Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

1984. április 1., vasárnap POSTAFIÓK 23. AZ OLVASÓSZOLGÁLATTÓL KÉRDEZTÉK A beteg gyermek társadalombiztosítási ellátása „Kisfiúnk többszörös fej­lődési rendellenességgel szü­leteti. Két és fél éves, már néhányszor műtötték a ke­zét és a lábát. Kérem, ír­ják meg, hogy ilyen esetek­ben meghosszabbítható-e a gyes, hiszen gyermekem még jó ideig állandó fel­ügyeletet, ápolást igényel. Tájékoztassanak a családi pótlékra jogosultságról is ve­le kapcsolatban.” — írta le­velében, K. Józsefné Bükk- szentmártonról. Panaszára, amely bizonyá­ra másokat is érint, az Egri Társadalombiztosítási Igaz­gatóságtól kértünk felvilá­gosítást. Eszerint 1982. má­jusától érvényes az a rende­let, hogy az anyának, illető­leg a gyermekét egyedül ne­velő apának tartósan be­teg vagy súlyosan fogyaté­kos gyermeke után a gyest meghosszabbítják a gyermek hatéves koráig. Ezt természe­tesen ugyanolyan orvosi iga­zolás alapján lehet igényel­ni. mint a magasabb össze­gű családi pótlékot. A testi­leg vagy szellemileg fogya­tékos gyermek után a csa­ládi pótlék összege 800 fo­rint, s ez még akikor is jár, ha az eltartó háztartásában csak ez az egy gyermek van. Múlt év júliusától nemcsak a súlyos, hanem a középsú­lyosán beteg gyermek után is kapnak a szülők ilyen összegű családi pótlékot, amíg a gyermekük betegsé­ge tart. Gyógyulása esetén pedig ez az összeg a követ­kező hónap végéig illeti meg a szülőket. Az említett csa­ládi pótlék 16 évnél fiata­labb gyermek után a körzeti orvostól, ennél idősebb gyer­mek esetében az illetékes rendelőintézettől, illetve hosszan tartó gyógyintézeti kezelésnél az intézménytől hozott igazolással kérhető. Nem jár viszont családi pótlék, ha a gyermek árva­ellátásban részesül, ha har­madéves szakmunkástanuló, vagy ha térítés nélküli in­tézetben helyezték el. A fogyatékos gyermekek közül sokan az egyes gyógyintéze­tek kihelyezett osztályain szakmunkásképzésben is ré­szesülnek. Az ő családi pót­lékukat úgy állapítják meg, mintha az eltartók háztartá­sában lennének. Amennyiben a gyermek állapota lehetővé teszi, hogy dolgozzon, a csa­ládi pótlékot csak akkor fo­lyósítják részére, ha a kere­sete nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 1984-ben 2 070 forint. Ha a beteg gyermek munkaviszonya alapján rokkantsági nyugdíj­ra jogosult, annak összege keresetnek nem számít, így családi pótlék — ha az egyéb feltételek fennállnak — továbbra is jár. Említést érdemel, hogy családi pót­lék beteg gyermek után is csak abban az esetben ad­ható, ha az igénylő havonta 21 biztosított nappal rendel­kezik. — szüle — Ötven év után Kétmillió társadalmi munkában Bensőséges találkozónk volt Szihalom község általá­nos iskolájában. Az 1921- és 22-ben született „fiúk és lányok” 50 évvel ezelőtt vé­geztünk az általános iskolá­ban. Akkor kb. hatvanan voltunk, ötvenen ma is élünk, 70—80 százalékunk Szihalom községben, a töb­bi az ország különböző he­lyein, egy páran külföldön. A határtalan lelkes Kis Jo­lán (Renge Ferencné) szer­vezte három hónapon át fá­radságot nem ismerve az 50 éves találkozót, felku­tatva az 50—52 évvel ezelőt­ti osztálynaplót. Még Len­gyelországból is kapott le­vélválaszt a meghívóra. Se­gítőtársa volt a szervezésben Kurucz Vilma (Kis Ferenc­né) is, aki a találkozón fel­mutatott egy 50—55 éves „palatáblát”, amin az első betűvetést gyakoroltuk. Az összejövetelen, egy volt osztálytárs (pedagógus), majd az iskola jelenlegi igazgatója méltatta a szép, bensőséges kis ünnepséget. Utána mindenki elmondta egy-egy percben élete eddigi történetét. Kiderült, a fiata­los Vona Ilonka (Farkas I.-né) már dédnagymama. Később felsétáltunk a szö­vetkezeti vendéglőbe közös ebédre. Útközben megnéz­tük volt „iskolánkat”, illet­ve a helyét, a volt „játszó­tereket” és felelevenítettük régi csínytevéseinket is. Koós Tivadar Eger Négy tantermes új isko­lánkban már folyik az ok­tatás. Elkészült az iskolához vezető út és a járda is. To­vábbi kétszáz folyóméter­rel bővült a vízvezeték- hálózat. így az már 90 szá­zalékban kész. Az ivóvíz biz­tosításához újabb víztartály és nagyobb teljesítményű szivattyú beszereléséről is gondoskodott a tanács. A Mátyás, a Dózsa és a Hu­nyadi utak felújítása, két ki­lométeres szakaszon megtör­tént. A feladatok megvaló­sításához a lakosság mintegy kétmillió forint értékű tár­sadalmi munkát végzett, amelyből egy lakosra 816 fo­rint jut. Öröm a község ilyen mérvű fejlődése, de nagyon sok még a tennivaló. Például nem került sor a Mátra út vízelvezetésére, a felszabadulás óta a község­ben kultúnház, tornaterem épült. A falu lakói az idei feladatok teljesítését is tá­mogatják társadalmi munká­val. Maruzs János Mátraderecske VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Kötelességünk segíteni A Népújság 1984. február 22-i „Mit ér az ember, ha vak?” című cikkével kapcsolatban messzemenően egyetértek azok­kal az észrevételekkel, amely a taxi- és az autóbusz-gépko­csivezetőink magatartásával kapcsolatosan hangzottak el a I riportban. Természetesen a mi dolgozóinknak nem akadá­lyozni, hanem segíteni kell a vak emberek egyébként is. ne­héz életvitelét. Ezért a taxi-, és az autóbusz-gépkocsivezetők figyelmét nyomatékosan felhívtuk, hogy a szabályosan, szájkosárral ellátott vakvezető kutyát kötelesek elszállítani. A vakok és csökkentlátók részére kiadott ingyenes utazási igazolvá­nyokat is minden esetben kötelesek elfogadni, ha az a kér­déses járatra érvényes. A cikkben szereplő problémák előfordulásáért szíves el­nézésüket kérjük. Füle István Volán üzemigazgató Eger Változó falukép... A régi gyöngyösi járás falvaiban a felszabadulás előtt egy pár középületen, uradalmi kastélyon kívül emeletes lakóépület szinte alig akadt. Ma már külö­nösen a hegyvidéki közsé­gekben — Abasár. Márkáz. Nagyréde — egyre több két­szintes családi ház építést le­het megfigyelni. Rájöttek, hogy ezek a házak viszony­lagosan nemcsak olcsóbbak, hanem lehetőséget nyújtanak aura is. hogy akár két vagy három generáció is együtt maradjon, s egymást támo­gatva szülő és gyermek, jobb életkörülményeket alakít­hatnak ki maguknak. Job­ban kihasználható a köz­művesítés, az épületen be­lül takarékosabb az ener­giafelhasználás. végső soron pedig az egyre fogyó termő- területeknél is bizonyos fo­kú megtakarítást jelenthet. Előnyös ez mindenkinek, mert az új telkek kialakí­tásával párhuzamosan je­lentkező elég nagy közmű­vesítés! költség így kevesebb. Ez a divat — ha ugyan di­vatnak lehet nevezni — ma már egyre jobban hódít az olyan alföldi jellegű közsé­gekben is, mint Atkár. Adács, Vámosgyörk és Visz­nek. Egyre terjed a tetőtér- beépítéses családi ház épí­tése is, amely aránylag kis ráfordítással szintén jobb telek- és épületkihasználást tesz lehetővé. Az új épüle­tek nemcsak külsőre változ­nak. az életmód is velük változik, hiszen a legtöbb­jük korszerű bútorral, házi vagy vezetékes vízellátással, fürdőszobával. nemritkán központi fűtéssel és korsze­rű háztartási gépekkel is el van látva. Ezek a tények jelzik a falusi lakosság, a szövetkezeti parasztság élet- színvonalának emelkedését, az igények növekedését. De jelenti a falu és a város ilyen értelmű közeledését is. Medve János Adács Heves. Nógrád és Borsod megye munkásőr egységei parancsnokainak adott otthont nem­régen három napon át a bükkszéki úttörő­tábor. A továbbképzésen az idei esztendő feladatait beszélték meg és a tanulás mellett társadalmi munkában rendbe hozták a tá­bor parkjait, elősegítve ezzel a gyerekek nyá­ri gondtalan üdülését. Készül a babgulyás — egy kis segítséggel (Fotó: Szabó Sándor) Farkas Sándor (középen) Heves megye mun kásőr parancsnoka a szomszédos megyék képviselőivel értékeli a feladatokat Emlékezés régi iskolákra Kisegítő iskolások kulturális seregszemléje Gyöngyösön, ebben a Mát­ra alján elterülő hangulatos, kis városban mint diák négy évet töltöttem. Iskolámról kevés írás, emlék maradt. A gyöngyösi felsőmező­gazdasági iskolát 1925-ben hozták létre. Volt intézetünk épületében ma a Dózsa György általános iskola mű­ködik. A második világhá­ború előtt az épület a Men- ház tulajdona volt, ódon fa­laival, földszinti alacsony, boltozatos termeivel nem a tanulás céljaira készült. A polgári fiúiskolával közös vezetés alatt állt, díszterme, tornaterme, rajzterme, ké­miai előadóterme nem volt. Internátusa sem. A felsőmezőgazdasági is­kola voltaképpen nem szak­iskola, hanem gazdasági irá­nyú középiskola volt. annyi­ban különbözött, hogy a nyelveik helyett gazdasági tárgyakat tanítottak a peda­gógusok, A magyar nyelv- és irodaiam, történelem, természetrajz, mennyiség- tan. fizika anyaga tehát nagyjából a középiskoláéval azonos, ellenben a latin, német, francia helyett agro­kémiát, állattenyésztést, növénytermesztést, termé­szetet, a filozófia helyett pe­dig üzemtant és közgada- ságtant adtaik elő. Fontos sajátossága volt en­nek az iskolának a szelle­mi és a testi munka meg­becsülése. Hetente egy dél­után volt gazdasági és ker­tészeti gyakorlat és általá­ban hathetenként minden diákot gazdasági ügyeleti szolgálatra osztottak be. A kapálás, ásás, gereblyézés, szénagyűjtés, aratás, zsáko­lás, kézi darálás stb. — a diákok külsején is meglát­szott. A tanulóknak a nyári is­kolai szünetben négyheti gazdasági gyakorlaton kellett részt venniük. A harmadik és negyedik évfolyamra csak azok iratkozhattak be, akik­nek év végi bizonyítványán a gazdaságvezető tanár iga­zolta a nyári, gazdasági gyakorlat letöltését. Ez alól felmentés neip volt! Az iskola életét önképző- köri előadások, ifjúsági ün­nepélyek. színházi előadá­sok, sportköri rendezvények, tanulmányi kirándulások, műsoros gyűlések tették vál­tozatossá. A felsőmezőgazdasági is­kolát 1938-ban középisko­lai rangra emelték, s ettől az időtől kezdve mezőgaz­dasági középiskolai bizonyít­ványt állított ki. A korábbi 10, 20, 30 és 40 éves érettségi találkozók után most már minden év­ben megrendezzük baráti diáktalálkozónkat régi is­kolánk épületében. Az idén, 1984 májusában. Gyöngyös város alapításának 650. év­fordulóján. mi. öregdiákok is összejövünk, emlékezünk ré­gi iskolánkra, tanárainkra, diáktársainkra, az érettségi óta eltelt 45 évre. Tóth Gusztá Siófok Nemrég a hevesi műve­lődési házban megyénk ki­segítő iskoláinak kisdobosai, úttörői vetélkedtek egymás­sal. A kulturális seregszem­lét kétévenként ».rendezik meg az úttarőszöv^ség tá­mogatásával. Vers- és pró- zamondásiban, továbbá ének­és zeneszámokkal verse­nyeztek a pajtások, a cso­portok bábműsorral. népi gyermekjátékokkal és rit­mikus sportgimnasztikával indultak. Legnépesebbek az énekkarok voltak. Nagy esemény volt ez a gyerekek életében! Már hónapok óta lelkesen készültek erre. A bemutat­kozás előtti főpróbát az is­kolai házi versenyek jelen­tették. i A zsűri tagjai elismerés­sel szóltak a látottakról. Vé­leményükben kiemelték, hogy a kisegítő iskolák jói szereplő tanulóinak is he­lyük van megyei kulturális seregszemléken. Elismerés il­leti a gyógypedagógusokat, akik ilyen nívós műsort ál­lítottak össze. Az egyes ka­tegóriákban arany-, ezüst- és bronzérmeket kaptak a szereplők. Az Értelmi Fogyatéko­sok Érdekvédelmi Szerveze­te tervezi, hogy az itt látott legjobb produkciókból önál­ló, bemutatkozó műsort szer­vez a közeljövőben Eger­ben. az úttörőházban. Erre az alkalomra meghívják majd az úttörőszövetség, az általános iskolák és patro­náló vállalatok képviselőit, valamint az oktatásügy szak­embereit is. Hídvégi Márta Eger Az ISG Gyöngyösi Öntöde és Gépgyára — belső ellenőr, anyagraktár-kezelő, — kooperációs csoportvezető, szervező, — utókalkulátor, — normatecnológus munkakörbe felvételt hirdet. Felsőfokú és középfokú szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezők részére. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél, GYÖNGYÖS, VASÖNTÖ ü. Z. ÓLAI- ÉS LÉGHŰTÉSES, VILATI Egri Gyára felvételre keres valamint egyedi típusú transzformátorok gyakorlattal és B-kategóriás jogosítvánnyal rendel­kező, lehetőleg érettségizett javítAsAt, FELÚJÍTÁSÁT FÉRFI munkaerőt ANYAGBESZERZŐI rövid határidővel vállaljuk. munkakörbe. Cím: Vas- és Fémipari Szövetkezet. 4401 Nyíregyháza, Derkovits u. 106—108. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán, Ügyintéző: Boros György. Eger, Faiskola a. #. •

Next

/
Thumbnails
Contents