Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-25 / 121. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. május 25., péntek ÖRÖKZÖLD ÉRTÉKEK Szókratész védőbeszéde A szellemiekben bővelkedő görögség egyik legkiemelkedőbb gondolkodója, rendszerező elméje Platón volt. Nem volt szakbarbár, hiszen nemcsak a filozófia, hanem az irodaiam berkeiben is otthonosan mozgott. Tudta — sokkal szerényebb képességű utódai, ezzel sajnos még ma sincsenek tisztában —, hogy a legbonyolultabb összefüggéseket is színesen, érdekesen, világosan, közérthetően kell kifejteni. Ezt elsősorban tisztelt és szeretett mesterétől, Szókra- tésztől tanulta, akit sok szempontból példaképének tekintett. Így aztán érthető, hogy első alkotó korszakának legjelentősebb művében, a Szókratész védőbeszédében az ö emlékét idézi. A több mint 2350 esztendeje született munka semmit sem vesztett frissességéből, aktualitásából. A benne felsorakoztatott észrevételek zöme ma is mérlegelésre méltó. Igaz, a szerző a hanyatló athéni demokrácia ezernyi hibáját ostorozza, de az emberi természet körökhöz nem kötődő tévelygéseit is pellengérre állítja, köztük olyanokat, amelyek napjainkban is burjánzanak. A dialógus nemcsak tartalmilag, hanem formailag is örökzöld érték, ugyanis írója ismeri a jellemzés, a figurák egyéniesítésénék titkait, a feszültségkeltés, a drámai szerkesztés fortélyait. Ennek köszönhető, hogy rögvest az egykor volt városba varázsol bennünket, s mi nemcsak szemlélői, hanem cselekvő részesei is leszünk a játéknak, egy póz- talan, őszinte, szókimondó, a csorda-regulát elutasító személyiség megrázó, de végső soron felemelő tragédiájának. Közben mai analógiákat keresünk és találunk, megmosolyogjuk mások és magunk botlásait, azaz némileg jobbá nemesedve távozunk. Ezekre a nagyszerű lehetőségekre érzett rá szerdán este Gyöngyösön a Jászai- díjas Jordán Tamás, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze, s az ötletességben egyáltalán nem szűkölködő Fehér György rendező. Az előadás dirigensének érdeme, hogy a színpadra parancsolta a produkciót, s a közönség is innen kísérte figyelemmel az eseményeket, azaz megteremtődtek ebben az atomkorivá kicsinyített, illetve korszerűsített mini hellén színházban az átélés, az azonosulás, az önvizsgálat, a megtisztulás, azaz a hamisítatlan katarzis legideálisabb feltételei. A többiről az a színész gondoskodott, aki hiánytalanul jelenítette meg a filozófus-óriás alakját. A hangütés bizonytalankodása után mindjárt mesterfokra váltott, s felvillanyozta, megbabonázta a hallgatóságot. Uralta a csendet is,'remekül karakte- rizált a hosszúra nyújtott, de soha nem felesleges, a mindig indokolt szünetekkel. Jóvoltából azzal a Szókratésszel találkoztunk, akinek nyíltsággal- ötvözött etikai tartása számunkra nemcsak erkölcsi mérce, hanem megbecsülendő, továbbfejleszr- tendő hagyaték is. Pécsi István Virágok Poriból Egy finnországi kamarakórus hangversenyéről (Tudósítónktól): Nem mindennapos eset még Finnországban sem, hogy egy ballagó általános iskolai osztály egy külföldi testvérvárost válasszon búcsúkirándulás helyszínéül. Ezt a kivételes lehetőséget az elmúlt napokban az evangélikus templomban hangversenyt adó, Pori városából érkező 26 tagú zenei tagozatos osztály több évi áldozatos, szorgalmas munkájával érdemelte ki az ottani iskolavezetéstől és Pori várostól. A 9. osztályos (16 éves) gyerekek finnországi testvérvárosunk vezető helyen álló zenei tagozatos általános iskolájának végzős tanulói, több mint két évig gyűjtöttek erre a tanulmányi kirándulásra. Igazgatójukkal és kísérő tanáraikkal együtt a népünk iránt érzett rokonszenv és barátság, városunk és az egri fiatalok megismerésének vágya vezérelte őket „zarándokújukon”, hogy az egykori közös őshaza valamikor beszélt „atyanyelvét” — ma már csak anyanyelvi szinten —, a zene szavával megidézzék. Tették ezt őszinte hittel, sugárzó szép szőke fiatalságukkal, példázva ezzel északi testvéreink a miénkhez hasonló muzikalitását, zenei érzékenységét. Műsorukban a közös éneklés-zenélés több formáját mutatták be a lelkes hallgatóságnak, a kamaraműfajok sokarcú példatárának felvonultatatásával: így hallottunk finn szerzőktől duettet, tercettet, fuvola- és gitárkísérettel, nyolctagú ileánykart három szólamú népdalfeldolgozást énekelve, és a fiúkkal kiegészült 26 tagú kis vegyeskart, akik Schubert, Sibelius, valamint svéd és karjalai szerzők művein túl egy Bárdos Lajos-művel is kedveskedtek nekünk. A finn fiatalok ittlétük során találkoztak az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola hasonló korú fiataljaival. Szerdán hagyták el városunkat, hogy a főváros nevezetességeivel is megismerkedjenek. A következő napokban az ottani XXII. kerületi zeneiskola meghívására koncertet adnak és vasárnap utaznak vissza, hogy elvigyék magukkal az itt szerzett élményeken túl baráti üdvözletünket finn testvéreinknek. Molnár Klára ERDÉSZ JUDIT KIÁLLÍTÁSÁRÓL Népi díszítőművészetünk legszebb alkotásai joggal sorolhatók a nemzet egyetemes értékei iközé. Látás- és alkotásmódjából, motívumkincséböl merítenék mindazok, akik egyéniségükön átszűrve, felfrissítve illesztik felbomlott hagyományos környezetükből a megváltozott körülmények közé. Erdész Judit a szépségre érzékenyen reagáló művész. S joggal mondhatjuk, hogy mesterségének művésze. A népi díszítőművészet területéről a viseletek megőrzését, újraformálását választotta munkája középpontjának. A hagyományos női és férfi viseletdarabok egyszerű szabásvonalát megtartva, díszítésének szerkesztésmódját, motívumkincsét és színvilágát megőrizve teremti újjá, sajátos hangon. Kiállítása az egri Ifjúsági Házban látható szombatig. A természetes anyagok reneszánszát éljük. Erdész Judit bátran nyúl a kenderhez. lenhez és pamuthoz, kihasználva az anyag adta lehetőségeket. Vászoningjei, ingvállai természetességükkel kiemelkedő darabok. A kékfestőből, klottból, selyemből tervezett viselet- együtteseinél gyakran már a különleges szabásvonal, fodros vagy rövid derék, plisszírozás vált ki újszerű hatást. Saját maga gyűjti, rajzolja le az alapul szolgáló viseleteket, motívumokat, amelyek döntő többsége Észak-Hevesiből származik. Fő gyűjtőterülete a Mátra- és a Bükkalja. Alkalmanként borsodi, erdélyi és a magyar nyelvterület más vidékeiről való darabokat is feldolgoz. A népművészet motívumai között kézről kézre alakuló, sokszor soha nem látott fantáziavirágok vannak, de élni kezdenek, ha megfelelő módon alkalmazzák őket. A szakácskákra, mellényekre, vizitikékre, ingvádiakra hímzett virágok, jól megválasztott hímző- technikájukkal, színezésükkel biztosítanak különleges harmóniát. Vizitkés fekete ruha, palóc szakácskával Minden tárgy magában hordja a népművészet alapelvét: a célszerűség, hasznosság. esztétikum egységét. Mindemellett ruhád nem múzeumi tárgyak, hanem élő darabok, amelyeket bárki szívesen viselne. Erdész Juditnál a mesterségbeli tudás, s a múlt sze- retete szerencsésen találkozik. Meg tudja őrizni, s érzelmein át újrateremteni a Heves megyei textilek legfőbb jellemzőit: a szabásvonal és díszítés harmóniáját, a különböző hímző technikák egymás ■ melletti alkalmazó - sát, a laza szerkezetű, mértéktartó díszítésmódot és harmonikus színvilágot. Alkotásaival már sok kiállításon bemutatkozott. s az országhatáron túl is ismerik. 1977 óta vesz részt pályázatokon, kiállításokon. Munkájának legnagyobb elismerése az 1981-ben elnyert A Népművészet Ifjú Mestere cím. 1982-től népi iparművész. Dr. Csiffáryné Schwalm Edit A múlt héten összevont szervezetünk vezetője gyűlést hívott egybe a lakótelet) tisztaságával kapcsolatban. A gyűlést a tisztiorvos riasztó szavai nyitották meg! aki beszéde (végén dörgedeU mes felhívást intézett hozzánk, amelyben fokozottabb éberségre és kompromisz- szumokat nem ismerő cselekvésre biztatott bennünket. — Mindent megteszünk, amit kell, de semmi sem segít, kedves doktor úr — szólalt meg <a j nyugdíjasok nevében Delev. — ön is láthatja, hiába zárják be sorra az intézményeket, hiába bírságolják meg a lakókat, az emberek továbbra is szemetelnek, ahogy csak tudnak! Gonosz világban élünk!... — Nekem van iegy ötletem — vette át a szót szervezetünk vezetője. — Lehet, hogy naivnak tűnik az önök szemében, de úgy vélem, változtatni íkell a taktikánkon. Bírságolás helyett jutalmazzunk! Az egybegyűltek összenézte ite. — Rögtön megmagyarázom — folytatta vezetőnk, miután észrevette az általános hitetlenkedést. — Valamennyien tudjuk, milyen Radi llarionov: csodákat művel az anyagi ösztönzés, ezért azt javaslom: mindenkit, aki betartja a közegészségügyi előírásokat, részesítsünk pénzjutalomban, és adományozzuk neki ,±A legtisztább ember” kitüntető oklevelet! — Kolosszális! Korszak- alkotó’ — ikiáltott fel íSzu- merova, szervezetünk aktivistája. — Jól van. próbáljuk hát meg... — mondta a tisztiorvos is, és mivel közeledett a vacsoraidő, mindnyájan igennel szavaztunk, és a gyűlést bezártuk. Mindez pénteken történt. A következő hét keddjén az útkereszteződések . minden sarcára egy-egy világossárga szemetesládát helyeztek el, Pesev, az elnök, Szume- rova és Delev. az erre d célra kijelölt bizottság tagjai pedig egy vén akác mögé bújtak, és figyelni kezdték a járókelők magatartását. A pénzjutalom és „A legtisztább ember" kitüntető oklevél Pesev táskájában lapult, türelmetlenül várva, hogy megjelenjen az ismeretlen honpolgár. Eltelt egy óra, eltelt kettő, hiába. Az emberek siettek, mindegyikük majszolt valamit, különböző papírokat és dobozokat dobáltak a járdára, tülekedtek a villamosok és a trolibuszok előtt, „A legtisztább ember" azonban, akit a bizottság már oly türelmetlenül várt, még mindig nem tűnt fel. De éppen akkor, amikor már indulni akartak, az egyik szemetesláda előtt megállt egy jól megtermett férfi, kivett a zsebéből egy papírdarabot. összegyűrte, és a ládába dobta. Még vissza sem húzta a kezét, a bizottság tagjai máris körülvették. A férfi ki akarta venni a papírt, de amikor látta, hogy nem sikerülhet. elkezdett rohanni az egyik mellékutcában. A bizottság tagjai azonban rögtön utána vetették magukat: Pesev jobbról került elé, Szumerova úgy futott, mint a gyík és szemből tartóztatta fel, Delev pedig balról állta útját. Néhány perc múlva már meg is állították a férfit. — Micsoda viselkedés ez, uram? Annyit vártunk magára, maga meg elszalad elölünk? Mi oka van rá? — fogta meg a vállát Delev, az elnök pedig kinyitotta a tás-- káját, és elővette a jutalmat az oklevéllel együtt. — Most pedig — elő amit megérdemel! ön az első becsületes állampolgár, aki teljesen megérdemelten.... — kezdett rá ünnepélyes hangon Pesev, a férfi azonban, miközben zsebre dugta a borítékot és az oklevelet, félbeszakította! — Nézzék csak! Nem tudom, mi ez a koholmány, amit a kezembe nyomtak, de most már értem. hogy csakis a maguk embere lehetett, bár az, amit á ládába dobtam, csak piszkozat volt, melyben alaposan beolvastam neki. A piszkozat alapján írt \levélben viszont úgy befűtöttem neki, hogy egész életében emlékezni fog rám! Fordította: Adamecz Kálmán A JÖVÖ TANÉVBEN ISMÉT Országos diáknapok A közelmúltban döntés született: az 1984/85-ös tanévben ismét megrendezik az országos diáknapokat. Az amatőr művészeti csoportok bemutatkozására és minősí- eredményeiről, lehetőséget adó rendezvénysorozatot, diákfesztivált a KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal és az Állami Ifjúsági Bizottsággal közösen szervezi. Szivi József, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának titkára az MTI munkatársának elmondta: az ODN célja, hogy képet adjon a diákművelődés eredményeiről, lehtőséget teremtsen, a közművelődési munkában élenjáró diákok, iskolák és pedagógusok tevékenységének bemutatására és elismerésére. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához kötődő rendezvénysorozat alkalmat nyújt majd arra is, hogy a diákok a művészet eszközeivel fogalmazzák meg, fejezzék ki a világról, társadalomról alkotott véleményüket. A művészeti bemutatókhoz kapcsolódva szakmai tanácskozásokat is rendeznek, amelyeken az elmúlt négy évtized diákművelődésének fejlődését tűzik napirendre. Az ODN az iskolai diáknapokkal kezdődik, majd a megyei KISZ-bizottságok és tanácsok 1985 tavaszán különböző művészeti kategóriákban szerveznek minősítő bemutatókat. A közép- iskolások és a szakmunkás- tanulók teljesítményét kü- lön-külön értékelik, s a bemutatott produkciókat arany, ezüst és bronz fokozattal minősítik. Ezt követően, április végén az ország hét városában rendeznek diáknapi fesztiválokat, amelyeken a megyei minősítők legszínvonalasabb produkcióiból állítanak össze műsorokat. A fesztiváldíjak odaítéléséről a diáktanáesok döntenek majd. Az 1984—85. évi országos diáknapok részletes kiírása a közeljövőben megjelenik, s eljut valamennyi iskolai KISZ-szerv esethez. Nyargalt fekete mellény boldogi ingvállal lelsötar kinyi női mellény ingvállal
