Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. május 4., péntek A terem zsúfolásig megtelt. A közönség? Kockás nadrágos, punk frizurás tinédzserek, farmernadrágot bősz—harmincévesek, nyak- kendös negyvenesek gyermekeikkel. Egy fiú szotyolát szór a parkettára. Egy láthatóan spicces srác sört iszik az első sorban. A színfalak mögött tizennégy Heves megyei rockzenekar várja a fesztivált. A pódiumon technikusok, zenészek nyüzsögnek. Óriási a zaj. Recsegnek, sivítoznak a hangfalak. A Hatvani Cukorgyár művelődési házának színpadára elsőként a gyöngyösi Horizont Group lép. Két rockot dalt mutat be. Az Oázis című kellemes, muzikális. A kompozícióban keleties elemek is fellelhetők. Aztán a Balett N°1 következik. Az egri Dobó István Gimnázium zenészeinek programján a Bikini együttes hatása érződik. Ez az első jelentősebb fellépésük. Látszik az énekes színpadi mozgásán is, hiszen nem tud mit kezdeni a kezével. Néha a fejét vakarja. A kemény rockot játszó csoport némi cinizmust is kever a szövegbe. Igaz, hogy az csak elvétve hallható, hatalmas a hangerő. A petőfibányai Kabalarock bemutatkozását követően két mozzanat érdemel említést. Az énekes és a dobos jó produkciója. Szövegeik viszont közhelyekből épülnek fel. őket a hatvani Vltraderm követi. Helyzetjelentés című hatperces műsoruk még a hazai közönség előtt is közepes sikert ér el. Dobos helyett dobgép üti a ritmust. A tagok azonban néha figyelmen kívül hagyják a pontos, precíz masina ütemét. Az egri Cápák együttes két dobhártyaszaggató rock and roll dalából hiányzik az átélés. A hatvani Ring együttes méltán arat elismerést. Jó hangú énekesük — az első eddig, aki tisztán énekel —, ügyes gitárosuk — akinek játékában Jimmy Hendrixes hatás is érződik, előnyére — és képzett dobosuk átlagon felülit produkál. LSD. Azaz a kápolnai Láthatatlan Sötét Démonok. Nevükkel ellentétben inkább csak szürkék. Többek között a Skorpió egyik nótáját is előadják. Hangszerkezelésükön viszont érződik: többre hivatottak. Az egri Fabatka együttesnek csak a vezetője érkezik meg. Kéri, hadd léphessen fel. Megengedik... Gitárja hamis. A szövege banális. A dallama megfelelő, bár csak három akkorddal kíséri. A Trans együttes sem könyvelhet el nagyobb elismerést. Hatvani Galéria-naptár Batthyány és Reich Károly művei - Szabadtéri szoborkiállítás — A pódiumon Bitskey Tibor, Mészöly Katalin — Afrikai vadászutakon A Galéria Batthyány-em- léhkiállítása, amely a tragikus sorsú festő újrafelfedezésének első fontos állomása, országos visszhangot keltett. Ezt jelzi, hogy a televízió stábja filmet készített a nagyértékű hagyaték- gondozóiról, és azt a ,stúdió ’84” május 15-i adásában sugározzák. Persze az érdeklődők a harminc festményből, negyven grafikából álló anyagigal május 20-ig személyesen is „találkozhatnak” még Hatvanban. De a soron következő tárlat sem kisebb jelentőségű! Május 25-én, pénteken esté 7 órakor ugyanis Reich Károly Kossuth-díjas grafikus művész könyvillusztrációiból és önálló műveiből nyílik összefoglaló kiállítás az intézmény földszinti, emeleti traktusaiban. Kortársművé- szetünk e kiemelkedő egyéniségének munkásságát Tamás Menyhért József Attila- díjas költő méltatja majd, tárlatnyitás előtt pedig mindketten megjelent műveiket dedikálják a Galériakertben felállítandó könyvheti sátornál. Ami az intézmény területi munkáját illeti: e hét végétől a MÁV-pályaudvar könyvtárának előcsarnokában Hadnagy Csaba festményeit, az Autójavító Vállalat Bercsényi úti pihenő- parkjában pádig — május 17-től — a hódmezővásárhelyi Máté István, Lantos Györgyi és Tiyza László szabadtéri szoborkiállítását tekinthetik meg a képzőművészet ide látogató barátai. Folytatódnak a Galéria szabadegyetemi előadásai is. Május 7-én, hétfőn este fél 7-kor a „Magyar mesterek” sorozatban Kernstak Károly életművéről hangzik el diaképes beszámoló az emeleti kiállítóteremben. Ugyanott lesz a következő pódiumest 14-én, hétfőn fél 8-kor, amikor Bitskey Tibor Jászai- díjas érdemes művész mutatja be önálló műsorát. A zenekedvelőknek szintén értékes csemegét ígér a Galéria. Reich Károly tárlatának megnyitásához kapcsolódik ugyanis május 25-én. péntek este 7 órakor Mészöly Katalin, az Állami Operaház magánénekesének, koncertje, amelyet Patkó József zongoraművész kísér. A népszerű Galéria-világ- tükör első félévi záró eseménye május 28-án, hétfőn este 7 órakor lesz, amikor a neves utazó és vadász, Fuksz Antal tart diaképes, hangfelvételekkel színesített előadást „Afrikai vadászutakon” címmel az ilyen téma iránt érdeklődő hatvaniaknak. Balett N'T legjobb előadójának bizonyul. Szuggesztív egyéniség. A hatvani Alaszka zenekar sokat ad a külsőségekre. Gitárosuk lánccal erősíti vállára hangszerét. Ragaszkodnak ahhoz, hogy utolsóként lépjenek a pódiumra, mint a legelőkelőbb „bandáknál” szokás. Játékuk nem támasztja alá fölényességüket. Ök persze, a technikát okolják a hangfalak visítozásá- ért. Talán nem is teljesen alaptalanul. A szakmai megbeszélésen Berki Tamás, a zsűri elnöke magas színvonalúnak ítéli a találkozót. Különösen a Pótkereket emeli ki: Fafaragó tábor Bugacon Az Alföld fásításának történetét bemutató erdészeti múzeum létesül Bugacon. Kertjének díszítésére az ottani erdészet 16 fafaragót hívott meg. Vésőik nyomán megelevenednek r* fakitermelés mozzanatai és szoborportrékat faragnak az erdészet múltjának kiemelkedő személyiségéről is. Osztrogáncz Péter fűrészelő paraszt figuráját faragja (MTI fotó — Fehérváry Ferenci — A rockzenét eszközként használják drámai mondanivalójuk közlésére — mondja. Aztán az Alaszkának ad tanácsot. — Hosszúak a szólóbetétek. Mire a szöveghez érnek, elfárad a dal. Tömöríteni kell... Szepesi György, az egri zeneiskola igazgatója is értékeli a csoportokat: — Kedvező benyomásokat szereztem — mondja —. Néhány szólista, így a kápolnai szólógitáros, vagy a Ring dobosa a profik között is megállná a helyét. Ez a fajta muzsika azért is létezik, hogy szórakoztasson. Ezért halkabban kellene játszani, csökkentve a decibeleket. Magasabb szintre szükséges emelni a műhelymunkát is. A továbblépés egyetlen módja a tanulás. Agyagási Dezső, a MMK művészeti főelőadója ismerteti a zsűri javaslatát: a közeljövőben Szolnokon sorra kerülő tájegység-bemutatón a Pótkerék, a Team, a Ring és a Vidia vesz részt. A nyári salgóbányai rocktáborban pedig a Pótkerék és a Team csiszolhatja tudását. Roma János Néhányon a nézőtérről (Fotó: Szabó Sándor) Kabala-rock A gyöngyösiek ritmikailag tévesztenek sokat. Bálokon lép fel a két éve alakult gyöngyösoroszi Minaret. Az érződik a stílusán is. Egy ilyen koncerten kevésbé élvezetes zenéjük. Egyszerű eszközökkel él a füzesabonyi Vidia. Az énekes néha mégis hol egy árnyalattal hamarabb, hol később lép be. összességében azonban kellemes hallgatni a pusztavacsi békefesztiválon iá szerepelt zenekart. ▲ felsőtárkányi Team együttes tagjai mindenféle színpadi póztól mentesen adják elő Álomképek és Járd a rockot című kompozícióikat. Urai az instrumentumoknak. Érezni lehet, hogy kialakulóban van saját stílusuk. A résztvevőket nagy tapsra ragadtatja az egri Pótkerék. Szövegeik eredetiek, humorosak. A Maszturba című szám azonban nem szalonképes. Szólógitárosuk a bemutató Heves megye tizennégy zenekara a pódiumon Egy rockfesztivál krónikája (1. rész) C send van a szívbetegek kórtermében, dél. utáni csend „Fehér csend” — gondolja a színész, és megtapintja a pulzusát. Mintha a szívéből lüktető morzejeleket akarná felfogni. Vajon mit üzen? Uzen-é valamit? A szomszéd ágyon az öregember énekelni kezd. Halkan, dünnyögve: „Túl a Tiszán faragnak az ácsok...” — Hagyja már abba ... — szólal meg a könyvelő. — Nem érti? — Jól van, no... — mondja az öregember. Felül az ágyon, kitakaródzik. — Meleg van itt — mondja — mondja —, 'nagyon be- durrantottak. Maguk nem úgy érzik? Senki sem válaszol. A csendben hallani, ahogy a rosszul elzárt csapból csepeg a víz. Az öregember felfigyel rá. lekászálódik az ágyról, odamegy, elzárja. — így ni — mondja —, most már jó lesz. — Maga nem tud nyugodtan feküdni? — A könyvelő hangjában ingerültség. — Mit osászkál örökösen? — Csak elzártam — mondja az öregember —, csöpögött. Ott toporog a mosdónál, mint aki nem tudja eldönteni, mihez is kezdjen most. Megigazítja a törülközőket, a szappant gondosan a tartóba teszi. — Vizet... — nyög fel a szélső ágyon a műbútorasztalos —, vizet... Az öregember gyorsan vizet enged a pohárba, odaviszi, felülteti a beteget, megitatja. Aztán még a párnát is puhábbra pas- kolja kicsit, mielőtt visszafekteti. — Köszönöm — mondja a műbútorasztalos. — Semmi ez — mondja Tóth-Máthé Miklós: Fehér csend az öregember —, segíteni kell egymáson. Visszaballag a mosdóhoz, a poharat kiöblíti, majd lefelé fordítva teszi a helyére. Zsófi nővér nyit be az ajtón. — Imre bácsi! Szóljak a doktor úrnak? — Megyek már — mondja az öregember, én mint a csínyen kapott gyerek oson az ágyához. Útközben kétszer is hátrasandít, és amikor látja, hogy a nővér nincs már bent, nem fekszik le, csak leül az ágy szélére. Szétnyílott pizsamája látni engedi a szívritmusszabályozót. A színész nézi, majd odamutat rá. — Na, mi van a rádióban, Imre báícsi? — Most éppen semmi — nevet fel az öreg, és megsimítja a pacemékert —, de ha akarja, kinyithatom. — Hát nyissa ki — mondja a színész, és mosolyogva figyeli, ahogy az öreg „csavargat” rajta. Napi közös tréfájuk ez a játék. — Megvan — mondja az öregember —, vers van benne ... Arany-vers. A Pázmán lovag. — Azt is tudja kívülről? — Tudom. De tudom én a Toldit is. Igaz, most már csak az első részét, de valamikor fújtam az egészet. — Ne beszéljen már! Az egészet? — Az egészet, ha mondom. Volt időm észbentartani, hiszen amíg a cipőket repe- ráltam, azt mondogattam közben. Csak amióta nyugdíjas lettem, jöttem lei a gyakorlatból. De azért még most is sok Arany- megPe- tőfi-vers van a fejemben. Na. mondjam a Pázmánt? — Mondja, Imre bácsi. — Vára öblös termében jár alá s fel 'bajnok Pázmán ... kezdi el az öreg. — Teremében — mondja a színész. — Igaz is — csillan az öreg szeme —, a szótag miatt. — Igen — mondja a színész —, a szótag miatt. — Teremében... — nevetgél az öreg —, teremében ... Jobb is így ez, nagyobbnak tűnik. — Mitől van magának olyan jó kedve? — kérdezi a könyvelő. — A masina a mellén, maga meg nevetgél... Sírjak ? — Hát mit csináljak? — Nem azt mondom, de ilyen állapotban ez egyszerűen érthetetlen. Én se voltam komor ember, szerettem a viccet, a tréfálkozást mindent... De amióta behoztak ide, egyébre se tudok gondolni csak az elmúlásra. — Na látja, ezt rosszul, teszi — csóválja a fejét az öregember —, ezt bizony nagyon rosszul teszi. Nem szabad a halálra gondolni, mert akkor csak idecsalögat- juk. Amióta az eszemet tudom, én sohasem törődtem a halállal, pedig két háborút is megéltem, a másodikat katonaként. De ott is csak azt néztem, ha jöttek a gólyák, hogy nagy baj nem lehet, hiszen élek ... — Fantasztikus — mondja a könyvelő —, fantasztikus. (Folytatjuk)
