Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 104. szám ARA: 1984. május 5., szombat 1,80 FORINT Hivatás Dunántúli barátom beszélte még az ünnepek alatt nem kis felháborodással, hogy ismerőse, aki annak idején mérnöknek tanult, műszaki diplomával kezdte pályáját, különféle más területeken töltött néhány esztendei szolgálat után most éppenséggel — no, nem éppen benzinkutas vagy lángossütő, hanem — gondnok egy üdülőben. .. Ez utóbbi helyre is „menedzserei” segítették, akik — miért, miért nem? — valamikor kitalálták, hogy igenis, ennek a fiatalembernek más munka kell, mint amire szakképzettsége jogosítja s s amihez — legalábbis oklevele szerint — ért. Amikor pedig így „elrendezték” a sorsát, eszükbe sem jutott, hogy a kiválasztott esetleg csetiik-bat- lik majd a korábbinál sokkal mása'bb tudást, gyakorlatot igénylő újabb beosztásokban, vezetői ké- pessségeit pedig — mint utóbb kiderült — éppenséggel' a legkevésbé tudja majd kibontakoztatni a számára merőben idegen, szokatlan környezetben. S őszintén szólva az illető sem elemezte alaposabban adottságait, felkészültségét, hanem úgyszólván vakon ment előre a mások által kijelölt úton, a vak- szerencsére bízva életét. Lehet, hogy a látszat csal, s akiről szó van, végtére is nem éppen boldogtalan ember, talán jelenlegi helyén sem keres kevesebbet, mint ha eredeti munkájánál marad. Vagy esetleg többet is kap annál. Jobb érzésű barátom mégis dohog. Mert —, hogy úgymond — mit ér az olyan iskola, vizsga, hivatás, amit így lehet feledni, így feladhat bárki is bármiért? S mennyit ér az olyan ember, akinek ennyire mindegy, hogy miveli foglalkozik, mivel tölti az idejét.. ?! Indulatos kikelésének — meg kell hagyni — jócskán van alapja. Nehezteléséért — mi tagadás? — igazat kell adnom neki. Annál inkább, mivel jómagam is találkoztam már hasonló esetékkel s megannyiszor bizony megütköztem rajtuk. Tudom, hogy bármilyen képzettség, végzettség igen sokba kerül a társadalomnak s felelőtlenség, pazarlás, ha nem kamatoztatja az, aki megszerezte. Vallom, hogy nem csupán a pályahagyó, hanem gyakran a jószándékú „eltérítő” is hibás, ha a szerzett tudás ellaposodik, elveszik. Vétek, ha valakit komolyabb mérlegelés nélkül biztatnak, szólítanak a felkészültségétől, érdeklődésétől néha egészen távol eső területre s nem inkább egy-egy adott szakmában, pályán menedzselik a tehetséges, a jobb sorsra érdemes embereket. A mai inségesebb világban sem hinném, hogy a pénz minden. Ugyanany- nyiért vagy többért ha olykor elégedettnek is tűnik, aki mást csinál, mint amihez ért, nem biztos, hogy igazán boldog. Sokkal valódibb az olyan öröm, amely másoknak is hasonlót jelent. Segítsük hát inkább ilyenhez egymást! Gyóni Gyula Kommunista aktívák értekezlete a megyeszékhelyen Együtt az úttörőkért, együtt a gyerekekért Heves megye kommunista aktívái részvételével rendeztek értekezletet Egerben pénteken, az oktatási igazgatóságon. Ez alkalommal egyetlen — Igen fontos — téma szerepelt a napirenden éspedig az, hogy a nyolcadik országos úttörővezetői konferencia tapasztalatai alapján milyen feladatok várnak azokra, akik felelősséget érezqek gyermekeinkért. Mint ahogy Sós Tamás, a KISZ megyei első titkára, az értekezlet elnöke bevezető szavaiban megállapította, a rangos, tavaly decemberi esemény számos új vonással gazdagítja majd a mozgalmi életet. Ezien ugyanis kiviláglott:^- egyre nagyohb hangsúlyt kap az, hogy az általános iskolások nevelése nem csak a pedagógusok ügye. De miként kapcsolódhatnak be a társadalom tagjai? Erről beszélt a megnyitó után vitaindító előadásában Molnárné Kozma Erzsébet, az Országos Üttörő Szövetség titkára. Mindenekelőtt fontosnak tartotta szólni arról, hogy egyáltalán milyen körülmények között születtek meg a közelmúltat ösz- szegző. s a jövőt segítő dokumentumok. Az úttörővezetők konferenciájának előkészítése rendkívül alapos és széles körű volt. Kikérték a véleményét mindazoknak, akik nap mint nap foglalkoznak a pajtásokkal. Valószínűleg e gondos felmérésnek az eredménye az, hogy több kérdésben változtak az álláspontok. Az egyik legjelentősebb problémaként vetődött fel például, hogy „élcsapat"-e az úttörők szövetsége, vagy tömegszervezet. Nos, tekintettel arra, hogy a gyerekek 98 százaléka rendelkezik vagy kisdobos-, vagy úttörőigazolvánnyal, nyilvánvaló, hogy nem lehet a továbbiakban a Jó tanulók” gyülekezetének tartani a mozgalmat, s ehhez szabni a feladatokat. Egyaránt tartalmas Cselekvési lehetőséget kell jcínálni a gyengébbeknek, s la kiró-' lóaknak... ! A dolog persze ennél jóval bonyolultabb. Hisz a lelkes első osztályosok, a buzgó ötödikesek, hatodikosak egészen mást várnak az úttörőélettől, mint például a kiskamaszok. Az ő esetükben már gond az is, hogy miként lehet őket minél inkább az önálló tevékenykedésre buzdítani, tekintettel arra, hogy a középiskolákban, a KISZ- ben a korábbinál jóval nagyobb szabadságot élvezhetnek. Szóval: engedni kell beleszólni a gyerekeket szabad idős programjaik kialakításába. Méghozzá, annak figyelembevételével, hogy az iskolai és az úttörős foglalkozások ne keresztezzék, hanem kiegészítsék egymást. Mindez — régi felismerés — nem oldható meg a tantermek szűk falai közt. A felnövekvő generációk útnak indításában — a szellemi fölkészítésben — egy- aránt részt kell vennie a hivatásos nevelőknek, a szülőknek, az úttörőmozgalom irányitóinak, az ifivezetőknek és a pártoló tagoknak. Kell még akkor is, ha ez egyre nehezebb, ugyanis a szorító gazdasági körülmények közt mind több felnőtt vállal KISZ-rrvunkát, mind kevesebben „érnek rá”. Molnárné Kozma Erzsébet így fogalmazott: „Lehet, sokan felszisszennek, de szerintem az iskola talán soha nem volt annyira zárt, mint most." És ezen kell változtatni. A hozzászólók nagyobbrészt olyan példákat sorakoztattak fel, amelyekből kiderül, miként lehet előbbre lépni. Révészné Bőgős Zsuzsa megyei úttörőelnök azt hangsúlyozta — bár egyre több patronálót sikerült megyénkben megnyerni — még bőven vannak tartalékaink is. Igen hasznos lenne, ha a pártszervezetek elismernék ezt a tevékenységet is mozgalmi munkának. Annál is inkább, mert az úttörők viszonozni tudják a törődést, a segítséget. Szívesen vesznek részt az idősebbek látogatásában, gondozásában, lelkesen ápolják a munkásmozgalmi emlékhelyeket, s be tudnak kapcsolódni „testre szabott” gazdasági tevékenységbe is. Kiinga György, a Munkásőrség Heves megyei Parancsnokságának képviselőjeként vázolta, hogy e fegyveres testület miként segíti a jövőben is a gyerekeket. Kékesi Györgyné, verpeléti csapatvezető arról beszélt, milyenek kapcsolataik a különböző társadalmi szervezetekkel. Harmati Lászlóné, a Heves megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselője az iskola és az úttörőcsapatok közös feladatait részletezte. Nagy József, a KISZ Gyöngyös városi Bizottságának titkára az úttörőelnökséget irányító munkájukat elemezte. Végezetül Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Mint elmondotta, a VIII. (úttörővezetői konferencia reális feladatokat szabott. Kérte, hogy a végrehajtásban segítsenek a megye pártszervezetei. Ügy vélte: a csapatok irányításával nincs különösebb gond, különösen ott, ahol pedagógus párttagok végzik e tevékenységet. A községi szervezetek figyelme azonban nem terjedt ki elég folyamatosan a gyerekek vállalásaira, fejlődésük mikéntjére. Érdemesnek vélte . a kommunista szülőknek az eddiginél jobb bekapcsolását a mozgalmi életbe. így fejezte be szavait: „Anyagi lehetőségeink meglehetősen szűkösek, de á szocialista emberi értékek kibontakoztatására, átadására korlátlanok lehetőségeink". Az aktívaértekezlet résztvevői e gondolatok jegyében készülnek majd az elkövetkezendő feladatokra. Németi Zsuzsa Sajtótájékoztató A béke és a barátsági hónapról Az immár hagyományos béke és barátsági hónap nyitányaként a magyar békemozgalom vezető testületé május 8-án kibővített ülést tart a Parlamentben, s megemlékezik a fasizmus felett aratott győzelem évfordulójáról — jelentették be az Országos Béketamács vezetői pénteki sajtóértekezletükön, amelyen ismertették a közelgő eseménysorozat részletes programját. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke bevezetőjében azokat a politikai körülményeket vázolta fftl, amelyek között az idei akciókat megrendezik. Fodor István, az Országos Béketanács titkára a programokról szólva elmondta: mintegy ezer rendezvényt tartanak ebben az időszakban. Kiemelte a fiatalok szerepét, akik meghatározó módon járulhatnak majd hozzá az akció eredményességéhez. Az ő részvételükkel rendezik meg — többek között a budapesti békecentrumot, ahol változatos programok sokaságából választhatják ki az érdeklődésüknek. leginkább megfelelőeket. Győrben a békeklubok és békeközösségek adnak egymásnak randevút. Székesfehérváron pedig megismerkedhetnek a szocialista országok által a stockholmi bizalomerősítő konferencián előterjesztett javaslatokkal. A KÍSZ-szel és a SZOT-tal közösen békehajót indítanak. Dunaújváros és Győr között. Útvonalát időnként megszakítják, hogy nagygyűléseken, határtalálkozókon méltassák a béke jelentőségét. Ülést tartott a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozást Gáspár Sándor, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Méhes Lajos, a SZOT főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának április 17-i üléséről tájékoztatta a tanácsülést, összefoglalót adott a Jiemzet- közi politikai helyzetről, majd a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének feladatairól szólt. További napirendi pontként az 1984. évi népgazdasági terv eddigi teljesítését és a további feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László beszédét vita követte. A tanácsülés a beszámolót egyhangúlag elfogadta. Eziután a tanácsülés szervezeti és személyi kérdésekben döntött. A SZOT munkavédelmi osztálya helyett létrehozta a SZOT munkavédelmi, társadalombiztosítási és egészségügyi osztályát. Losonczi Pál fogadta a bolgár parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országház Nándort ehérvár- termében fogadta a bolgár parlamenti küldöttséget, amely Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik országunkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Jelen veit Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A lehetőségek teljes kihasználására törekedve Az öntözés közös ügy Megyei tanácskozás Egerben A múlt évi aszály után tovább tart a szárazság. így rendkívüli helyzet alakult ki és megfelelő intézkedésekre van szükség az öntözés ki- terjesztésére. A közelmúltban a Minisztertanács gazdasági bizottsága ösztönző határozatot hozott az üzemekben az öntözés támogatására. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb Heves megyei tennivalókat fogalmazták meg pénteken délelőtt Egerben, a növényvédelmi és agrokémiai állomáson. A tanácskozás munkájában részt vett Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese is. Bevezetőjében Kocsis Gyula. a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője elmondotta, hogy az elmúlt öt esztendőben a nagyüzemekben háttérbe szorult az öntözés fejlesztése, miután éhhez nem volt megfelelő támogatás. Míg 1980- ban 3900, 1981-ben 5200, 1982-ben 4600 és 1983-ban 4900 hektárt öntöztek a megyében. amely a lehetőségek 60 százalékos kihasználását jelentette! Szűkebb hazánk területének egyharmadán, különösen Poroszlótól Pélyig, továbbá a Visznek—Tanna- örs— Nagyfüjged és a Szajla —Pétervására térségében immár három esztendeje tartós szárazság van. amely az idén a megye szülte teljes részére kiterjedt. A múlt év októberétől napjainkig ugyanis száz milliméter csapadék maradt él, amely hiányzik a földekből! Ezután Szabó János, a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakfelügyelője vázolta a kialakult helyzetet. Rámutatott, hogy nemrég felmérték a megyében az öntözés üzemi lehetőségeit. Erre 39 gazdaságban, csaknem 10 ezer hektáron van lehetőség. A műszaki feltételek azonban változtak az elmúlt időszakban, mivel az öntözőberendezések jelentős része elhasználódott, újakkal viszont pénz hiányaiban nem tudták pótolni. Jelenleg nyolcezer hektár területre van a gazdaságoknak érvényes vízjogi engedélyük. Az öntözéshez a megyében lévő tárolók, bányagödrök és úgynevezett síikutak kínálnak lehetőséget. Felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságok tegyenek meg mindent és használják ki az öntözés támogatására hozott ösztönzéseket. A hozzászólóik közül Fagy- gyas Lajos, az Észak-magyarországi, és Guttman József, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság képviselője aláhúzta, hogy a vízjogi engedélyt azonnal biztosítják a gazdaságoknak. Lehetővé teszik, hogy az eger- szalóki víztárolóból is öntözzenek, ezenkívül a mező- gazdasági üzemek kérésére bérbe adják az igazgatóságok szivattyúikat is. Szalai György, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer egri körzetvezetője az energia- és víztakarékos talajművelési eljárások fontosságát méltatta. Kulcziczky Antal, a saruéi Tiszamente Termelőszövetkezet főmezőgazdásza elmondta, hogy jelenleg a ta- karmánynövényeket folyamatosan öntözik a gazdaságban. A közeljövőben a meliorációval javított területek közül négyszáz hektáron altalajöntözést valósítanak meg, mellyel a kukoricára és a napraforgóra juttatnak vizet. Somodi Lajos, a Heves megyei Agroker Vállalat igazgatója arról szólt, hogy az üzemi igények alapján megtették a szükséges lépéseket szivattyúk és öntözőcsövek beszerzésére, de a gyártók még nem jelezték vissza a megrendelést. Bo- rosznói Vince, a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságának osztályvezetője azt sürgette, hogy az öntözőgépek és berendezések kedvezményes vásárlására szóló határidőt a rendkívüli helyzetre való tekintettel, az illetékesek hosszabbítsák meg. A tanácskozás Kocsis Gyula zárszavával ért véget. Mentusz Károly CJ GOMBÜZEM HATVANBAN. Üj él korszerű műanyag- üzem kezdte meg termelését Hatvanban. A fővárosi műanyagipari vállalat legújabb üzemében évente közel 160 mii. lió gombot gyártanak a hazai ruhaipar számára (Fotó: Szabó Sándor)
