Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 91. szám 1984. április 26., csütörtök ARA: 1,40 FORINT A munka ünnepeltjei AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szavakban A tanácskozáson az elő­adó csodálatos magabiztos­sággal sorolja a termelést akadályozó tényezőket. Nem csupán a saját üzemére értve, hanem kitekintést adva a népgazdaság egé­szére is. Beszél a munka- szervezés fontosságáról, az anyagszállítási fegyelem­ről, az emberi tényezőkről, a vezetőkkel szemben tá­masztott követelmények­ről, a világpiac értékítéle­téről és még sok másról. Aztán a hozzászólók is kifejtik véleményüket, ugyancsak nagy hozzáér­tésről és szerteágazó ta­pasztalatokról tanúskod­va. S az embernek óhatat­lanul az jut az eszébe, hogy a sok hasznos javas­lat, ötlet, vélemény nyo- mány bizonyára kézzelfog­ható eredmények szület­nek. És mégsem. Mozgalmi vezetők, — akiknek hivatalos teendői­ből fakad a gazdálkodó egységek rendszeres láto­gatása — szinte köteteket tudnának beszélni arról, hogy mennyire más egy- egy tanácskozás, értekezlet, mint a valóság. Ugyanazok az emberek, akik ékesszóló­an beszélnek a teendőkről, később ugyanolyan ékesszó­lással magyarázzák, hogy miért nem mennek még­sem úgy a dolgok, ahogy kellenének. Hivatkoznak a szabályozórendszer okoz­ta gondokra, az import- korlátozásból fakadó ellá­tási nehézségekre, a part­nercégek fegyelmezetlen­ségére és még a jóég tud­ja mire. Esetenként elké­pesztő az a szakadék, ami a vélemények és a tettek között húzódik. Természetesen nem arról van szó, hogy nincsenek gondok, problémák. Csak­hogy jó néhányan akkor is a külső gondokra hivat­koznak, amikor nagyon is belső bajok akadályozzák az eredményes termelést, gazdálkodást. Megyénk ki­tűnően gazdálkodó üzemei­re, vállalataira, szövetke­zeteire gondolva az jut az ember eszébe, hogy a külső környezet, annak nehézségei mindenki szá­mára ugyanazt a környe­zetet. problémákat jelentik. Csak amíg a jól szervezett, jól vezetett egységek meg­próbálnak úrrá lenni a nehézségeken, — s nem is eredmény nélkül — addig mások a panaszkodásra fordítják az időt. S köz­ben az értekezleteken el­mondják, hogy miként kel­lene csinálni. Nem ártana tehát na­gyobb összhangot teremte­ni a vélemények és a fej­lődést előrevivő gyakorlat között. Már azoknál per­sze, akiknél ez nincs meg. Mert jogosan bosszantó az eredményeket produkálók számára, hogy ők dolgoz­nak, ők termelnek a köz­ből csak részesedők helyett is. S amíg ők megragad­nak minden lehetőséget, mások csak magyarázko­dással fecsérlik az időt. Napjainkban folyik or­szágosan és megyénkben is a kiváló, jól dolgozó gaz­dasági egységek munkájá­nak elismerése. Ez az al­kalom kitűnően alkalmas arra, hogy mindenki fel­mérje — miben érdemes követni őket. Tettekben. Kaposi Levente Sadli Bendzsedid látogatásának szerdai programja Losonczi Pál a Parlamentben megbeszélést folytatott Sadli Bendzsedid algériai elnökkel, a Nemzeti Felszabaditási Front (FLN) pártja főtitkárával (MTI-fotó, Németh Ferenc felvétele — Népújság-telefotó — KS) Tiszteletadással kezdődött szerdai programja Sadli Bendzsedidnek, az Algériai Demokratikus és Népi Köz. társaság elnökének, a Nem­zeti Felszabaditási Front (FLN) Párt főtitkárának, aki hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodik hazánk­ban. Sadli Bendzsedid a magyar és algériai zászlók­kal díszített Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A délelőtti óráidban Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Sadli Bendzsedid szűk körben megbeszélést folytatott a Parlamentben. A magas rangú vendég programja gyárlátogatással folytatódott. Az algéria el­nök és kísérete Losonczi Pál társaságában felkereste a Medicort. A vendégeket a nagyvállalat bejáratánál Kapolyi László ipari mi­niszter és a gyár vezetői fo­gadták, majd Martos István vezérigazgató adott tájékoz­Szerdán a Parlamentben hazánk nemzetközi kulturá­lis kapcsolatainak néhány időszerű kérdéséről tájékoz­tatta a sajtó munkatársait Köpeczi Béla művelődési miniszter. Bevezetőjében hangsúlyozta: a kulturális kapcsolatok a nemzetközi politika előterébe kerültek, különösen az utóbbi időben váltak az országok közötti együttműködés mind lénye­gesebb elemeivé. A kultúra szerepe a békés egymás mel­lett élés politikájában egyre nagyobb lesz, még akkor is, ha a tudományos, művé­szeti együttműködést olykor gátolják olyan, totális poli­tikai törekvések, amelyek az ilyen együttműködéseket sa­ját céljaik szolgálatába kí­vánják állítani. A magyar művelődéspolitikát a nyitott­ság jellemzi — hangsúlyozta a miniszter —, államközi kulturális egyezményeink tatást a mintegy nyolcezer dolgozót foglalkoztató üzem tevékenységéről. Mint el­mondta: a vállalat az or­vostechnikai szakágazatban világviszonylatban is igen előkelő helyet foglal el: a tizedik legnagyobb üzem­ként tartják számon. A modern orvostudomány minden eszközét felölelő termékeit hatvanöt ország­ba exportálja. Harminckét államban tevékenykedik Medicor-vállalat, amelyek­ben hazai szakemberek is vállalnak munkát. Ugyan­csak sikerrel működnek külföldön a gyár szakember- képző központjai is. Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Me­dicor kapcsolata Algériával. Míg kezdetben elsősorban egyszerűbb és kevésbé szer. vizigényes készülékeiket — fogászati kéziműszereiket, inkubátoraikat, műtőlám­páikat — kedvelték meg az arab országokban, ma már vannak 76 országgal, és szá­mos művelődési, műszaki, tudományos, művészeti in­tézményünk is szoros kap­csolatot tart fenn külföldi partnereivel. A szocialista országokkal különösen jó együttműködésünk, amely — megállapodásaink alapján — rendszeres, a kultúra minden területére kiterjed és kölcsönös. Ezek fejlesz­tését bizonnyal jól szol­gálja majd a szocialista or­szágok kulturális miniszte­reinek a közeljövőben, ha­zánkban megrendezendő, immár XII. konferenciája. A művelődési miniszter ezután a fasiszta elnyomás alóli felszabadulás 40. év­fordulójával kapcsolatos hazai és külföldi kulturális események terveiről számolt be. Az idén nyáron o len­gyel újjászületés 40. évfor­dulóját hazánkban kulturális napok is köszöntik. Augusz­tusban művészeti esemény­mintegy hatszáz röntgenbe­rendezése üzemel az algériai egészségügyi intézmények­ben. Guelma, Annáiba, Me­dea és Tebessa megyék­ben a Medicor mérnökeinek tervei alapján épülnek a közeljövőben kórházak, s a gyár szakemberei tervezik majd a leendő algériai gyer­mekkórházat is. Sadli Bendzsedid elisme­réssel szólt a Medicor és al­gériai partnerei közötti sok­oldalú és jó együttműködés­ről, majd hozzátette: ez a látogatás is várhatóan hoz­zájárul ahhoz, hogy tovább fejlődjenek a kereskedelmi kapcsolatok az egészségügyi berendezések területén is. A vendégek ezután meg­tekintették a gyár bemuta­tótermében kiállított ter­mékskálát. A látogatáson részt vett Havasi Béla, hazánk algíri és Abdelaziz Kara, Algéria budapesti nagykövete. Az algériai államfő a dél­utánt városnézéssel töltötte. A Halászbástyán Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Ta­nács elnökének kalauzolásá­val ismerkedett a városkép­pel, Budapest nevezetessé­geivel. Ezt követően megte­kintette a Mátyás-templomot, ahol Szenthelyi Molnár Ist­ván esperes röviden tájé­koztatta a vendéget és a kíséretében levő személyisé­geket a templom történeté­ről, felújítási munkáiról. A programon részt vett Havasi Béla és Abdelaziz Kara. Este Sadli Bendzsedid Lo­sonczi Pál társaságában el­látogatott a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házá­ba, és megtekintette a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttesének műsorát. (MTI) sorozatot szervezünk Ro­mánia felszabadulásának tiszteletére; októberben cseh­szlovák kulturális napokra kerül sor; az NDK megala­kulásának 35. évfordulóját november—decemberben ün­nepeljük, különböző progra­mokkal. A jövő év októbe­rében tartják hazánkban a szovjet kultúra napjait, amelyeket — akárcsak a többi ünnepi rendezvényso­rozatot — kiállítások, kon­certek, irodalmi estek gaz­dagítanak, hazánkba érke­zik a Bolsoj balettegyüttese, a Komszomol Színház tár­sulata, egy, a szovjet cir­kuszművészetet reprezen­táló csoport, bemutatják az orosz klasszikusok festmé­nyeit és filmfesztivált is rendeznek. A magyar napo­kat a Szovjetunióban 1985 áprilisában tartják, az ese­ménysorozatra Moszkvába utazik az Operaház balett­együttese, lesz mai magyar képzőművészeti bemutató, könyvkiállítás is. Az NDK- ban ugyancsak 1985 ápri­lisában, Csehszlovákiában márciusban tartanak magyar kulturális napokat. Vala­mennyi rendezvénynek az a célja — mutatott rá Köpeczi Béla —, hogy ne csak egy- egy nemzet művészeti fejlő­dését mutassa be, de fel­keltse az érdeklődést az egyes országok mai kulturá­lis eredményei iránt, vagyis 1985. NOVEMBER 21-DECEMBER 3. Európai kulturális fórum Budapesten Köpeczi Béla sajtótájékoztatója Elismerő oklevél az egri közúti építőknek Pullai Árpád adta át az elismerést Holló László igazgatónak (Fotó: Szabó Sándor) Elmúlt évi munkájuk alapján a Közlekedési Mi­nisztérium és az Építő-, Fa- és Épí tőanyagi pari Dolgozók Szakszervezete által adomá­nyozott elismerő oklevéllel jutalmazták az Egri Közúti Építő Vállalatot. Az okleve­let tegnap délután Egerben, a Technika Házában rende­zett ünnepségen adta át Pullai Árpád közlekedési miniszter. Az eseményen megjelent Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkára és Németh László, az MSZMP Eger városi Bizottsága első titkára. Holló László, a vállalat igazgatója ünnepi 'beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy a nehezebb gazdasági körül­mények, a beruházási piac szűkülése megkövetelte tő­lük, hogy kiszélesítsék vál­lalkozásaikat. Ez röviden annyit jelent, hogy nem­csak utakat építettek, vagy felújítottak, de különböző mélyépítési feladatokat is elvégeztek. A minőséggel párhuzamosan az olcsóságot is szem előtt tartották. Kü­lönböző technológiák beve­zetésével — például a per­nyebeton alkalmazásával — nagy teherbíróképességű, ám a hagyományos anyagokból készülő utaknál 20—30 szá­zalékkal kedvezőbb áron épí­tettek. Az új technológiák kialakításakor számoltak az ipari melléktermékekkel, va­lamint az energiatakarékos megoldásokkal is. Az ünnepi beszéd után Pullai Árpád közlekedési miniszter kért szót. Méltatta a vállalat erőfeszítéseit, ál­dozatvállalását, gratulált az elmúlt évi eredményekhez. Külön is kiemelte azt a tényt, miszerint a mai szű­kös beruházási körülmények közepette is szép sikereket felmutatva tudott talpon maradni az Egri Közúti Épí­tő Vállalat. Ezután átadta Holló László igazgatónak az oklevelet, ötvenen részesül­tek Kiváló Dolgozó kitünte­tésben. Varga István hídépí­tő brigádja, valamint Hliva József lakatos brigádja a vállalat Kiváló Brigádja el­ismerésben részesült. To­vábbi1 húsz közösségnek aranykoszorús brigádjelvényt adományoztak. Négyen a kiváló ifjú szakember, kilen­cen a szakma ifjú mestere címet vették át. Az ünnep­ségen jutalmazták az újítá­si verseny első három he­lyezettjét, ketten pedig FMKT pályamunkájukért részesültek' pénzjutalomban. Háromszoros nyereség a kiváló hatvani háziipari szövetkezetnél öt esztendő munkájáról, a hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet dina­mikus fejlődéséről adott szá­mot az az ünnepség, ame­lyet a vasutasok Liszt Fe­renc Művelődési Házában rendeztek tegnap délelőtt. Hegedűs Ferencné elnöki tájékoztatójából megtudtuk, hogy az eltelt időszakban termelési értékük 50 száza­lékkal emelkedett és 1983 végére meghaladta a 81 mil­lió forintot, 7 millió forint (Folytatás a 2. oldalon) ne csak a múltat, de a mai tendenciákat is ismertessék. — 1985. november 21. és december 3. között Budapes­ten rendezzük meg az eu­rópai kulturális fórumot — jelentette be a művelődési miniszter, akinek vezetésé­vel megalakult a magyar előkészítő bizottság. Létre­jött a fórum nemzetközi végrehajtó titkársága is, ve­zetője Herman József, az Akadémia levelező tagja, az MTA Nyelvtudományi Inté­zetének igazgatója. Budapes­ten még ez év októberében megtartják a fórumot elő­készítő nemzetközi szakértői értekezletet. Erre 35 ország több mint 200 képviselőjét várják, akik meghatározzák a fórum napi- és munka­rendjét, valamint foglalkoz­nak szervezési, technikai feladatokkal is. A kulturális fórum — a madridi konferencia által meghatározott feladatkörök alapján — elsősorban az al­kotói tevékenység, a kultúra terjesztése, valamint a nem­zetközi kulturális együtt­működés kérdéseivel kíván foglalkozni. Az eseményso­rozatra mintegy 300—350 delegátus érkezik hazánkba, közöttük a kormányok kép­viselői csakúgy, mint ki­emelkedő, neves alkotók, művészek. — A fórum jó alkalmat ad arra, hogy hazánk a vi­lág érdeklődésének közép­pontjába kerüljön — mon­dotta Köpeczi Béla — és mi igyekszünk élni ezzel az al­kalommal. Számos kulturá­lis program kíséri majd a tanácskozást, olyanok, ame­lyek reprezentatívan mutat­ják be ,a magyar kultúrát. Hazánk művészetét számta­lan nagyszabású kiállítás, koncert, bemutató ismerteti meg az ide látogatókkal, ám a szervezők Európa művelő­déséről, művészetéről is ké­pet kívánnak adni. Szándé­kuk nem egy-egy nemzet kultúrájának „ismertetése”, hanem összehasonlítási lehe­tőséget is kínálva, egységes keretben igyekeznek bemu­tatni az országokat. Ilyen elképzelések alapján szer­vezik meg például a korunk európai képzőművészetét reprezentáló kiállítást, a kü­lönböző rádiós és televíziós műsorokat. — A fórum kulturális programjának részletein az illetékesek még munkálkod­nak, de mindent igyekeznek megtenni azért, hogy — mi­alatt a fórumon remélhető­leg nemcsak a témák tár­gyalására, hanem pozitív következtetések levonására, a leglényegesebb kérdések­ben konszenzusra lesz mód — az ide látogatók a magyar és a mai európai kultúráról szintetizált ismereteket sze­rezhessenek — mondotta befejezésül Köpeczi Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents