Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 88. szám ARA: 1984. április 14., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken, a Parlamentben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után Sar­lós István (Vas m., 6. vk.), a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök­helyettese emelkedett szólásra. Sarlós István beszéde Elutazott hazánkból az olasz miniszterelnök Kádár János találkozott Bettino Craxival — Hazánkban az oktatás és a nevelés nemzeti üggyé vált. Az is kell, hogy legyen, ment ha képzési rendszerünk megíelel a kö­vetelményeknek, akkor adott lesz az a szellemi és erkölcsi alap, amelyre támaszkodva népünk és hazánk megállja helyét a világban — mon­dotta bevezetőjében Sarlós István. — a pánt és a kor­mány vezető szervei ezért is foglalkoznak rendszere­sen a magyar iskolaüggyel. Ezt tették 1972-ben és 1983- ban is, amikor a szakértők javaslatait elfogadva kezde­ményezték oktatási rendsze­rünk felülvizsgálatát, illetve továbbfejlesztését. Az 1972- ben elfogadott elvek ma is érvényesek, és helytállóak. Iskolarendszerünk alkalmas nevelési feladataink megol­dására. A növekvő követelmények szükségessé teszik a már be- idegzett módszerek és szo­kások kijavítása mellett a kor követelményeinek meg­felelő új elemek folyamatos bevezetését. Ha előre aka­runk lépni, akkor nem hagyhatjuk magára az isko­lát. Működtetésében nem szemlélőként, hanem aktívan kell részt vennie az egész társadalom nak. Az általános, a középfokú és a felsőfokú oktatás intéz­ményeiből kikerülő fiatalok­kal szemben jól megalapo­zott követelményeket állít fel a társadalom. Tisztában kell lenniök azzal, hogy az élet számtalan szállal köti őket hazájukhoz és népük­höz, ez a kötődés pedig hű­ségre, odaadásra kötelez mindenkit. Elvárjuk tőlük: értsék, mi a jelentősége annak, hogy hazájuk a szo­cialista világrendszerhez tar­tozik, s szerepet vállalt a világ arculatának emberibbé formálásában. És azt >s elvárjuk, hogy ez a felismerés egész éle­tükön át munkálkodásra, vállalt-1 kötelezettségeik ma­gas színvonalú teljesítésére ösztönözze őket — hangoz­tatta a Minisztertanács el­nökhelyettese. — A magyar oktatásügy feladata — foly­tatta — a munkára, az em­berségre, a haza szeretetére nevelés jegyében olyan jel­lemvonások kialakítása, amelyek- az életben helyt­állásra, a közéletben való részvételre készítik fel az ifjúságot, s amelyek nemes érzelmekkel töltik el őket. A követelmények kitűzé­sével egyidőben biztosítani kívánjuk a szükséges felté­teleket: a korszerű, könnyen elérhető, a gyerekek lakásá­hoz közel lévő iskolaépüle­teket, e jó tankönyveket, a lehetőleg hosszabb ideig ér­vényes tanterveket, valamint a korszerű, jól kezelhető és beszerezhető taneszközöket. Az oktatási folyamat fon­tos feladata a világnézeti megalapozottság. Ennek vál­lalása nem könnyű. A szo­cialista-humanista elköte­lezettséget és gondolkodás- módot nem lehet magolással elsajátítani. Az életnek tanuló fiatalo­kat már jó korán fel kell készíteni a valóság megis­merésére. Nem szabad illú­ziókat kelteni, de az sem lenne helyes, ha csak a roszat láttatnánk meg velük. A társadalom egészének közreműködésével kialakuló, fejlődő iskola képes lesz ar­ra, hogy önállóan gondolko­dó, az új iránt érzékeny, a közösségével harmonikus íz­lésű, életszerető új nemze­déket neveljen. A gimnáziumi oktatás sú­lyát olyan intézkedések be­vezetésével növeljük, ame­lyek lehetővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal, vagy más esetek­ben rövid idejű átképzés útján önálló munkakör be­töltésére is alkalmasak le­gyenek a fiatalok. Fontos lépés a technikumi oktatás visszahozatala intézmény- rendszerünkbe. Jelentős az a törekvés, amelyik a szakkö­zépiskola és a technikum első két évfolyamának kép­zését egyesíti, mert így jó színvonalú közismereti okta" tást kap minden tanuló, ugyanakkor a szakmai-el­méleti képzés a továbbtanu­lást alapozza meg. Nagyobb gondot akarunk fordítani a szakmunkástanulók képzésé­re. A felsőfokú oktatás meg­újulására is szükség van. Főként arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési le­hetősége növekedjék. Bővül az intézmények belső de­mokráciája. Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulás­sal kapcsolatos követelmé­nyeket, s bővítjük az in­tézmények kutatási lehetősé" geit. A felső fokon tanulók beilleszkedését kívánjuk megkönnyíteni azzal, hogy időlegesen megszakíthatják tanulmányaikat, illetve — azokkal párhuzamosan — részt vehetnek nemcsak az egyetemi-főiskolai, hanem a helyi, sőt az országos köz­életben is. Szigorítjuk az előmenetel elbírálását. Azt akarjuk elérni, hogy kemény munkával jussanak az arra érdemesek diploma birto­kába. Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Dön­tő a szerepük abban, hogy milyen felkészültségű, világ­nézetű és erkölcsiségű em­berek alkotják ma és a jö­vőben a magyar társadal­mat. Az ő feladatuk, hogy utódainkat — családdal kö­zösen — gondolkodó, tanult, haza- és munkaszerető em­berré neveljék. Ha folyama­tosan élünk az erkölcsi el­ismerés lehetőségeivel, ak­kor a pedagógusi pálya va­lóban élethivatássá válik művelői számára. Ha csök­kentjük azokat a gondokat, amelyek anyagi nehézsége­ket okoznak ma az óvónők­nek, tanítóknak, tanárok­nak, professzoroknak, — ak­kor nyugodtabban, derűseb­ben végzik majd mindenna­pos munkájukat. A kor­mány ismeri a pedagógus- társadalom gondjait, szándé­kában van, hogy eze|< felöl dúsához fokozatosan megte­gye a szükséges lépéseket. Sarlós István befejezésül újra megerősítette: a kor­mány — a párt politikájá­nak megfelelően — a ma­gyar oktatási rendszer fej­lődésére, a tananyag kor­szerűsítésére, a pedagógiai módszerek finomítására a jövőben is jelentős eszközö­ket használ fel. Bízunk ab­ban, hogy a társadalom egé­sze által támogatott iskola mindinkább betölti ember­formáló, népnevelő funk­cióját. Bízunk abban, hogy az iskoláinkból olyan tudá­sú fiatalok kerülnek ki, akik képességükkel, a szocializ­mus iránti elkötelezettsé­gükkel, az új iránti készsé­gükkel jól megállják helyü­ket az életben és kezdemé­nyezői lesznek a gazdaság, a kultúra, , a társadalmi együttélés folyamatos meg­újulásának. — A miniszteri expozéban kifejtett elgondolásokkal egyetértek, s azokat a Köz­ponti Bizottság és a kor­mány nevében is elfogadás­ra ajánlom — mondotta be­fejezésül Sarlós István. A továbbiakban Palásti Józsefné, dr. Mórocz Lajos, Kapinya Miklósáé, Tőzsér Gáspár, Mészáros István, dr. Király István, Gyuricza László, Báta János, dr. Végh György, Pásztóhy András és Sztrapák Ferenc képviselők szólaltak fel. A köz- és felsőoktatási fejlesztési programmal fog­lalkozó előterjesztéshez több felszólaló nem jelentkezett. (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János, a Magyar- Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt az Országházban találkozott Bettino Craxival, az Olasz Köztársaság miniszterelnö­kével, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánk­ban. A nyílt és szívélyes lég­körű találkozón vélemény- cserét folytattak a nemzet­közi helyzet, a kelet-nyu­gati viszony időszerű kérdé­seiről, valamint a magyar— olasz kapcsolatok alakulásá­ról. A találkozón jelen volt Lázár György, a miniszter- tanács elnöke, Várkonyi Pé­ter és Giulio Andreotti kül­ügyminiszter, valamint Szita János hazánk római és Emi­lio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban, parlamen­ti dolgozószobájában fogadta Bettino Craxit. A találkozón jelen volt Giulio Andreotti, Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes, vala­mint Szita János és Emilio Paolo Bassi. A nap folyamán partner- tárgyalásra is sor került. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke és Antonio Ghirelli, az Olasz Köztársaság Miniszterelnök­sége Sajtóirodájának veze­tője, kormányszóvivő meg­beszélést folytatott a tájé­koztatás területén meglévő kapcsolatok jelentőségéről, együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeiről. A délutáni órákban Bettino Craxi a Hilton Szállóban ta­lálkozott a hazai és külföldi sajtó képviselőivel. A sajtó- konferencián — amelyet Bajnok Zsolt államtitkár nyitott meg — az olasz kor­mányfő rövid nyilatkozatot tett látogatásának tapaszta­latairól. Többek között hangsúlyozta: budapesti megbeszélései meleg, baráti légkörben zajlottak le, kife­jezve azt a közös, határozott akaratot, hogy a két ország kapcsolatai tovább fejlődje­nek, szélesedjenek. Olaszor­szág Magyarország nyugati partnereinek sorában jelen­leg a harmadik helyen áll. azonban mindkét részről úgy ítélték meg, hogy to­vábbi kiaknázatlan lehetősé­gek kínálkoznak a szorosabb együttműködésre gazdasági, kereskedelmi valamint kul­turális téren. A nemzetközi helyzetről szólva az olasz kormányfő kiemelte: a magyar vezetők­kel folytatott őszinte hangu­latú megbeszéléseken véle­ményt cseréltek a biztonság és a leszerelés kérdéséből is. Megállapították: függetle­nül attól, hogy a két ország egyes nemzetközi kérdések­ben különböző álláspontot képvisel, a kelet-nyugati viszony kiélezéséhez vezető helyzet enyhítése érdekében keresni’kell a kiutat. A ma­gyar és az olasz népnek egyaránt érdeke a béke megőrzése, s ez mindkét nép legmélyebb vágya és törek­vése. Ezután az olasz miniszter- elnök az újságírók kérdé­seire válaszolt. A sajtókonferenciát köve­tően Bettino Craxi Buda­pest nevezetességeivel is­merkedett. Megtekintette a Hilton-szálló műemléki ne­vezetességeit, valamint a Mátyás-templomot, majd a magyar főváros látképében gyönyörködött a Halász- bástyáról. Hivatalos látogatását be­fejezve, az esti órákban el­utazott Budapestről Bettino Craxi. A magyar és olasz zászlókkal díszített Feri­hegyi repülőtéren ünnepé­lyesen búcsúztatták az olasz miniszterelnököt és felesé­gét, valamint kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke és felesége, a kormány több tagja, köztük Várkonyi Péter külügymi­niszter, továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége, vala­mint Szita János nagykövet. A légikikötőben csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­százada. Parancsnoka jelen­tést tett az olasz kormány­főnek. majd fölcsendültek a két ország Himnuszának hangjai. A magyar és olasz vezetők elköszöntek egy­mástól, kis úttörők virág­csokrot nyújtottak át a ven­dégeknek. Lázár György és Bettino Craxi kézfogással búcsúzott el egymástól. Az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) (MTI) Lengyel pártmunkásküldöttség (Fotó: Szántó György) Pénteken, egynapos látogatásra Egerbe érkezett a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának hazánk­ban tartózkodó küldöttsége. Vezetője: Jerzy Majka, a LEMP KB tájékoztatási osztályvezetője. A küldöttséget a megyei pártbizottságon Barta Alajos el­ső titkár fogadta, (képünkön) és tájékoztatta Heves me­gye politikai, gazdasági, kulturális életéről és az elkövet­kezendő feladatokról. A fogadást követően a vendégek az Egri Dohánygyárba látogattak, ahol dr. Domán László igaz­gató, ismertette a gyár múltját és jelenét, majd üzemlá­togatásra került sor. A delegáció ezután megtekintette Eger történelmi neve­zetességeit, majd a vendégek a délutáni órákban vissza­utaztak Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents