Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-18 / 115. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. május 18., péntek „Ahogy lehet..." mondja Miskolczi Miklós (Fotó: kulcsár Jómét) Lassan a századik előadáshoz közeledik a Színlelni boldog szeretőt című színjáték. A Radnóti Miklós Színpad által bemutatott da- raib a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok örömteli és szomorú velejáróiról szól. . A játék végén a szerző. Miskolczi Miklós mondja ki a levonható legbölcsebb következtetést: „Ahogy lehet. .A drámaszerzővé előlépett publicista egy vidéki előadás után válaszolt a művével kapcsolatos kérdésekre. — Megfogalmazható-e tömören, hogy milyen hatást kíván elérni ezzel a színjátékkal? — Sokkoló hatást. Arról kívántam meggyőzni a közönséget. hogy az ilyen külső kapcsolatok sok szomorúsággal járnak. Erről szól a könyvem is, és a színpadi adaptáció is. A sokkoló hatást hivatott erősíteni Tarján Györgyinek az a kiáltása: „Nem ébredtek!” — Mire kell ráébrednünk? — Arra. hogy nem valószínű, hogy a romló házasságunkra egy ilyen külső kapcsolat gyógyír. — Tehát házasságvédő darab a Színlelni boldog szeretőt? — Nem merném kimondani így. hogy ..házasságvédő”. Mert meggyőződésem, hogy az a fajta monogám házasság amelyben apáink éltek, nem menthető már. Inkább más utat ajánl a dárab. Bár hozzá kell tennem, hogy a „Színlelni...” inkább diagnózis, mint terápia. Ez utóbbit nem merném felvállalni. — Nem gondölja-e, hogy amikor tudatosítja a külső kapcsolatokkal járó taktikákat, ezzel házasságokat zilál szét? — Finoman fogalmazott; többen keményen megvádolnak ezzel. Mármint hogy kedvet csinálok külső kap- csolatokhoz. Nem valószínű, hogy így van. A bajról beszélni kell. Nem azért, van baj, mert beszélünk róla, hanem azért beszélünk róla, mert baj van. Illyés mondta ezt szépen: „Növeli, ki elfödi a bajt!" Nekem tiszta a lelki ismeretem. Bár elképzelhető, hogy a könyv, vagy a darab forrása lesz házastársi vitáknak. Egyszer például megvádolt egy férfi, hogy ő az én könyvem hatására vált el. Ez lehetséges. De biztosan nem a könyv hatására romlott el a házassága. £s ez nagy különbség. Egy egyszeri bátor döntés, ha sok szenvedést okoz is átmenetileg talán emberibb mint a halogató huzavona. — Nem finoman fogalmaztam, hanem félreérthe- tően. Én ugyanis arra gondoltam. hogy a külső kapcsolatokkal járó hazugságok tudatosítása okozhat romlást, akár a fölidézett emlékek miatt isi — Ebben van valami. Még egyszer ugyanezeket már nem lehet hazudni. Épp itt a szünetben mondta egy ismerősöm: „Jól alám vágtál. én is egy hobby-szövet- ség elnöke vagyok, gyanús lesz otthon, ha erre fogok hivatkozni”. Én remélem is. hogy még egyszer ezeket az ötleteket nem lehet elsütni. S ha kivonnom őket a forgalomból, legalább azt elérem, hogy új hazugságokat kéül kitalálni. És már ezzel is emberibbé tettem ezeket a kapcsolatokat — És azt nem gondolja-e, hogy a külső kapcsolatok hátulütőinek tudatosításával megkeseríti ezeket a szerelmeket? — Az a véleményem, hogy a külső kapcsolatok amúgy is szomorúak. Amiben nincs szerelem, csak testi vágy, az eleve szomorú. Amiben szerelem van. ott a beteljesülés reménytelensége okoz szomorúságot. Ettől a darabtól ezek a szerelmek nem lesznek keserűbbek, legföljebb átláthatóbbak. Már kész a következő kötetem, a Hazudni boldog hitvest című könyv. A Magvető fogja kiadni. Abban azt fejtegetem, hogy a külső kapcsolatok is azért rosszak, amiért a házasságok. A partnerek csak kapná akarnak. Amíg el nem jön az a Kánaán, amelyben az emberek elsősorban adni akarnak, addig a külső kapcsolatokban is, a házasságokban is hazudni kell. — ön szót emel a hagyományos házasság ellen, ugyanakkor védi a szerelem hagyományát: a monogám testi kapcsolatot. Nem gondolja, hogy ez utóbbi is merevség? — Nem. Ezt átgondoltam. Azt kell mondanom, hogy különböző felméréseket, külföldieket és hazaiakat alapul véve: a férfi—nő-kapcsolatok jövője a sorozatos monogámia. Fel kell készülnünk rá, hogy az életet nem egy társsal éljük le, hanem többel. Egyéne válogatja, hogy kettővel, hárommal vagy néggyel-e. Szerencsés, aki csak kettővel. De mindenképpen szükséges, hogy az embernek igazi társa legyen. S ezt keresni kell, mert nem érdemes igaz emberi kapcsolatok nélkül élni. Hogy ebben a formában mi lesz a gyerek sorsa, ezt sajnos, nem tudom megmondani; ez nagy kérdés. — Amit fölvázol. épp olyan egyoldalúság. mint apáink monogámnak ismert házassága. A Változatossá• gért föláldozza az állandóságot. Pedig az embernek mindkettőre egyformán szüksége van! — Ami most van, sokszor látszatmonogámia. Mindnyájan tudunk külső kapcsolatokról. Hallunk olyan telhetetlen, mohó megnyilatkozásokat. hogy feleség is kell és szerető is. Ez nem tartható. Inkább becsületes, ha — mint Engels is megírta — az elmúlt szerelemből egy újba átlépünk. A társadalom nem tudja még, mit veszít azzal, hogy ezt egyelőre gátolja. S mennyit nyernénk, ha terjedne ez a gyakorlat? Ezzel kapcsolatban én is tele vagyok kételyekkel. Nem szentenciákat mondok. Nem tudom, hogy ezzel a félszabadulással, amivel az új életforma felé közeledtünk, az ember nyert-e vagy veszített. — A darab közbeni föllépésekor tragikomédiának nevezte müvét. Nem tart attól, hogy ezzel a műfajjal lejáratja a szerelmet? — Ügy vélem, a szerelem olyan, amilyen; én már nem járatom le. Ezt a fajta szerelmet egyébként maga az élet figurázta ki. Az őszinte szembenézés lejáratása volna?... Ez a darab felnőtteknek szól. Nem a 18 éves korhatárra gondolok, az nem mérvadó. Hanem felnőttekre. akik akarnak és képesek is tükörbe nézni. Molnár Pál Meghalt Irwin Shaw Szívroham következtében szerdán, 71 éves korában elhunyt Inéin Shaw. korunk egyik legsikeresebb amerikai írója, a hazánkban is népszerű „Oroszlánköly- kök” szerzője. Shaw szinte az utolsó napig dolgozott, és még további regénytervei voltak. Amikor érezte, hogy rosszul van, vissza akart térni az Egyesült Államokba, állapota azonban ezt már nem tette lehetővé. Irwin Shaw 1913-ban született New York Brooklyn kerületében. Fiatal korában profi labdarúgó, eladó és teherautósofőr volt. Később főiskolára került, ahol a drámaírás elméletével foglalkozott. Írói pályáját novellákkal, színdarabokkal és rádiójátékokkal kezdte. Stílusa tömör, drámai feszültséggel teli, nagy gonddal és kiváló érzékkel jeleníti meg hősei belső konfliktusait. Első komolyabb sikerét a „Temessétek el a halottakat” című háborúellenes színdarabbal aratta 1936-ban, egy kis broadwayi színházban. Megnyílt az út számára Hollywood felé, és ezután sok filmforgatókönyveket irt. Legnagyobb sikerét az 1946-ban Írott, ugyancsak háborúellenes regénye, az „Oroszlárikölykök” hozta. Benne három katona: egy német fasiszta, egy amerikai értelmiségi és Európából menekült zsidó párhuzamos életsorsát jeleníti meg. Későbbi művei közül amelyet, az 1970-ben kiadott „Szegény ember, gazdag ember” amelyet, a Magyar Televízió is bemutatott. Jelentősebb művei még az 1956-ban írott „Lucy Crown” az 1960-ban kiadott „Két hét másik városban” az 1965-ös ,Szerelem egy sötét utcában”. Utolsó regénye, „Az elviselhető veszteségek” másfél évvel ezelőtt készült el. Sorsa jó kezekben van — Kapcsolják, kérem, a szövetségi sajtó- és infonná, diós hivatal „megnyugtatási osztályát”. — Itt az osztály tanácsadója beszél. Ah, ismét ön az? Talán a legutóbbi gyógyszer nem segített? — Sajnos, nem. Meglehet, az ön számára érthetetlennek tűnik, de az első Per. shing—2—k országunkba érkezéséig sokkal jobban éreztem magam. Most pedig doktor Dregger (A CDU —CSU-frakció elnöke a Bundestagban. — A ford.) nyugtatói, amelyek a „Moszkva csak az erőpoliti. kát ismeri el” recept ala- ján készültek, pont az ellenkező hatást teszik rám: egyáltalán nem tudok elaludni. Azt a szert, amiről ön beszél, mint ártalmasat már az összes patikából kivontuk ... Tehát önnek új gyógyszerre van szüksége. Várjon csak, rögtön megné. zem a katalógust. Nem lennének megfelelők a Wömer- féle tabletták (Wömer: az NSZK hadügyminisztere. — A ford.), amelyek „Az oroszok gazdasága nem húzza sokáig” recept alapján készültek? Mindenesetre ez erős szer, és tartós hatást fejt ki. — Hogyan keld szedni? — A Wömer-tablettákat egyszerűen le kell nyelni. Van még egy preparátum, amit a főnökünk állított össze: a Bönisch-vakcina, amely „Az oroszok fenyegetéseit nem kell komolyan venni” recept alapján készült. — Nem lesz jó. Az intra. vénás gyógyszerekre allergiás vagyok. Van esetleg valami hatékonyabb szere? — A Kohl-preparátumra gonol? Ez a „Moszkvának szüksége van a feszültség csökkentésére, és ezért visszatér a tárgyalóasztalhoz” recept alapján készült. Pirulák formájában állítják elő, amelyeket reggel éhgyomorra kell bevenni. A pirulák édeskések, és elolvadnak az ember szájában. — Na és, ha ez sem használ? — Akkor nem marad más hátra, mint a bajor homeo. patikus szer — a Strauss, tinktura, ami az „Aki nem fogadja el a rakétákat, az Moszkva ügynöke” recept alapján készült. — Nekem a tinktura túl erős. Már most kiütések lettek a testemen. — Ügy látszik, az ön természete rendkívül érzékeny módon reagál a félelemre — jegyezte meg együttérző hangon a tanácsadó. — De lehet, hogy elmúlik ez az állapot, ha mind a 108 Pershing—2-t - betelepítik. Talán közel lakik Mutlan- genhez? (Amerikai katonai bázis, ahol már harcké. szültségbe helyezték az első Pershing—2 rakétákat. — A ford.) — Kétszázötven kilométerre. — Akkor egyszerűen nem értem, mi a baja. — Egyébként mit ajánlanak Mutlangen és környéke lakóinak? — Egyetlen tanácsunk: haladéktalanul adják el házaikat és telkeiket, amig az áruk még normális szinten mozog. — Talán nekem is tudna adni valami jó tanácsot ? — Természetesen. Próbálja meg bébeszélni magának, hogy sorsa Ronald Reagan erős. tapasztalt, nyugodt kezében van. Wolfgang Ébert (Die Zeit — Hamburg) (Zahemszky László fordítása) A vonal végén: Koltaí Róbert Egerhez fűződő kapcsolatát ma már nem kell részleteznie. Hiszen több éve markánsan jelen van a nyári Agria Játékokon. Tavaly megintcsak nagy sikert aratott Szigligeti Ede Liliomfi- jában; Holtai Róbert fogadósa egyik emlékezetes színfoltja volt a Líceum udvarán megtartott előadásnak. Amikor a telefonvonal másik végén felhangzott a színművész hangja, újra eszembe jutott a Dobos cukrászdában bemutatott előadóestje, Jellegzetes színével, hanghordozásával azt a hangulatot idézte, amelynek az elmúlt év nyarán nagyszámú közönség lehetett részese. — Nemcsak szívesen emlékszem Egerre, de nagy örömmel is készülök az idei nyári játékokra. — mondta Holtai Róbert. — Vonz ennek a városnak a légköre, s szívesen játszom együtt azokkal, akikkel több hetet töltöttünk el együtt, valóban izgalmas, sikerélményt hozó munkában. Megszerettük a közönséget. — Nem tkok, a közönség körében is népszerűvé lett Holtai Róbert. Előadóestjének olyan sikere volt, hogy meg kellett ismételni. Az idén is láthatjuk a Dobos pódiumán? — A játékok szervezőivel már beszélgettünk róla. Különböző kabaré-próbálkozásaim most is vannak, néhány új számmal feldúsítva, örömmel vállalkozom erre a feladatra. — Az idén nyáron két produkcióban is fellép. A Líceum udvarán és a Várban megrendezendő előadáson... — A Vár-beli fellépés, Bornemissza Péter Elektra című tragédiájában, számomra is meglepetés. Hiszen ez nem az úgynevezett abszolút rámszabott szerep. Éppen ezért nagy izgalommal, lelkesedéssel készülők rá. Nagy Ignác Tisztújítás című vígjátékában Farkasfalvy szerepét játszom, s bár hasonló méretű, más jellegű, mint a másik. — Milyen feladatokat kapott az idei színházi évadban, Kaposvárott? — Nagyon kedves számomra a mennyei fogalmazó Molnár Ferenc Liliomjában, s örültem a Hamlet Poló- niusának. Jelenleg Spiró György Kert című darabjában vagyok érdekelt, valamint a Mester és Margarita Pilátusát játszom. — Kirándulások, más színházban, a televízióban... ? — A Székesfehérvári Színház vendégként hívott: az Egerek és emberek-ben Georgot alakítom. Hamarosan műsorra tűzi a tévé Gogol Revizorát, Gothár Péter rendezésében, aki a Polgármester szerepét bízta rám. — Mikor kezdik a próbákat az Agria Játékokra? — Májusban, a Vígszínházban. Az idén egyébként a feleségem, Pogány Judit is részt vesz az egri nyár előadásain. — Köszönöm a beszélgetést, viszontlátásra júniusban, Egerben! (mikes) Radványi Géza ismét forgat Appassionata címmel új filmet készít a Mafilm Objektív Stúdiójában Radványi Géza: a Valahol Európában című alkotás világhírű rendezője. A film Beethoven életéről szól, az operatőr Illés György lesz. A főszereplő Adtam Ferenczy lengyel színész, további szereplők: Igó Éva és Kovács Adél. Orgonamuzsika Gyöngyösön Bach, Händel és líra Az Országos Filharmónia gyöngyösi bérletsorozatában, kedden este Lehotka Gábor orgonaművész adott hangversenyt a Szent Bertalan-temp- 1 ómban. Aki csak úgy bevetődik a 650 éves város széles homlokzatú főtemplomába, nem is sejti, milyen jó akusztikájú teret talál itt S mire a művész a műsor végére ér, magától értetődőnek tartja, hogy az orgonamuzsika hívei itt is megtöltik a padsorokat, és átadják-alávetik magukat a profán zene értékes alkotásai hatásának. Lehotka Gábor kitűnően szerkesztett lírai műsorral tette emlékezetessé ezt az estét a gyöngyösi zenebarátok számára. Bach D-dúr prelúdium és fugája nyitotta meg a műsort. Mint minden Bach-mű, a maga zárt zenei, lelki rendjével ráhán- golta hallgatóságát az elmélkedésre. Ez a D-dúr szárnyalásban ugyan nem éri el a negyedik számként elhangzott g-moll fantázia és fuga fényes, magával ragadó futamait, de hangulati alapot adott a Pachelbel-mü befogadására. Pachelbel a Bach- előtti idők nürnbergi kiválósága, a nagy protestáns ko- rális tradíciók ápolója. Elhangzott műve, az Agria Se- baldina is bizonyítja, hogy a XVII. században mennyivel színesebb, gazdagabb volt Európa zenei térképe, mint akárcsak manapság. A műsorban elhangzott Pikéthy Tibornak, a váci székesegyház száz éve született karnagyának egy Pastorale ja is. Lehotka ezzel a lírai fogantatásé muzsikával is emlékeztetni akart arra, hogy sokat emlegetett nagyjaink mögött is vannak értékek. A másik, ugyancsak a múlt század végéről idézett szerző, az elzászi Leon Boellmann Suite gotique-ja zárta Lehotka műsorát. Ezt a ragyogó technikájú, méltán híres zenei építményt már hallottuk Egerben, máshol is, és nem is egy orgonistától. Most megint meg kellett állapítanunk: a hely és a pillanat hangulata sajátos színt adott e darabnak a Szent Berta tan-templomban. Ahogyan a szvit zárótételében felújjongott a latin öröm, a gall jókedv — derűt, boldogságot fakasztott. Barlay Zsuzsa operaénekes három számban működött közre. A Bach-szólókantátá- ban mélyebb érzelmeket elevenített feL A két Händel- részlet: az ária a Dettinpe- ni Te Delimből és a Largo a Xerxesbó 1 — így, egymás után — érzékeltette, mennyire más hangvétel Händel- nél az áhitatkeltés, mint a szenvedélyes szerelem kiáradása. Barlay Zsuzsa a magyar oratórium-éneklésnek is egyik kitűnősége. Az átélés, a színes orgánum még ezekben a nagyobb terekben is meggyőző hatást tud kelteni. A technikailag hibátlan, átélt zenélés, amellyel Lehotka Gábor Gyöngyösön szerepelt, eszünkbe juttatta azokat a sikereit is, amelyeket az egri székesegyház orgonájával aratott... Farkas András
