Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 12., csütörtök Ma már emlék: Vjacseszlav Tyihonov a híres sorozat felvétele közben Tatjana Lioznova rendezővel JUGOSZLÁVIA Növekvő energiaszükséglet SZOVJETUNIÓ Stirlitz búcsúzik — Szeretem a kalandre­gényt mint műfajt — mond­ja Julian Szemjonov író, Iszajev-Stirlitz szovjet fel­derítő népszerű alakjának megformálója. — A kaland­regény aktív gondolkodásra késztet. Bevonja az olvasót a cselekménybe. A politikai regény, külö­nösképpen a történelmi-po­litikai kalandregény műfa­jának felvirágzásához a Szovjetunióban nagyban hozzájárult A tavasz tizen­hét pillanata (A Stirlitz- dosszié) és A TASZSZ je­lenti című regények szerző­je, az 53 esztendős Julian Szemjonov. Több rnint húszmillió példányban ki­adott műveinek többségét megfilmesítették. Az 1973-as év hatalmas sikert hozott SzemjonoVnak, melyben osztozott Tatjana Lioznova filmrendezővel és a film főszereplőjével, Vja­cseszlav Tyihonowal. Mak- szím íszajev szovjet felde­rítő, azaz Stirlitz SS Stan­dartenführer személye foga­lommá vált számos ország­ban, így a magyar tv-nézők között is. Julian Szemjonov saját bevallása szerint Stirlitz alakja montázs vonásait archív dokumentumok ala­pozzák meg. Egyesíti magá­ban a szovjet felderítés leg­nagyobb alakjainak jelleg­zetes vonásait: Rudolf Ábe­lét, Nyikolaj Kuznyecovét, Richard Sorge-ét, Lev Ma- nevicsét. Az olvasók évek óta le­velekkel árasztják el Julian Szemjonovot, melyben újabb történeteket kérnek Stirlitz életéről. Szemjonov A parancs: túlélni! című elbeszélésével válaszolt a levelekre, melyben Iszajev- Stirlátz ismét életveszélyes feladatokat hajt végre. És nemsokára napvilágot lát a folytatás is. ' — Ezzel végképp el kell búcsúzzad Stirlitztől —, hisz ma már több. mirrt nyolc­vanéves lenne — jegyzi meg bánatosan Julian Szem­jonov. — Sztyepanov újság­író lép a helyére, ő az új hős. A TASZSZ jelenti című elbeszélésben az olvasók már megismerhették Szem­jonov új hősét. Azt gondolhatnánk, hogy az író számára, aki valami­Karl-Marx-Stadtban, a szász ipari központban nem­rég új kórházat avattak. Az intézmény, a megyei kórház központja, belgyógyászati, sebészeti és szemészeti kli­nikával és az intenzív osz­tállyal. összesen 770 ágyas. Házi telefon Az épületegyüttesben csu­pán két szoba típus van, leg­gyakoribb a négyágyas. Mindegyikhez külön mosdó­fülke és erkély tartozik. Sok A Stirlitz-sorozat szerzője: Julian Szemjonov szovjet író (Fotók: APN—KS) kor történész — kelet-kuta­tó — volt, tehát a négy fal között űzte mesterségét, a „felderítés” azt pótolja, ami valószínűleg hiányzott az életéből: a kockázatot, a ka­landot, az egzotikus utazá­sokat. Csakhogy Julian Szemjonov egyáltalán nem a négy fal között élő író: kö­rülutazta a világot, bejárta a föld legforróbb tűzfészkeit, volt Laoszban, Vietnamban, Chilében, Afganisztánban. Szemtanúja volt a legnehe­zebb politikai helyzeteknek, a politika nagy személyisé­geivel találkozott. — Nemcsak író vagyok ugyanis, hanem újságíró is — mondja Julian Szemjo­nov. — Több évig dolgoz­tam az Ogonyok, a Lityera- turnaja Gazeta, a Pravda és az Izvesztyija tudósító­jaként. A szenzáció keresé­se — nem önmagáért, ha­nem a tájékoztatás pontos­ságáért — kötelességem ... Ezt a munkát nagyon lehet szeretni. Ha két évig nem utazik az ember, már unat­kozik. Olyan ez, mint a szobát a súlyos betegek ke­zeléséhez szükséges lélegez­tető berendezéssel is