, nagyon súlyos gondokkal küzdő egészségügyi ellátási helyzetén csakis egy szélesebb nemzetközi összefogás segíthet. Egy ilyen együttműködés azonban a kedvezőtlen, gondokkal teli világgazdasági folyamatok elhúzódása miatt még várat magára. Dar es Salaam, 1984. május. Nyíri Iván összeállította: Gyurkó Géza
