Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 26., csütörtök 5­Számvetés az állami építőknél (Tudósítónktól) Éppen egy esztendeje, hogy új alapokra helyezték az ifjúsági szervezet mun­káját a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál. Erre a cég talpraállásához is szükség volt, hiszen a dol­gozók többsége fiatal. A gazdasági vezetés megterem­tette a jó munka feltételeit, de „cserébe” azt kérte, hogy a fiatalok újítsák meg moz­galmukat, szakítsanak a be­idegződésekkel, a sablonok­kal. Ne jelszavakban gon­dolkodjanak, hanem szívós igyekezettel segítsék a vál­lalat jelemelkedését. Ilyen előzmények után a napokban a szokásosnál is élénkebb figyelemmel kísér­ték a vállalatnál az Eger­ben megtartott értékelő és küldöttközgyűlést. Gábor Péter titkár beszámolójában örömmel állapította meg: az ifjúkommunisták a koráb­binál jobban dolgoztak, s eredményeket értek el a gazdasági és mozgalmi mun­kában egyaránt. S ami a legfontosabb: termelési fel­adataik elvégzésével hozzá­járultak ahhoz, hogy a kol­lektíva a tervezettnél is na­gyobb nyereséggel zárta az elmúlt évet. Lássunk néhány konkré­tumot: a KISZ-esek egyebek mellett meggyorsították az iskolák építését, teljesítették ígéretüket a védnökségeknél, szakmai építőtábort szer­veztek és rendezvényeken, vetélkedőkön vettek részt. Az üzemekben a pályaorien­táció keretében vendégül látták a majdani szakmun­kástanulók szüleit, sokoldalú az úttörőkkel való kapcsola­tuk is, eredményesebb lett a párttaggá nevelés is és az ifjúsági brigádok munkája. Épp ezért a KlSZ-vezetőség- nek rangja van az üzemi négyszögben, a tagsággal való kapcsolatuk a korábbi­nál elevenebb, közvetlenebb lett. A felszólalók izgalmas pár­beszédet folytattak egymás­sal az FMKT szerepéről, a szakmunkás-utánpótlásról. Többen és különbözőképpen fogalmazták meg a tanács­kozás alapgondolatát: nö­velni kell a KISZ tömeg­befolyását. Kormos János rendszerszervező, az FMKT vezetője egyenesen Szamos Gábor igazgatónak tette fel a kérdést: miért nem építe­nek jobban a káderek kivá­lasztásánál a közép- és fel­sőfokú végzettségű fiata­lokra? Az igazgató érvekkel bizo­nyította, hogy a középvezetői gárdát nem lehet teljes egé­szében a cég állományából kiegészíteni. Ennek két oka van. Az egyik: kevés a kö­zépnemzedékhez, a 35—45 évesekhez tartozó szakem­ber. Az ennél fiatalabbak még nem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal, az idősebbeknél viszont az iskolázatlanság okoz gondot. A másik: a pályakezdők igé­nyei a vállalatnál általában magasabbak, mint amilyen teljesítményt nyújtanak ... Sokan foglalkoztak a szak­munkás-utánpótlás gondjai­val. Ez érthető is, hiszen a tanulók közül többen már a szakmunkás-bizonyítvány kézhezvétele után hátat for­dítanak a vállalatnak. Má­sok mellett a KISZ köte­lessége, hogy segítse a pá­lyakezdők beilleszkedését a munkába, teremtsen vonzó programot a szabad idő hasznos eltöltésére. Ehhez azonban szükség van a Ra­dar-hálózat, az Ifjú Gárda­mozgalom és a klubélet tar­talmasabbá tételére is. Az eseményen Farkas Jó­zsef, az egri városi KISZ- bizottság titkára adta át a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága Dicsérő oklevelét az állami építők KISZ-bizottságának az eredményes testületi munka jutalmaként. Mika István A szakszervezetek és a KISZ A közelmúltban került sor a Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsa és a KISZ Heves megyei Bizott­sága vezetőinek arra a megbeszélésére, amelyen a két szerv elmúlt évi együttműködésének tapasz­talatai és az 1984-es év kö­zös feladatai szerepeltek. Ez alkalommal megállapí­tották, hogy tovább javult az SZMT és a KISZ MB kapcsolatának tervszerűsége és konkrétsága. Az üzemi szakszervezeti bizottságok jelentős része a KlSZ-bizott- ságokkal összehangolta a közös munkavégzés szerve, zeti és személyi feltételeit. A gazdasági feladatok meg­valósításában, a szocialista emberi értékekre történő nevelésben, a fiatalok sajá­tos érdekeinek képviseleté­ben és védelmében eredmé­nyes volt a munka. A szak- szervezeti szakmaközi bi. zottságok és a területi­leg illetékes KlSZ-szer- vek kapcsolata stabili­zálódott. Mindezekkel együtt a két szervezet fiatalok kö­zötti tömegbefolyásának mértéke alatta marad a reá­lis lehetőségeknek. Ebben közrejátszik az is, hogy nem politizálunk kellőképpen az ifjúság érdekében végzett tevékenységgel. Az 1984. évi közös felada­tok közül néhányat célsze­rű itt is megemlíteni. Ki­emelkedik közülük a gazda­ságpolitikai célkitűzések ha­tékonyabb segítése. Ennek érdekében: szükséges támo­gatni azokat a kezdeménye­zéseket, melyek a munka- szervezet javítására, a kor­szerű technológiák bevezeté­sére irányulnak. A munkaverseny-szabály. zatok korszerűsítésekor fontos feladat az ifjúság számára szóló forrnák „meg­honosítása”. Szükséges fi­gyelemmel kísérni a fiatalok önálló életkezdését szolgáló intézkedéseket is, elsősorban lakáshoz jutásuk feltételei­nek változásait. A lehetősé­gek bővítésének érdekében kezdeményezően lép föl a szakszervezet s a KISZ is. Akárcsak a .társadalmi mun­kaakciók szervezésében és koordinálásában, valamint a befolyt pénzeszközök ren­deltetésszerű felhasználásá­nak ellenőrzésében. Körültekintő szervező munkával fejlesztenünk kell a munkahelyi demokrácia fórumrendszerét. Biztosítani azt, hogy az 1984. évi mun­kahelyi-intézményi ifjúsági parlamentek az ifjúság ak­tivizálásának, érdekvédel­mének, kezdeményezései­nek színhelyévé váljanak. A szakszervezetek és a KISZ jobb együttműködése is szükséges a bérek rende­zése érdekében. Ezenkívül összehangolt intézkedések­kel kell segítenünk a pá­lyakezdő fiatalok beillesz­kedését a munkába és a munkahelyi közösségekbe. Az ifjúság megítélésével, illetve az ifjúság helyzetével kapcsolatban nem elégedhe­tünk meg a „felderítéssel”. Mindkét szervezet feladata, hogy a cselekvés lehetősé­geit közösen kutassa, töb­bek között a hátrányos hely­zetű fiatalok felkarolásá­ban. Segíteni tudnak nekik a megye szakszervezeti moz­galmának aktivistái, a fel­nőtt dolgozók, a szocialista brigádok kollektívái. A tö­rődésnek, a fáradozásnak meg lesz a gyümölcse. Erdélyi Lajos SZMT IB-titkár Zánkán, a balatoni úttörővárosban, 1984. június 17—25-e között kerülnek megrende­zésre a XX. nyári úttörő-olimpia országos döntői. A télen-nyáron gyermekzsivajtól han­gos sportpályákat és az 5000 főt befogadó stadion csendjét a napokban munkagépek zaja veri föl. Megkezdődtek a külső pályák korszerűsítési munkálatai, hogy a június 17-1 nyitó napján felújított salakpályák, zöldellő pázsitok várják a megyék legeredményesebb úttörősportolóit. Mialatt kint gépek dolgoz­nak, az ezer fős sportcsarnokban jelenleg is folyik a vidám tábori élet: a 21 napos gyer- mekvezető-képzés résztvevői sportolnak, ját­szanak. Iskolaérettségi vizsgálatok Dühös anyuka panaszolja szerkesztőségünkben: — Másodikos kisfiam kitűnő bizonyítványt hozott haza. Bezzeg két évvel ezelőtt... ! Behívatott valami nagyokos, hogy értsem meg. Tamáska még gyenge, nem bírja a nagy terhelést. Kis létszámú osztályba javasolják ... Oda is járt egy évig szegénykém, onnan került a másodikba, aztán kitűnő lett a bizonyítványa. Értik ezt? Szabad így megalázni egy jó képességű gyereket... ? ! Tamáskát senki sem alázta meg. Jót tettek vele. amikor kudarcélményektől kímélték meg. Gyermek Utazási Iroda alakult Iskolaérettségi vizsgálat. Hosszú évek során alakult ki mai formája. Célja: fel­deríteni, hogy a hatodik esztendejükhöz 'közeledő gyerekek pedagógiai, pszi­chés és erőnléti szempont­ból alkalmasak-e az első osztály megkezdésé­hez. A vizsgálat kötelező, óvodák, fogadó iskolák gon­doskodnak arról, hogy eb­ből senki sem maradjon ki. — Minket az vezérel, hogy megkönnyítsük a gye­rekek sikeres iskolakezdé­sét — mondja Porrák Vil- mosné, megyei vezető óvónő. — Sok esetben előfordul, hogy egészséges, értelmes gyerekek lassabban fejlőd­nek társaiknál. Később ezt a lemaradást behozzák, nem egyszer túl is szárnyal­ják pajtásaikat. Ehhez vi­szont idő kell. Mi a vizsgá­latokkal e fejlődési egyenet­lenségeket igyekszünk fel­tárni. Értelmes gyerekek sokszor fizikailag annyira gyengék, hogy az iskolai munka kimerítené őket. Gyakori az olyan eset, hogy testileg jól fejlettek, de pe­dagógiailag még éretlenek. Ilyenkor javasoljuk, hogy töltsön még egy évet az óvodában, vagy kerüljön kis létszámú osztályba, ahol ugyanotlyan tananyaggal kell megbirkóznia, csak na­gyobb segítséggel, személyé­re szabott módszerekkel. Dr. Verrasztó Agnes, me­gyei gyermekorvos szerint: — Ritka az olyan eset, amikor a hatéves kor kü­szöbén derül fény nagyobb egészségügyi rendellenesség­re. Újszülött, majd három­hónapos korban, s utána évenként oltások esetén is komplex vizsgálaton esnek át a gyerekek. Ekkor meg­vizsgáljuk az érzékszervek működését, a szívműködést, az ivarszervek fejlettségét, szóval mindent, akárcsak az iskolaérettség felderítése­kor. A látásvizsgálatoknál szokott probléma lenni, mert a szemek a kisiskolás­kor küszöbén kezdenek rom­lani. Ilyen alkalmakkor a testi fejlettségre is kiterjed a figyelmünk. A pedagógiai lélektani vizsgálatokról a megyei ta­nács művelődési osztályá­nak csoportvezetője, Har­mati Lászlóné beszél: — A játékosságra törek­szünk. A gyerekek nem is gondolják, hogy egy-egy gesztusukból, szavukból mennyi mindenre lehet kö­vetkeztetni. E területen sem szorítkozunk csak a vizsgá­lat eredményeire. Óvodák­ban. iskolaelőkészítő tanfolyamokon személyiség­lapokat vezetnek a gyere­kekről. Szellemi fejlődésük állomásait ugyanúgy szá­mon tartják, mint jellegze­tes pszichikus megnyilvá­nulásaikat. Sok áruló jelre felfigyelnek az óvónők. Nem véletlen, hogy néhány gyerek rendszeresen végig simogatja az óvó nénit, de az sem, hogy csak egyedül szeret játszani. — Mi a tapasztalat? Sok napjainkban a problémás gyerek? — Két-három százalék. Ezeknek csupán apró töre­dékük gyógypedagógiai eset. Még így is nehéz az elhe­lyezésük. Az intézményhá­lózat nagyon elmaradott hazánkban, és csak lassú javulás várható. — Sokan hajlamosak in­tézkedéseink láttán arra a következtetésre jutni, hogy egyre több a debil gyerek — veszi át újra a szót dr. Verrasztó Ágnes. — • Nem igaz, csupán jobban kiszűr­jük őket. Ez ugyanolyan, mintha a sok szemüveges ember láttán azt monda­nánk: ma gyengébb az em­berek látása, pedig csak szemorvosaink dolgoznak jobban! — Mi okozza önöknek az intézkedéseknél legtöbb ne­hézséget? Szinte egyszerre mond­ják: — A szülők magatartása. Presztízskérdést csinálnak gyermekeik alkalmasságá­ból. Nem értik meg, hogy minden a gyerekek érdeké­ben történik. Szabó Péter VÁRJÁK A LEVELEKET Csupán fél füllel értesül­tem róla, hogy megalakult hazánkban a fenti intéz­mény. A hír nyomába ered­tem. Az egri utazási irodák még nem hallottak ródla, a megyei úttörőelnökségen cso­dálkoztak, s a budapesti utazási irodák közül is csu­pán egy tudott felvilágosí­tást adni. A „nyomok” a Normafa Síházba vezettek. A hír tehát igaz: még 1983 piárciusában megalakult Bu­dapesten a Natours Utazási Iroda kebelén belül a Gyer­mek Utazási Iroda. „Veze­tője”, Máthé Kinga ha nem is gyerek már, de nagyon fiatal, a fővárosi Szilágyi Erzsébet Gimnázium I. b. osztályos tanulója. — Az Utazás ’83 című idegenforgalmi kiállításon gyermekinformátor voltam. Ott figyelt fel rám a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság területén működő utazási iroda vezetője. Megkérdez­te, elvállalnám-e egy gyer- mekiroda vezetését. Igent mondtam. A „cég” aztán egy felhí­vást tett közzé a Pajtásban: legyenek minél többen a Gyermek Utazási Iroda le­velező tagjai, akik ötleteik­kel, túrajavaslataikkal, la­kóhelyük élményszerű be­mutatásával és rajzolt tér­képeikkel elősegítik, hogy a gyermekek jobbam megis­merjék Magyarországot. Az eredmény nem maradt el. — Sokam, vannak gyerek munkatársaink, akik az or­szág különböző tájairól írtak levelet. Szeretnénk, ha a hozzánk fordulók egymás barátai lennének és együtt üdülnének táborainkban. A Balatonon, a Hortobágyon, a visegrádi jurtatáborban és falun lehet nyaralni. Az iroda programfüzeté­ben — bőséges a kínálat. Nemcsak a kisebb nagyobb csoportokra gondoltak, de a családokra is. Visegrádon igénybe vehető a lovasisko­la, és még számos sportág űzhető. A Dunakanyarban találha­tó mogyoróhegyi jurtatábor a nomád élet romantikájá­val csábít. Vonzó lehet a gyerekeknek az is, hogy itt megülhetik a lovakat nye­reg nélkül. Igaz. a pónilova- kat. Balatonföldváron, a Bu­dapesti Spartacus vitorlás- telepén „vitorlásvakációra” várják a pajtásokat. Nyáron nem csupán üdül­ni és sportolni lehet. Példa erre a bugaci fafaragó tá­bor. Itt Pólyák Ferenc nép­művésztől elleshetik a jó kézügyességű gyerekek a fa­faragás mesterfogásait is. A magyar puszta, a Hortobágy csikós romantikát kínál. A városi gyerekek számára kü­lönösen érdekes lehet a gu­lyák és ménesek világa. A szervezett kirándulásokon a csoportokat a Gyermek Utazási Iroda tagjai, mint gyermekidegenvezetők vár­ják. Ma még új. de egyre népszerűbb sport hazánkban a gyepsí. A Normafánál a hétvégeken egész nyáron át tartanak gyepsí-tanfolyamo- kat. A mezőgazdaságban dol­gozó családoknak fővárosi programokat szerveznek. A városnézés mellett van mód libegőzésre és kerékpártúrá­ra, de utazhatnak a részt­vevők úttörővasúttal is. A városi családoknak a „100-(- 2 falu” elnevezésű progra­mot ajánlják. Az érdeklődők megismerkedhetnek a helyi népszokásokkal és néphagyo" Hiányokkal. A megalakulás óta eltelt időben rengeteg levél érke­zett a 10—14 éves korú gye­rekektől a Gyermek Utazási Irodához. S most mégis újabbakra biztatják a kis közönséget. — Tetszene nektek egy olyan útikönyv, amely gye­rekszemmel nézné a vilá­got? Segítsetek nekünk ezt elkészíteni; küldjétek leve­leket, térképet lakóhelyetek­ről, vagy az osztálykirán­dulásaitokról! Várjuk leve­leiteket, reméljük, barátok leszünk! Ilosvai Ferenc .., mindenkinél kötelező ... (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents