Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 88. szám ARA: 1984. április 14., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken, a Parlamentben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után Sarlós István (Vas m., 6. vk.), a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Sarlós István beszéde Elutazott hazánkból az olasz miniszterelnök Kádár János találkozott Bettino Craxival — Hazánkban az oktatás és a nevelés nemzeti üggyé vált. Az is kell, hogy legyen, ment ha képzési rendszerünk megíelel a követelményeknek, akkor adott lesz az a szellemi és erkölcsi alap, amelyre támaszkodva népünk és hazánk megállja helyét a világban — mondotta bevezetőjében Sarlós István. — a pánt és a kormány vezető szervei ezért is foglalkoznak rendszeresen a magyar iskolaüggyel. Ezt tették 1972-ben és 1983- ban is, amikor a szakértők javaslatait elfogadva kezdeményezték oktatási rendszerünk felülvizsgálatát, illetve továbbfejlesztését. Az 1972- ben elfogadott elvek ma is érvényesek, és helytállóak. Iskolarendszerünk alkalmas nevelési feladataink megoldására. A növekvő követelmények szükségessé teszik a már be- idegzett módszerek és szokások kijavítása mellett a kor követelményeinek megfelelő új elemek folyamatos bevezetését. Ha előre akarunk lépni, akkor nem hagyhatjuk magára az iskolát. Működtetésében nem szemlélőként, hanem aktívan kell részt vennie az egész társadalom nak. Az általános, a középfokú és a felsőfokú oktatás intézményeiből kikerülő fiatalokkal szemben jól megalapozott követelményeket állít fel a társadalom. Tisztában kell lenniök azzal, hogy az élet számtalan szállal köti őket hazájukhoz és népükhöz, ez a kötődés pedig hűségre, odaadásra kötelez mindenkit. Elvárjuk tőlük: értsék, mi a jelentősége annak, hogy hazájuk a szocialista világrendszerhez tartozik, s szerepet vállalt a világ arculatának emberibbé formálásában. És azt >s elvárjuk, hogy ez a felismerés egész életükön át munkálkodásra, vállalt-1 kötelezettségeik magas színvonalú teljesítésére ösztönözze őket — hangoztatta a Minisztertanács elnökhelyettese. — A magyar oktatásügy feladata — folytatta — a munkára, az emberségre, a haza szeretetére nevelés jegyében olyan jellemvonások kialakítása, amelyek- az életben helytállásra, a közéletben való részvételre készítik fel az ifjúságot, s amelyek nemes érzelmekkel töltik el őket. A követelmények kitűzésével egyidőben biztosítani kívánjuk a szükséges feltételeket: a korszerű, könnyen elérhető, a gyerekek lakásához közel lévő iskolaépületeket, e jó tankönyveket, a lehetőleg hosszabb ideig érvényes tanterveket, valamint a korszerű, jól kezelhető és beszerezhető taneszközöket. Az oktatási folyamat fontos feladata a világnézeti megalapozottság. Ennek vállalása nem könnyű. A szocialista-humanista elkötelezettséget és gondolkodás- módot nem lehet magolással elsajátítani. Az életnek tanuló fiatalokat már jó korán fel kell készíteni a valóság megismerésére. Nem szabad illúziókat kelteni, de az sem lenne helyes, ha csak a roszat láttatnánk meg velük. A társadalom egészének közreműködésével kialakuló, fejlődő iskola képes lesz arra, hogy önállóan gondolkodó, az új iránt érzékeny, a közösségével harmonikus ízlésű, életszerető új nemzedéket neveljen. A gimnáziumi oktatás súlyát olyan intézkedések bevezetésével növeljük, amelyek lehetővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal, vagy más esetekben rövid idejű átképzés útján önálló munkakör betöltésére is alkalmasak legyenek a fiatalok. Fontos lépés a technikumi oktatás visszahozatala intézmény- rendszerünkbe. Jelentős az a törekvés, amelyik a szakközépiskola és a technikum első két évfolyamának képzését egyesíti, mert így jó színvonalú közismereti okta" tást kap minden tanuló, ugyanakkor a szakmai-elméleti képzés a továbbtanulást alapozza meg. Nagyobb gondot akarunk fordítani a szakmunkástanulók képzésére. A felsőfokú oktatás megújulására is szükség van. Főként arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősége növekedjék. Bővül az intézmények belső demokráciája. Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulással kapcsolatos követelményeket, s bővítjük az intézmények kutatási lehetősé" geit. A felső fokon tanulók beilleszkedését kívánjuk megkönnyíteni azzal, hogy időlegesen megszakíthatják tanulmányaikat, illetve — azokkal párhuzamosan — részt vehetnek nemcsak az egyetemi-főiskolai, hanem a helyi, sőt az országos közéletben is. Szigorítjuk az előmenetel elbírálását. Azt akarjuk elérni, hogy kemény munkával jussanak az arra érdemesek diploma birtokába. Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Döntő a szerepük abban, hogy milyen felkészültségű, világnézetű és erkölcsiségű emberek alkotják ma és a jövőben a magyar társadalmat. Az ő feladatuk, hogy utódainkat — családdal közösen — gondolkodó, tanult, haza- és munkaszerető emberré neveljék. Ha folyamatosan élünk az erkölcsi elismerés lehetőségeivel, akkor a pedagógusi pálya valóban élethivatássá válik művelői számára. Ha csökkentjük azokat a gondokat, amelyek anyagi nehézségeket okoznak ma az óvónőknek, tanítóknak, tanároknak, professzoroknak, — akkor nyugodtabban, derűsebben végzik majd mindennapos munkájukat. A kormány ismeri a pedagógus- társadalom gondjait, szándékában van, hogy eze|< felöl dúsához fokozatosan megtegye a szükséges lépéseket. Sarlós István befejezésül újra megerősítette: a kormány — a párt politikájának megfelelően — a magyar oktatási rendszer fejlődésére, a tananyag korszerűsítésére, a pedagógiai módszerek finomítására a jövőben is jelentős eszközöket használ fel. Bízunk abban, hogy a társadalom egésze által támogatott iskola mindinkább betölti emberformáló, népnevelő funkcióját. Bízunk abban, hogy az iskoláinkból olyan tudású fiatalok kerülnek ki, akik képességükkel, a szocializmus iránti elkötelezettségükkel, az új iránti készségükkel jól megállják helyüket az életben és kezdeményezői lesznek a gazdaság, a kultúra, , a társadalmi együttélés folyamatos megújulásának. — A miniszteri expozéban kifejtett elgondolásokkal egyetértek, s azokat a Központi Bizottság és a kormány nevében is elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Sarlós István. A továbbiakban Palásti Józsefné, dr. Mórocz Lajos, Kapinya Miklósáé, Tőzsér Gáspár, Mészáros István, dr. Király István, Gyuricza László, Báta János, dr. Végh György, Pásztóhy András és Sztrapák Ferenc képviselők szólaltak fel. A köz- és felsőoktatási fejlesztési programmal foglalkozó előterjesztéshez több felszólaló nem jelentkezett. (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János, a Magyar- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt az Országházban találkozott Bettino Craxival, az Olasz Köztársaság miniszterelnökével, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet-nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar— olasz kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lázár György, a miniszter- tanács elnöke, Várkonyi Péter és Giulio Andreotti külügyminiszter, valamint Szita János hazánk római és Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban, parlamenti dolgozószobájában fogadta Bettino Craxit. A találkozón jelen volt Giulio Andreotti, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, valamint Szita János és Emilio Paolo Bassi. A nap folyamán partner- tárgyalásra is sor került. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Antonio Ghirelli, az Olasz Köztársaság Miniszterelnöksége Sajtóirodájának vezetője, kormányszóvivő megbeszélést folytatott a tájékoztatás területén meglévő kapcsolatok jelentőségéről, együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A délutáni órákban Bettino Craxi a Hilton Szállóban találkozott a hazai és külföldi sajtó képviselőivel. A sajtó- konferencián — amelyet Bajnok Zsolt államtitkár nyitott meg — az olasz kormányfő rövid nyilatkozatot tett látogatásának tapasztalatairól. Többek között hangsúlyozta: budapesti megbeszélései meleg, baráti légkörben zajlottak le, kifejezve azt a közös, határozott akaratot, hogy a két ország kapcsolatai tovább fejlődjenek, szélesedjenek. Olaszország Magyarország nyugati partnereinek sorában jelenleg a harmadik helyen áll. azonban mindkét részről úgy ítélték meg, hogy további kiaknázatlan lehetőségek kínálkoznak a szorosabb együttműködésre gazdasági, kereskedelmi valamint kulturális téren. A nemzetközi helyzetről szólva az olasz kormányfő kiemelte: a magyar vezetőkkel folytatott őszinte hangulatú megbeszéléseken véleményt cseréltek a biztonság és a leszerelés kérdéséből is. Megállapították: függetlenül attól, hogy a két ország egyes nemzetközi kérdésekben különböző álláspontot képvisel, a kelet-nyugati viszony kiélezéséhez vezető helyzet enyhítése érdekében keresni’kell a kiutat. A magyar és az olasz népnek egyaránt érdeke a béke megőrzése, s ez mindkét nép legmélyebb vágya és törekvése. Ezután az olasz miniszter- elnök az újságírók kérdéseire válaszolt. A sajtókonferenciát követően Bettino Craxi Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintette a Hilton-szálló műemléki nevezetességeit, valamint a Mátyás-templomot, majd a magyar főváros látképében gyönyörködött a Halász- bástyáról. Hivatalos látogatását befejezve, az esti órákban elutazott Budapestről Bettino Craxi. A magyar és olasz zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták az olasz miniszterelnököt és feleségét, valamint kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke és felesége, a kormány több tagja, köztük Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége, valamint Szita János nagykövet. A légikikötőben csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Parancsnoka jelentést tett az olasz kormányfőnek. majd fölcsendültek a két ország Himnuszának hangjai. A magyar és olasz vezetők elköszöntek egymástól, kis úttörők virágcsokrot nyújtottak át a vendégeknek. Lázár György és Bettino Craxi kézfogással búcsúzott el egymástól. Az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) (MTI) Lengyel pártmunkásküldöttség (Fotó: Szántó György) Pénteken, egynapos látogatásra Egerbe érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának hazánkban tartózkodó küldöttsége. Vezetője: Jerzy Majka, a LEMP KB tájékoztatási osztályvezetője. A küldöttséget a megyei pártbizottságon Barta Alajos első titkár fogadta, (képünkön) és tájékoztatta Heves megye politikai, gazdasági, kulturális életéről és az elkövetkezendő feladatokról. A fogadást követően a vendégek az Egri Dohánygyárba látogattak, ahol dr. Domán László igazgató, ismertette a gyár múltját és jelenét, majd üzemlátogatásra került sor. A delegáció ezután megtekintette Eger történelmi nevezetességeit, majd a vendégek a délutáni órákban visszautaztak Budapestre.
