Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXV. évfolyam, 79. szám ARA: 1984. április 3., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Emlék A képernyőn egy orvos­nő beszél. Szürke hajkoro­nával keretezett arcán az éret vágott barázdákat. Ér­telmet sugárzó tekintetében most is megjelenik a ré­mület. Pedig amiről beszél — majdnem szenvtelenül — csaknem félévszázada tör­tént egy haláltábor poklá­ban. Egy fagyos éjszakán terelték ki puskatussal a barakból félmeztelen fo­golytársaival együtt a sza­badba, s az elcsigázott asz- szonyok kezébe néhány hó­napos csecsemőket adtak: kiszolgáltatott emberkéket a kiszolgáltatottaknak. A gyermek nem sírt. És az orvosnő sem tudott sír­ni, segíteni sem. Csak tes­tével melengette a gyerme­ket. Ügy érezte, ha sírna becsapná. S akkor arra gondolt, mi lenne jobb? Ha elpusztul a táborban végzett orvosi (!) kísérle­tek közben, vagy ha ezzel a tudattal nő fel, ezt az emléket hordozza egy éle­ten át? És ez a gondolat ott, ahol emberségüktől fosztot­ták meg az embereket, rosszabb, rémítőbb volt az átélt szenvedéseknél. Századunk nem fukarko­dott az ilyen és hasonló pillanatokkal, melyek a tör­ténelemben apróságok, mo­zaiktöredékek csupán, de egy-egy ember életében meghatározó, kitörölhetet­len emlékek. És a huszadik század embersége, az az emberi­ség, amely betegségek so­kaságát győzte le tudásá­val; városokat épített; megsokszorozta a növények termőerejét; munkába fog­ta az atomenergiáit; meg­hódította a vizek mélyét, a levegő magasát, kilé­pett bolygójáról; alkotott és teremtett; ez az embe­riség az értelmetlen pusz­títás béklyóitól még ma sem szabadult meg. Az öreg Föld háborúk zajától, fegyverek csörgé­sétől, rakéták robajától hangos. Gyermekek nőnek fel úgy, hogy előbb isme­rik meg a géppisztoly ro­pogását, aknák robbanását, mint a madarak énekét, a háborítatlan természet sok apró neszét. A „tünde fény”, a világ­béke még most is csak tá­voli reménysugár. A lélek­nek még most is védekez­nie, kitartania kell, jobb időket remélve éppen úgy, mint amikor negyven egy­néhány évvel ezelőtt Rad­nóti Miklós papírra vetet­te himnuszát a békéről. Még vámunk kell, s bi­zony akadnak pillanatok, amikor gyermekeink kí­váncsi kérdéseire nem tudjuk megadni a hiteles választ, mert világunkban még oly sok minden ért­hetetlen. .. Virágh Tibor Átadták a művészeti díjakat Új kiváló és érdemes művészek A Parlament Vadásztermében Köpeczi Béla üdvözli a kitüntetetteket (MTI fotó: Wéber Lajos felvétele — telefotó — KS) Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából hétfőn a Parlament Vadász­termében átadták az idei kiváló és érdemes művész kitüntetéseket. Az esemé­nyen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, és Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. A megjelenteket Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte. Ünnepi beszédé­ben elmondta, hogy felsza­badulásunk megünneplésé­nek szép hagyományai közé tartozik, hogy az ország e napokban elismerését fejezi ki azoknak, akik munkájuk­kal, teljesítményeikkel, ki­emelkedő alkotásaikkal a legtöbbet tették azért, hogy a társadalom szellemiekben és anyagiakban is gyara­podjék. A kiváló és érde­mes művész kitüntetések alkotó- és előadóművészeink elismerését jelentik, akik életművükkel a társadalmi haladás ügyét szolgálták. A miniszter szólt arról, hogy a magyar nyelv szemlélete­sen fejezik ki elismerését a kiválóság iránt: azt mondja a legjobbakról, hogy tehet­ségesek. Azaz nem csupán talentuma, képessége van a művésznek, hanem tehet­sége is: a rábízott értékek­kel tehet is valamit, s nem­csak saját képességeinek kifejtéséért, művészetéért, hanem a közösségért, a né­pért, a nemzetért is. A továbbiakban kiemelte, hogy napjaink egyre bonyo­lultabbnak tűnő problémái­ban az eligazodás és az út­mutatás nehézségei között fokozottabb felelősség hárul a művészekre. Közösségi vi­lágnézetünk — se világ­nézet alapján épülő társa­dalmunk — azt is igényli, hogy a művészet jelen le­gyen a mindennapi életben. A címek köszönetét fejez­nek ki, mert a kitüntetettek a tehetség igazi parancsa szerint sokaknak mondják el jól, messziről láthatóan és hallhatóan a humanista és szocialista művészet val­lomását világunkról és az emberről. A társadalom kö­szöneté nemcsak a művészek megbecsülését jelenti, ha­nem kérést is tolmácsol: vegyenek részt a nehézsé­gek legyőzésében, az ellent­mondások megoldásában, a jövő építésében — mondotta végül Köpeczi Béla. A beszédet követően a művelődési miniszter átadta a kiváló és érdemes művész kitüntetéseket. (A kitüntetettek névsorát a 3. oldalon közöljük.) Öntözés — olcsóbban... Ahol kihasználják az árkedvezményt Az Országos Vízügyi Hivatal a mezőgazdasági vízhaszno­sítási idény kezdetét a kialakult aszályos időjárás hatására az idén március 15 helyett, március 1-re hozta előbbre*. Ez azt jelenti, hogy április 15-ig, hat héten át az üzemeknek az öntözővíz díjához 50 százalék árkedvezményt biztosítanak. A felhívás nyomán a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya nemrég körlevélben fordult az öntözési le­hetőségekkel rendelkező Heves megyei gazdaságokhoz, hogy használják ki ezt a kedvező alkalmat. Ennek nyomán ér­deklődtünk a gazdaságokban, hogyan élnek az öszőtönző le­hetőséggel. Sarudon A múlt héten két önjáró öntözőberendezést helyeztek üzembe a Tiszamente Ter­melőszövetkezetben és 119 hektáron megkezdték a ta­karmánytermelő terület lo­csolását. — Bár eső is volt — mondja Kulcziczky Antal fő­mezőgazdász, — mégis nagy szükség van az öntözésre. A múlt évi aszály miatt to­vábbra is kevés a nedves­ség földjeinkben. A napok­ban két újabb önjárógépet vásároltunk, közel félmillió forintért az egri Agrokertől, melyeket most szerelünk ösz- sze és igyekszünk kihasznál­ni az öntözővízre adott ár- kedvezményt. Persze, április 15-e után is folytatjuk a munkát, mert bizonyosan szükség lesz rá, mivel ter­vezzük 150 hektár búza, va­lamint 94 hektár vetésre ke­rülő kukorica öntözését is. Itt a Tisza mentén, a ko­rábbi nagy szárazság miatt ez most elengedhetetlen fel­adat. Vámosgyörkön Az Egyesült Barátság Ter­melőszövetkezet földjein je­lenleg a legelőket öntözik. Lehoczkí László elnök a ki­alakult helyzetről beszél: — Alig egy hete, hogy el­kezdtük ezt és élünk a víz­díj árcsökkentésének elő­nyeivel. Most 350 hektár le­gelőre juttatunk folyamato­san vizet három nagy telje­sítményű géppel, szórófejek­kel és árasztással is. A meg­lévő állatállománynak ugyan, is kell a takarmány. Lehe­tőségeink alapján tavaly is öntöztük a legelőket, de a szántóföldi növényeket nem volt módunk. Jó lenne hat- nyolcszáz hektár területre még vizet vinni a szárazság miatt, főleg a vetésre váró kukoricára és a silókukori­cára, de április közepe után erre kedvezményesen már nemigen lesz alkalmunk. Tarnamérán Négy géppel öntöznek a Lenin Termelőszövetkezet­ben. Pillanatnyilag 250 hek­tár kalászoshoz, őszi árpá­hoz és búzához juttatnak vi­zet. — A meglévő gépeket igyekszünk teljes üzemmel kihasználni — tájékoztatott Antal Ferenc termelési el­nökhelyettes. — Minden csepp vízre szükség van, hiszen a múlt évi aszály itt a Tama mentén is jócs­kán súlytott bennünket. Az említett 250 hektár igen száraz terület, így most ezt jutattjuk előnyben, hogy víz­zel az ottani kalászosok fej­lődését meggyorsítsuk. Per­sze, reménykedünk, hogy lesz még eső a következő napok­ban is... Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője a kezdeti tapasztalatokat összegezte: — Ilyen korán még nem láttak hozzá az öntözéshez a gazdaságok, mint az idén. Az Országos Vízügyi Hiva­tal ösztönző felhívására az üzemek kedvezően reagáltak, és igyekeznek kihasználni az öntözővízhez nyújtott árked­vezményt. Országosan, de megyénkben is csaknem 150 —200 milliméter csapadék- mennyiség hiányzik a föl­dekből. A talaj felső részé­ben csak néhány centi mély­ségig van nedvesség, de al­só részében nincs tartalék­víz! Így érthető, hogy a gaz­daságok minden alkalmat és lehetőséget megragadnak, hogy intézkedéseikkel mér­sékeljék a vízhiányt. KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉGEK Megkezdődött a felszabadulási ünnepségsorozat A felszabadító hősök emlékműveinél Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából hétfőn országszerte megko­szorúzták azoknak a hő­söknek, katonáknak a sír­jait, emlékműveit, akik a hitleri fasizmus elleni harc­ban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. A katonai díszpompával megrendezett kegyeletes megemlékezések színhelyén díszalegységek sorakoztak fel csapatzászlóikkal. Budapesten, a rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Román Szocialista Köztársaság nagy- követsége, valamint a buda­pesti diplomáciai testület képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Ezt követően a Magyar Néphad­sereg, az MSZMP budapesti és XVII. kerületi bizottsága, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a fővárosi és a XVII. kerületi tanács, va­lamint az Ipari Minisztérium képviselői koszorúztak. A solymári katonai teme­tőben a második világhá­ború magyarországi felsza­badító harcai során elesett ausztrál, francia, kanadai, lengyel, angol és új-zélandi katonák emléke előtt tisz­telegtek a nagykövetség képviselői. Az emlékműnél az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács, valamint a Ma­gyar Néphadsereg és a Pest megyei tanács képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait. A fővárosban a Budaörsi úton a fasizmus elleni harc­ban hősi halált halt ame­rikai katonák emlékművé­nek talapzatán helyeztek el koszorúkat a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács, vala­mint az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykö­vetségének képviselői, majd a Magyar Néphadsereg és a fővárosi, valamint a XI. ke­rületi tanács képviselői ko­szorúztak. Harkányban a bolgár, Beremenden a jugoszláv hősök emlékművénél tiszte­legtek. ★ Hétfőn országszerte meg­emlékezéseket tartottak ha­zánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából. Bu­dapesten a társadalmi és tö­megszervezeteknél, miniszté­riumokban, főhatóságoknál rendezett ünnepségeken, ki­tüntetéseket nyújtottak át a munkában élen járó dolgo­zóknak. Például a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság Orszá­gos Elnöksége a Barátság Házában rendezett ünnepsé­get. Tasnádi Emil, az MSZBT alelnöke méltatta az évfor­duló jelentőségét. Ezután Apró Antal, az MSZBT el­nöke szovjet diplomatáknak, újságíróknak, szakemberek­nek, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport több tábor­nokának és főtisztjének a társaság aranykoszorús jel­vényét adta át. Az ünnepségen részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, a párt-, az ál­lami és társadalmi szervek több képviselője, valamint Nyikita Darcsijev és Iván Bagyul, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek tanácsosai. Székesfehérváron Felavatták a fémmű új egységét Munkásgyűlés keretében avatták fed hétfőn Székes - fehérváron a Könnyűfémmű új létesítményét Az avató­ünnepségen részt vett Hava­si Ferenc, a MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A gyűlésen Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója jelen­tette be az állami nagyberu­házás elkészültét, majd Ka- polyi László ipari miniszter méltatta alumíniumiparunk legújabb létesítmény-cso­portjának jelentőségét. A miniszter beszéde után Tóth Géza, a Könnyűfémmű igazgatója vette át az elké­szült létesítményt. Az avató munkásgyűlésen 'kitüntették az állami nagy- beruházás tervezésében, ki­vitelezésében kiemelkedő munkát végző szakembere­ket. 11 nők világkonferenciájára Megalakult az előkészítő nemzeti bizottság Hétfőn a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának székházá­ban megalakult a nők évti­zedét 1985-tben záró világkon­ferencia nemzeti előkészítő bizottsága. A Miniszterta­nács határozata értelmében létrehozott 15 tagú bizottság elnöke Dusdhek Lajosné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke, tagjai köz­életünk tevékeny képviselői. Ok azok, akik a következő hónapokban számba veszik a magyar nők gazdasági, tár­sadalmi helyzetét, nő- és csa­ládpolitikánk eredményeit és tájékoztatják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, majd kormányküldöttségünk révén a Nairobiban megrendezen­dő világkonferenciát: mit tettünk ebben az évtizedben a nők élet- és munkakörül­ményeinek további jobbítá­sáért. egyenjogúságuk kitel­jesítéséért. az anyák és a gyermekek, a család védel­méért. Ugyanakkor az ENSZ tájékoztatása alapján a bi­zottság áttekinti: milyen mér­tékben valósultak meg más országokiban e nemzetközi szervezetnek a nők érdeké­ben kiadott, ajánlásai. Az ENSZ más tagországai­nak kormányai is áttekintik majd a következő időszak­ban az ..Egyenlőség, fejlődés és béke” jelmondatával 1975- ben meghirdetett nők évti­zedében elért eredményeket, tennivalókat, s azokat ismer­tetik a nők világkonferenciá­ján, a következő évben, jú­lius 15—26-a között Kenya fővárosában. A világkonferencia részt­vevőd elemzik majd a nők helyzetét, szerepét a gazda­sági, politikai életben, a tu­domány és a technika fejlesz­tésében, ugyanakkor újabb tennivalókat ajánlanak a kormánynak: a továbbiakban is javítsák a nők élet- és munkakörülményeit. A nai­robi konferenciát megelőző­en a világ minden kontinen­sén regionális találkozókat tartanak. Az európai talál­kozók — ez év októberében Bécsben — a nők gazdasági szerepéről, tevékenységéről tanácskoznak. A regionális találkozókon csakúgy, mint a világkonferencián központi kérdésként vitatják meg azt is. hogy a nők mjfcént segít­hetnék elő még hatékonyab­ban a leszerelést, a békéért folytatott harcot. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents