Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 14., szombat ROMLOTT A PÉNZÜGYI FEGYELEM Szabálytalankodó vállalatok Biztató eredmények az exportban „Az előző esztendeihez ké­pest romlott a pénzügyi fe­gyelem” — állapítja meg évről évre a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásá­nak ellenőrzését összegező jelentés, amely az idén már­ciusban is a kormány ülé­sének napirendjére került. A bizonyítvány ezúttal sem volt jobb a korábbinál. A Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatósága 1983-ban összesen 3220 vál­lalat és szövetkezet háza tá­ján vizsgálódott és ellen­őrizte — teljes körűen — az 1981. és 1982. évi gazdálko­dás szabályszerűségét. Az ellenőrzések 81,7 százalékát jegyzőkönyv felvétele követ­te. Erre akkor van szükség, ha a revizorok lényeges hi­bát, mulasztást, szabályta­lanságot tapasztalnak. Két­ségtelen : a gazdálkodók helyzetét nem javítják a gyakori szabályozómódosítá- sdk: a sűrű változtatások időszakában gyakrabban vé­tenek. Ugyanakkor az is előfordul, hogy némelyik cég a szigorú gazdasági feltéte­leket ügyeskedéssel, számvi­teli manőverezéssel igyek­szik kivédeni. Pénzügyi manőverek A főigazgatóság szakembe­rei emellett úgy vélik: a pénzügyi fegyelem rosszab­bodásához hozzájárult az is, hogy változatlanul nem ki­elégítő a pénzügyi-számviteli munkakörben dolgozók mun­kájának megbecsülése. Mind­ez fokozza a fluktuációt (és ezáltal a szakértelem csök­kenését), valamint a lét­számhiányt, ami viszont kapkodáshoz, pontatlan­sághoz vezethet. Sok nehéz­séget okoz az is, hogy a bel­ső ellenőrök megbecsülése sem megfelelő, különösen a szövetkezeti szektorban hagy sok kívánnivalót maga után. Erre utal, hogy olykor nem helyesbítik az önrevízióval feltárt szabálytalanságot. In­kább a hatósági ellenőrzés és a bírság kockázatát vál­lalják. Az ellenőrzések gyakori számszerű pontatlanságot (az 1981. évinél 16 százalékkal többet) tapasztaltak a vál­lalati eredmények kiszámí­tásánál. A pontatlanság csaknem fele a költségveté­si kapcsolatokat is érintet­te. A különböző adóhiányok aránya 64 százalékos volt. A revizorok arra is fényt derítettek, hogy mind több gazdálkodó próbálkozik pénzügyi manőverekkel kí­mélni fejlesztési alapját. Ilyen szabálytalan elszámo­lásokat tapasztaltak példá­ul a Május 1. Ruhagyárban, a Metripond Mérleggyárban, a Magyar Kábel Művekben, a Borsodi Vendéglátó Válla­latnál, a Dunavecsei Fém­ipari Vállalatnál, a Jászbe­rényi Aprítógépgyárnál, a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban, vala­mint az áfészek 60 százalé­kánál. Gyakoribbá váltak a kü­lönböző adók (munkadíj-, ré­szesedési, bérfejlesztési adók) téves számításai. Az e te­kintetben is hosszú lajst­romban egyebek között a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága, a Veszprém megyei ÁÉV, a Péti Nitrogénművek, a La­bor Műszeripari Művek, a Tatabányai Ingatlankezelő Vállalat, a Vasvill Kereske­delmi Vállalat és a duna- földvári Alkotmány Mgtsz található. Több bírság Növekedett a szabálytala­nul, vagy vitatható módon szerzett személyi jövedelmek és más előnyök aránya. A főigazgatóság ebben a téma­körben 263 gazdálkodónál végzett vizsgálatot, és a re­vizorok 154 helyen tártak fel szabálytalanságokat. A hibák száma ennél is több, egy-egy gazdálkodóra ugyan­is átlagosan két kifogásolha­tó jelenség jutott, de olyan szervezet is akadt, ahol 4— 6 féle szabálytalanságot is vétettek. Az e tekintetben sokat szabálytalankodók kö­zött volt: a mátraballai Új Barázda, a hernádkércsi Bé­ke, a makói József Attila, a drávaszabolcsi Dózsa Mgtsz, a pécsi Szikra Nyomda és így tovább. Gyakori szabálytalanság volt, hogy jogtalanul fizet­tek térítési díjat a személyi tulajdonban levő gépkocsira, szabálytalanul létesítettek másod- és mellékállásokat, vállalati pénzeket magáncél­ra használtak. Az ellenőrzé­sek tapasztalatai szerint az is gyakran előfordult, hogy a gazdálkodó szervezetek ve­zetői jogtalan előnyt bizto­sítottak a vgmk-knak és a szakcsoportoknak. A szabálytalanul szerzett jövedelmekkel kapcsolatban az elemzések megállapítják: nagy részük, megfelelő veze- tői, magatartással kizárható, vagy kiküszöbölhető lett volna. Mindezt bizonyítja, hogy a feltárt esetek csak­nem kilencven százaléka mögött a vezetők elnéző ma­gatartása, az ellenőrzés el­mulasztása rejlett. A szabálytalanságok kö­vetkezménnyel járnak: az utóbbi időszakban növeke­dett a vállalatok által kifi­zetett bírságok összege és a személyes felelősségre vonás. 1983-ban a gazdálkodókra összesen 1 milliárd forintot (az 1981. évihez képest 44 százalékkal többet) róttak ki. A visszaesőket (a vizsgált időszakban 324 volt az is­métlődően hibát vétők szá­ma) az átlagosnál jóval na­gyobb bírságot kellett fizet­niük. Több a személyes felelős­ségre vonás is. Növekvő szigor A főigazgatóság saját hatás­körében 1981-hez képest ta­valy 20 százalékkal több sza­bálysértési eljárást indított. Emellett más hatóság (első­sorban a kereskedelemben) 55 alkalommal kezdeménye­zett szabálysértési eljárást. Az ellenőrzési szervezet 133 alkalommal kezdeménye­zett munkajogi felelősségre vonást, és a befejezett ese­tek 85 százaléka zárult fe­gyelmivel. Bűncselekmény alapos gyanúja, a társadal­mi vagyon elleni vétség, adócsalás és más súlyos mu­lasztások miatt nyolc eset­ben tett feljelentést a szer­vezet, emellett négy alka­lommal gazdasági bírság ki­szabását kezdeményezte. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a kormány a közel­múltban megtartott ülésén megállapította: a fegyelem megsértőivel szemben tanú­sított elnéző magatartás mi­att veszteségek érik a nép­gazdaságot. A kormány kö­telezte az irányító szerveket, hogy tegyenek intézkedése­ket a hiányosságok megszün­tetésére, a mulasztók és a szabályok sértőinek felelős­ségre vonására. Molnár Patrícia Hogyan kezdődött az év, mit értek el az első három hónapban megyénk üzemei közül néhányan. erre volt- tünk kíváncsak. A tájékoz­tatást Párádról Gembiczki Béla, Apcról Pajkos István, az egri Finomszerelvénygyár- ból pedig Simon Imre tu­dósítónk küldte-el. Parádi Üveggyár Az utóbbi években bekö­vetkezett világpiaci helyzet a Parádi Üveggyár eredmé­nyeire is kihatással volt. A vállalat éves termelési ter­vének kétharmadát tőkés ex­portra szállítja, amit az el­múlt két évben nem tudott maradéktalanul teljesíteni. Első József igazgató így szólt az export teljesítésé­ről: — Hosszabb idő kellett, amíg alkalmazkodni tudtunk a gyorsan változó piaci kö­vetelményekhez. A vevők rövid határidős és alacsony darabszámú rendelését kel­lett teljesíteni. A kézigyár- tás-jelleg miatt ez igen ne­héz volt és kevés idő jutott a begyakorlásra. Ezenkívül nem volt egész évet betöltő rendelés sem, ami a terve­zést hátráltatta. A termék- szerkezet változtatására kel­lett áttérni. A kétéves ta­nulóidő ez év első három hónapjában meghozta a várt eredményt. Vállalatunk éves, százharminchárom­milliós exporttervét időará­nyosan 3,3 százalékkal túl­teljesítette. Ez az eredmény annál is inkább figyelemre méltó, mert a szállítási ha­táridőiket is betartottuk és a minőségi követelményeket is teljesítettük. Az első há­rom hónap exportteljesítése még csak kezdeti siker. Na­gyon nehéz kilenc hónap van még hátra. Ennek sike­res teljesítése érdekében in­tézkedési tervet készítet­tünk. amelyben többek kö­zött a dekoratívabb csoma­golási módot is megjelölte a vállalat. Szükséges a gyártóeszközök időben tör­ténő biztosítása. Ugyanak­kor a gáz bevezetését ter­meléskiesés nélkül kell vég­rehajtani. Apci Qualität Éves szinten tőkés ex­portból 288 millió forint teljesítést irányoztunk elő. Ez 5,5 százalékkal magasabb, mint az 1983. évi tényszám. 1984. első negyedévére ezer tonna alumíniumtömb le­szállítását terveztük. Az egyéb öntvényes termékkel együtt az első negyedéves tőkés exporttttetrv mintegy 55 millió forint volt. A ki­szállítások alapján mintegy 400 tonnás túlteljesítés vár­ható. Az összes tőkés rende­lésre kiszállított tömb meg­közelíti az 1400 tonnát. Fo­rintban az első negyedévi tőkés export az éves terv időszakos részét meghalad­ja. A teljesítés 145 százalé­kos a szocialista exportban is. Egri Finomszerelvénygyár A korábbi évektől kedve­zőbb szerződésfedezettel kezdték az új esztendőt az egri Finomszerelvénygyár- ban, noha ez önmagában véve még nem jelentett fel­hőtlen indulást, mert példá­ul meg kellett {erem ten i a bevezetett negyvenórás mun­kahét miatt a kiesett idő­alap pótlását is. Jó start után, a szigo­rúbb követelmények ellené­re is eredményes első ne­gyedévet tudhatnak maguk mögött a bervai dolgozók. A múlt év első negyedévé­hez képest — jelentős mér­tékben — 23 százalékkal tudták bővíteni a vállalat alaptevékenységének árbe­vételét. s ez kismértékben még túl is haladja az idei terv időarányos részét. Kü­lönösen örvendetes, hogy az export-értékesítés volume­ne gyarapodott. Az év folyamán a finom- szerelvénygyári termékek összes exportja tizenegy szá­zalékkal növekszik. Az első negyedévi exportfeladatok teljesítéséhez jelentős mér­tékben hozzájárultak a Fi- nomszerelvénygyárban meg­tett műszaki előkészítési és egyéb szervezési intézkedé­sek. Az export mellett bel­földi szerződési kötelezettsé­geinek is eleget tett az eg­ri gyár. Kevés a palack, fokozzák a gyártást Az Üvegipari Művek két gyárában, Sajószentpéteren és Orosházán folyamatos munkarendben, éjjel-nappal és munkaszüneti napokon is ontják az automata gépek a konzerves üvegeket és pa­lackokat. Ám az élelmiszer- ipar igénye jóval nagyobb, ezért a hazai termelés ki­egészítésére más szocialista országokból, elsősorban a lengyel, s részben a jugo­szláv partnerektől szereznek be mintegy hatvan millió konzervüveget, s ugyaneny- nyi zöld palackot. Az üveggyárak több sza­kaszos beruházási progra­mot kezdtek az élelmiszer- ipar igényeinek kielégítésé­re. A fejlesztés első szaka­sza már lezárult. Mintegy ötszázmillió forintos befek­tetéssel két nagy teljesítmé­nyű automata gépet helyez­tek üzembe, amelyek egyen­ként naponta 140 ezer kon­zerves üveget készítenek. Ezekkel a berendezésekkel évi 35—40 millió konzerves- üveggel bővült a termelés, amellyel egyelőre azt tették lehetővé, hogy ne növeked­jen tovább az import élel­miszeripari csomagolóüve­gekből. Az új berendezésekkel és a régiek korszerűsítésével a terméket is fejlesztették. Megkezdték a csavarzáras fedelű konzerves üvegek gyártását, mert külföldön keresettebbek az ilyen üveg­edényekbe csomagolt kon- zervek. Az idén már 160 millió csavarmenetes nyakú konzerves üveget állítanak elő, s jövőre teljesen áttér­nek az új termék gyártásá­ra. A sajószentpéteri üveg­gyárban a jövő évben feje­ződik be az a beruházás, amellyel évente 45 ezer ton­nával, vagyis 90—100 millió darabbal növelik az üvegek gyártását. Készülnek a fej­lesztési program harmadik szakaszára: a következő terv­időszakban megközelítően újabb 50 ezer tonna üveggel bővítik a gyártást. Az üveggyárak az idén 150 millió fehér palackot ál­lítanak elő, ezzel kielégítik a szeszes és üdítő italt, ször- ■öt töltő üzemek igényeit Zöld palackokból azonban gondot okoz az ellátás, eb­ben az évben mintegy ki- lencvenmillió a hiány. Hatvan és vidéke: A lakosság nem rövidülhet meg Egy „milliárdos” áfész mérlege és lehetőségei A Hatvan és Vidéke Áfész a jól bevezetett „cégek” kö­zé tartozik. Hosszú évek óta sikeres évet zár. De ahogyan Józsa Béla főkönyvelőtől megtudtuk, az 1983-as esz­tendő különösképpen jól si­került. Árbevételük ötmillió forinttal túlhaladta az egy- milliárdot, nyereségük pedig huszonhárommillió forint fe­lett volt. És a mérleg bár­mely mutatóját tekinti az ember, csak az derül ki be­lőle, hogy az előirányzatot túlteljesítették. — Üzletmenetünk ily mér­vű javulása szempontjából komoly tényezőként jelent­kezett tavaly a nagykereske­delmi jog megszerzése, il­letve az ebből származó haszon — mondotta ottjár­tunk alkalmával Józsa Béla. — Hogy mi ennek a lénye­ge? Nemcsak közvetlenül, és tetemes tételekben vásárol­hattunk olyan termelő üze­mektől, mint például a he­lyi konzervgyár, cukorgyár, hanem a viszonteladással já­ró előnyöket is élveztük. Ez a tevékenységünk igen ko­moly summát, bő negyven­hárommillió forintot hozott a közös konyhára. Változat­lanul hasznos volt továbbá a kishatármenti forgalom, il­letve árucsere, amelyet egy szlovákiai kereskedelmi vál­lalattal a sörre specializál­tunk. Beszélt a főkönyvelő arról is, hogy kereskedelmi és fel­vásárló hálózatukban széles körű mozgalommá vált a mindennapos, ésszerű takaré­kosság, ami különösképpen a felhasznált energia, illetve a szállítási költségek csökke­nésében mutatkozott meg. A tucatnyi községre kiterjedő árualap megtermelésében ugyanekkor a különböző szakcsoportok jelentettek ko­moly bázist a fogyasztási szövetkezeteknek. — Különösen a sertéste­nyésztők tettek ki magukért az 1983-as évben. Közöttük is az olyanok, mint a Bem utcai Nagy József családja, amely az idén is hatvan sertés leadására kötött ve­lünk szerződést. Persze igen jól segítik ügyünket vala­mint a lakossági ellátást a zöldségtermesztők, a kisállat­tenyésztők, vagy a méhészek. És hogy kapcsolatunk még gyümölcsözőbb, még szoro­sabb legyen, igyekszünk a szakcsoportnak különböző tá­mogatást nyújtani. Ilyen a magvak, növényvédőszerek, gépek szükségszerű biztosí­tása. A nyúlászokat galambá­szokat pedig azért említem külön, mert ők exportképes árualapot tenyésztenek vagyis keményvalutához jut­tatják a népgazdaságot. Igen jól bevált a pár esztendeje működő nagyteleki húsüze­münk is, ahol ebben az év­ben ötezer sertést veszünk át, dolgozunk fel a szakcso­port jóvoltából, hogy min­den megtermelt készárunkat az áfész üzlethálózatába jut­tassuk. Találkozásunk során meg­tudtuk továbbá, hogy a fo­gyasztási szövetkezet tagsága kellően értékeli a kereske­delmi hálózatban dolgozók munkáját, és bizalommal vi­seltetik az elnökség által megjelölt feladatok iránt. E bizalom megnyilvánulásának kézzel fogható jele az autó­pálya mellett megépült biszt­ró és bár, amelyeket a tag­ság által vásárolt célrészje­gyek felhasználásával hoztak tető alá. Hogy pedig a kü­lönböző üzletek áruellátott­ságáról is valamilyen képet villantsunk fel, a hatvani, Kossuth téri nagyáruház ci­pőosztályának vezetőjét, Drabos Vencelnét idézzük, aki szerint jelenleg több ezer pár cipőből álló áru­készletük értéke meghaladja a hárommilió forintot. Van Nagy József és családja az idén 60 sertés le­adására kötött szerződést az áfésszal tehát miben dúskálnia a vá- (Fotó: Szabó sárlónak! De mindezek után Sándor) A város egyik legforgalmasabb bevásarlóhc- lye a szövetkezeti nagyáruház. A cipőosztá­lyon több mint kétezer párat kínálnak Dra­bos Vencelné és kollégái mit Ígér az idei esztendő, milyen vezérelvek jellemzik a „milliárdos” áfész 1984-es terveit? — Tudjuk, hogy ez az év nehezebb lesz a tavalyinál, több külső tényező befolyá­solja mind a kereskedelem, a felvásárlás, mind üzeme­ink menetét, gazdaságossá­gát. És mi a nehézségekre számítva állítottuk össze azt a „menetrendet”, amely munkánk jellemzője lesz, s amelyhez mindenképpen ra­gaszkodni óhajtunk — je­gyezte meg elöljáróban Jó­zsa Béla. — Szándékunk, hogy a keményebb szabály­zók ellenére tovább lépünk, ha nem is olyan nagy ütem­ben. Egymilliárd-negyvenhá- rommillió forintos hozamot, valamint huszonhárom és fél milliós tiszta eredményt kí­vánunk elérni. Véleményem szerint ehhez adottak a fel­tételek, a többi pedig az igyekezeten, a szorgalmon múlik. Hogy miféle erőpró­bákra számíthatunk? Jelen­tős mértékben gyarapodott tavaly óta például az sztk­járulék összege. Csak ez az emelkedés négymillió forint­tal több kiadást jelent az áfésznak! Persze ez nem panasz, inkább jelzése a fel­tételek változásának Célra­törésünket pedig hadd fe­jezzem ki a bolti kereskede­lem mércéjével, amit két százalékkal, emeltünk az 1983-as szint fölé. Éspedig azzal együtt, hogy a lakos­ság sem városon, sem falun nem rövidülhet meg ellátás tekintetében... M. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents