Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. május 9., szerda 5. „A Szovjetunióban, tegnap...” Tizenegy esztendővel ezelőtt indult a „Ki tud töb­bet a Szovjetunióról?” című vetélkedősorozat. A szakmunkástanulók részére kiírt versengést első ne­kifutásra az egri 212-es Szakmunkásképző Intézet di­ákjai nyerték. Az elkövetkezendő kilenc esztendőben „csupán” az országos élmezőnyben végeztek. Idén új­ra győztek. Vetélkedők győztesei. Nap mint nap jelenik meg ró­luk híradás, elolvassuk, és elfelejtjük még a nevüket is. Bele sem gondolunk, mennyi munka, lelemény, szerencse és izgalom áll eredményeik mögött. A győztes csapat tagjai: Bóta Lajos. Gruber József, Ittes Endre. Kormos László, felkészítő tanáruk Rapcsák Istvánná. Arcukon nem lát­szik örömmámor. Alig szól­nak. — Miért ez a nagy csend? — Jobb kedvünk volt az eredményhirdetés után — mondja a tanárnő. — De ez elmúlt. — Hogyhogy? — Nem kellett volna a televíziós ráadás — mond­ja Bóta Lajos aki kineve­zés nélküli csapatkapitány. — Tudod, a versenyekben nem is az eredmény a leg­fontosabb, hanem a játék tisztasága. Az, hogy leülsz az asztal mögé. és tudásod­tól függően első is lehetsz, meg utolsó is. — A televíziós versengés­ből hiányzott ez a tisztaság? — Szó sem volt nagybe­tűvel írt „bundáról”. de nem véletlenül szállt le a jó hangulat, s természetesen nem azért, mert kevesell­tük az elért eredményt. — A televíziós verseny ugyanis csak a ráadás volt. összehívták a középiskolá­sok és szakmunkástanulók versenyének győztes csapa­tait, azért, hogy a nyilvá­nosság előtt is számot ad­janak tudósukról. Beszél­jünk most az előzmények­ről! — A házi versenyen negy­venhét osztály csapata in­dult. A legjobb tizenkettő vett részt az intézeti vetél­kedőn. Az első és második helyezett gárdából válogat­tuk ki azokat, akik márci­us 2-án. a megyei verse­nyen képviselték a 212-est. A megyeit megnyerték a fiúk. A területi döntőn, Budapesten második helye­zést értek el. Az országos versenyt április 6-án rendez­ték meg. Elsők lettek az eg­riek, második helyen vég­zett az a székesfehérvári társaság, amely a területin megelőzte őket — mondja a tanárnő. A dicsőségen túl „ráadás­képpen” nyertek a fiúk egy Balaton-parti faházat, amelyben három esztendőn át az iskola tanulói tölthe­tik vakációjukat. Első számú jutalomképpen pedig idén nyáron tíz napot tölthetnek a Szovjetunióban. — Hogyan készültetek fel a vetélkedőre? — A kérdések a Szovjet­unió című folyóirat írásait kérték számon. Végigolvas­tuk az elmúlt évfolyamok anyagát, és témánként fele­lősöket i elöltünk ki. no és hegyeztük a fülünket, ami­kor tévében, rádióban olyan híreket hallottunk, hogy „a Szovjetunióban tegnap __” — Ittes Endre sza­vába váj? Kormos László: — Ez így nagyon egysze­rűen hangzik, de a döntő előtt ilyen „apróságokkal” négy-öt órát is el töltöttünk. — Mi volt a vetélkedő legérdekesebb epizódja? — A legérdekesebb most következik: Moszkva és Szo- csi — válószol Bóta Lajos. — Említse meg. hogy kö­szönöm a kollégák segítsé­gét — veszi át a szót a ta­nárnő. — Néha, legalábbis a finis előtt még az órákról is elengedték a csapat tag­jait. Szerencsére a fiúk nem éltek vissza ezzel a „kedvezménnyel”... — amint a napló bizonyítja. — Lesz ennek a munká­nak folytatása? Hogyan ka­matoztatjátok a verseny során megszerzett tudást? — Indulunk a „Szakma kiváló tanulója” versenyen. Díszes kulcs fekszik az asztalon. Jelképesen ez nyitja a balatonsberényi fahózat.... s e négy fiú számára az önművelés kapu­ját is. Szabó Péter Arcok a gyöngyösi KlSZ-bizottságról Deák Magdolna Csia Lászlóné Kovács Éva A mátraalji város, Gyön­gyös ifjúsági szervezeteit jelenleg 13 fős KISZ-bizott­ság irányítja. A testületben tevékenykednek, az iparban, mezőgazdaságban, valamint a pedagógus és tanulói terü­leteken dolgozó fiatalok. A KISZ-bizottság tagjaival az elmúlt évi munkáról, az idei feladatokról beszélgettünk. Csia Lászlóné Kovács Éva, a GYÖNGYSZÖV Áfész KISZ-bizottságának tagja, mozgalmi munkájukról mondja. — Sikeresnek mondhatom az elmúlt évet. A fizikai dolgozók közt tagépítő munkánk igazán eredmé­nyes volt. Tavaly még csak két KISZ-alapszervezet dol­gozott, most viszont három tevékenykedik területünkön. Mindezekhez nagyban hoz­zájárult a pattinka- és a rézművesüzem fiataljainak lelkesedése. Sokat javult kapcsolatunk az úttörőkkel, tartalmasabb, élőbb lett. Jól dolgoztak az ifjúsági szocia­lista brigádok is. — Jelentő® eredményeite­ket a KISZ KB Dicsérő Ok­levele is bizonyítja. — Most tovább folytatjuk a „Munkád mellé add a neved” mozgalmat, amelyet a KISZ kezdeményezésével sikerült kiszélesítenünk. KISZ-bizottságunk volt a fő kezdeményezője, szerve­zője a ,yKi tud többet Gyöngyösről?” elnevezésű vetélkedősorozatnak. Ezt egy színvonalas döntővel zárjuk. Deák Magdolna a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat oktatási előadója, KISZ tanácsadó tanár, az üzemi KISZ-bi- zottság tagja, — Nálunk három dolgozói és öt tanulói KlSZ-alapszer- vezetben 200 fiatal tevé­kenykedik. A mozgalmi munkánk egyik legjelentő­sebb eleme a gazdasági fel­adatok. célkitűzések meg­valósításában való részvétel. A vállalati kommunista mű­szakokon kívül KlSZ-bizott- ságunk évente két pluszmű­szakot szervez. Ilyen érte­lemben is segítik a fiatalok a tőkés- és szocialista ex­port növelését. Nagyon kemény fizikai munkát végeznek, amely­nek fontos meghatározója a minőség. De megvannak a hagyományos formák: szín­ház-. mozi látogatások, sportrendezvények, kirán­dulások stb.. amelyekhez je­lentős anyagi támogatást biztosít vállalatunk. — Az idei terveitek? — Szeretnénk, ha a fizi­kai dolgozók közt több KISZ-tagnak lenne, a tanu­lók közt pedig a hatásukat akarjuk növelni. És persze továbbra is segítjük az ex­portot. A közigazgatásban történt változás, a járások megszű­nése közvetlenül nem érin­tette a városi KlSZ-bizottsá- got. A most sorra kerülő KISZ-küldöttértekezletig egy épületben dolgozik a városi és a járási testület. A vár­ható változásokról, felada­tokról Nagy József, a KISZ Gyöngyösi Városi Bizottsá­gának titkára tájékoztatott. — A KISZ-tagság létszá­mát illetően lesz változás, növekedés. Várhatóan csak­nem 80 közvetlen irányítású alapszervezet, 25 KISZ-bi- zottság tartozik a küldött- gyűlésen megválasztásra ke­rülő városi testület irányí­tása alá A bázisüzemek fiataljain kívül idetartoznak majd a lakótelepi és mező- gazdasági KISZ-aLapszerve- zetek is. — Azt hogy a küldöttgyű­lés előtt hozzánk költözött a járási KISZ-bizottság. jó át­menetnek tartom. Van le-? hetőség egymás jobb meg- * ismerésére, értem ezt a te- • rületek sajátosságaira is. A jókat átvesszük, megtartjuk, továbbvisszük ... Mun­kánkra jellemző az együtt­gondolkodás, bizonyítja ezt a közös testületi ülés ren­dezvénytervének kialakítá­sa. Együtt készülünk a vá­rosi KISZ-küldöttértekezlet lebonyolítására. Korcsog Béla A megnyitó pillanatai (Foto: Nemeti Zsuzsa) Országos IG-csűcs született Gyöngyösön találkoztak a legjobb ifjúgárdista lövészek Mint már hírül adtuk, idén tizenhatodszor került sor országos ifjúgárdista lö­vészverseny megrendezésére. Helyszíneként most első íz­ben Gyöngyöst jelölték ki abból az alkalomból, hogy a város fönnállásának 650 éves jubileumát ünnepli. Ezúttal mintegy kétszázan mérték össze tudásukat a városi, megyei elődöntők legjobb­jai. A kétnapos esemény meg­nyitására szombaton a Fő téren került sor. Miután Sós Tamás, a KISZ megyei első titkára üdvözölte a résztvevőket,, köztük Virág Károlyt, a megyei pártbi­zottság titkárát, Tringer Gyula ezredes, az MHSZ fő­titkár-helyettese megtartatta ünnepi beszédét. Mint töb­bek közt mondotta: „az If­jú Gárda tagjainak, a mai fiatalnak nemcsak az a fel. adata, hogy gyarapítsa tudá­sát, munkájával gazdagítsa társadalmunkat, hanem az is, hogy óvja, védelmezze társadalmi rendünket, szoci­alista hazánkat. A hazafias- honvédelmi nevelés és felké­szítés közös tevékenységében kiemelt szerepe van a lövé~ szetnek, megtanulni a fegy. verrel bánni, a fegyvert használni. A versenyben nem lehet mindenki első, de nem lehet vesztese sem, mert elvégeztétek a felada­tokat, tapasztalatokban gaz­dagabban tértek haza”. Nos, ha mindenki nem is, de jó páran tehettek tarso­lyukba díjakat. Annak elle­nére, hogy a szombat dél­utáni, esti kellemes szabad idős programok ugyancsak kifáraszthatták a résztvevő­ket. A vasárnapi lőtéri ta­lálkozó után a következő győzelmek születtek. Csapatversenyben elsők lettek a Komárom megyei­ek 1397 köregységgel, jutal­muk többek közt nyolc ifjú- gárdista díszegyenruha. Alig lemaradva tőlük második, illetve harmadik helyen vé­geztek a Bács-Kiskun me­gyeiek és a Budapest I.. A lányok legügyesebbjének Mándi Magdolna (Szolnok) bizonyult. 190 köregysége országos IG-csúcs. öt követ­te eredményével Kertész Ró­zsa (Békés) és Sáfárné Ma­tus Katalin (Budapest I.). A férfiaknál Török Imre (Békés) lett az első 184 kör­egységgel, második Mándity István (Bács), harmadik pe­dig Szilvási Sándor (Buda­pest I.). A jól sikerült kétnapos akció vasárnap délután zá­rult. A versenyzőket Fodor, né Gombos Klára, a KISZ megyei titkára búcsúztatta. Fórum a felnőttkor küszöbén Mint köztudomású, idén ismét megrendezik a diá­kok és a fiatal felnőttek if­júsági parlamentjeit. E fó­rumok egy évtizedes múlt­ja garanciája lehet annak, hogy a „gyermekbetegsége­ken túllévő” tartalmas, hasz­nos tanácskozásokra kerül­jön sor. Milyen figyelemre méltó tapasztalatok halmozódtak fel az elmúlt tíz év alatt? A technikai előkészítéssel van az esetek többségében kevesebb gond. Gyakran előfordul viszont, hogy az előző ifjúsági parlament do­kumentumait csak közvetle­nül a soron következők előtt veszik elő ..leporolni”. Az is megesett az elmúlt év­tizedben, hogy egy-egy fó­rumon a fiatalok magukba fojtották, eltitkolták ered­ményeiket és gondjaikat Az eddigiek tanulsága, hogy célszerű a KISZ- és szakszervezeti szerveknek egységes álláspontot kialakí­tani a lényeges kérdéseket illetően, és ehhez bevált módszernek bizonyult az együttes testületi ülések al­kalmazása. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a vállalaton (intézményen) belüli több lépcsős parla­mentek lehetőségével az in­dokoltnál kisebb mértékben éltünk. Az idén cél az is, hogy a rendezvények alkal­mával ráirányítsák a figyel­met az időszerű ifjúságpoli­tikai kérdésekre és mozgó­sítsanak a közösség előtt ál­ló gazdasági és társadalmi feladatok megoldására. Több új elemmel is talál­kozhatunk az ez évi tanács­kozásokat érintően. Ezek közül a legfontosabb, hogy csökkent a túlszabályozott­ság, nőtt a munkahely" KISZ- és szakszervezeti szervezetek szerepe. írásban kell a parlament elé terjeszteni az előző in­tézkedési terv egyes pont­jainak „tételes elszámolá­sát”, valamint az ifjúságpo­litikai célú pénzeszközök felhasználásáról szóló jelen­tést, illetve ugyanezek ter­vezetét az elkövetkezendő három évre. Remélhetőleg nemcsak az élenjáró KISZ-szervezetek kívánják felhasználni e ta­nácskozásokat a felsőbb KISZ-szervek küldöttgyűlé­sei határozatának és saját programjuknak, törekvéseik­nek széles körű megismer­tetésére. Bízhatunk abban is, hogy az 1984. évi parlamentek jelentős eseményekké vál­nak a folyamatos ifjúságpo­litikai munkában és nem csupán alkalmanként telje­sítendő feladatot jelentenek. Gazsó László a KISZ megyei titkára MÉG EGYSZER AZ EDDÁRÓL Beszélgetés az Edda-könyvről Sok-sok huzavona után — csaknem egyévi késéssel, mégiscsak a boltokba került az Edda-könyv. A legendás vidéki zenekar azóta már „elhalálozott”, de a könyv emlékét kegyelettel megőr­zi. Köszöí\hető ez az egyko­ri egri vízipólósnak, ma ki­tűnő újságírónak (sportúj­ságírónak!): Riskó Gézának. — Miért várt eddig nyom­dafestékre a könyv? — Ha elmarad egy kon­cert. ezt többnyire úgy szokták mondani: technikai okokból. Maradjunk ennyi­ben. — Jó. de az is érdekelne, miért foglalkozott ezzel a zenekarral olyan kitartóan? — A rockban az Edda Művek olyan sikereket ért el, ami engem megdöbben­tett. Sokáig én is vidéken éltem — , többek között Egerben is — de a vidék és a főváros közti falakat ilyen elementáris erővel le­dönteni, igazán tiszteletet parancsoló. Példa se igen volt még rá. Csóró zenekar­ként hogyan tudott felemel­kedni. legyőzni mindent és mindenkit, s az ország első zenekarává válni — mert az volt sokáig! —. figyelemre méltó teljesítmény. Erről szól a könyv. — S még mérői? — Hangsúlyozni szeret­ném, hogy nemcsak az Ed- da-rajongóknak írtam, má­sok is találnak benne meg­szívlelendőt és követésre méltót. A gondolat egyéb­ként már 1981-ben foglal­koztatott. de eddig kellett várni. .. — Érdekes lehet még a könyv a zenekar felbomlása után is? — Bízom benne, hogy sok újat elmond a fiúkról, de másokról is. A legenda to­vább él, s a hamarosan megjelenő negyedik, búcsú­nagylemez. amely javarészt a záró koncert anyagából készült, újból feléleszti az Edda-tüzeket! — Kiről ír legközelebb? — Pege Aladárról. Most fejeztem be a könyvet és nemsokára napvilágot lát. Egyébként számomra az Ed­da-történél még nem ért véget. .. Temesi László összeállította: Németi Zsuzsa Nagy József

Next

/
Thumbnails
Contents