Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

Szózuhatag Eddig sem rövid életem­ben sok ezer értekezleten, megbeszélésen, tanácskozá­son, vitán vettem részt. Határozottan állítom, hogy jó néhányuik agyonnyújtott, elviselhetetlenül terjedel­mes, idegborzoló és tejesen felesleges volt. Közös vonásuk, a hábo­rítatlanul özönlő szózuha­tag riasztott leginkább, s ilyenkor némi túlzástól ve­zérelve fogalmaztam meg azt, hogy az ember legna­gyobb vétke, hibája a be­széd tudományának elsajá­títása volt. Ez persze, méreg szülte, sarkított alapállás, de a mögötte rejlő, joggal dü­hödt indulat megérthető, hiszen oly sokszor gátlás­talanul raboljuk egymás drága idejét, felelőtlenül pazarolva azokat az órákat — olykor fél, sőt egész na­pokat —, amelyeket érdem­leges, alkotó munkára for­díthatnánk. A mániákus locsogás, a parttalan semmitmondás ugyanis járványsierűen ter­jedő kór. Bizonyos kérdé­sekről, témákról akkor is tárgyalunk, amikor arra semmi szükség nincs, ami­kor csak a világos, az egy­értelmű feladatot kellene megoldani. Sokkal hama­rabb, mint ezek a türel­met tesztelő összejövetelek tartanak. Így viszont épp a lényeg szenved csorbát, de ezzel mit sem törődnek az ülésező szenvedély rab­jai. ök az alkalmat, a sze­replés lehetőségét várják, s önérdekükhöz mérten egyetértenek, helyeselnek, hajbókolnak, dicsérnek, idéznek, kiemelnek, hang­súlyoznak, nyomatékolnak, fontoskodnak, magukat kel­letik, s körvonalazzák a kézzelfogható, a tömény, a ham is tálán tartalma tlansá- got. A kezdi és Z fejezi be. Ráadásul, majd mindany- nyian szürkén, jellegtelenül, magyartalanul, botladozva, nyögdécselve, a szónoki mesterség, a hatásos elő­adásmód ismerete nélkül, azaz stiláris, esztétikai tor­túrában is részesítve a tan­taluszi kínoktól vergődő hallgatóságot. Pontosabban azokat — sajnos nem ők a hangadók —, akik vágy­nak a mértékkel adagolt, a tényleg elkerülhetetlen, ( a valóban kellő diskurzus­ra, amikor érdemes egy fontos ügyet több oldalról megvilágítani. Betartva természetesen a tömörlátás előírásait, az érvelés logi­kai kötelmeit, a tények ésszerű szembesítésének előírásait, azokat az évez­redek óta rögzített, meg­tanulható regulákat, ame­lyeket az okos, az igényes gyakorlat, az egymás irán­ti kötelező tisztelet szült. Kényszerítsük megsza­bott, gátakkal övezett me­derbe a rakoncátlan szó- özönt, adjuk vissza a be­széd igazi rangját meg­ajándékozva mindannyi­unkat azzal az értékes idő­vel, amelyből oly kevés adatott valamennyiünknek. Pécsi István Jlczél György és Sarlós István fogadta a kulturális minisztereket Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken, a KB szék­házában fogadta a szocia­lista országok kulturális mi­nisztereinek hazánkban megrendezett XII. konferen­ciáján részt vett küldött­ségek vezetőit. A küldöttségvezetők ne­vében Pjötr Gyemicsev. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Szovjet­unió kulturális minisztere méltatta a tanácskozás je­lentősegét, eredményeit. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón Aczél György tájékoztatást adott az MSZMP nemzetközi tevé­kenységéről, a szocialista építőmunka soron levő fel­adatairól. Kiemelte a Ma­gyar Népköztársaság érde­keltségét a szocialista or­szágokhoz fűződő interna­cionalista együttműködés el­mélyítésében, a kulturális kapcsolatok továbbfejleszté­sében. A találkozón jelen volt Tétényi Pál, a Központi Bi­zottság tagja, a KB tudomá­nyos, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese pénteken a Parla­ment Vadásztenmében foga­dást adott a szocialista or­szágok kulturális miniszte­rei XII. konferenciájának befejezése alkalmából. Az eseményen megjelentek a tanácskozáson részt vett de­legációk vezetői és tagjai. Távoli utcák üzenete címmel nemzetközi plakát- kiállítás nyílt pénteken a Magyar Nemzeti Galériá­ban. A szocialista országok kulturális minisztereinek hazánkban tartott tanácsko­zása alkalmából rendezett tárlaton a konferencián képviselt 11 ország politikai és kulturális témájú, az utóbbi tíz év termését rep­rezentáló plakátjai láthatók. Négy hónap után túlteljesítés Javult az építőanyag-ellátás Az építőanyag-ipar aiz év első négy hónapjában, va­gyis a nagy építési idény megkezdéséig összességében il,3 százalékkal teljesítette túl előirányzatát, ezen belül a keresett anyagokból jóval nagyobb arányban, növelte termelését. A sajátház-építők anyagellátásának javítására a tégla- és csenépipairfban, a vasibetonelem-gyártó és az épületasztalos-ipari üzemek­ben gyakran szombat, vasár­nap is dolgoztak. Így a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva 8,6 százalékkal több falazóanyagot gyártottak, ezen belül 50 millióval több téglát szállítottak az építők­nek. Kemény tetőfedő anya­gokból — etemitlapokból, hullámpalából, cserépből — 560 ezer négyzetméterrel gyártottak többet az egy év­vel korábbinál. A tetőcserép gyártását 22 százalékkal bő­vítették, ez a többlet megkö­zelíti a hatmillió darabot. A vek gyárainak dolgozói vas­Beton- és Vasbetonipari Mű­beton födémgerendából majd­nem 25 százalékkal, vagyis 573 ezer méterrel gyártottak többet, mint a múlt év azo­nos időszakában, s 505 ezer födém-béléstesttel is növel­ték a kínálatot. Az energiatakarékosságot jól szolgálja, hogy a szigete- lőanyag-ipar 11 százalékkal teljesítette túl előirányzatát. A faablakokból 6,2 százalék­kal, finomkerámia-ipari és üvegipari termékekből jóval több, mint tíz százalékkal növekedett a termelés. Válto­zatlanul kielégítő az ipar kí­nálata kötőanyagokból, bur- fcalólapoklból, mennyiségben és területi elosztásban' is. összességében érezhetően javult az építők anyagellá­tása, bár a legkeresettebb cikkek iránti igények kielé­gítése még nem zavartalan. Az építőanyagárak segítették a sajátház-építkezéseket a vásárlók közvetlen, gyári ki­szolgálásának kiterjesztésé­vel is. A lakosság ellátását szolgálja, hogy a kis méretű téglákból, és egyéb keresett hagyományos termékekből korlátozták a közületek ki­szolgálását. Am még előfor­dul, hogy a közületek az épí­tési megbízásaikra meghirde­tett versenytárgyalások pá­lyázati felhívásaiban ilyen anyagok felhasználását jelö­lik meg, ezzel a keresletet növelik A magánépítkezők számá­ra fontos termékek hazai áru­alapját importszállítások egé­szítik ki, elsősorban a szom­szédos országokkal kötött árucsere-forgalmi és termék­csere-megállapodások alap­ján. Ily módon egyebek kö­zött 32 millió tetőcserép, több mint 300 ezer ajtó és ablak, valamint 50 millió tégla behozatalát kötötték le eddig a külföldi partnerek­kel, s bíztató tárgyalásokat folytatnak további tételek szállításáról is. (MTI) Az irodalom seregszemléje Ünnepi könyvhét Az irodalmi élet és a könyvszakma jelentős, szép eseménye 1929 óta minden év tavaszán a könyv ünne­pe. Az 55. ünnepi könyvhét az idén május 25-től június 1-ig tart, és a hagyomá­nyokhoz híven elsősorban az élő magyar irodalom sereg­szemléje . Ezt tükrözik a könyvheti újdonságok ada­tai is: 19 kiadó öszesen 130 kiadványt jelentet meg, eb­ből 79 kortárs magyar, 5 pedig kortárs külföldi szerző műve — hangzott el pénte­ken. a Vörösmarty téri kul­turális központban megtar­tott sajtótájékoztatón. Az ünnepi könyvhét idei nyitányának helyszíne Bu­dapesten a Deák tér lesz május 25-én, pénteken 15 órakor. Az országos vidéki megnyitót másnap, Székesfe­hérvárott. a Technika Há­za előtt tartják. Az idei — a korábbi esz­tendőkhöz viszonyítva bő­vebb — választékból a könyvkiadóik szerkesztői tál­lóztak a sajtótájékoztatón. A mai magyar irodalom sokszínűségét reprezentálja — a népszerű ünnepi anto­lógiák: A Szép versek, a Körkép, a Rivalda, az Író­szemmel — mellett a 49 szépirodalmi kötet; a kor­társi tényirodalom 9, az is­meretterjesztő irodalom pe­dig 16 művel képviselteti magát a könyvhéten. Mivel ez idő alatt, május 27-én lesz a gyermeknap is, a Móra Könyvkiadó hat új ifjúsági könyvvel jelentkezik az ün­nepre. Az idei könyvhetet is or­szágszerte számos program, író-olvasó találkozók, irodal­mi műsorok, dedikációk szí­nesítik. Hazánkba várják a szocialista országok könyv­kiadóinak, íróknak, költők­nek, alkotóknak a képvise­lőit is. A szokásostól eltérő­en (a Váci utcai építkezések miatt) a fővárosban az idén a Deák tér lesz a centrum, ahol a könyvsátrak színes, bő választékkal várják az érdeklődőket. Gondolván az idegenforgalomra is, a könyvhét idején az Állami Könyvterjesztő Vállalatnak lesz három „mozgó” árusító­helye — nyitott kocsija — a Duma-korzón, ahol idegen nyelvű kiadványokból, antik­vitásokból, metszetekből vá­logathatnak a hazai és kül­földi látogatók. A könyvhét Heves megyei megnyitójára május 25-én kerül sor Egerben, a főisko­la előtti téren. Itt alakítják ki a könyvteret is, ahol szí­nes sátraikban árusítják a kiadók újdonságait. A megye települései közül Hatvanban városi megnyitót is rendeznék pénteken 11 órakor a Kossuth téren, aho­vá immár hagyományosan, a könyvárusok is kitelepül­nek. Gyöngyösön, a könyvüz­letek' mellett a főtéren és a művelődési központ aulájá­ban. Hevesein pedig a váro­si könyvtár előtt kínálják az olvasnivalót. Szovjet katonavendégek megyénkben A hazánkban ideiglenesen tartózkodó Szovjet Déli Had seregcsoport parancsno­kai tegnap megyénkbe láto­gattak. Egerben a megyei pártbizottságon Barta Alajos első titkár, Markovics Ferenc megyei tanácselnök, vala­mint Kerékgyártó Béla, a Magyar Néphadsereg maga­sabb egységének parancsno­ka fogadta Konsztantyin Ko- csetovot, Nyikolaj Sevkunt, valamint kíséretük tagjait. A szovjet katonavendégeket Barta Alajos tájékoztatta me­gyénk politikai, gazdasági és kulturális életéről, a párt­tagság tevékenységéről. Konsztantyin Kocsetov ezt követően — vendéglátói kí­séretében — az Egri Do­hánygyárba látogatott, ahol (Fotó: Perl Márton) megtekintette az üzem több részlegét és óvodáját, miköz­ben megismerkedett a pati­nás vállalat termelésével. A nap további részében az Ag- ria Bútorgyárban tájékozód­tak a szocialista brigádmoz­galomról, majd felkeresték az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinátot. Az egri városnézést követően utaztak el szovjet vendéink Detkre, ahol a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz vezetőinek kalauzolásában egyebek kö­zött megtekintették a gép­javító üzemet. Felvételünk az egri do­hánygyári látogatáson ké­szült: dr. Domán László igaz­gató bemutatja a cigaretta­gyártás folyamatát. 1839 kiállító, 28 országból A 79. BNV-n 28 ország és Nyugat-Ber- lin kiállítói mutatják be termékeiket a május 23-án megnyíló 79. Budapesti Nemzetközi Vásáron, a beru­házási javak seregszemléjén — jelentették be a BUNG- EXPO képviselői pénteki sajtótájékoztatójukon. A vásáron 1839 cég ajánl­ja kínálatát, lényegesen több, mint az elmúlt eszten­dőben. A bemutató iránt a hazai és külföldi érdeklődés egyaránt növekedett. Az utóbbi évek legnagyobb be­ruházási seregszemléjét ren­dezik meg az idén, annak ellenére, hogy a korábbi OQNSTRUMA nemzetközi építőipari szakkiállítás miatt ezúttal az építőipar hagyo­mányos bemutatójára nem kerül sor. Az előző évekhez képest viszont jelentősen bővült az elektronikai ipar, az energetika, az erősáramú, ipar, a vegyipar és a mű­anyagipar részvétele. A kiállítók 13 árucsoport­ban mutatják be termékei­ket. A szervezők a korábbi energetikai részlegből ki­emelték és önállósították az elektronikát és az erősára­mú ipart, s a vegyipar mel­lett önállóan mutathatják be újdonságaikat a műanyag­ipar képviselői. A korábbi­akhoz hasonlóan a legna­gyobb területen a jármű­ipari vállalatok állítanak ki. Méreteiben is jelentős a fémmegmunkáló berendezé­seket gyártók vásári részvé­tele. A szocialista országok kö­zül jelentős mértékben nö­velte részvételét a Szovjet­unió. A szovjet kiállítás mellett az idén Belorusszia önálló bemutatót is rendez. A korábbinál nagyobb terü­letet foglaltak el a romén kiállítók is. Először jön el a beruházási javak vásárára Kuba. A nyugati kiállítók közül legnagyobb létszám­ban az NSZK és Ausztria cégei vesznek részt a BNV-n, de lényegesen többen jön­nek el Dániából, Belgium­ból, Franciaországból, Spa­nyolországból és Svédor­szágból is. Az európai vásárok közül itt működik először helyi televíziós stúdió, amely in­formációkat, napi híreket, helyszíni fotökat és tudósí­tásokat közöl. A rendszerhez illeszkedik a DATORG és a HUNGEXPO által közösen üzemeltetett vásári számító- gépes információs szolgálat. Segítségével a látogatók vá­laszt kaphatnak a kiállítás­sal, a termékekkel és a gyár­tókkal kapcsolatos kérdése­ikre. A vásár forgalmasabb pontjain monitorokat he­lyeztek el, hogy az érdeklő­dők minél szélesebb körben hozzájuthassanak az infor­mációkhoz. A vásári közlekedéssel kapcsolatban elmondották, hogy május 20-tól a Pillan­gó utcánál is megáll a 100- as autóbusz, így remélhető­leg sikerül tehermentesíteni az Örs vezér tér forgalmát és gyorsítani az utazást. A vásár területén a 32-es pa­vilonban az UTINFORM, a FÖVINFORiM és a Magyar Autóklub a vásári tájékoz­tatórendszer segítségével rendszeresen informálja az érdeklődőket a vásár kör­nyéki forgalomról. A fővá­rosba utazó BNV-látogatók- nak a MÁV az idén — a múlt évi 20 százalék helyett — 33 százalékos kedvez­ményt biztosít. Atomenergetikai tanácskozás A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség energetikai szakértői május 14—18 kö­zött ülést tartottak Buda­pesten. Megvitatták az atom- erőművi tapasztalatok fel­dolgozására létrehozott nem­zeti és nemzetközi informá­ciós rendszer működésének eddigi eredményeit. Az ülést az Országos Atomenergia Bizottság, a Magyar Villa- mosművek Tröszt és az Ál­lami Energiafelügyelet köz­reműködésével az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület rendezte. Az ülé­sen elhangzott előadások rámutattak arra, hogy az atomerőművek üzemelteté­sének eddigi eredményei rendkívül kedvezőek. A ta­pasztalatok szervezett, szé­les körű hasznosítása mind nemzeti, mind nemzetközi szinten elősegítheti e kedve­ző helyzet fenntartásét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents