Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXV- évfolyam, 83. szám ARA: 1984. április 8., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ügyintézés Felmérések egész sora bizonyítja, hogy hazánk­ban a munkaidő-kihasz­náltság kívánnivalót hagy maga után. Hivatalos fó­rumokon bőven elhangzott már olyan kritika is, hogy ha csak hat órát dolgoz­nánk a nyolcból egyenle­tesen, folyamatosan, bi­zony nem lennének olyan nehézségeink, mint amilye­nek sajnos, léteznek. A kifogások közül a leg­feltűnőbb az arra való hi­vatkozás, ami szerint a dolgozóknak időnként olyan ügyes-bajos dolgait kell in­tézni munkaidőben, amit máskor nem lehet. Ezért, vagy azért el kell menni a tanácshoz, vagy a föld­hivatalba, vagy éppen az illetékhivatalban akad dol­ga a munkaidőben kilépni kényszerülőknek. Igaz, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala az elmúlt évben rendeletet adott ki az állampolgárok munka­időn túli ügyintézésére. Eszerint a (tanácsoknál szerdán 16-tól 18 óráig meghosszabbított ügyfél- szolgálatot kell tartani, va­lamint szombatonként azóta már gyakorlattá vált, az ügyelet. Megyénkben nemrégiben a Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ipari szakcsoportja megvizsgálta a munkaidőn túli ügyinté­zés helyzetét. Megállapítot­ták, hogy az említett ren­delkezést maradéktalanul csak a gyöngyösi városi ta­nács tartja be. A szomba­ti ügyeletét sehol nem tart­ják elfogadható megoldás­nak, mivel érdemben csak akkor lehet valamit elin­tézni, ha éppen az adott szakterület felelőse, elő­adója az ügyeletes. Az igazság kedvéért te­gyük gyorsan hozzá, hogy bár a tanácsi szervek kel­lő propagandát fejtettek ki, szórólapokon, s egyéb módon ismertették a mun­kaidőn túli ügyintézés idő­pontjait, az állampolgárok nemigen keresik fel ügyes­bajos dolgaikkal őket, még -■ akkor sem, amikor a tel­jes apparátus hivatalában tartózkodik. Sőt, az egri idézéseken több időpontot is megjelölnek, ám a gya­korlat szerint általában an­nak a munkaidőben tesz­nek eleget a legtöbben. Követendő példa talán a gyöngyösiek kezdeményezé­se lehet. A mátraalji város­ban esetenként a szakigaz­gatási szakemberek men­nek ügyfeleikhez. Az érin­tet problémák ismeretében felkeresik a nagyobb gyá­rakat, üzemeket. A vállalatok, üzemek, termelő egységeknél pedig valahogy nem nagyon hiá­nyoznak a munkaidőben ügyeiket intézők. A leg­több helyen ugyanis az keletkezett munkaidőki­esést sem bedolgozni nem kell, sem pedig a béréből nem vonják le a dolgozók­nak, egyszerűen tudomásul j veszik távollétét. Az év végék előtt pedig természetesnek veszik a hajrát, a kapkodást, s ha így sem lehet pótolni a ; hiányt, hát elemzést ké­szítenek arról, miért is ; nem sikerült teljesíteni ■ tervüket... Kis Szabó Ervin Parádi csillogás Szakmai igényesség - művészi színvonal Levéltári adatok bizonyít­ják, hogy a Parádi Üveg­gyár elődjét, a parádőhutai műhelyt 276 esztendővel ez­előtt még 11. Rákóczi Fe­renc alapította. Negyven éves működése után telepí­tették át Parádsasvárra, ahol 1840-foen a gróf Káro­lyi család bérletébe, majd birtokába került. Ma is in­nen indulnak világhódító útjukra a művészien csi­szolt, nemes csengésű, tisz­ta fényű ólamkristály kely- hek, a festett, vagy natur- csiszolatlan káli kristályvá­zák tovább öregbítve a pa­tinás márkenevet, méltó el­ismerést szerezve a gyár „névtelen” munkásainak. Az üveget most is szájjal fújják a hagyományos fú­vószárral, a kristály csiszo­lása kézzel történik, a gyé- mántszemesés korongokon. A nemesen egyszerű vázák­ra, lámpákra gyakorlott mozdulatokkal mintázzák a * gyönyörű gesztenye- és cse­resznyevirágokat. A kézi gyártás tehát megmaradt, csak a kisegítő folyamatokat gépesítették. Számolni sok, hányféle nyugodt forma, mennyi és mennyi csoda­szép minta elevenedett meg a három üvegtervező mű­vész elképzelése nyomán. Legtöbbet Kanada és Ang­lia vásárol, közvetlenül mö­göttük sorakozik megren­deléseivel Svájc és Francia- ország. Az Egyesült Álla­mokban fölfutó a kereslet ges formájú tárgyak mellett teszik le voksukat, készülje­nek azok káli, vagy ólom- kristályból. A megrendelők szinte negyedévenként újabb és újabb elképzelésekkel jönnek, s ezeket híven kö­vetik a parádiak. A terve­zők asztaláról évente há­romszor, négyszer annyi rajz kerül le, mint például tíz esztendővel ezelőtt. A gyár­ban néhány hónap lefor­gása alatt van, hogy ötven­féle termék is készül. A széles skála bizony pró­bára teszi a szakembereket, hiszen a begyakorlásra is alig marad idő. A századforduló után a festett, kobaldkék parádi díszműáruk voltak divato­sak, noha a csiszolt ólom- kristálynak is szép számmal akadtak hívei. Aztán elfe­lejtettük a kobaldkéket, ma­radt a csiszolt kristály, s ez lett a gyár fő profilja. Napjainkban ismét szélese­dik a festett tárgyak ked­velőinek tábora. Franciaor­szágba tartanak például azok a pasztellszínű vázák és lámpák, melyek finom kézi- festésű díszítőelemeikkel méltán vívtak ki rangot a parádiaknak. Keresettek a préstermékek; evőeszköz- tartók, ékszerdobozkák, csillárelemek, melyek leg­szebb darabjait például a pesti Vigadóban és a Hil- ton-szállóban láthatjuk vi­szont. A kristálycsillárjai­ról világhírű osztrák Mo- lecz-cég is kapcsolatot ke­resett a Parádi Üveggyárral: világítótest jelhez nemsoká­ra itt kezdik meg a külön­böző elemek gyártását. Virágkorát éli a káli kris­tály is: a formatervezett, különböző szájmegoldású, üvegszál-rátétes vázák szép­ségben vetekszenek a csi­szolt ólomkristállyal, s egyre szívesebben használ­nak a háztartásokban eb­ből az üvegből készült, fes- tetlen-csiszolatlan palacko­kat is. Szakmai igényesség, mű­vészi színvonal. Talán ezzel a mondattal jellemezhetnénk leghűebben azt, amit a Pa­rádi Üveggyárban láttunk, hallottunk. csakúgy, mint az NSZK- ban. Új piacként tartják számon Kuwaitot, Svédor­szágot és Norvégiát. Tavaly a termelés értéke 167 mil­lió volt, ebből 124 millió­val a tőkés országok része­sedtek. Eladni persze csak úgy lehet, ha a gyár mindenben követi a partnerek igényét. Mert például a tengeren túl merőben más az ízlésvi­lág, mint vén Európánkban. Amerikában változatlanul kedvelik a finom csiszolás­sal gazdagon díszített vázá­kat, kelyheket. Közelebbi szomszédaink viszont az egyedi karakterű, különle­A kristály csiszolása hallatlan figyelmet, precizitást követel Fazekas Eszter A hutaműhelyben lévő kemencék eddig fűtőolajjal működtek. Még az idén áttérnek a földgáztüzelésre, így évente 3600 tonna olajat takarítanak meg, 14 millió forint értékben (Fotó: Perl Márton) A lakásépítési alap gyarapítására Kommunista műszak az építőknél A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hétszeresen ki­tüntetett Dobó István szocialista brigádja és a Zsebe brigád vasbetonszerelést végez az M—8-as épületen a Csebokszári­ban (Fotó: Szántó Syörgy) A szombati pihenőnapon is dolgoztak az állami és taná­csi építőipari vállalatok kol­lektívái. Több mint két és félezren kommunista mű­szakot tartva járultak hozzá az éves tervfeladatok meg­valósításához, munkahelyük környezetének szépítéséhez. A térítésmentes munkáért járó bért egyebek mellétté dolgozók lakásépítési alap­jának gyarapítására aján­lották fel. Mivel a társadal­mi munka sokakat érintett, ezért a műszakban dolgozó szülök gyerekéire a KISZ- esek felügyeltek, játékkal, filmvetítéssel kedveskedtek nekik. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a szokásos feladataikat vé­gezték tegnap: 21 munkahe­lyen gyorsították meg az építmények átadási határ­idejét. Egerben, a Temesvá­ri úti lakásokat például a tervezettnél két hónappal korábban akarják elkészíte­ni. Az itt dolgozó festők olyan iramot diktáltak, hogy alig győzték őket anyaggal kiszolgálni. Ha a cégnél tár­sadalmi munkát szerveznek, a főnökség először a Vígh Miklós festő vezette szocia­lista brigádra gondol. — Nem sajnálják a sza­badnapjukat? — kérdezem a brigádvezetőt. — Miért sajnálnánk? Két kommunista műszakot vál­laltunk a munka versenyben. Az embernek annyit ér a munkája, amennyit a szava. Fidarov József brigádtag közbeszól: — Munkatársunknak, Bán Pistának lakásgondja van. Most neki is segítünk. Az állami építőknél egyéb* ként az idén ötvenhármán kértek lakásépítési támoga­tást. Az elbírálásnál a kom­munista műszakban végzett munka eredményét is figye­lembe veszik. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szomba­ti műszakjában több mint 1500 munkás és irodai dol­gozó vett részt. A társadal­mi munkával Egerben, Gyön* gyösön, Hevesen a lakásépí­tés, Hatvanban és Füzes­abonyban az iskolák kivite­lezési határidejét hozták előbbre. Egerben a Koháry úton 57 lakás, a Csebokszári vá­rosrészben újabb 80 otthon jó minőségű átadását terve­zik. Az ott dolgozó kőmű­vesek és pevaszerelők már reggel hét óra előtt elkezd­ték a munkát. — Akadtak, akik pusmog­tak, szemmé szúrkáltak, amikor megkaptuk a Válla­lat kiváló brigádja címet. Jól van, hadd csikorogjanak! Majd meghallgatom őket. ha beállnak hozzám lapátosnak — mond ja Juhász János-per vaszerelő brigádvezető. A tanácsi építők tavaly egymillió 350 ezer forint ka­matmentes kölcsönnel támo­gatták a „fészekrakókait”. Bíró Lajos lakatos 70 ezret kapott. — Ennyi is elég volt, ah­hoz, hogy otthona legyen a családomnak. Most ráhajt­hatunk hogy a közösből má­soknak is jusson... Ugyancsak kommunista műszakot tartottak tegnap Gyöngyösön, a Mátravidéki Építő- és Szakipíari Szövet­kezet dolgozói. A mintegy hétszáz résztvevő bérét a jó­léti alap növelésére, vala­mint a város alapításának 650, évfordulója megünnep­lésére fordítják. Két nagyobb építkezésen dolgoztak külö­nösen sokan, a ZÖldhíd ut­cában, ahol 42 lakást építe­nek, illetve a vendéglátó­ipari szakmunkásképzőben. A többség saját munkaterü­letén végzett különféle fel­adatokat, a nem termelő­munkát végzők pedig ezúttal kőműveseknek és lakatosok­nak segítettek. Gáspár Sándor Párizsba utazott Gáspár Sándornak, a SZOT és az SZVSZ elnökének ve­zetésével szombaton ma­gyar szakszervezeti küldött­ség utazott Párizsba, a Szak­szervezeti Világszövetség Iro­dájának 31. ülésszakára. Az SZVSZ Iroda a szakszerve­zetek nemzetközi méretű ak­cióegységének lehetőségeiről és távlatairól szóló előter­jesztést, valamint az ifjúság foglalkoztatásának, oktatá­sának és szakképzésének, a szakszervezetek ezzel kap­csolatos szerepének időszerű problémáit vitatja meg. (MTI) Labdarúgó NB I. A labdarúgó NB I. szombati eredményei: ZALAEGERSZEG—BP. HONVED 2— 3 VASAS—TATABANYA 2—0 Ű. DÓZSA—NYÍREGYHÁZA 3— 0 VOLÁN SC—PÉCS 2—2 HALADÁS—CSEPEL 0—0 SZEOL AK—VIDEOTON I—0 MTK-VM—DIÓSGYŐR 3—1 RÁBA ETO—FTC 3—2 Újabban a festett termékek is keresettek a piacon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents