Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. május 24., csütörtök f SZOVJETUNIÓ Az örökifjú balettmester Jéna belváro­sában sokan betérnek a Rózsához cím zett ősi sörö­zőbe (balra) Az egyetem, melynek 17 tanszékén hatezren tanulnak A balettkedvelők körében világszerte ismert Aszaf Messzerer, a Szovjetunió népművésze, állami-díjas ba­lettművész neve. 1921-ben került a moszkvai Nagyszín­ház társulatába és azóta éle­te szorosan összefonódik a balettművészettel. Jóllehet, a mester nyolcvanesztendős, nem gondol arra, hogy nyu­galomba vonuljon és fel­hagyjon balattmesteri. peda­gógiai és sokéves előadói tevékenységével. Amikor döbbenetes munkakedvéről és aktivitásáról megkérdez­ték. a mester így válaszait: „Fiatal éveim óta nem is­merem a szabadnap fogal­mát.” A reggelek gimnaszti­kával kezdődnek, utána a színiház következik. Olykor két-három óra is elmegy az órákra való felkészüléssel. Azután órát tart a Nagy­színház mesteréinek. A ta­nítványok sorában a Nagy­színháznak olyan feledhetetlen szólistái vannak, mint Maja Pliszeekaja, Vlagyimir Va- sziljev. Ljudmila Szeme- nyaka. Nyadezsda Pavlova, Borisz Akimov, Alekszandr Gorgyejev. és másak. Mesz- szerer órái élményszámba mennek. Mindig megérzi a fáradtságának azokat a pil­lanatait, amikor egy kedves tréfa pihentet, felüdít és új erőt adva feloldja a feszült­séget. Órái egyszersmind az orosz balett nagy hagyomá­nyait örökítő stafétának egy állomását is jelentik: a régi mesterek tudását ő adja to­Május 23. és 28. között Varsóiban 29. alkalommal ■rendezik meg a nemzetközi könyvvásárt. A vásár ren­dezője — az Ars Polona — mozgalmas időket él át, mert még most is naponta jelentkéznek újabb kiállí­tóik a különböző országokból. Wladyslaw Bienkowski — a könyvvásár rendező irodájának igazgatója szerint az idei vásáron 203 kiállí­tó. 950 kiadó vesz részt, 21 Prága egyik nevezetessé­ge a Mozart utca 169-es szá­mú háza. Helyén a VII. szá­zadban présház állít. A mos­tani kastélyt egy gazdag ser­főző építette a XVII. és a XVIII. század fordulóján, s nevét — Bentramka — egyik tulajdonosnőjétői, Frantiáka Bertramskától kapta. De, hogy a kastély bevonult a zenetörténetbe, az a DuSek házaspárnak köszönhető. Frantiáek Yaver DuSek a XVIII. század jelentős cseh zeneszerzője volt, kiváló zongora- és csembalóművész, aki zenetanárként élt Prá­gában. Felesége, Josefina Duáková a korszak felkapott és tehetséges énekesnőjének számított. A Duáek házaspár 1777-ben Salzburgban járt és ott ismerkedett meg a Mozart családdal. Wolfgang Amade­us Mozart huszonegy évesen került szoros kapcsolatba Dusekékkei, s a barátság élete végéig fönnmaradt. Mozart közös hangverse­nyeket adott Josef inával, zongorán kísérte az énekes­nőt. Először 1786 márciusá­ban, Bécsben tartottak kö­zös koncertet. DuSekék aján­lására még ebben az évben bemutatták Prágában a Fi­garo házasságát, amely .itt — szemben a bécsi előadás­sal — nagy sikert aratott. DuSekék többszöri meghívá­sára Mozart 1787 januárjá­ban érkezett először Prágá­ba. Január 19-i koncertjén. vább a mai csillagoknak, akikre a következő nemze­dékek nevelését bízták. Hi­szen a balett az a művészet, ahol a tapasztalatokat csak kézből kézbe lehet átadni; nem örökölhetők meg szá­mokban, betűkben, kottafe­jekben. Akárcsak a kiváló balerina, Galina Ulanova, Aszaf Messzerer is részese a szovjet koreográfiái isko­la fejlődési folyamatának. Alapmunkáját, „A klasszi­kus táncleckék”-et több nyelvre lefordították, a ba­lettmesterek kézikönyve lett a Szovjetunióban és külföl­dön. A kiváló táncművész, aki színpadi tevékenysége 33 országból, 60—80 ezer köny­vet szereztek be a kiállí­tásra. Az idei nemzetközi könyvvásár jelmondata: A könyv a béke és a haladás szolgálatában. A szocialista országok kiállítói a könyv­kiadás általános eredmé­nyei mellett ezért sorra olyan szépirodalmat és tu­dományos, műszaki köny­vet mutatnak be. amelyek ezt példázzák. nem is álmodott ünneplés­ben volt része. Még ugyan­ebben az évben másodszor is ellátogatott Prágába, s fele­ségével együtt beköltözött a Bertramkába, a zenész há­zaspár palotájába. Itt fejez­te be a Don Giovannit, amelynek ősbemutatóját 1787. november 29-én tartották meg a Rendi Színházban (ma: Tyl Színház). Harmadik látogatásakor, 1789-ben Mozart az Arany Egyszarvú fogadóban szállt meg, s első útja ismét Du- sekékhez vezetett, majd kö­vette Josefina asszonyt Drez­dába és Lipcsébe, ahol együtt koncerteztek. A zeneszerző ezután Postdamba ment, s útban hazafelé ismét meg­állt Prágában, a szeretett városban, ahol mindig nagy tisztelettel fogadták. Ötödször és utoljára, halá­la évében élvezte Mozart a Bertram ka vendégszeretőt. Otthon, Bécsben már súlyos betegen komponálta a Va­rázsfuvolát és a Requiemet, amikor sürgős megrendelést kapott a prágai rendektől: zenésítse meg Metastasio La clemenza di Tito (Titus ke­gyelme) című művét. Az al­kalmi díszoperát II. Lipót császár koronázása alkalmá­ból kívánták • bemutatni. Mozart lázasan dolgozott a művön, s augusztusban igen kimerültén érkezett Prágá­ba a kész darabbal. Beteg­sége ellenére 1791. szeptem­esztendeje alatt több mint ötven szerepet táncolt a Nagyszínház színpadán, könnyedségéről, művészies­ségéről és szakmai tudásá­ról. eleganciájáról híres, ideálisan érzi a zene és a mozgás harmóniájának tör­vényeit, azt, hogy hogyan kell jellemeket ábrázolni a balettszínpadon. Koreográ- fusi működésének legismer­tebb alkotása a Pepita—Lev —Ivanov-féle Hattyúk tava feldolgozása, amelyet ma a Szovjetunióban és világszer­te sok színházban játszanak. Remekbe készült miniatűr­jei ma is teljes értékű szín­padi életet élnek. A kapitalista országok ki­állítói 91 standon mutat­ják be könyveiket. Azok a nyugat-euró­pai országok, amelyek a szükségállapot bevezetése óta nem .vettek részt a könyvvásárban — az ideire már elküldték kiadóikat. Ez is bizonyítja, hogy a var­sói nemzetközi könyvvásár­nak a világ kiadói piacán fontos szerepe van. E. Lastra bér 6-án saját maga vezé­nyelte az operát a Rendi Színházban. Ezúttal a siker meglehetősen langyos volt. Mozart 1791. december 5- én bekövetkezett halála után Prága elsőként áldozott a géniusz emlékének. Decem- ben 14-én gyászmisét mon­dattak érte a Szent Miklós székesegyházban. Josefina Duáková szólót énekelt. A Duáek házaspár a Mozart árvákról sem feledkezett meg, anyagilag is támogatta őket. Kari, az idősebbik fiú 1792 és 1797 között Prágá­ban élt, s ellátását, zenei ne­velését DuSekék vállalták. Xavér, a kisebbik fiú, aki híres zongoravirtuóz lett, fél évig lakott a házaspárnál. A Bertramkát — Josefina Duáková — a férje halála után — eladta, s később — 1838-ban — egy árverésen Lambert Popelka vette meg, aki Mozart nagy tisztelője volt. A palotát Mozart-em­lékhellyé alakitatta. Az u tol­só tulajdonos Matylda Sli- venská 1925-ban a salzburgi Mozarteumra hagyta a palo­tát. Csehszlovákiában 1927- ben megalakult a Mozart Társaság, amely idővel visz- szavásárolta a házat. A res­taurált Bertramkát Mozart születésének 200. évforduló­ján nyitották meg. Nyaran­ta ma is hangversenyeket tartanak a palota parkjában, s 1971 óta itt rendezik meg a fiatal előadóművészek Duáek-versenyét. A hagyományokban gaz­dag, krónikájában híres jénai Friedrich Schiller Egyetem néhány hete ün­nepelte alapításának 425. évfordulóját. Az NDK leg­régibb egyeteme gazdag programmal várta a jubi­leumra érkező hazai és kül­földi vendégeket. A „bölcsek söre” A konferenciák, hangver­senyek, kiállítások és ünne­pi ülések mellett sor ke­rült a hagyományos sör- kimérésre is. Talán furcsán hangük, de e rendezvénynek történelmi alapja van: a XVI. századiban maga a császár adott engedélyt ar­ra. hogy adómentes sörfő­zéssel foglalkozzanak a Saale menti „felsőbb isko­lában”, jóllehet az engedély szerzője úgy vélte, hogy csupán a tanárok és a diá­kok szomját oltja majd az olcsó itóka. Ám az egyetem hamarosan tekintélyes bevé­teli forrásra tett szert a sör­főzéssel, mivel Jéna polgá­rainak is megízlett a „böl­csek söre”. A patinás alma mater év­könyveiben sok nagy névre bukkanunk. A XVII. század­ból például Erhard Weigelé- re. A kiváló matematikus és filozófus Descartes fran­cia filozófusnak azt a taní­tását hirdette, hogy a tudo­mányokat a matematikára kell alapozni. Az elsők kö­zött volt. aki latin helyett német nyelven tanított. A XVIII. század második fe­lében Wolfgang Goethe és Friedrich Schiller kötődött az egyetemhez. Az utóbbit professzorrá nevezték ki, Goethét pedig, aki feielős volt az egyetem ügyeiért, miniszteri kötelességei szólí­tották gyakran Jénába. Marx Károly 1841-ben szerzett doktori címet az A bolgár régészeti gyűj­temények újabban nagy ér­tékű. a tengerfenékről szár­mazó leletekkel gyarapod­nak. A víz alatti régészet már negyedszázados múltra tekint vissza az országban, s igen eredményesnek mond­ható. A búvársportot és -mes­terséget kitanult bolgár ré­gészek egy csoportja, amely az UNESCO megbízásából Tunézia partjainál dolgozik, az ókori Karthago eddig is­meretlen negyedének nyo­maira bukkant a víz alatt. Ugyancsak az UNESCO égisze alatt kezdődött meg 15 éve a Kozmosz expedíció kutatómunkája. Ebben a nemzetközi archeológus tár­saságban 15 bolgár amatőr egyetemen. Berlinből, (ahol korábban tanulmányait vé­gezte) küldte el kézzel írott tudományos értekezését Bachmann professzornak, a filozófiai fakultás dékánjá­nak, aki így vélekedett a munkáról: „Ez a disszertá­ció tehetségről, éleselmé­jűségről és olvasottságról tanúskodik. A jelöltet külö­nösen méltónak tartom a doktori cím viselésére.” Együtt a Carl-Zeiss Müvekkel A Saale menti város egyetemének jellege és lég­búvár-régész is tevékenyke­dik. A Kozmosz-expedíciók szinte minden évben sikert hoztak a régészeknek. Az első ilyen kutatócsoport végzős egyetemistákból állt, akik a Fekete-tenger mélyén láttak munkához. Kitartó kutatásaiknak köszönhető egy antik város, Timim fel­fedezése. Szenzációval szol­gált az 1979-es expedíció is. Ekkor a búvárkodó régészek — Velizar Velkov professzor irányításával — víz alatti kikötőre bukkantak a Feke­te-tenger déli partvidékén. A felszínre hozott tárgyak kora 2700—3000 év volt. Az előkerült leletekkel igazol­ták a feltevést, amely sze­rint a Fekete-tenger déli ré­köre lehetővé teszi a leg­különbözőbb intézményekkel, például a Carl Zeiss me­chanikai-optikai üzemmel való tudományos együttmű­ködést. Ez a gyümölcsöző együttműködés Emest Abbé­nak. a híres fizikusnak (az üzemek résztulajdonosá­nak1) a kezdeményezésére jött létre. Tulajdonképpen e hasznos hagyományt ápol­ják ma is az egyetem hall­gatód. akik közül a leendő matematikusok — tanáraik irányításával — a Carl-Zeiss Művek kutatási megbízatá­sa alapján software-fejlesz­téssel foglalkoznak az elekt­ronikus adatfeldolgozás cél­jaira. A gépészek és köz­gazdászok pedig a robot- technika fejlődésének ten­denciáit vizsgálják. Persze, nem csupán ezzel az egy nagyvállalattal áll­nak szoros kapcsolatban. Megemlíthető a Natali nevű, korszerű számítógépes szü­lésellenőrző rendszer, amely az egyetem szülészeti klini­kájának és a drezdai Ro­botron Kombinátnak a kö­zös alkotása. Segitségével első ízben sikerült grafiku­san kimutatni a magzat szívműködését és az anya szülési fájdalmainak alaku­lását. szén már ötezer évvel ez­előtt is létesült kikötő és. település. A felfedezés érté­kével vetekszik az 1981-es expedíció eredménye. A mai Kiten mellett, az Urdoviza- fok magasságában valaha szárazföld terült el, amelyen egy virágzó trák város ál­lott. Itt a régészek a trójai Priamosz korából származó agyagedényeket ástak ki a tengerfenékből. Az időszámí­tásunk előtti XIII. századi kerámiák ma a bolgár mú­zeumok legértékesebb kin­csed közé tartoznak. összeállította: Gyurkó Géza LENGYELORSZÁG Nemzetközi könyvvásár Varsóban CSEHSZLOVÁKIA Mozart Bertramkája BULGÁRIA Víz alatti régészeti expedíciók „A labdarúgó" — különleges táncszám. Koreográfus és ren­dező, Aszaf Messzerer. Előadó: Vlagyimir Vasziijev (Fotó: A. Konyikova felvétele) Jéna újjáépült piactere NDK A jénai egyetem jubileuma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents