Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. április 7., szombat 13. A meteorológia elnevezést elsőként Arisztotelész használta. G írta az első erre vonatkozó tankönyvet is. A tudományos igényű meteorológia azonban csak a 17. században alakult ki az alapvető légköri fizikai törvények felfedezésével, főleg Galilei és Torricelli munkássága nyomán. A 18. század második felében vált önálló tudománnyá az orosz Lomonoszov, az amerikai Franklin, valamint a német Humboldt tevékenységének hatására. A 19—20. században további fejlődésében jelentős szerepe volt a hírközlés tökéletesedésének. Napjainkban az időjárás rendszeres megfigyelése és előrejelzése mellett, jelentős szerepet kap az éghajlat tudományos feltárása, a légkör kutatása. Ezek közül néhány újdonságról számolunk be. Összeállította: Mentusz Károly Ahogy a meteorológus látja Az aszály tanulságai Aszály, vízhiány olvassuk, halljuk naponta, nézzük meg ezt a kérdést az adatok tükrében az Országos Meteorológiai Szolgálat kékestetői Főállomásának mérései és feljegyzései alapján. Az itt lévő adatsor 1952. évtől napjainkig tart. amely szerint elszomorító kép tárul elénk. A 30 éves átlagban az évi csapadék 886 mm volt, ezt összevetve az 1983-as 566 mm-rel, könnyű megállapítani, hogy 320 mm csapadék mennyiség hiányzik a földekből. Az aszályt, vízhiányt tetézte az előző két év is, hiszen ha a táblázatra nézünk, látható, hogy 1981. éviben 239 mm-rel, 1982. évben 271 mm-rel maradt el az átlagtól a lehullott csapadék. Hozzájárulnak ehhez még a hőmérsékleti adatok is, ha csak a kékestetői évi középhőmérsékletet hasonlítjuk össze az 1952-től kezdődő 30 éves középhőmérséklettel, ami 5,7 C°, azt látjuk, hogy 1982. évben 6,1 C°, 1983. évben 6,2 C° volt. Tehát 0,4 C°-kal magasabb az átlaghőmérsékletünk, amely a talaj kiszáradását és a víztározók felszínéről a párolgás mennyiségét követte. Csapadék adatok a megye területéről: Év Eger Lőrinci Kompolt Gyöngyös Galyatető Poroszló átlag 597 mm 568 mm 556 mm 542 mm 810 mm 575 mm 1980. 662 mm 579 mm 681 mm 487 mm 837 mm 727 mm 1981. 480 mm 485 mm 511 mm 507 mm 623 mm 513 mm 1982. 396 mm 504 mm 388 mm 324 mm 542 mm 390 mm 1983. 467 mm 490 mm 450 mm 454 mm 501 mm 510 mm Ezek a számok önmagukért beszélnek, nincs is szükség statisztikai kimutatásra. Sajnos az 1984-es év sem pótolja a hiányokat, miután az eddigieket figyelembe véve, az eltelt időszakban kevés csapadék hullott. A jelenlegi időjárási helyzetet tekintve még a távolabbi kilátások sem biztatóak. Koczka István ' hiány bóbblet t x3 3 m | o40 926 tcfíl 006 890 ftn 1 066 950 (9 SS 1 073 959 7956 222 I 666 fíSá \ 011 89? flSB ■■■nF 121k 7959 021 [ 865 ■■TÍ33 1019 <967 W | 356 7962 706 1382 «63 005 | 88 i 7966 1018 19bS #>8 7056 1966 7233 V«1? ~wl “ C88 191 8 106 | 380 7969 Bo67 955 «3 0 unj m/ U 9 1 663 m». 097 | 389 «33 u 1 361 m* 4060 Mf 029 | 862 ni 7057 «73 095" 1 391 096 [ 390 «39 |0*6 902 HŐPD 059 T 863 mi 259_| 663 mi —nTT 675 Előrejelzés a gyógyászatnak Az időjárás hatása az emberekre Mindenekelőtt tisztázni kell az orvosmeteorológia fogalmát, ugyanis ez a meghatározás nem pontos, helyette inkább a nemzetközileg is elfogadott humán bio. meteorológia elnevezés lenne a helyes. Rendkívül szerteágazó ez a tevékenység, mint ahogy a vele foglalkozók szakmája is széles skálán mozog. Orvosok, meteorológusok, csillagászok és geológusok tartoznak az e tárgykörben, kutatók közé. Nem újkeletű tudományról van szó, írásos emlékek t,a- láthatók a XVIII. századból egy miskolci orvos — bizonyos Benkő Sámuel — évkönyveiben. ö a kórismék mellé feljegyezte meteorológiai tapasztalatait is, és ezt saját költségén adta közre. Mi szükség van az orvostudománynak e területen a kutatásra? Például nagy haszonnal alkalmazhatják az idő járás változások előrejelzését. a gyógyítás, a műtétek és az utókezelés során az orvosok. Hasznos segítséget jelenthet az ipari munkavédelemben, a közlekedésben és a sportban. Már ebből is látszik, hogy nem egyszerűen gyógyító tevékenységhez kötött vizsgálódási területről van szó, hanem ennél összetettebb dologról. A humán biometeorológia éles különbséget tesz az egészséges és a beteg ember között, sőt. mindkettőn belül is vannak eltérések a fizikai, pszichikai állapot, de még az életmód szerint is. Hiszen mindegyik esetben más és más az ember ellenátlólkőpessége az őt ért hatásokkal szemben. Ugyanakkor különbséget kell tenni a frontbetörések között. Sokan hajlamosak az időjárásváltozást csupán hideg-,, vagy melegfront betörésekhez kötni. Pedig ezek között is vannak különbségek. Az Frontátvonulás emberi szervezet egy bizonyos határig ellenálló a külső hatásokkal szemben, ez természetesen egyénenként változó, de a kísérő jelenségek is tartogatnak meglepetéseket a naptevékenység fokozódása idején. Mert például egy légköri elektromágneses sugárzás változása bizonyos frekvenciákon ellentétes hatást válthat ki a hideg frontbetörésekkel együtt, mint amit ez utóbbitól egyébként várnánk. Az egyénekre gyakorolt hatást a kezelőorvosoknak kell tudniuk, hiszen az ő feladatuk, hogy ismerjék páciensük alkati típusát, és ezt a gyógyítás során természetesen figyelembe is kell venniük. Hazánkban jelenleg több ilyen meteorológiai előrejelzés működik. A széles közvélemény előtt a képújság és a rádió által közreadott az ismertebb. Ezt azonban az orvosok inkább csak a munkaegészségügy területén hasznosítják. Az Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézet szakemberei foglalkoznak részletes előrejelzéssel, amelyet nemcsak a gyógyászatban alkalmazhatnak', amennyiben erre (Fülöp György karikatúrája) máshol is igényt tartanak. És itt megoszlanak a vélemények. Hiszen még a fővárosban, ahol a jelentősebb orvosi intézetek, klinikák vannak, sem mindenütt veszik komolyan. Annál inkább például a paksi atomerőmű, ahol rendszeresen számításba veszik az ilyen jellegű előrejelzéseket a munkaszervezés során. Pedig nagy szükség lenne arra, hogy a humán biometeorológia előrejelzését a gyógyászatban is vegyék figyelembe. A kardiológusok a megmondhatói, hogy egy-egy időjárás-változás milyen mértékben növeli az infarktusos esetek számát. Szovjet kutatók tapasztalatai szerint — amelyeket hazad fizikoterápiás intézetben is megerősítettek — naptevékenység keltette földmágneses viharok még erősebb biológiai hatást fejtenek ki. mint az időjárásváltozások, ilyenkor jóval gyakoribb az infarktus. mint például front- átvonuláskor. A műtétek tervezésekor, bizonyos betegségek diagnosztizálásakor, a gyógykezelések megállapításakor jobban kellene figyelembe venni a biometeorológiai előrejelzéseket. Felhőátalakitó elektronsugár Az időjárás mesterséges befolyásolásának legfőbb eszköze az ún. felhőátalakítás. Ez abból áll, hogy valamely esőzésre nem képes (túlhűlt vízcseppekből álló) felhőt átalakítanak esőt adó felhővé, vagy pedig az ilyen felhőt egészen szétoszlatják. Az átalakítás fő módszere eddig az volt, hogy ezüst- jodidot vagy más vegyi anyagokat juttatnak a felhő belsejébe. Névadóban egy meteorológus most új módszert dolgozott ki. Eszerint elektronágyúból nagy sebességű elektronnyalábot lövell a felhőbe, ezáltal abban tízezer fok körüli hőmérsékletű, jól vezető csatorna keletkezik. Ebbe a csatornába azután milliomod másodpercnyi időközökben újabb és újabb elektronnyalábot lőnek, így a hatás erősen fokozódik, és a felhő fizikai állapota lényegesen megváltozik. Ezzel az eljárással az időjárás befolyásolásának új és hatékony eszköze juthat a kezünkbe. A nehézipar és a csapadék Kozmikus felhő okozta A ,, szibériai sötétség'* titka 1983. szeptember 18-án a jamál-nyenyec nemzetiségi terület kiterjedt részén és a krasznojarszki járás északi vidékein különös sötétség borult a tájra. A későbbiekben ezt nevezték „szibériai sötétségnek”. A sötétség több ponton teljes volt, és több órán át tartott. A szokatlan jelenségről az első tudományos publikáció a Priroda (Természet) című folyóirat 1940. 2. számában látott napvilágot, melyet azóta újabb adatokkal egészítettek ki. A leírások szerint, a sötétség egyes helyeken két órát, másutt öt és fél órát tartott. A sötétség kialakulásának okát a szovjet tudósok az atmoszférában megjelenő kozmikus felhővel, kozmikus porral magyarázzák. La Porte helység (Egyesült Államok, Indiana állam) azzal vált nevezetessé a meteorológiában, hogy itt megnyilvánult a nagyipari központoknak a csapadékviszonyok alakulására kifejtett jelentékeny hatása. Ez a helység a Chicago Gary-i nehézipari körzet keleti oldalán fekszik. Az uralkodó nyugati szél hatalmas vas- és acélművek felett halad el, amíg La Porte fölé érkezik. Ha megtekintjük La Porte csapadékészleléseinek 1910 óta vezetett sorozatát, azt találjuk, hogy a csapadékmennyiség (néhány közbeeső visszaeséstől eltekintve, amely az időjárás szeszélyeinek tulajdonítható) lényegesen megnövekedett. Még érdekesebb, hogy a növekedés majdnem párhuzamosan halad a vas- és acéltermelés alakulásával. La Porte csapadékosabbá válása 1925 körül indult meg. Az 1951 —65 közötti időszakban La Porte átlagos csapadék- mennyisége 30 százalékkal nagyobb volt, mint a környező állomásokon, ezenkívül La Portéban 40 százalékkal több volt a zivatar, és nem kevesebb, mint 246 százalékkal volt több jégeső. Évszakonként tekintve a téli csapadék is megnövekedett, de különös módon csak a téli esőknek a csapadéka; a havazások csapadékhozama változatlan maradt. Egyes kutatók kétségbe vonták a La Portéban végzett észlelések helyességét. Ezért szükségessé vált a csapadéktöbblet realitásának más úton való ellenőrzése. Erre alkalmat adott a Kankakee nevű folyó vízjárásának a megvizsgálása Kimutatták, hogy a csapadéktöbblet a folyó vízjárásának alakulásában is tükröződik, és így realitása iránt nem lehet kétség. „Szuper radar“ vizsgálja a felhőket Egy San Remo-d laboratóriumban olyan érzékeny radarkészülléket szerkesztettek, amellyel egy 3000 méter magasságban repülő légy radar-„visszhangját” is fel lehetne fogni — ha a légy ilyen magasra tudna repülni. Ez a „szuper radarkészülék” különböző hőmérsékletű levegőrétegek és a közöttük levő, aránylag vékony határréteg mérésére szolgál. Ilyen határrétegek előfordulnak a teljesen felhőtlen égen is, és bizonyos körülmények között — erős függőleges széláramlás és hőmérsékletváltozás esetén — veszélyeztethetik a légi forgalmat. Ha tudniillik a meleg légtömeg a hidegebb fölött terül el, akkor — mint valamely víz felszínén — az átmeneti határrétegben hullámok képződhetnek. Ha ezek a hullámok erősek — felhőtlen ég alatt is — lég- örvények keletkezhetnek. Ezek a légörvények már több — a nagy magasságban bonyolódó légi forgalom első időszakában érthetetlen — repülőgép-katasztrófákat akoztak. Az új készülékkel nemcsak a légköri határfelületek, hanem e felületek hullámmozgásai is észlelhetők. A HFV. Autószerviz Leányvállalata az Egri FULL-Szervizbe azonnali belépéssel FELVESZ: — autószerelőket és — autóvillamosságiszerelőt. JELENTKEZÉS: az üzemvezetőnél. Eger, Faiskola u. 5. VÁSÁR VAS-MŰSZAKI VASÁR 1984. április 9- 13-ig, a Finomszerelvénygyár bervai kultúrotthonában vas- és műszaki árukból VÁSÁRT RENDEZÜNK. OTP-ügyintézés a helyszínen. Házhoz szállítás Nyitva tartás: 10-18 óráig. Várjuk kedves vásárlóinkat! Csapadék adatok Kékestetőn 1983-ban: Január 9,4 mm Február 75,3 mm Március 58,6 mm Április 60,0 mm Május 84,1 mm Június 76,9 mm Július 39,5 mm Augusztus 34,0 mm Szeptember 53,9 mm Október 31,0 mm November34,0 mm December 9,1 mm 1983. év összesen: 565,8 mm.
