Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
10. Népújság, 1984. április 7., szombat Arcéi háttérrel: Gary Hart Sötét ló vagy favirít? Ha az Egyesült Államokban is olyan elterjedt szokás lenne fogadásokat kötni a politikai eseményeikre, például a következő választások nyertesére, mint Angliában, jónéhányan kezdhetnék siratni elvesztett tétjüket. Persze, nem a republikánusok táborában: itt az elnöki poszt másodszori elnyeréséért küzdő Ronald Reagannak gyakorlatilag nincs ellenfele. Annál nagyobb volt eleinte az elnökjelöltségért csatasorba állt politikusok száma a demokratáknál. összesen nyolcán jelentették be indulási szándékúikat. a szakértők azonban szinte egybehangzóan Walter Mondale-t jósolták közülük az első helyre. Felborult papírforma Ám az ország alig jutott tül az előválasztások első szakaszán, az iowai és New Ham-pshire-i voksoláson, majd a nagy érdeklődéssel várt szuperkedden. a helyzet gyökeresen megváltozott. A gyengén szereplő szenátorok sorra visszaléptek, utoljára még a vérmes reményeikkel siratott egykori űrhajós, Glenn is be kellett, hogy dobja a törülközőt. Alaposan felborult a papírforma az élbolyban is. Előretört egy eleinte lebecsült, második vonalbelinek tartott politikus, Gary Hart és ma már sokak szerint komoly esélyeikkel rendelkezik arra, hogy maga mögé utasítsa Carter favoritnak tartott volt alelnökét. A colo- rádód szenátor, akit néhány hónapja még egyáltalán nem „jegyeztek” az amerikai nagypolitikában, a kezdeti sikersorozaton felbuzdulva most már nyíltan hirdeti: a nyári országos elnökjelölő konvención legyőzi Monda- le-t. s nem tartja kilátástalannak a Reagannel való novemberi összecsapást sem. Ki ez az ambiciózus politikus. aki hetek alatt képes volt összezilálni az eleve lefutottnak hírhedt demokrata versenyfutás élmezőnyét? Személyiségét. programját manapság érthetően lázasan tanulmányozzák. Hiszen valóban nem számítható ki. hogy a hirtelen támadt, egyre szélesebb körű népszerűség hullámát kihasználva Hart nem mér-e vereséget Mondale-ra, annak ellenére, hogy az utóbbit támogatja az igen befolyásos demokrata pántapparátus és a legnagyobb szakszervezeti szövetségek is. Kennedy és McGovern Furcsa módon éppen ez a látszólagos hátrány a colo- rádói szenátor egyik fő ütőkártyája: nem sorolható együk hagyományos érdek- csoporthoz sem, s így a viszonylagos kívülálló. az esélytelen „sötét ló” szerepében indulhat a Fehér Ház elfoglalásáért. Ez a hivatalos Washington elleni kiállás pedig széles rétegek számára rokonszenves. A másik nagy adu Hart életkora: a feketebőrű, s ezért eleve reménytelenül küzdő Jackson után ő a második legfiatalabb elnökjelölt, mindössze 47 éves. Nem csoda, hogy szinte egész stratégiája a változás szükségességére, az üj kihang- súlyozására épül. „Űj elképzeléséket az ország jövője számára”, „Üj ideákat az új generációnak” — írja zászlajára a jelszót, s kampányszervezői is elsősorban a 40 év alatti korosztályokat célozzák meg. Viszonylagos fiatalsága ugyanakkor nem jelent járatlanságot, hiszen másfél évtizedes politikai múlttal rendelkezik. Dióhéjban a pályafutásáról: 1936-ban született egy kansasi kisvárosban, apja mezőgazdasági felszerelésekkel ügynökösködött. anyja egy egyházi iskolában tanított. Gary jogi végzettséget szerzett, 1964-től két évig washingtoni minisztériumokban dolgozott, később a colorádói egyetemen adott elő. majd ismét visszatért az ügyvédséghez. A politika vonzása Már annyira megszaporodtak politikusi teendői, hogy idejéből ebédre nem, csak hot- dogra futja (Fotó: AP— MTI—KS) azonban közben egyre erősebb. Először 1960-ben John Kennedy kampányában vett részt önkéntes segítőként, majd nyolc év múlva Robert Kennedy hívei között találjuk. Az első igazi kiugrás: 1970-foen a vietnami háború ellen fellépő MsGovem kampányának főszervezője lett. McGovern veszít Nixonnal szemben. Hart azonban értékes tapasztalatokra tesz szert. 1974-ben megpályázza Colorado állam szenátort székét. Környezetvédelmi és takarékossági programjával óriási győzelmet arat, sőt az évtized végére felerősödött konzervatív hullám ellenére is meg tudja őrizni helyét: 1980-ban újraválasztják. „Hibrid-ideológia” Az életrajzi tényeket könnyű összeadni. Hárt jelenlegi politikai platformját felvázolni annál nehezebb. A liberálisként indult fiatalember az évek során fokozatosan a politikai centrum felé tolódott, s jellemző módon jóval konzervatívabb nézetéket vall egykori pat- rónusánál. McGovernnél. Legtöbbször neoliberálisnak nevezik, azt fejezve ki, hogy számos téren szembehelyezkedik a demokrata alapelvekkel. Helyesli például az egészségügyi közkiadások visszafogását, ellenezte az energiaárak ellenőrzését stb. ö maga viszont visszautasít mindenféle címkét. „Tipikusan híbrid-ideológiájú” — jellemezte a neves Time magazin. „Gáry az a politikus, aki nem nevezhető sem liberálisnak, sem konzervatívnak, sem mérsékeltnek” — nyilatkozta kampányának egyik vezetője. A legfontosabb kérdésekben azért érdemes megvizsgálni Hart állásfoglalásait. Külpolitikai szempontból óvatosabbnak. tartózkodóbbnak tűnik a mostani kormányzatnál. Elítéli Reagan közép-amerikai lépéseit. támogatja a libanoni kivonulást. Elegendőnek tartja a 'katonai kiadások lassúbb, évi 3—4 százalékos növelését, s ellenzi a túl költséges fegyverkezési programokat. Helyeselte a SALT- 2 szerződést, ám a nukleáris befagyasztást csak átmeneti. részleges intézkedésnek tekinti. Gyorsítaná az amerikai gazdaság alkalmazkodását a nemzetközi versenyhez. a munkanélküliség ellen nagyszabású átképzési akciókkal és kiterjedt közmunkáikkal harcolna. Veszélyesnek, „a jövő nemzedékek megkárosításának” nevezi a költségvetés Reaganék alatti felduzzadását. Bonyolult, ellentmondásos tehát az összkép, lehetetlen belőle Hart sikerére, vagy kudarcára biztos következtetést levonni. Jóné- hány megfigyelő azonban egyre inkább úgy véli, hogy az elnöki poszt biztokosa- ként helyzeti előnnyel induló Reagan számára is nehezebb feladat lenne a dinamikus, ifjú colorádói szenátorral megmérkőzni, mint szembeszállni a Carter-korszak terhét viselő, színtelenebb politikusnak tartott Mondale-lel. Szegő Gábor Nápolyt látni és fizetni — Mindenek előtt egy közhiedelmet kell megcáfolni: az Olaszországban utazgató turisták többsége nem külföldi, hanem hazai. Továbbá, az Olasz Statisztikai Hivatal (ISTAT) legfrissebb adata szerint az elmúlt esztendő turista forgalmának 90 százaléka országon belüli utazásokból adódott és mind az olasz, mind a külföldi látogatók érdeklődésének csökkenését tükrözte. Veszített volna erejéből a háromezer éves varázs? A szakértők felülvizsgálták az idegenforgalmi nagyüzem működését, elemezték az üzletvitel gazdasági tételeit és most. húsvét. előtt, levonták a következtetéseket. A legfontosabb: Olaszország mintegy 41 ezer szállodájával, ezek 1 millió 600 ezer fekvőhelyével. 800 ezres kempingjeivel, további másfél millió ágyat jelentő fizetővendég szolgálatával nemcsak minden igényt kielégít, hanem befogadóképesség tekintetében is rangos helyen áll. Csak az Egyesült Államok előzi meg, főleg szervezettségében. .Ahhoz, hogy ezt a helyet megőrizhessük, két lehetőséget látunk: amennyire csak lehet, szét kell húzni az idényt és fejleszteni kell a szolgáltatások színvonalát” — mondta beszélgetésünk során Róma egyik idegenforgalmi központjának vezetője. A vélemény, ebben a formában elhangozhatott volna bármely európai fővárosban. Lombardi úr azonban hozzátette: az olasz idegenforgalom úgy számol, hogy vannak olyan versenytársai, amelyeket az olcsó árak miatt nem lehet megverni (Spanyolország, Portugália, Görögország), ezért arra törekszenek, hogy „saját pályán” nyerjenek, a történelmi örökség szervezettebb kihasználásával. A tét nagy. hiszen az olasz idegenforgalom nemcsak a befogadóképesség terén állt a második helyen 1983-toam. hanem a bevételek nagyságrendjében is. Ügy mondják, hogy 47 billió lírát tett ki az az összeg, amelyhez az idegenforgalom jóvoltából jutott az állam, s ez majdnem akkora rész a nemzeti jövedelem egészéből, mint amennyit a mezőgazdáság kitermelt. 1978 és 1982 között 35 billió lírára rúgott az ország kereskedelmi mérleghiánya. Ugyanebben az időben azonban olyan többlethez jutott turisták révén az ország, hogy ebből kifizethette a nyersolaj, az ipari alapanyag és más létfontosságú anyagok költségeit. Tavaly ősszel a sajtóban megjelent adatok néhány- százalékos visszaesést jeleztek. Szicília esetében a lapok egyenesen tragikusnak nyilvánították a turisták távolmaradását. Mint kiderült. a félelem túlzott volt, de nem ok nélküli. Az idegenforgalmi szakemberek tisztában vannak azzal is. hogy elsősorban azoknak a vendégeknek a kedvében kell járni, akik keményvalutával füzeinek. „Az amerikaiak, a kanadaiak, az ausztráliaiak tehát akik távolról jönnek, nem törődnek vele, hogy 15—20 ezer lírával többet kell fizetniük a szobáért, mint korábban. Sajnos, ez a szempont a többieket sújtja” — mondotta beszélgetésünk során Lombardi úr. A fejlődésnek ezt az irányát jelzi, hogy az év során Olaszországot is bekapcsolják a zürichi központtal működő nemzetközi információhálózatba. amely a lézertechnika és az adatbank felhasználásával az eddigi szállodakatalógust is feleslegessé teszi. Legalábbis némelyek számára. Király Ernő Spanyol—francia viszony Vihar a Pireneusok felett A napi hírek, amelyek a spanyol-francia viszony legújabb eseményeiről adnak számot, már-már hadüjelen- tésekhez hasonlítanak. Bilbao városának központi piacán nem árulnak többé a Közös Piac országaiból származó halat. Az országutakon egész sor francia kamiont támadtak meg. Némelyiket benzinnel öntötték le és meggyújtották. Máskor a rakományt szórták ki az útra, vagy baltával verték szét a vezetők kabinjait és késsel felhasogatták a gumikat. A spanyol határőrség arra kényszerült, hogy 10—12 nagy teherautóból álló konvojokat szervezzen, amelyeket azután fegyveres kísérettel küld az ország belseje felé. A szenvedélyeknek ezt a viharát egy szerencsétlen incidens váltotta ki- Egy francia tengeri járőrhajó megtámadott spanyol halászha- jókát, amelyek a Biscayai- öböl francia fennhatóság alatt álló vizein halásztak. Ilyen „határsértések” máskor is előfordultak. A baszk halászok ezt a területet ősidőktől fogva a maguk természetes halászati területének tekintik és nehezen értik meg. hogy a Közös Piac rendelkezései kifejezett engedélyhez kötik kívülálló országok halászhajóinak tevékenységét ezeken a területeken. A Közös Piac ráadásul 1980 óta felére csökkentette a spanyol halászhajóknak kiadott engedélyeket. Nyilván ez volt az oka, hogy a statisztikák szerint 1983 folyamán legalább ezerszer hatoltak be a spanyol halászok e tiltott vizekre. Voltaképpen csak idő kérdése volt. hogy mikor kerül sor valamilyen súlyosabb incidensre. Most, amikor az ösz- sZetűzés során kilenc spanyol halászt többé-kevésbé súlyosan megsebesítettek — az elképzelhető legkedvezőtlenebb időpontban robbant ki a francia-spanyol kapcsolatok új krízise. Baszkok, narancsok ... A viszony voltaképpen már esztendők óta feszült volt. Lényegében két ok miatt. Az első a francia hatóságok magatartása a baszk terrorizmussal kapcsolatban. A spanyol szocialista kormány egyik legsúlyosabb, legfenyegetőbb gondja a ibaszk terrorizmus. A határ francia oldalán is élnek ibásZkok. s itt az átmenekülő terroristák meglehetősen könnyen menedéket kapnak. A spanyolok azzal vádolták a franoia szocialista kormányt, hogy Párizs nem őrzi megfelelően a határt és voltaképpen hivatalosan biztosítja a menedékjogot az átlépő terroristáknak. A franciák ellenvádja úgy hangzott, hogy a spanyol rendőrség kommandókat dob át <e határon, hogy azok felfedezzék és megöljék a francia területre menekült baszk terroristákat. A spanyol-francia ellentétek második és nemzetközi szempontból jelentősebb eleme az volt, hogy Párizs csak vonakodva akart hozzájárulni Spanyolország közöspiaci belépéséhez. A francia érdekeknek természetesen nem felel meg, hogy a piacon belül megjelenjék még egy nagy és esetleg olcsóbban termelő mezőgazdasági konkurrens. Joggal félnek attól, hogy a primőröktől a narancsig és> a borig a spanyol termékek megjelenése súlyos nehézségeket okoz a francia mezőgazdaságnak. Hajó — a tűzre Mindkét ellentétet természetesen csak úgy lehet megoldani, ha magasabb politikai. sőt stratégiai érdekeknek rendelik alá azokat. Az év eleje óta éppen ebben az irányban történtek nagyon határozott lépések. A franciák erélyesebben léptek fel a baszik szeparatista szervezeteik tagjaival szemben. Számos terroristát őrizetbe vettek, a politikai aktivistáikat pedig eltávolították a határvidékről és Franciaország északi részére költöztették. Ezzel egy- időben Franciország enyhített merev ellenzésén és maga Mitterrand elnök közölte: szeptemberig elvben meg kell szavazni Spanyol- ország közöspiaci belépését, mert csak így valósulhat meg, hogy Madrid 1986. január 1-től kezdve a nyugat-európai integráció tényleges tagja lehessen. (Még mindig vita folyik egy súlyos feltétel körül: a franciák azt akarják, hogy tíz esztendeig tartson, amíg a spanyolok teljes mértékben élvezhetik a tagsággal járó mezőgazdasági kiváltságokat.) A halászhajó-incidens tehát éppen egy olyan időpontban robbant, amikor az ellentéteket már-már elsimították. Mindkét kormány azon igyekezett, hogy ez az epizód ne borítsa fel a nagyobb jelentőségű politikai megegyezést. Ezért nem halasztották el Mauroy francia miniszterelnök spanyolországi utazását, látogatása azonban nem csillapította a szenvedélyeket. Sőt. ürügyet szolgáltatott a spanyol jobboldali ellenzék számára, hogy Gonzalez szocialista párti kormányát minél szélsőségesebb magatartás felé szorítsa. Madrid ma már azon az állásponton van, hogy „politikai és gazdasági elégtételt” kell kapnia Franciaországtól az incidens miatt, különben nemzetközi bíróság elé viszi a kérdést. A politikai vezetés mindkét országban — de különösen a spanyol oldalon — érdekelt abban, hogy pontot tegyenek az ügy végére. Moran spanyol külügyiminiszter nyíltan megmondta; „A szenvedélyeket nem lehet a nemzeti érdekek fölé helyezni”. Ezzel világosan célzott arra, hogy Spanyol- ország közöspiaci belépésének kulcsa továbbra is Párizs kezében van. összeállította: Huppan Béla A Posta Gépjármű gépjárművillamosSzállítási Üzeme sági-szerelő, felvételt hirdet: takarítónői, gépjármű alkatrészőr-portás raktárosi, munkakörökbe. forgalmi adminisztrátori, Jelentkezni: gépjármű-szerelői, Eger, Kistályai út A HFV AUTÓSZERVIZ LEÁNYVÁLLALATA FELTÉTEL: 3 éves alkatrészismeretet nyújtó munkakör FELVÉTELT HIRDET: igazolása és erkölcsi bizonyítvány ANYAGBESZERZŐ munkakörbe BOLTVEZETŐ állás betöltésére, FELTÉTEL: a Kápolnán megnyíló autósboltba gépjárműalkatrész-ismeret, és A, B, C, kategóriás gépjárművezetői jogosítvány. D. kategóriások FELTÉTEL: előnyben 5 éves alkatrészismeretet nyújtó munkakör JELENTKEZNI LEHET: igazolása és erkölcsi bizonyítvány. Kereskedelmi osztályvezetőnél BOLTVEZETŐ-HELYETTES: EGER, Faiskola n. 5. Telefon: 10-344/55 mellék.
