Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. április 14., szombat ROMLOTT A PÉNZÜGYI FEGYELEM Szabálytalankodó vállalatok Biztató eredmények az exportban „Az előző esztendeihez képest romlott a pénzügyi fegyelem” — állapítja meg évről évre a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásának ellenőrzését összegező jelentés, amely az idén márciusban is a kormány ülésének napirendjére került. A bizonyítvány ezúttal sem volt jobb a korábbinál. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága 1983-ban összesen 3220 vállalat és szövetkezet háza táján vizsgálódott és ellenőrizte — teljes körűen — az 1981. és 1982. évi gazdálkodás szabályszerűségét. Az ellenőrzések 81,7 százalékát jegyzőkönyv felvétele követte. Erre akkor van szükség, ha a revizorok lényeges hibát, mulasztást, szabálytalanságot tapasztalnak. Kétségtelen : a gazdálkodók helyzetét nem javítják a gyakori szabályozómódosítá- sdk: a sűrű változtatások időszakában gyakrabban vétenek. Ugyanakkor az is előfordul, hogy némelyik cég a szigorú gazdasági feltételeket ügyeskedéssel, számviteli manőverezéssel igyekszik kivédeni. Pénzügyi manőverek A főigazgatóság szakemberei emellett úgy vélik: a pénzügyi fegyelem rosszabbodásához hozzájárult az is, hogy változatlanul nem kielégítő a pénzügyi-számviteli munkakörben dolgozók munkájának megbecsülése. Mindez fokozza a fluktuációt (és ezáltal a szakértelem csökkenését), valamint a létszámhiányt, ami viszont kapkodáshoz, pontatlansághoz vezethet. Sok nehézséget okoz az is, hogy a belső ellenőrök megbecsülése sem megfelelő, különösen a szövetkezeti szektorban hagy sok kívánnivalót maga után. Erre utal, hogy olykor nem helyesbítik az önrevízióval feltárt szabálytalanságot. Inkább a hatósági ellenőrzés és a bírság kockázatát vállalják. Az ellenőrzések gyakori számszerű pontatlanságot (az 1981. évinél 16 százalékkal többet) tapasztaltak a vállalati eredmények kiszámításánál. A pontatlanság csaknem fele a költségvetési kapcsolatokat is érintette. A különböző adóhiányok aránya 64 százalékos volt. A revizorok arra is fényt derítettek, hogy mind több gazdálkodó próbálkozik pénzügyi manőverekkel kímélni fejlesztési alapját. Ilyen szabálytalan elszámolásokat tapasztaltak például a Május 1. Ruhagyárban, a Metripond Mérleggyárban, a Magyar Kábel Művekben, a Borsodi Vendéglátó Vállalatnál, a Dunavecsei Fémipari Vállalatnál, a Jászberényi Aprítógépgyárnál, a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban, valamint az áfészek 60 százalékánál. Gyakoribbá váltak a különböző adók (munkadíj-, részesedési, bérfejlesztési adók) téves számításai. Az e tekintetben is hosszú lajstromban egyebek között a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága, a Veszprém megyei ÁÉV, a Péti Nitrogénművek, a Labor Műszeripari Művek, a Tatabányai Ingatlankezelő Vállalat, a Vasvill Kereskedelmi Vállalat és a duna- földvári Alkotmány Mgtsz található. Több bírság Növekedett a szabálytalanul, vagy vitatható módon szerzett személyi jövedelmek és más előnyök aránya. A főigazgatóság ebben a témakörben 263 gazdálkodónál végzett vizsgálatot, és a revizorok 154 helyen tártak fel szabálytalanságokat. A hibák száma ennél is több, egy-egy gazdálkodóra ugyanis átlagosan két kifogásolható jelenség jutott, de olyan szervezet is akadt, ahol 4— 6 féle szabálytalanságot is vétettek. Az e tekintetben sokat szabálytalankodók között volt: a mátraballai Új Barázda, a hernádkércsi Béke, a makói József Attila, a drávaszabolcsi Dózsa Mgtsz, a pécsi Szikra Nyomda és így tovább. Gyakori szabálytalanság volt, hogy jogtalanul fizettek térítési díjat a személyi tulajdonban levő gépkocsira, szabálytalanul létesítettek másod- és mellékállásokat, vállalati pénzeket magáncélra használtak. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az is gyakran előfordult, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői jogtalan előnyt biztosítottak a vgmk-knak és a szakcsoportoknak. A szabálytalanul szerzett jövedelmekkel kapcsolatban az elemzések megállapítják: nagy részük, megfelelő veze- tői, magatartással kizárható, vagy kiküszöbölhető lett volna. Mindezt bizonyítja, hogy a feltárt esetek csaknem kilencven százaléka mögött a vezetők elnéző magatartása, az ellenőrzés elmulasztása rejlett. A szabálytalanságok következménnyel járnak: az utóbbi időszakban növekedett a vállalatok által kifizetett bírságok összege és a személyes felelősségre vonás. 1983-ban a gazdálkodókra összesen 1 milliárd forintot (az 1981. évihez képest 44 százalékkal többet) róttak ki. A visszaesőket (a vizsgált időszakban 324 volt az ismétlődően hibát vétők száma) az átlagosnál jóval nagyobb bírságot kellett fizetniük. Több a személyes felelősségre vonás is. Növekvő szigor A főigazgatóság saját hatáskörében 1981-hez képest tavaly 20 százalékkal több szabálysértési eljárást indított. Emellett más hatóság (elsősorban a kereskedelemben) 55 alkalommal kezdeményezett szabálysértési eljárást. Az ellenőrzési szervezet 133 alkalommal kezdeményezett munkajogi felelősségre vonást, és a befejezett esetek 85 százaléka zárult fegyelmivel. Bűncselekmény alapos gyanúja, a társadalmi vagyon elleni vétség, adócsalás és más súlyos mulasztások miatt nyolc esetben tett feljelentést a szervezet, emellett négy alkalommal gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a kormány a közelmúltban megtartott ülésén megállapította: a fegyelem megsértőivel szemben tanúsított elnéző magatartás miatt veszteségek érik a népgazdaságot. A kormány kötelezte az irányító szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére, a mulasztók és a szabályok sértőinek felelősségre vonására. Molnár Patrícia Hogyan kezdődött az év, mit értek el az első három hónapban megyénk üzemei közül néhányan. erre volt- tünk kíváncsak. A tájékoztatást Párádról Gembiczki Béla, Apcról Pajkos István, az egri Finomszerelvénygyár- ból pedig Simon Imre tudósítónk küldte-el. Parádi Üveggyár Az utóbbi években bekövetkezett világpiaci helyzet a Parádi Üveggyár eredményeire is kihatással volt. A vállalat éves termelési tervének kétharmadát tőkés exportra szállítja, amit az elmúlt két évben nem tudott maradéktalanul teljesíteni. Első József igazgató így szólt az export teljesítéséről: — Hosszabb idő kellett, amíg alkalmazkodni tudtunk a gyorsan változó piaci követelményekhez. A vevők rövid határidős és alacsony darabszámú rendelését kellett teljesíteni. A kézigyár- tás-jelleg miatt ez igen nehéz volt és kevés idő jutott a begyakorlásra. Ezenkívül nem volt egész évet betöltő rendelés sem, ami a tervezést hátráltatta. A termék- szerkezet változtatására kellett áttérni. A kétéves tanulóidő ez év első három hónapjában meghozta a várt eredményt. Vállalatunk éves, százharminchárommilliós exporttervét időarányosan 3,3 százalékkal túlteljesítette. Ez az eredmény annál is inkább figyelemre méltó, mert a szállítási határidőiket is betartottuk és a minőségi követelményeket is teljesítettük. Az első három hónap exportteljesítése még csak kezdeti siker. Nagyon nehéz kilenc hónap van még hátra. Ennek sikeres teljesítése érdekében intézkedési tervet készítettünk. amelyben többek között a dekoratívabb csomagolási módot is megjelölte a vállalat. Szükséges a gyártóeszközök időben történő biztosítása. Ugyanakkor a gáz bevezetését termeléskiesés nélkül kell végrehajtani. Apci Qualität Éves szinten tőkés exportból 288 millió forint teljesítést irányoztunk elő. Ez 5,5 százalékkal magasabb, mint az 1983. évi tényszám. 1984. első negyedévére ezer tonna alumíniumtömb leszállítását terveztük. Az egyéb öntvényes termékkel együtt az első negyedéves tőkés exporttttetrv mintegy 55 millió forint volt. A kiszállítások alapján mintegy 400 tonnás túlteljesítés várható. Az összes tőkés rendelésre kiszállított tömb megközelíti az 1400 tonnát. Forintban az első negyedévi tőkés export az éves terv időszakos részét meghaladja. A teljesítés 145 százalékos a szocialista exportban is. Egri Finomszerelvénygyár A korábbi évektől kedvezőbb szerződésfedezettel kezdték az új esztendőt az egri Finomszerelvénygyár- ban, noha ez önmagában véve még nem jelentett felhőtlen indulást, mert például meg kellett {erem ten i a bevezetett negyvenórás munkahét miatt a kiesett időalap pótlását is. Jó start után, a szigorúbb követelmények ellenére is eredményes első negyedévet tudhatnak maguk mögött a bervai dolgozók. A múlt év első negyedévéhez képest — jelentős mértékben — 23 százalékkal tudták bővíteni a vállalat alaptevékenységének árbevételét. s ez kismértékben még túl is haladja az idei terv időarányos részét. Különösen örvendetes, hogy az export-értékesítés volumene gyarapodott. Az év folyamán a finom- szerelvénygyári termékek összes exportja tizenegy százalékkal növekszik. Az első negyedévi exportfeladatok teljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a Fi- nomszerelvénygyárban megtett műszaki előkészítési és egyéb szervezési intézkedések. Az export mellett belföldi szerződési kötelezettségeinek is eleget tett az egri gyár. Kevés a palack, fokozzák a gyártást Az Üvegipari Művek két gyárában, Sajószentpéteren és Orosházán folyamatos munkarendben, éjjel-nappal és munkaszüneti napokon is ontják az automata gépek a konzerves üvegeket és palackokat. Ám az élelmiszer- ipar igénye jóval nagyobb, ezért a hazai termelés kiegészítésére más szocialista országokból, elsősorban a lengyel, s részben a jugoszláv partnerektől szereznek be mintegy hatvan millió konzervüveget, s ugyaneny- nyi zöld palackot. Az üveggyárak több szakaszos beruházási programot kezdtek az élelmiszer- ipar igényeinek kielégítésére. A fejlesztés első szakasza már lezárult. Mintegy ötszázmillió forintos befektetéssel két nagy teljesítményű automata gépet helyeztek üzembe, amelyek egyenként naponta 140 ezer konzerves üveget készítenek. Ezekkel a berendezésekkel évi 35—40 millió konzerves- üveggel bővült a termelés, amellyel egyelőre azt tették lehetővé, hogy ne növekedjen tovább az import élelmiszeripari csomagolóüvegekből. Az új berendezésekkel és a régiek korszerűsítésével a terméket is fejlesztették. Megkezdték a csavarzáras fedelű konzerves üvegek gyártását, mert külföldön keresettebbek az ilyen üvegedényekbe csomagolt kon- zervek. Az idén már 160 millió csavarmenetes nyakú konzerves üveget állítanak elő, s jövőre teljesen áttérnek az új termék gyártására. A sajószentpéteri üveggyárban a jövő évben fejeződik be az a beruházás, amellyel évente 45 ezer tonnával, vagyis 90—100 millió darabbal növelik az üvegek gyártását. Készülnek a fejlesztési program harmadik szakaszára: a következő tervidőszakban megközelítően újabb 50 ezer tonna üveggel bővítik a gyártást. Az üveggyárak az idén 150 millió fehér palackot állítanak elő, ezzel kielégítik a szeszes és üdítő italt, ször- ■öt töltő üzemek igényeit Zöld palackokból azonban gondot okoz az ellátás, ebben az évben mintegy ki- lencvenmillió a hiány. Hatvan és vidéke: A lakosság nem rövidülhet meg Egy „milliárdos” áfész mérlege és lehetőségei A Hatvan és Vidéke Áfész a jól bevezetett „cégek” közé tartozik. Hosszú évek óta sikeres évet zár. De ahogyan Józsa Béla főkönyvelőtől megtudtuk, az 1983-as esztendő különösképpen jól sikerült. Árbevételük ötmillió forinttal túlhaladta az egy- milliárdot, nyereségük pedig huszonhárommillió forint felett volt. És a mérleg bármely mutatóját tekinti az ember, csak az derül ki belőle, hogy az előirányzatot túlteljesítették. — Üzletmenetünk ily mérvű javulása szempontjából komoly tényezőként jelentkezett tavaly a nagykereskedelmi jog megszerzése, illetve az ebből származó haszon — mondotta ottjártunk alkalmával Józsa Béla. — Hogy mi ennek a lényege? Nemcsak közvetlenül, és tetemes tételekben vásárolhattunk olyan termelő üzemektől, mint például a helyi konzervgyár, cukorgyár, hanem a viszonteladással járó előnyöket is élveztük. Ez a tevékenységünk igen komoly summát, bő negyvenhárommillió forintot hozott a közös konyhára. Változatlanul hasznos volt továbbá a kishatármenti forgalom, illetve árucsere, amelyet egy szlovákiai kereskedelmi vállalattal a sörre specializáltunk. Beszélt a főkönyvelő arról is, hogy kereskedelmi és felvásárló hálózatukban széles körű mozgalommá vált a mindennapos, ésszerű takarékosság, ami különösképpen a felhasznált energia, illetve a szállítási költségek csökkenésében mutatkozott meg. A tucatnyi községre kiterjedő árualap megtermelésében ugyanekkor a különböző szakcsoportok jelentettek komoly bázist a fogyasztási szövetkezeteknek. — Különösen a sertéstenyésztők tettek ki magukért az 1983-as évben. Közöttük is az olyanok, mint a Bem utcai Nagy József családja, amely az idén is hatvan sertés leadására kötött velünk szerződést. Persze igen jól segítik ügyünket valamint a lakossági ellátást a zöldségtermesztők, a kisállattenyésztők, vagy a méhészek. És hogy kapcsolatunk még gyümölcsözőbb, még szorosabb legyen, igyekszünk a szakcsoportnak különböző támogatást nyújtani. Ilyen a magvak, növényvédőszerek, gépek szükségszerű biztosítása. A nyúlászokat galambászokat pedig azért említem külön, mert ők exportképes árualapot tenyésztenek vagyis keményvalutához juttatják a népgazdaságot. Igen jól bevált a pár esztendeje működő nagyteleki húsüzemünk is, ahol ebben az évben ötezer sertést veszünk át, dolgozunk fel a szakcsoport jóvoltából, hogy minden megtermelt készárunkat az áfész üzlethálózatába juttassuk. Találkozásunk során megtudtuk továbbá, hogy a fogyasztási szövetkezet tagsága kellően értékeli a kereskedelmi hálózatban dolgozók munkáját, és bizalommal viseltetik az elnökség által megjelölt feladatok iránt. E bizalom megnyilvánulásának kézzel fogható jele az autópálya mellett megépült bisztró és bár, amelyeket a tagság által vásárolt célrészjegyek felhasználásával hoztak tető alá. Hogy pedig a különböző üzletek áruellátottságáról is valamilyen képet villantsunk fel, a hatvani, Kossuth téri nagyáruház cipőosztályának vezetőjét, Drabos Vencelnét idézzük, aki szerint jelenleg több ezer pár cipőből álló árukészletük értéke meghaladja a hárommilió forintot. Van Nagy József és családja az idén 60 sertés leadására kötött szerződést az áfésszal tehát miben dúskálnia a vá- (Fotó: Szabó sárlónak! De mindezek után Sándor) A város egyik legforgalmasabb bevásarlóhc- lye a szövetkezeti nagyáruház. A cipőosztályon több mint kétezer párat kínálnak Drabos Vencelné és kollégái mit Ígér az idei esztendő, milyen vezérelvek jellemzik a „milliárdos” áfész 1984-es terveit? — Tudjuk, hogy ez az év nehezebb lesz a tavalyinál, több külső tényező befolyásolja mind a kereskedelem, a felvásárlás, mind üzemeink menetét, gazdaságosságát. És mi a nehézségekre számítva állítottuk össze azt a „menetrendet”, amely munkánk jellemzője lesz, s amelyhez mindenképpen ragaszkodni óhajtunk — jegyezte meg elöljáróban Józsa Béla. — Szándékunk, hogy a keményebb szabályzók ellenére tovább lépünk, ha nem is olyan nagy ütemben. Egymilliárd-negyvenhá- rommillió forintos hozamot, valamint huszonhárom és fél milliós tiszta eredményt kívánunk elérni. Véleményem szerint ehhez adottak a feltételek, a többi pedig az igyekezeten, a szorgalmon múlik. Hogy miféle erőpróbákra számíthatunk? Jelentős mértékben gyarapodott tavaly óta például az sztkjárulék összege. Csak ez az emelkedés négymillió forinttal több kiadást jelent az áfésznak! Persze ez nem panasz, inkább jelzése a feltételek változásának Célratörésünket pedig hadd fejezzem ki a bolti kereskedelem mércéjével, amit két százalékkal, emeltünk az 1983-as szint fölé. Éspedig azzal együtt, hogy a lakosság sem városon, sem falun nem rövidülhet meg ellátás tekintetében... M. Gy.