felsze­reltek. Minden beteg mellett házitelefont helyeztek el, amelynek segítségével szót válthat az ápolónővel. Az ágyakon olyan sűrített leve­gővel működő ékpáma van, amelyet a beteg játszi kön­nyedséggel, tetszés szerinti magasságba állíthat. Az in­tenzív osztályokon finn rendszerű ágyak vannak, amelyeken akár a vérátöm- ■ lesztést is el lehet végezni. Könnyítés az ápolók részére sportoló, ha eltiltják az ed­zésektől. Szemjonov egy idő óta dédelgeti egy Találkozások című kötet gondolatát. Hi­szen Szemjonov beszélgető partnerei, interjúalanyai voltak olyan személyiségek, mint Ho Si Mjnh, Salvador Allende, Alvaro Cunhal, Kurt Waldheim, Dolores Ibarurri, Edward Kennedy, David Rockefeller és Marc Chagall. És voltak más jel­legű találkozások is az éle­tében: Albert Speerrel, aki a hitleri Németország gaz­dasági minisztere volt, Otto Skorzenyvel az egyik fa­siszta főkolompossal... Ahogyan szavaiból kitű- tűnik, Julian Szemjonov nagy rajongója és bátor vé­delmezője a kalandregé­nyeknek és a kriminek. Ér­demes beszélgetni vele er­ről, mert ilyenkor felébred benne a vitaszellem, amely­nek hevében akár olyan érveket is hallhatunk a szá­jából, mint, . hogy például Arisztofánész volt az első krimi-író, Shakespeare a második .. . — ön nagyon szereti a krimit, a kalandregényt, sa­ját műveit mégis politikai kalandregénynek, történelmi krónikának nevezi... — Az amerikai Enciklo­pédiában a szovjet politikai regényirodalom képviselője­ként tartanak számon. Ge­orges Simenon azt mondta nekem, hogy történelmi re­gényeket írok. De azt hi­szem, a lényeg nem a titu­lusban rejlik. A fontos az, hogy nemrég a kalandre­gény nálunk még mellőzött műfaj volt, a kritikusok is a másodrendű irodalom bugyrába sorolták. Ez az igazságtalan megkülönböz­tetés most szerencsés for­dulatot látszik venni. az ágytálak automatikus öblítése — ez egyébként svéd találmány. Van-e elég ápolónő? A középszintű egészségügyi személyzet fizetésének két évvel ezelőtti emelése ked­vezően hatott a helyzetre. Vonzó az is, hogy egyre több korszerű egészségügyi intézmény létesül. A diag­nosztikában és a gyógykeze­lésben egyaránt nagy lép­tekkel hódítanak tért a leg­korszerűbb módszerek. Mind­ezek következtében a fiatal lányok köTéből az utóbbi években egyre többen sze­retnék elsajátítani ezt a szakmát. A legtöbb lány gyermekápoló vagy szülész­nő szeretne lenni. Mindezek ellenére a betegágyak mel­lett mlég mindig nincs elég ápolónő. A jugoszláv energiaterme­lés dinamikus fejlődése el­lenére — 1970 és 1979 között az erőművek kapacitása megduplázódott — a nép­gazdaság és a háztartások áramszükséglete gyorsabban nőtt, mint a termelés. Emi­att az elmúlt télen különö­sen nehézzé vált az ország elektromos energiaellátása. Az áramhiány — a korábbi évektől eltérően — már szeptemberben jelentkezett. Rendkívül nehéz helyzet állt elő. A jugoszláv újságok az elmúlt hónapokban sorozato­san beszámoltak arról, hogy az egyes iparágakat és a mezőgazdaságot milyen sú­lyosan érintette az energia­hiány. Szerbiában és Hor­vátországban jelentős áram- korlátozások váltak szüksé­gessé, de Bosznia-Hercego­vinában és Macedóniában is sok volt a fennakadás. Mon­tenegróban, a Titográdi Alu­míniumkombinát üzemelte­tését kénytelenek voltak át­menetileg szüneteltetni. A szakértők négy okra ve­zetik vissza a gondokat. El­sőként a hosszan tartó szá­razságot jelölik meg: az or­szág folyóiról — a Dunától a Vardarig — 60 éve nem tapasztalt alacsony vízállást jeleztek, így az összességé­ben 6 ezer MW kapacitású vízi erőműveket csak 30 százalékos kihasználtsággal tudták működtetni. A máso­dik ok: lassan halad az ed­dig kőolajjal működő hő­erőművek átállítása hazai szénre. Határidő-túllépések jelentkeztek az erőművek rekonstrukciójában, illetve az újak építésében. Végül: A bolgár szanatóriumok­ban évente 160 ezer hazai és külföldi állampolgár üdül. Az ország szanatóriumi hálózata 13 ezer 307 ággyal, 27 fürdőhelyi rendelővel, 35 víz- és 4 iszapgyógyásza­ti intézettel rendelkezik. A gyógyításban és a re­habilitációban korszerű gyó­gyászati és diagnosztikai módszereket alkalmaznak-. Újfajta ásványvizes ivóvíz­Mentőállomás a bejáratnál Néhol panaszkodnak, hogy sokáig kell várni a kórházi ágyra, ha nem éppen vala­milyen súlyos betegségről van szó. Ez különösen az ipari gócpontokon figyelhető meg. Az NDK-ban ezer la­kosra átlagban 10,5 kórházi ágy jut — nemzetközi össze­hasonlításban ez kedvező arány. Az új Karl-Marx- Stadt-i kórház révén jelen­tősen bővült a kapacitás: le­hetőség nyílt arra, hogy lé­pésről lépésre felújítsák a város régi kórházait. Igaz, gondot jelent, hogy gyakran kell helyet biztosítaniuk olyan idősebb embereknek, akik sokkal inkább gondo­zásra, mintsem gyógyezelés­ül ég nem valósult meg az ország egységes energiarend­szerének kiépítése. (A NIN című lap szerint Jugoszlávia az egyetlen ország a világon, ahol nyolc elektromosener- gia-központ működik.) Abból az alapvető igaz­ságból kiindulva, hogy ener­gianövekedés nélkül nem lehet a népgazdaságot fej­leszteni, Jugoszlávia legfőbb törvényhozó szerve egy sor feladatot szabott meg a 2000-ig végrehajtandó stabi­lizációs program keretében. Legfőbb energiahordozóként a szenet jelölték meg. (Az ország kő- és barnaszén­kincsét 18 milliárd tonnára becsülik.) Az elkövetkező években az olajjal működő erőműveket fokozatosan szén- és vízi erőművekkel kell felváltani. Hat-nyolc atomerőmű építése is szere­pel a programban, összesen 12 600 MW kapacitással. (A jelenleg működő egyetlen KRSKOI atomerőmű 632 megawattos.) Persze rövid határidejű intézkedések is szükségesek. A kormány képviselője kö­zölte, hogy kilátás van 360 ezer tonna kőolaj és 200 ezer tonna pakura import­jára a Szovjetunióból. To­vábbi 400 ezer tonna olajat Iránból, Irakból és Algériá­ból kívánnak beszerezni. Energiaberendezéseinek épí­tésében Jugoszlávia több országgal működik együtt. Közülük kiemelkedő helyet foglal el a Szovjetunió: a jugoszláv erőművek több mint egyharmada szovjet közreműködéssel épült. Gáti István kúrákat, elektromos és fény­kezeléseket, tengergyógyá> szati eljárásokat, dietetikus módszereket állítanak a gyó­gyítás szolgálatába. A sza­natóriumokban és a gyógy- turizmus szállodai hálóza­tában a mozgásterápia és a fiziaprofilaxis új módszereit is bevezették. Az idén új szanatóriumok létesülnek Szandanszkiban, Pomorijén és a narecsenszki ásványvizes gyógyhelyen. Diagnosztika re szorulnak. A nagy erő­feszítések ellenére azonban a szociális otthonok befoga­dóképessége sem elegendő. A heveny betegségben szenvedőket, a baleseteseket természetesen gyorsan fel­veszik. Közvetlenül a bejá­rat mellett van a mentőál­lomás 10 helyisége: a szük­séges vizsgálatokat, a rönt­genfelvételeket,. valamint a kisebb sebészeti beavatkozó " sokat itt haladéktalanul el lehet végezni. Más esetben néhány hetes várakozási időre kell felkészülniük, ha valaki például epeoperációra jelentkezik. Hoszabb ideig kell várni, ha például egy bonyolult érrendszeri operá­cióiról vian szó, amelyre csu­pán egy specialistákból álló csoport vállalkozhat. Inge Tost LENGYELORSZÁG Ipari újdonságok Száloptikás fény­vezetők Lublinból A száloptikás hírközlési technika egyre nagyobb tért hódít világszerte. A lengyel tudósok eredményei­nek felhasználásával négy évvel ezelőtt helyezték üzembe az első 2,5 kilomé­ter hosszú kísérleti távköz­lési vonalat Lublinban. Két évvel ezelőtt hasonló, de kétszer ilyen hosszú szálop­tikás vonalat adtak át Lódz- ban. A jelek arra mutatnak, högy a száloptika rövidesen teljes egészében átalakítja, mintegy forradalmasítja a -lengyel távközlést. A száloptikás távközlési kábelek nagyüzemi előállí­tását tavaly októberben kezdték meg Lublinban. A gyártástechnológiát és a gyártósorokat eredeti lengyel tervek alapján készítették el. A száloptikás fényvezető szálak alapanyagát kvarcból nyerik. Ezt a műveletet a Varsó környéki Ozarów üveghutában végzik el. A szakemberek jelenlegi célja, hogy tovább növeljék a száloptikás kábelek kapa­citását Míg például a lódzi távközlési vonal egy üveg­szálában 30 csatorna helyez­kedik el, a Poznanban ter­vezett vonal egy üvegszálá­ban már 120 csatorna lesz. A kísérletek alapján a tu­dósok úgy vélik, hogy a szál­optikás kábelek kapacitása az eddigiek többszörösére növelhető. Szovjet vasérc a Katowice Kohómű számára A nehéz árurakományok, s elsősorban a Katowice Kohómű ellátását szolgáló nyersanyagok folyamatos és zavarmentes továbbítására létesült 1980-ban a szovjet határtól Sziléziáig húzódó úgynevezett kohászatikén- szállító vasútvonal. Ezen a vonalon eddig 20 millió tout- na rakományt szállítottak a Szovjetunióból Lengyelor­szágba. Az áru zömét — 18 millió tonna vasércet — a Katowice Kohómű kapta, fi visszafelé vezető úton a sze­relvények lengyel szenet, ként, kohóipari termékeket és gyümölcsöt szállítanak a Szovjetunióba. Magyar zászló a szczecini kikötőben Szczecin a magyar zászló alatt közlekedő tengerjáró hajók anyakikötője. A hajók egy része is ebben a város­ban, az Adolf Warski Hajó­gyárban épült, köztük a 11 ezer tonnás Radnóti darab­áru-szállító is. A magyar fél számára teljesít szolgá­latot a szczecini Zegluga Polska Hajózási' Társaság 4 nagy, ömlesztett áru szállí­tására alkalmas hajója is. A magyar külkereskedelem megrendelésére a szczecini kikötőben évente mintegy 150 ezer tonna árut raknak át. Az első helyen azok a vasércszállítmányok állnak, amelyeket Magyarország Svédországból importál. Az állandóan fejlődő tengergaz­dasági kapcsolatok fontos helyet töltenek be a lengyel —magyar együttműködésben. Lengyel utcaseprő gépek a budapesti utcákon A miedzychódi Prokom Építőgépgyárban előállított utcaseprő gépekből már 50- et használnak a budapesti utcákon. A Prokom-gépek- kel eddig csak üzemcsarno­kokat takarítottak. Amennyi­ben beválnak a járdák tisz­tításánál is, az elkövetkező években további szállítmá­nyok érkeznek Budapestre. A szocialista országok közül Magyarország volt az első, amely Prokom utcaseprőket vásárolt. A gépeket meg­rendelte az NSZK, Svájc és Ausztria is. Nyikolaj Nazarov A Karl-Marx-Stadt-i megyei kórház kétrészes, új épület­tömbje NDK A gyógyítás szolgálatában BULGARIA Bővülő szanatóriumi hálózat Főorvosi vizit a belgyógyászaton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents