Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 25., szerda J l'l * i j_ í 5# Kertészkedők gondjai ; Már nagyon várjuk a ta­vaszi, friss gyümölcsöket, a cseresznyét, az epret. Egyelőre még megfizethetet­lenek, de ízük már hiányzik. Az első gyümölcsök a leg­keresettebbek, ám később is kedvelt ételeink közé tar­toznak. Zamatukat más nem pótolja, értékes vitaminfor­rások. Ezért is került a köz- érdeklődés középpontjába a hazai kertészeti termelés. A fogyasztók érzékenyen reagálnak az ellátás válto­zásaira, az árakra, dohog­nak, ha magasabb számok kerülnek az árcédulákra, ha romlik a kínált portéka mi­nősége. A kertészeti termelés nemcsak a fogyasztókat érinti érzékenyen, az ágazat egésze szempontjából sem mellékes. Néhány adattal is jól érzékeltethető ez. Ker­tészeti termékeket mintegy félmillió hektáron állítunk elő, s értékük meghaladja a 40 milliárd forintot. Feldol­gozás után még 20 milliárd forinttal gyarapszik ez az érték. A friss és feldolgozott kertészeti termékek exportja a rubelelszámolású kivitel több mint felét, a nem ru­belelszámolású export tized részét adja. A termelők egy része a személyes boldogulását is keresi — és megtalálja — a kertészeti termelésben. A Balaton mentén például ez­rek élnek a szőlőtermelésből, sokkal többen egészítik ki főállásban szerzett jövedel­müket a szőlő művelésével, elérhető haszonnal. De más tájakon is jellemzője az ága­zatnak, hogy a települések gyarapodását, népességmeg­tartó képességük erősödését szolgálja. A kertészeti termeléssel tehát szinte mindenki kap­csolatba került: vagy mint termelő, vagy mint fogyasz­tó. Érdekeik pedig nem azonosak. A fogyasztók^ azt szeretnék, hogy alacsony le­gyen a zöldségek, gyümöl­csök ára, így terhelhetik legkevésbé családi kiadásai­kat. A termelők pedig azt akarják, hogy megtérüljenek befektetéseik, tisztes jöve­delem maradjon fáradozásuk után. A maga részéről mind­két félnek igaza van. A termelők és a fogyasz­tók érdekellentéte ugyan látványos, de csak a fel­színt mutatja. Mélyebben, tehát a termelés és a fel­dolgozás közben is lappan- ganak ellentétek, amelyeket végül is a fogyasztó érez. Természetes például, hogy a primőr paprika, paradi­csom, uborka ára magas, hiszen drága energiát hasz­nálnak fel az üvegházak fűtésére, sokba .kerül a munkaerő, megdrágult a nö­vényvédő szer, és sorolhat­nánk a termelési költségeket növelő tényezőket. Mind­ezeket nem eléggé ellensú­lyozza a felvásárlási ár, a vártnál kevésbé jövedelmező a primőrtermelés, elmegy tőle a nagyüzemek kedve. Ezért aztán az elavult nö­vényházak felújítására, s ki­váltképpen újak építésére nem vállalkoznak a gazda­ságok, s ha a piac törvényei érvényesülnek, s a kevesebb — Speciális műszert — úgynevezett fedélzeti komp- jutert — fejlesztett ki a gabonakombájnokhoz a me­zőtúri Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz műszaki gárdája. Az autórádiónál alig na­gyobb műszer tulajdonkép­pen egy programozott ellen­őrző és mérőkészülék. A gabonakombájn vezetőfül­kéjében, a kombájnos látó­mezejében helyezik el. A műszer a gép működésének termékre több a vevő, nö­vekszik az ár. Ez még természetes volna, de azt már kevesen értik, hogy a bőségben sem csök­ken eléggé az ár. Az elmúlt esztendőkben például sok alma termett, a téli hóna­pokban mégis sok pénzt kértek kilogrammjáért. Szak­mai, közgazdasági magyará­zat persze van a jelenségre, ám a fogyasztót, a piaci vásárlót ez kevéssé érdekli, ő elsősorban az árcédulát vizsgálja. Nincs vita nélkül a ter­melők és a feldolgozók kap­csolata sem. A legutóbbi esztendőkben sok szőlő ter­mett, a felvásárlók igyekez­tek lefelé nyomni az ára­kat, megkívánták a jó mi­nőséget, amire a termelők tiltakoztak. Számos bírósági per tanúsítja, hogy nem volt zökkenőmentes ősz a szőlőt termelő gazdaságok és a boripari vállalatok háza táján. Az ellentmondások elle­nére is bővítendő a kerté­szeti termelés. A kérdés csak az: miként? Az persze ké­zenfekvő válasz, hogy a piac igényeihez igazodjon á termelés, szerkezetében, mi­nőségében egyaránt. Ez volna az egyetlen helyes és járható út, hiszen egyetlen ágazatban sem önmagáért folyik a termelés. A feles­leges termés egy része kárba vész, más része alacsony jö­vedelmezőséggel értékesít­hető, mint erre számos példa ismert is az elmúlt esztendők gyakorlatából. A cél tehát könnyen tisz­tázható, de a hozzá vezető út már korántsem ilyen könnyen megközelíthető. Csábító ugyan, hogy a ker­tészeti termeléssel kis terü­letről nagy értéket lehet lehozni. Az viszont már ri­asztja a gazdaságokat, hogy drágák az eszközök, sok ember munkaereje kell a termeléshez. Végül is a ter­melés tiszta .jövedelme ke­vés, nehezen tartható fenn belőle az ágazat. A közeljövőben az sem várható, hogy a költségek számottevően csökkennek, s ezáltal javul a jövedelmező­ség. A kiút tehát csak a piachoz való alkalmazkodás lehet, ami roppant sokrétű feladatot jelent. Legnehezebb helyzetben persze a terme­lők vannak, hiszen ők vál­lalják a kockázatot. De az is igaz, hogy legtöbbet ők tehetnek a termelés és a piac összhangjának megte­remtéséért. Ők választanak fajtát, ők felelősek a tech­nológiai fegyelem betartá­sáért, a termékek minősé­géért. De nem lehet csak tőlük várni a termelés fejleszté­sét. Mielőtt a termelő dönt, információt vár, hogy a legjobb elképzelést választ­hassa. Ha már telepítette a szőlőt, gyümölcsöt, elvetette a zöldséget, a neki leginkább megfelelő gépet, műtrágyát, növényvédő szert szeretné felhasználni, s kedvező áron akarja eladni portékáját. Mindenekelőtt az érdekelt­séget keresik a termelők. minden rendellenességét jel­zi, s ez egyes gépegységek állapotáról, munkájáról is folyamatosan pontos infor­mációkat ad. Alkalmazásá­val javul az arató-cséplőgé­pek munkájának minősége: tökéletesebben csépeli, tisz­títja a magot és csökkenti a szemszóródást. A mintakészülék a tavaszi lipcsei vásáron is sikerrel szerepelt. Köztudott: megyénk ter­mészetes gyógyvizekben gaz­dag. Fürdőhelyeinket év­ről évre több tízezres bel- és külföldi vendég keresi fel. Ilyenkor, tavasszal, újra benépesülnek a strandok. Igaz, áprilisban ugyan még nem fürdőzőkkel, noha a melegre fordult időjárás A 34 éves vádlott, sem­mit sem tagadott. Tettének súlyosságát — ez a tárgya­lási jegyzőkönyvekből egy­értelműen kiderül — alko­holtól eltompult agya talán fel sem képes fogni. Aho­gyan a halálba küldte édes­anyját, és utána viselkedett, az az elborzasztó filmek rendezőjének Psycho című filmjét idézi. Amíg azonban Alfred Hitchcock hősének személyiségtorzulása szá­mos körülménnyel magya­rázható, addig Zsigri József esete, egyedül az örökös ita­lozásra vezethető vissza. A gyöngyösi férfi, saját bevallása szerint is, 1970. óta nap mint nap, azzal töltötte idejét, hogy szorgal­masan ürítgette a pálin­kás-, sörös- és borospohara­kat. Emiatt, négy esztende­je élettársa is útilaput kötött a talpára. Ettől kezdve szü­lei lakásában élt, s ha le­het, még gyakrabban láto­gatta a kocsmákat. Amikor „begőzölt”, otthon állandóan napirenden voltak a vesze­kedések. Elsősorban termé­szetesen az újabb italokra való pénz miatt. — Legtöbbször amiatt let­tek az afférok, mert anyám nem látta el rendesen a házi munkát — emlékezett a tárgyaláson Zsigri, rendsze­már csalogatná a bátrab­bakat. Kertészek, festők, asztalosok és vízügyi szak­emberek veszik birtokukba a létesítményeket, hogy mi­re beköszönt a melegebb idő, majd a rekkenő káni­kula, újjávarázsolt, kelle­mes környezet és hűs vi­zű medencék fogadhassák a rető fiúként feltüntetve ma­gát. Ilyenkor persze, ökölcsa­pásokkal is nyomatékot adott óhajának. Szülőanyja akkor került igazán kiszol­gáltatott helyzetbe, amikor tavaly februárban férje, a család feje elhunyt. Ekkor­tól sorozatosak voltak a jó­kora veréssel kísért össze- szólalkozások, amelyek mi­att az asszony sokszor a szomszédokhoz, ismerősök­höz volt kénytelen mene­külni. Múlt év szeptember 29-én, az alkalmi munkából élő vádlott reggel dolgozni ment, s este ismét csak pi- tyókásan tért haza. Ám any­jával együtt újból felkere­kedett, hogy pénzzé tegye­nek egy kis rádiót. Mikor visszatértek a lakásba, a férfi eldugta a pénzt, erről azonban később megfeled­kezett, s kis idő múltán az anyjától követelte az össze­get. Mivel az nem adhatta elő. haragjában a férfi többször megütötte, majd a földön fekvő asszonyba jó párszor bele is rúgott. Any­ja a bántalmazás következ­tében orrcsonttörést és jobb oldali sorozat bordatörést szenvedett. A szomszédok hívták ki a mentőket és a rendőrséget. Zsigrit őrizetbe vették, de 72 óra után ki­napozókat, fürdőzőket egy­aránt. Bizakodóbban várhatnánk a nyár érkezését, ha ősszel és télen több csapadék hul­lott volna. A szárazság el­sősorban a forrásvízre te­lepített egri strandot sújt­ja. Horváth Jánosnak, a Heves megyei Vízmű Vál­lalat főmérnökének tájékoz­tatása szerint 600 ezer fo­rintos javítást kell elvégez­ni a fürdő első medencé­jén azért, hogy az értékes víz el ne szökjön. Az egyes medencék téli feltöl­tése is takarékossági szem­pontok szerint történik, mivel telítettség esetén ke­vesebb forrásvíz szivárog el a patakba. A kedvezőtle­nebb körülmények ellenére május 1-én megnyitják a kapukat. Addig felújítják a parkot, s a már említett nagymedence mellé új zu­hanyzót is építenek. Sajnos a népszerű dögönyöző „sár­kánytorkai” előreláthatóan az idén is szárazon marad­nak. Valamivel kedvezőbbek a feltételek Gyöngyösön. Itt ugyanis már üzembe helyez­ték a vízforgató berendezést, amelyet a vállalat — a nö­vekvő érdeklődés kielégíté­sére — a MEBIB segítségé­vel vásárolt meg. Romanti­kus hegyi fekvéséből adó­dóan is igen kedvelt a ki­rándulók körében a mátra- füredi strandfürdő. Annak ellenére, hogy évről évre komoly összegeket igényel a fenntartása, június 15-től várja azokat a fürdőzőket, akik a hidegebb vizet ked­velik. Győrffy Lajostól, a regio­nális vízmű mátrai üzem­vezetőjétől megtudtuk, hogy másfél hektár területű, szintén hideg vizű parádi strand május 27-én nyit. A engedték (!). Hogy mennyire felelőtlen döntés volt ez, azt csak a november 25-én történtek bizonyítják való­jában! Katalin napján, no­vember 25-én a férfi, a másnaposságtól szenvedve, az egész napot otthon töl­tötte. Édesanyja bevásárolt, majd szomszédolni ment. Este érkezett haza, s fia felelősségre vonta, hogy merre járt ilyen sokáig. Eb­ből megint vita támadt, amelynek végére a vádlott újból erőszakkal tett pontot. — Kétszer-háromszor ütöttem arcul a bal szeme alatt, a szájánál is megütöt­tem — vallotta Zsigri Jó­zsef. — A harmadik, vagy a második ütéstől esett el, már erre nem emlékszem. A földről felemeltem, s mondtam neki, hogy men­jen be lefeküdni. Be is ment, s reggel, amikor fel­keltem, már halott volt... Az orvosszakértő megálla­pította, hogy az áldozatot nemcsak ütések, hanem rú­gások is érték, és a fia foj­togatta is. Ezek után Zsigri teljesen abnormálisán visel­kedett, amiről a bíróság előtt a következőket mond­ta: — Amikor másnap felkel­tem és észrevettem, hogy az anyám meghalt — elmen­tem inni. Nem mertem felújított medencék vizét itt is forgató berendezés bizto­sítja. Felfrissítették az öl­tözők, kabinok berendezé­seit. Régi hagyományukhoz híven az idei nyáron is vi­rágos parkok és rózsaluga- sos teraszok sora teszi von­zóbbá a környezetet a nap­fürdőzéshez. A gyerekek­nek két újonnan épített ví­zicsúszdával kedveskednek. Bővítették a kereskedelmi szolgáltatásokat is: a lán- gos és palacsinta mellett halat is árulnak. Az Európa-hírű bükkszéki gyógyfürdő is új köntösbe öltözik. 840 ezer forintba került a nagy gyógymeden­ce szigetelését biztosító esztétikus műanyagburko­lat, s a felújítások teljes összege ötmillió forint. Az Egri Csillagok Termelőszö­vetkezet kertészei új cser­jékkel és pünkösdi rózsák­kal ültették be a korábban elhanyagolt sétányokat és virágágyásokat. Újra vakol­ták az öltözősort. A jövő­ben itt már lehet kölcsönöz­ni padokat, fürdőruhákat és nyugágyakat. Űj strandcik­keket árusító butik is nyí­lik. A stúdióból hangulatos zenével szórakoztatják a vendégeket, sőt a tűző nap elől menedéket keresők szá­mára napernyőket és kerti asztalokat állítanak fel. A megérdemelt jó hír­névnek örvendő hevesi vá­rosi strand május 1-től vár­ja a fürdőzőket. Mészáros József, a kommunális üzem vezetője elmondta, hogy a területükön lévő kemping úthálózatát felújították, a kabinokat korszerűsítették, s a helyi áfész is alaposab­ban felkészült a nyári sze­zonra, mint az előző évek­ben. szólni sem a szomszédoknak, sem a testvéremnek, mert tudtam, az édesanyám ha­láláért én vagyok a felelős. A szombat éjszakát egy szobában töltötte a már ha­lott asszonnyal, és másnap ki sem mozdult otthonról. A gyilkosságot végül is hétfőn délután a vádlott lánytest­vére fedezte fel, szokásos látogatásakor. A Heves megyei Bíróság büntető tanácsa a bizonyíté­kok alapján, Zsigri Józsefet, súlyos testi sértés és ember­ölés bűntettében nyilvánítot­ta bűnösnek, ezért őt hal­mazati büntetésül 15 esz­tendei börtönnel sújtotta. Mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A bíróság elren­delte a vádlott kényszer­gyógyítását is, továbbá a ve­le szemben korábban kisza­bott és próbaidőre felfüg­gesztett négy hónap szabad­ságvesztés utólagos végre­hajtását. Az ügyész háromnapi gondolkodási idő után a különös kegyetlenség minő­sítés megállapításáért és a büntetés súlyosbításáért nyújtott be fellebbezést, a vádlott az ítéletet tudomá­sul vette, védője enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. Sz. Z, Fedélzeti kompjuter a gabonakombájnokon Soós Tamás HÁROM NAPIG ŐRIZTE A HALOTTAT Brutálisan megölte az édesanyját Felújított metre Bővülő szolgáltatások — Virágos hegyi fürdők Strandok kapunyitás előtt

Next

/
Thumbnails
Contents