Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1984. május 4., péntek Kosárlabda Döcög a szekér Fordulóról fordulóra Az Egri TANÉP NB I-ből kiesett férfi kosárlabda- csapata most a Felszabadu- Lá&i Kupában próbál szerencsét — egyelőre nem sok sikerrel. Az első mérkőzés a fővárosban volt a BSE ellen. BSE—EGR1 TANÉP 90—81 (48—34) Városmajor. V.: dr. Náday, Helimut. Ld.: Czina 14, Tímár 13, László 13, Jud'iik 12, Kara- gics 12, ill. Lakosa 26, Nádai 13, Petrucsik 12. Kitűnt: Judik, ill.. Nádai. A második találkozóra az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokban került sor. A TANÉP a vele azonos sorsra jutó szolnoki Alföldi Olajbányász gárdáját fogadta. Szolnok—Egri TANÉP 80—60 (35—36) V.: Belley, Bukta. Eger: Huszty 8, Nádai 18, Molnár J. 8, Lakosa 10, Petrucsik 10. Cs.: Molnár I., Czuprák. Körffy 4, Sándor 2. Edző: Csányi Barna. Az ifikkel megtűzdelt csapatok — a Felszabadulási Kupában kritérium, hogy minimum egy ifjúsági játékosnak mindig a pályán kell tartózkodnia — lendületesen kezdték a mérkőzést. Hol az egyik, hol a másik oldal jutott vezetéshez, s csak minimális egy pontos előnnyel zárta a hazai együttes. A következő részben a vendégeknek „jött össze minden, sorra szerezték az újahb kosarakat a nem ritkán elmélázó TANÉP-esek mellett. Mire az egriek észbekaptak, már vert helyzetben voltak, s tetemes húszpontos vereséget szenvedtek a korántsem mondhatni jobb képességű ellenfelüktől. Ezen a mérkőzésen csak a három ifi, Huszty, Körffy és Sándor lelkesedése, akarása dicsérhető. A Felszabadulási Kupa további menetrendje. Május 12.: Baja—TANÉP IS, május 13.: TANÉP—MAFC 11, május 18.: TANÉP—BSE 16, június 3.: Szolnok—TANÉP 15, június 9.: TANÉP —Baja 16.30, június 10.: MAFC—TANÉP 11 óra. Csak röviden... A füzesabonyi gimnázium sporttelepén 16 csapat részvételével férfi kispályás lab- darúgó-villámtornát rendeztek. Az élen a Besenyőtelek gárdája végzett, megelőzve a Füzesabonyi Áfész és a Füzesabonyi Diákklub együttesét. ★ Eger SE—FTC 3—2 (1—1). Országos ifjúsági labdarúgó- mérkőzés, Eger, 200 néző. V: Ozsváth. Eger: Szafcmár — Papp, Csendes, Hegyi, Berecz (Bukrán), Szántai, Vojtékovszki, Fodor, Szilágyi, Aranyos, Sas. Edző: Benkő János. Nagy iramú, változatos mérkőzésen megérdemelten nyert a hazai csapat. G: Aranyos, Bukrán, Hegyi. Valamennyi játékos egyenletes, jó teljesítményt nyújtott. ★ Eger SE—FTC 0—0. Országos serdülő labdarúgó- mérkőzés. Eger. 150 néző. V: Molnár. Eger: Virágh — Szűcs A.. Vermes, Sajbán, Tóth, Marcis. (Jacsó). Lilin- ger, Léneirt, Kovács, Gubán (Wagner), Sűrű. Edző: Csu- for Sándor. Érdekes, színvonalas mérkőzésen igazságos döntetlen született. Ki- I tűnt: Virágh, Lénert, Sajbán. ★ Nemzetközi vízi labda;tornán a Buda Hvezda Kösice csapata szerezte meg a győzelmet a Dinamó Moszkva, Eger és a VSS Kosice előtt. Az egriek egyetlen győzelmüket a VSS ellen szerezték. 16:4 arányban. ★ Gyöngyös város lesz a színihelye az idei atlétikai serdülő „B” egyéni bajnokságának. A május 25-én délelőtt 9 órakor kezdődő versenyre a megye szakosztályainak 1970—71-ben született atlétáit várják. Nevezni a helyszínen lehet. A területi labdarúgó-bajnokság 24. fordulójában huszonhat Hói született, néggyel több mint az előző héten. Ezúttal a harmadik hely visszaszerzésére törekvő St. Síküveggyár gárdája volt a legeredményesebb a kiesés ellen harcoló Saj óbábon y elleni öt találattal. A sereghajtó Petőiibánya a tavaszi kilencedik kilencven percén sem tudott ellenfelei kapujába találni. Ebben az időszakban másodszor veszített hazai pályán 1—0-ra. öngóllal. A huszonhat gólon huszonegy labdarúgó osztozott, közülük öten dupláztak, egy játékos pedig saját kapujába juttatta a labdát, ezzel tizenkettőre szaporodott az öngólok száma. A salgótarjáni Szekula újabb két góljával feljött a mesterlövészek listájának harmadik helyére. Az élmezőny állása: 14 gólos: Czél (B. Volán), 13 gólos: Gö- möri (Hatvan), 12 gólos: Berecz E. (Bélapátfalva). Szekula (St. Síküveggyár), 11 gólos: Földesl (Balassagyarmat). A forduló válogatottja a következőképpen alakult: Halasi (Petőfibánya) — Nagy G. (Gyöngyös), Szilágyi (H. Papp J. SE). Fükő (Borsodnádasd), Józsa (Bélapátfalva) — Dudás (St. Síküveggyár), Strausz (Vác), Németh (H. Papp J. SE). — Soltész (Gyöngyös). Szekula (St. Síküveggyár). Bodor (St. Síküveggyár). Mint ismert a hevesi csapatok a megye határain belül szerepeltek. Kettős megyei rangaAz Ifjú Gárda-lövészver- senyek történetében először vidéki városban, Gyöngyösön rendezik meg ezen a hét végén — szombaton és vasárnap — hazánk ifjúgárdistáinak országos lövészversenyét. A KISZ Központi Bizottsága, az MHSZ Országos Vezetősége, és az dóra került sor. A pillanatnyi bronzérmes Hatvani KVSC súlyos. 5—1-es vereséget szenvedett Gyöngyösön. Az eredmény ilyen arányú alakulásában közrejátszott Acs kiállítása is. de ez sem von le sokat a GYSE sikerének értékéből. A Bélapátfalva. ha szerencsés körülmények között született góllal is, de nyerni tudott Re ősiken, s az Építők gárdája előtt megcsillant a bronzérem megszerzésének a reménye is. Az Ércbányász legénységének pedig a soron következő mérkőzéseken vigyázniuk kell. nehogy kellemetlen meglepetés érje őket az alsóház közelében. A már matematikailag is kiesettnek tekinthető Petőfibánya a baj nők jelöltek méltó ellenfele volt. de mint ebben a bajnoki évben oly sokszor, most is tehetetlen csatáraik miIfjú Gárda Országos Parancsnoksága határozott úgy, hogy a mátraalji város ad majd otthonit az eserrté- nyéknek, ezzel is méltó tiszteletet adva a település 650 éves jubileumának. Az országos rendezvény megnyitójára szombaton délután 16 órakor kerül sor aitt veszítettek egy gólkülönbséggel. Az otthon-idegenben pontvadászat a hazai csapatok sikerét (9—7) hozta, akik a 17 lőtt gól ellenében kilencet kaptak. A nyolc mérkőzésre összesen 4300 néző volt kíváncsi. A megyei bajnokságban csökkent a gólátlag: tizenkilencszer zöndültak meg a hálók, most hat góllal kevesebbet könyvelhettünk el. mint az előző fordulóban. A harmadik helyre előlépett domoszlói együttes fél tucat góllal terhelte meg a kom- paltiak kapuját. Pedig a mérkőzés nem így indult. Az első fél órában a tamamentiek három gólszerzési lehetőséget hibáztak el. s Schrüífer kapus bravúrjaira is szükség volt. . . A listavezető Füzesabony az utóbbi négy mérkőzése után először kapott gólt, s ez mindjárt egy értékes pontjába került. A góllövőlista első három helyezettje gyarapította találatainak számát. Az élmezőny állása: 24 gólos Szombati (H. Gáspár SE), 1« gólos: Őszi Cs. (Boldog), 16 gólos: Jónás (Füzesabony), 15 gólos: Szabad (Selyp). A hét tizenegyében a következők kaptak helyet: Kovács N. (Pétervására) — Stoff (Mi- kófalva). Földi G. (Pétervására). Erdélyi B. (Sírok). Tóth H. (Mátraderecske) — Hilják (Sirok). Barcsik (Domoszló), Szabó (Heréd) — Szombati <H. Gáspár SE), Őszi Cs. (Boldog), Szabó (Domoszló). a Mátra Művelődési Központ előtti téren. Lőállásu- kat a csapatok vasárnap délelőtt foglalják el a Gyöngyös városi lőtéren, ahol szakági bemutatók is lesznek. A versengés eredményhirdetését a 214. számú szakmunkásképző intézet kollégiuma előtt tartják délután 12.30 órakor. Karatebajnokság Egerben A fiatalok körében egyre nagyobb népszerűséggel bíró sportág kedvelői színvonalas karateversenyt láthatnak Egerben, május 5- én (szombaton) 15 órától. Az Eger SE első hazai rendezésű kyokushin férfi- karate-versenyére a Kemény Ferenc körcsarnokban kerül sor, amely egyben országos egyéni bajnokság is. A selejtezők és döntők közötti szünetben a sportág mesteri címmel rendelkező élversenyzői tartanak bemutatót. A jubileum tiszteletére Ifjú Gárda-lövészverseny Gyöngyösön „Ez valóban ilyen egyszerű volna... ? ” Egy egyszerű búcsú Nemrég egy átlagos, mondhatnánk tucatversenyre került sor a Kemény Ferenc Sportcsarnokban, s hogy a területi cselgáncs-viadalon a lelátókat mégis jócskán megtöltötte a közönség, az annak a sportolónak szólt, aki a városban szinte a semmiből emelte a versenysport szintjére ezt a sportágat. Vérbeli dzsúdós. Hosszú Kálmán búcsúzott — hacsak részben is — a tatamitól. — Egy kötelező méltatás, egy nosztalgikus kézfogás, egy ajándék... majd később még egy utolsó mérkőzés. Egy felemás versenyzői pályafutás fejeződött be ezzel a búcsúmérkőzéssel. Milyen szájízzel hagyja ott az ember ilyenkor a szőnyeget... ? — Végül is az egyik legfontosabb célomat értem el tíz év után: az első Egerben rendezett felnőtt dzsú- dóversenyen ott lehettem, mi több, ekkor mondhattam búcsút versenyzői pályafutásomnak. Nem kis dolog ez! — Na jó, akkor kezdjük az elején, szokványosán. — Bő két évtizeddel ezelőtt, 1962-ben kezdtem dzsúdózni Debrecenben. Tatabányáról akkor költözött a városba az előző évek magyar bajnoka kilencvenhá- rom kilóban, Illés Mihály, aki rögtön beindította itt is az edzéseket. A megalakuláskor vagy négyszázan jelentkeztek. Én kivártam a második-harmadik edzést, addigra alig harmincán maradtak. Nehézcsontú gyerek voltam, s valahogy az emberek, ellenfelek hamar „a kezemre” álltak, magam is meglepődtem a gyors eredményeken. Pár évvel később bevonultam katonának, és az Újpesti Dózsához kerültem. Akkoriban már voltak junior eredményeim, így egy tragikus véletlen folytán szinte azonnal meghívtak a válogatottba is: emlékezetes, hogy 66-ban a felnőtt dzsú- dó válogatott Pozsonyban repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Mivel az akkori juniorok, egyebek közt a szegedi Ipacs Laci, a kecskeméti Kiss Endre, meg én már sorozatban vertük a felnőtt második vonalat — minket válogattak be. A következő tíz év azután már itt, az élvonalban telt el. — Ez valóban ilyen egyszerű lett volna? — Ugyanerre az időre tehető a dzsúdó technikájának is egyfajta átértékelése, változása, ami a mi adottságainknak, igen megfelelt. Mint minden debreceninek, a földharc volt az erősségem, s azokban az időkben ez a korábbiaknál sokkal nagyobb jelentőséget kapott. Éveken át például alig dobtam. Ha mondjuk valaki engem dobott meg egy wazarira, s utána levittem a földre, biztosan nem kelt fel. Nékem a komoly gondot mindig is az „erő-dzsúdósok” jelentették, inkább kedveltem a technikásabbakat. A legemlékezetesebb versenyemen Linzben a válogatott Európa Kupa mérkőzésen szerepelt. Mindenki ott volt, aki a kontinensen számított. A sorsolás után Horváth István, a legjobb magyar dzsúdó szakember, a válogatott edzője elkezdte sorolni: „neked ez, neked ez, neked meg az az ellenfeled. Kálmán. te egy ismeretlen figurával, jelentéktelen sráccal mérkőzöl majd”. Felállunk a szőnyegre. No, a fiú megfog. .. fölrúg: koka, ... fölrúg: jukó... a tábla lassan megtelt, az én nevem mellett meg még semmi. Akármit csináltam, így álltam, oda léptem, mindegy volt, megfogott, puff... repültem és kész. Már alig volt fél perc a mérkőzésből, amikor végre egy dobás után magammal vittem a földre... aztán kimásztam alóla, fölálltam. Odamegy a bíró a sráchoz... egy fojtásban elaludt. A bíró jelezte, ipon- nal győztem. Az edzőm teliszájjal nevet: „Tudod, ki volt ez? Klaus Wallas. A múlt héten nyert Európa-bajnokságot. Innen kereszteltek el „bostoni fojtogatónak”. — Hogy kerül valaki a fővárosból, pályája csúcsán Egerbe? — 1972-ben végigcsináltam az olimpiai edzőtábort, még az egyenruhám is elkészült, amikor közölték velem, hogy egy másik srác utazik helyettem. Utóbb eredménytelenség miatt még a válogatottból is kirakták a fiút. S tudod, kitől kapott ki az olimpián? Ugyanattól a Klaus Wallastól. Illetve, attól a gyerektől, akit előtte a Hungária Kupán öt másodperc alatt intéztem el. Kicsit elegem lett az egészből. A másik, hogy tudtam, előbb- utóbb a sportból nem lehet megélni, mindenképpen szeretem volna tanári diplomát szerezni. Egerben akkoriban meghirdették a testnevelés szakot levelező tagozaton, jelentkeztem, felvettek. Megtetszett a város, május volt, vizsgaidőszak, millió főiskolás. Még ezen az őszön ’75- ben kalandos körülmények között nevelőtanárként bekerültem a siketek intézetébe. S ezzel egy új, ha lehet, még teljesebb, még szebb, vonzóbb hivatásra leltem. Az itt élő gyerekeknek mozgást oktatni sokkal nehezebb, igazi, — jó szakembert — embert kívánó feladat. — ... és a dzsúdó? — Az egyik ismerősöm szólt, hogy vannak Egerben dzsúdósok. A 3-as iskolában tartották az edzéseket, egy régi Honvédos srác, Bánsági András vezetésével. Egy idő után én is elkezdtem edzős- ködni. A pénzünk kevés volt, a körülmények sem a legjobbak, viszont rendkívül jó hangulatú edzőtáborokat tartottunk, jöttek az első tehetségek, eredmények. Azután, mikor megalakult az Eger SE, alaposan átszervezték a sportágat is, sőt azóta már edzői díjat is fizetnek. — Egyfolytában azon gondolkodom, lehet-e egyáltalán összegezni egy ilyen hosszú sportpá ly a futást? — Biztosan nem. Értelme sem volna. Néha sajnálom, hogy az igazi nagy siker elkerült. Tudod magadról, hogy sok mindenben jó voltál, akár a legjobb lehettél volna.. . és mégsem... Számtalan nemzetközi, világversenyen részt vettem, győztem, egy időben az újságírók kedvence voltam, olimpiára, világ- bajnokságra, Európa-bajnok- ságra mégsem jutottam el< Pedig mindig ugyanaz a mezőny állt a tatamira, mindenkit legyőztem. Nem igaz, hogy akkor egy olimpián is például ne lettem volna helyezett. No, mindegy, így sikerült. — Bajnok is csak 1977-ben lettél. — Azzal, hogy leköltöztem Egerbe, át is akartam igazolni. de a Dózsa nem adott ki, 76-ban egy évre eltiltottak a versenyzéstől. Ebben az évben búvárúszásban a magyar bajnokságon szereztem kárpótlásul két ötödik helyet. 77-ben azután biztos leírtak, és esélytelenként, a nehezebb ágon, ipponokkal kerültem a döntőbe. Azzal az Ipacs Lacival, akivel ti-1 zenegy bajnoki döntőt verekedtem végig, és ezúttal győztem. Már vannak jobbak, de nem hiszem, hogy az élmezőnyből még ma is bárki szeretne velem földre lekerülni. — Nem maradt benned egyfajta éhség a sikerre? — Másféle sikerek jöttek. Ügy érzem, épp időben szakadtam el a sporttól, s léptem legalább is részben más szakterületre. — A jó versenyzőből feltétlen jó edző lesz? — Jó versenyzőből lehet még jó edző. De közepes, vagy gyenge versenyzőből soha. A jót én úgy értem, hogy rendelkezik egy megfelelő technikai készlettel, ugyanakkor nem ismeri a félelmet, s ezt át is tudja adni a tanítványoknak. Itt Egerben van olyan srác, aki technikás, mindent tud, de a budó sporthoz szükséges többlet, az a bizonyos keménység, hiányzik belőle. Sose lesz nagy versenyző. — Sokan azt mondják rólad a gyerekek közül, te csak a legjobbakkal szerettél igazán foglalkozni. — Ez így van, soha nem csináltam belőle titkot. Ezért van szükség több edzőre. Az egyik neveli az utánpótlást, azokat, akikből ki lehet válogatni aztán a legjobbakat, és velük bizony már külön-külön egészen más módszerekkel kell foglalkozni. Ezért is vagyok kissé elégedetlen jelenlegi edzői feladataimmal, de ezt most hagyjuk.. . ! — Talán szerencsétlenül nosztalgikus a kérdés: mivel maradtál adós magadnak? — Még ebben a hónapban meg akarom szerezni a harmadik dan-fokozatot. Különben. . . ? Azt hiszem, elégedett vagyok. Nagy megtiszteltetés volt mindig is, hogy például az itthon készült oktatófilmeken a japánok mindig velem mutatták be a különböző technikákat. Maguk a japánok is tanulmányozták. elfogadta a szakirodalom azt a technikai elemet, mely egyedül az én nevemhez fűződik. Európát bejártam, s talán csak egy kívánságom — minden ju- dós vágya — nem teljesült: egyszer eljutni Japánba... Cziráki Péter
