Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1984. április 21., szombat NAGY-BRITANNIA A sétagalopp vége Vatikáni átszervezések Rendőrök vezetnek el egy sztrájkőrségen álló bányászt (Foto: Newsweek — KS) Lassan egy esztendeje, hogy a brit Konzervatív Párt másodszor is megnyerte az országos' választásokat, s újabb öt évre Margaret Thatcher maradt az ország kormányfője. Az akkori eredmények azt sugallták, hogy a fölényes parlamenti többséget elért toryk kényelmes, zavartalan kormányzati periódus elé néznek — a nem arányos szavazati rendszer miatt ugyanis a rájuk eső voksoknál jóval magasabb lett képviselőik hányada a törvényhozásban. Az azóta eltelt hónapok azonban bebizonyították, hogy a miniszterelnök asszony korántsem számíthat sétagaloppra: az időközben felgyülemlett bélés külpolitikai problémák alaposan próbára teszik akaraterejét, elszántságát és energiáját. Gazdasági helyzetkép Mindenekelőtt megváltozott a torykkal szembenálló ellenzék helyzete. A Munkáspárt —, ha nem is oldotta meg minden gondját, több szempontból előrelépett. Csökkentek valamelyest a sorait szétziláló belső ellentétek, amelyek — hozzáértők szerint — alapvetően hozzájárultak a tavalyi választási kudarchoz, A párt legutóbbi, brightoni kongresszusán megválasztott, fiatalabb vezetése minden adandó alkalommal hangsúlyozza a pártegység fontosságát, s Neil Kinnock, az új pártvezér dinamikusabb egyéniségnek tűnik leköszönt elődjénél, Michael Footnál. Egy pótválasztáson győzelmet aratott, s visszakerült a parlamentbe a Labour bal- szárnyának ismert alakja, Tony Benn is. Nem tükröznek egyértelmű képet a gazdasági fejlemények. Nagy-Britanniában — számos más fejlett tőkés államhoz hasonlóan — megfigyelhetők a gazdasági fellendülés kezdetének egyes jelei, más területeken azonban nem következett be javulás. Ilyen mindenekelőtt a munkanélküliség ügye: napjainkban változatlanul jócskán hárommillió felett jár az állást keresők száma, s őket még az infláció további kétségtelen leszorítása sem vigasztalhatja különösebben. A márciusban nyilvánosságra hozott új költségvetésből szintén az derült ki, hogy a kormány szinte semmit nem hajlandó tenni a munkanélküliség enyhítéséért — azt ugyanis nem az állam, hanem a magán- vállalkozások feladatának tekinti. Vagyis nem terveznek nagy arányú beruházásokat, visszafogják az állami hiteleket, s folytatni akarják egyes államosított óriáscégek újbóli magánkézbe adását. Szakszervezeti gondok A legtöbb fejfájást kétségtelenül mégis a szakszervezetek okozták a tory vezetésnek. A múlt év végén egy nyomdász-sztrájk korbácsolta fel az indulatokat,, februárban pedig az úgynevezett cheltenhami ügy miatt robbantak ki heves megmozdulások, szolidaritási akciók. Itt található Nagy-Bri- tannia legnagyobb rádiólehallgató központja. A Tat- cher-kormány biztonsági megfontolásokra hivatkozva megvonta dolgozóitól a szervezkedési jogot. A Szakszervezeti Főtanács (TUC) válaszul kilépett a gazdaságfejlesztési tanácsból. (Ez volt gyakorlatilag az egyetlen jelentős fórum, ahol együttműködhettek a konzervatív kabinettel.) A Főtanács bejelentette, hogy fontolóra veszi tagságának felfüggesztését 80 további szervezetben, amelyek ezidáig lehetővé tették egyfajta partneri viszony fenntartását a kormánnyal. A legkomolyabb összecsapás az immár hosszú hetek óta húzódó, egyelőre nyitott kimenetelű bányászsztrájk. Mintegy 20 ezer bányászt — a szakmában foglalkoztatottak körülbelül 10 százalékát —, fenyeget elbocsátás, miután a szénbányászati tröszt elhatározta 20 bánya bezáratását, s a termelés 4 százalékos visszafogását. Mivel a kormány teljes támogatását élvező országos szénhivatal semmi jelét nem adta a meghátrálásnak, a kompromisszumkészségnek, a bányász-szakszervezetek helyi szervezetei sztrájkfelhívást adtak ki. A munkabeszüntetés rövid időn belül kiterjedt a tárnák többségére. Jónéhány helyen a más körzetekből érkezett sztrájkőrség akadályozta meg, hogy a munkások leszállja- nak a föld alá. Ez a törvény szerint tilos, így a rendőrség ritkán látott eréllyel lépett fel az — úgymond — megfélemlítéssel kísérletező külső beavatkozók ellen. A hatóságok abban bíznak, hogy a sztrájkot nem sikerül országos méretűvé szélesíteni, mert a leépítésben nem érintett szénmezők jobban fizetett dolgozói ellene szavaznának. A kormány kezében levő másik erős ütőkártya a szénkészletek nagysága. Becslések szerint hat hónapra elegendő szénhegyek halmozódtak fel az erőművekben, s az elhúzódó erőpróba esetén is elegendőnek tűnik. Erkölcsi győzelmet jelentett viszont, hogy hat nagy szállítási szakszervezet a bányászok támogatása mellett döntött: a vasutasok, teherautósofőrök, dokkmunkások és tengerészek együttes akciója a szénszállítások leállását eredményezheti. Szétrombolt tábor Nem került le a napirendről a szárnyasrakéták ügye sem. A brit földre kerülj amerikai cirkáló rakc'ták miatt a Crecnham Ccmrr.on-i légitámaszpcr.tnál immár több, mint két éve tart a telepítés ellen tüntető asz- szonyok tiltakozó akciója. A két év alatt több, mint ezer nőt tartóztattak le, az állandó rendőri készenlét öt millió dollárt emésztett fel. Az elmúlt hónapban a hatóságok végül erőszakhoz folyamodtak, s szétrombolták a békeharcosoknak a támaszpont bejáratánál felállított táborát. Ám az akció résztvevői azonnal közölték, hogy újabb táborokat létesítenek. „Amíg a rakéták itt vannak, mi is maradunk. Akár a szabadban fogunk aludni, ha kell” — jelentette ki például a Newsweek hírmagazin munkatársának az egyik aktivista, egy 33 éves munkanélküli tanárnő. Elszántságuk, kitartásuk —- csakúgy, mint az elmúlt hónapok számos szakszervezeti megmozdulása — látszólag nem befolyásolja Thatcher asszony politikai lépéseit. Ám az említett gondok összességében könnyen akadályugrató pályává változtathatják a miniszterelnök számára a kezdetben sétalovaglásra szánt terepet. Szegő Gábor Szokatlan, egyes értékelések szerint hatásukban valósággal földrengéssel felérő átszervezéseket hajtott végre II. János Pál pápa a Vatikán élén. Az április 9- én nyilvánosságra hozott, 18 személyt érintő kinevezések megfigyelők szerint részint azt jelzik, hogy a jövőben számolni kell, hogy az egyházfő, utazásai miatt, sokszor távol lesz a Vatikántól, és jelzik azt is, hogy a Szentszék különös figyelmet fordít a fejlődő országokkal való kapcsolatokra. Az előbbivel függ össze Agostino Casaroli bíboros hatáskörének kiszélesítése. A saját kezűleg írt pápai okmány az államtitkár-kandi" nálist most már miniszterelnöki jogkörrel is felruházza. Rendeleteket írhat alá a pápa helyett, pénzt, bélyeget bocsáthat ki és általában azokat a világi jogokat gyakorolhatja, amelyek eddig a mindenkori egyház- fejedelmet illették meg. Például, módjában áll a Vatikán teljes pénzügyi alapjának, bankjának átszervezése is. Az egyszemélyi felelőssége mellett az ellenőrző tevékenysége kiterjed a kúria valamennyi felelős beosztású megbízottja és az általuk irányított hivatalok tevékenységére is. Casaroli tevékenységét egy csúcsszerv, afféle kabinettanács segíti. Az olasz Agostino Casaroli helyettese a spanyol Eduardo Martinez Somalo. A hittaní kongregáció élén a német Joseph Ratzinger áll. (Az egykori iakvizíciós szerv, a Szent Hivatal prefektusa nem sokikai húsvét előtt közölte, hogy az egyház nem tűri, az evangéliumtól idegennek tekinti a felszabadító mozgalmaik papi támogatását.) A püspökök kongregációját a benini Bernardin Gan- tinra bízta a pápa. A papság kongregációját az ultrakonzervatív Silvio Oddi olasz bíboros irányítja továbbra is. A szerzetesrendek kongregációjának élére Jean Jerome Hamer belga főpap került. A hitterjesztés. a missziók irányítását ezentúl az ír Dermot Ryan intézi; a nevelésügyi kongregáció élén az amerikai William Baum áll. Figyelemre méltó, hogy míg alig negyedszázada, XII. Plus halálakor, mindössze ■két nem olasz tagja volt a vatikáni kormánynak. II. János Pál viszont már 7 külföldi és mindössze 3 olasz prefektust választott. A fejlődő országokhoz fűződő különleges vatikáni érdekek szempontjából a megfigyelők a legfontosabbnak a szerzetesrendeket irányító kongregáció élén bekövetkezett változást tartják: Jean Jerome Hammer belga bíboros nyilvánvalóan azzal a céllal került új helyére, hogy a fejlődő orszá" gokban tevékenykedő, a társadalmi és politikai 'kérdések iránt élénken érdeklődő szerzeteseket terelje vissza az egyház érdekeit megszabó korlátok közé. Elődje Eduardo Pironio argentin bíborost sokgn azzal vádolták „hogy túlságosan elnéző a dél-amerikai •katonai diktatúrák ellenfeleit támogató papokkal szemben. És végűi egy csöndes, de látványos bukást is takar a „vatikáni földrengés”: Paul Marci nkus amerikai érsekről van szó. A pápa nem bocsátotta meg neki Olaszország legnagyobb bankcsődjében játszott kétes szerepét, pénzügyi manipulációit, melyekért végül is a Vatikán súlyos dollárokat fizetett. A Vallási Ügyek Intézetet (IOR), amelynek Marcinkius formailag továbbra is elnöke, átszervezik. És hogy azután mi vár az érsekre, csak az egek tudják. A helytartó közelében azonban nem tartják lehetetlennek egy kolostor nyűgöd tabb légkörét a Vatikán zajos világa helyett. Magyar—algériai kapcsolatok D inamikusan fejlődnek a magyar—algériai kapcsolatok; mindkét ország a kölcsönös előnyös és gyümölcsöző együttműködésre törekszik. Sadli Bendzsedid- nek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti Felszabadítás! Front (FLN) Pártja főtitkárának közeli magyarországi látogatása is jó alkalmat kínál az együttműködés további bővítésére, fejlesztésére. Hazánk kapcsolatai az 1962-ben függetlenné vált Algériai Demokratikus és Népi Köztársasággal nem új keletűek: támogattuk a Nemzeti Felszabadítási Front küzdelmét a nyolc évig tartó felszabadító háború alatt is. A két ország közötti politikai, államközi, gazdasági és egyéb együttműködési formák fejlődését jól szolösszeál Irtotta: Huppán Béla gálják a magas szintű megbeszélések. Losonczi Pál 1971-ben hivatalos látogatást tett, 1975-ben, majd 1980-ban ismét tárgyalt Algériában. 1978-ban részt vett Huari Bumedien állam- és kormányfő temetésén. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghívására 1982- ben Magyarországon folytatott megbeszéléseket Rab ah Bitat, az algériai Népi Nemzetgyűlés elnöke, s látogatást tett hazánkban Ahmed Taleb Ibrihimi külügyminiszter, az FLN tagja is. A látogatást Púja Frigyes, hazánk akkor külügyminisztere viszonozta. Rendszeresek a gazdasági és kulturális kapcsolatok feljesztését segítő miniszteri tárgyalások. Az utóbbi években Magyarországon tárgyalt — többek között — az építésügyi, a vízügyi, a távközlési, az egészségügyi és a mezőgazdasági miniszter; Algírban folytatott megbeszéléseket Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A két ország közötti kereskedelmi, fizetési, vízügyi, légügyi műszaki-tudományos-, kulturális-, tájékoztatási- és sport-kapcsolatokat egyezmények szabályozzák ; megállapodás következtében a rádiók és televíziók, valamint az újságírók együttműködését is. Kapcsolataink, különösen gazdasági együttműködésünk elősegítését szolgálják azok a megbeszélések, amelyek a konzuli, a jogsegély, a kettős adóztatást elkerülő, valamint a közúti fuvarozási egyezmény, továbbá a vámegyüttműködési, a társadalombiztosítási és a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás megkötését szorgalmazzák. Régi keletűek, 1962-re datálódnak pártjaink kapcsolatai. Áz azóta eltelt több mint két évtizedben számos látogatásra került sor a pártok magas rangú tisztségviselőinek vezetésével. A SZOT, a KISZ, a MTESZ, a a TOT, és a MEASZ jó együttműködést alakított ki algériai partnereivel, és a fővárosok vezetői is megbeszéléseket folytattak Algírban, illetve Budapesten. Gazdasági együttműködésünket 1972 óta kormányközi vegyesbizottság fogja át, amely legutóbb 1982-ben ülésezett Budapesten. Igen élénkek kapcsolataink az építésügyben, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a vízügyben. Az utóbbi öt esztendőben jelentősen módosult kereskedelmi forgalmunk Algériával: tavaly már 162 millió USA dollár értékben exportáltunk termékeket, így kenyérgyárakat, mészműveket, silókat, malmokat, komplett laboratóriumokat és híradástechnikai berendezéseket. Magyar építők keze nyomán emelkednek lakóházak Annabában, Soukh Ahras- ban. Építővállalataink további, mintegy 5400 lakás építésében állapodtak meg algériai partnereikkel, neves építészmérnökeink, köny- nyűszerkezetes iskolák, kórházak létesítését segítik. A műszaki-tudományos egyezmény és a mezőgazdaság területén létrejött szerződés alapján több száz szakember dolgozik Algériában. A magyar gazdaság eredményeit reprezéntáló, sikeres Magyar Héten mutatkoztunk be Algírban az elmúlt év végén. Eredményes együttműködésünk kulturális téren is. Algériai ösztöndíjasok tanulnak a magyar egyetemeken és főiskolákon; a Budapesti Műszaki Egyetem és az Orani Egyetem közvetlen jó kapcsolatát jelzi, hogy a BME algériai fiatalokat fogad nyári továbbképzésre. Rendszeresek a két nép kulturális életét bemutató rendezvények is. Gyakori vendégek az arab országban népi együtteseink. A filmgyárak legfrissebb termékeiből kölcsönösen rendezünk filmheteket; ez év elején algériai képzőművészeti kiállítás nyílt meg Budapesten. Az utóbbi öt esztendőben több küldöttség jár Algériában, illetve Magyarországon. (MTI) A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, budapesti munkákra felvesz — vasbetonszerelő, — ács, — kőműves, — csőszerelő, — hegesztő, — festő-mázoló szakmunkásokat, — kubikosokat, — segédmunkásokat. KIEMELT BÉREZÉS! Szállásról és étkezésről gondoskodunk. Nógrád és Heves megyéből munkásszállító autóbuszjárataink közlekednek. JELENTKEZÉS: Pesten a 3. sz. metró állomásainál: Arany János utcai megállónál, VI., Zichy Jenő u. 1. (Bajcsy-Zs. u. sarok). - Kőbánya-Kispest végállomásától 600 méterre, a 31. sz. mh. fő-építésvezetőségen, a XIX., Kispest, Vak Bottyán u. 43. sz. házzal szemben. Budán, XII., Németvölgyi u. 150. Gödöllőn, Tessedik Sámuel u. 6. sz.
