Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. április 14., szombat 13. Az emberiség históriájának értékes részei a nagy födrajzi, természettudományos és történeti felfedezések, amelyek jelentős hatással voltak a fejlődésre. A könyvnyomtatás révén sokszorosított és terjesztett művekkel mindinkább közkinccsé váltak az eredmények, a különböző tudósok nézetei. Gondoljunk csak az ókori tudományos elképzelésekre, Thálesztől Ptolemaioszig, vagy a gőzgép felfedezésétől, Földünk északi és déli sarkának felfedezéséig. Nem kevésbé az ásatások során előkerült görög és római kultúrák megmaradt emlékeire. A természettudományos, földrajzi, nyelvi, kulturális, néprajzi, régészeti bizonyságok mindig segítették és segítik ma is a világ jobb megismerését. Összeállításunk a tudományos felfedezések néhány érdekes eredményébe avatja be olvasóinkat. Régészeti kutatás Szahalin-szigeten Szovjet geológusok, régészek és ornitológusok (a madártan művelői) szerint az Ohotszki-tenger déli része 12—14 000 évvel ezelőtt még Szahalin-szigetét az ázsiai földrésszel összekapcsoló, sekély tavakkal borított szárazulat volt. Erről tanúskodik szerintük a vonuló madarak repülése, mert azok ma is a már őseiktől is használt útvonalakon repülnek. Az Ohotszki- tengernek viszonylag fiatal voltáról tanúskodik a tengerfenék felépítése is, és az a 150 régészeti lelet, amelyet Szahalin-szigetén találtak. A szigeten talált épületmaradványok és munkaeszközök megegyeznek a szárazföldön talált hasonló régészeti leletekkel. Ismert szovjet régész, antropológus szerint régészetileg küllönösen értékesek a Szahalin északi partjain talált neolit kori leletek. A régészek ott egy olyan települést tártak fel, amely nagyon sok rokon vonást mutat a Kamcsatkát és Északkelet-Ázsia más részeit lakó népek elődeinek építkezésével. Maja csatornák A régészetnek régi sejtése, hogy miért omlott össze, i. sz. 900 táján a majáknak a mai Guatemala és Honduras területére kiterjedő birodalma. Hasonlóképpen sok vita folyik arról, hogy miért tudtak a maja földművelők annyi terményt aratni, amennyi elegendő volt a birodalom kétmilliót meghaladó lakosságának. Ügy látszik, hogy ez utób. bi probléma most megoldódott, hála az űrkutatásnak. Eredetileg a Venus felszínének a vizsgálatára dolgozták ki azt a — radaros — eljárást, amellyel a felhőkön át is „látni” lehet. Néhány éve a rendszerrel vizsgálni kezdték a maják egykori birodalmának a területét. A képeken szabályos hálózatot pillantottak meg amely a mai Guatemalában egy 14 000 km2-nyi területre terjedt ki. E hálózatot összevetve a terület domborzati térképével, kiderült, hogy a vonalak egybeesnek a mocsarak és folyók szélével. Ez a felismerés azt a feltevést sugallta, hogy a hálózat valamiféle öntözéssel, csatornázással függött össze. Ezt látszottak igazolni a maják egykori területéről készített rendes légi felvételek is: ezeken néhány csatornát véltek felismerni. Tibeti—angol szótárat szerkesztett A vándorúnál — az ősmagyarokig Ki ‘volt Körösi Csorna Sándor, akinek nevét utcák, szobrok, könyvek őrzik, nemcsak itthon, hanem a nagyvilágban is? „Minden magyarban él valami Körösi Csorna lelkesültségéből, a kalandvággyal párosult tudásszomjból, a világgá sodródott fiú nyugtalanságából, aki könyvtárakon és őserdőkön fúrja át magát, hogy elveszett szülei nyomára akadjon ...” — mondja róla Illyés Gyula. Talán ezért is áll olyan közel hozzánk a nagy tudós alakja, akiről annyit mindnyájan tudunk: vándorbotot fogott, hogy az ősi hazát, testvérte- lennek tartott népünk rokonait felkutassa. Azt a korszakot, amelyben élt és alkotott, a XVIII. század utolsó harmadát a „Fény századának”, a „Világosság évszázadának” emlegették Európában. A középkor nyűgeitől felszabadult emberi szellem mohó tudásszomjjal sietett feltárni a földkerekség minden titkát és igyekezett jobb és igazabb rendet teremteni a világban. Ennek a korszaknak a bátor utazói fedezték fel például az ötödik világrészt, Ausztráliát, ekkor alkották meg az ipart forradalmasító gőzgépet, és ekkor bontotta ki zászlóit a forradalom Párizsban, hogy a társadalomból és a szellemi világból is végleg eltörölje a középkor maradványait. Az új földrajzi és technikai felfedezések meggyorsították földünk ismeretlen részeinek, a korábbi századokban már megkezdődött birtokba vételét és kincseinek kiaknázását. Ezek kitágították az emberi megismerőkedvet, a távoli népekkel, tájakkal, művészetekkel való ismerkedés új lendületet adott a földrajzi, néprajzi, történelmi kutatásoknak. Ismeretlen nyelvek, műveltségek felfedezése ráirányította a figyelmet a nemzeti kultúrák sajátos, egyéni vonásaira. Különös erővel jelentkezett a nemzeti múlt értékeinek kutatása az idegen elnyomás alatt élő európai népek, különösen az olaszok, a lengyelek, a csehek és a magyarok körében. A másfél évszázados török hódoltság után most kezdett volna előbbre jutni hazánk, hogy lépést tartson Európa szerencsésebb nemzeteivel, de észre kellett vennie, hogy egy másik iga nehezedik a vállára, miután a hajdan független Magyarország a Habsburg-birodalom tartományává süllyedt. Erejét és önállóságát keresve fordult tehát a hazafiúi önérzet az erőt adó nemzeti hagyományokhoz, a múlt emlékeihez. Ekkoriban került fel a Háromszék megyei kis székely faluból, Kőrösről a nagyenyedi Bethlen-kollé- giumba egy fiatal legény, Körösi Csorna Sándor, aki a nagy hírű iskola falai között fejébe vette, hogy megoldja a nemzetet nyugtalanító kérdést: végére jár a titoknak, hol van a magyarság őshazája. Születését éppen kétszáz esztendeje, 1784. április 4-én írták be a körösi református eklézsia anyakönyvébe. A szegénysorsú székely család gyermeke a szülőfalu iskolájának elvégzése után került a nagyenyedi kollégiumba, ahol új ismereteket szerzett, hiszen tanárai között volt a hírneves pedagógus, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, a kiváló orvos és szótáríró, valamint Benkö Ferenc, a jeles természet- tudós is. A protestáns főiskolák évszázados hagyománya szerint a diákok hazai tanulmányaik befejeztével külföldi egyetemeken bővítették ismereteiket. Így került Körösi Csorna Sándor a göttingeni egyetemre, ahol nyelvtudását, történelmi ismereteit tovább gazdagította. Az angol és a francia nyelvvel is behatóan foglalkozott, sőt olaszul is tanult, melyet a göttigeni könyvtár kölcsönzési naplója bizonyít. Később Zágrábban a szláv nyelveket is tanulmányozta. 1819-ben gyalogszerrel, évi száz forint ösztöndíj birtokában indult el Ázsiába, hogy lefkutassa a magyarok őshazáját. Iránon keresztül örmény kereskedőnek öltözve 1821-ben Bák- harába, a régi Turkesztán fővárosába, majd Nyugat- Indiába és Kasmírba jutott el. Ott ismerkedett meg William Moorcroft angol tudóssal, akinek ösztönzésére bejárta az indiai Tibetben a Himalája völgyeit és megkezdte a tibeti nyelv, illetve kultúra tanulmányozását. A buddhizmus ottani ága, az úgynevezett lámaizmus volt, amely a földi szenvedésektől való megváltásban nagy szerepet tulajdonított a szerzeteseknek, a tulajdonképpeni lámáknak. Ezek kolostoraiban élt Körösi Csorna Sándor is, aki 320 tibeti tudományos könyvet olvasott el és negyvenezer szót gyűjtött össze. ö volt az első európai, aki behatolt a tibeti kultúra ismeretlen világába és megismertette azt másokkal is. 1830-ban a Bengáli Ázsiai Társaság meghívására az indiai Calcuttába ment, ahol gyűjtőmunkájának gazdag tapasztalatait feldolgozva négy évvel később, 1834-ben kiadta világszerte ismert tibeti—angol szótárát és nyelvtanát. 1842-ben ismét útnak indult Tibet rejtelmes fővárosa felé, hogy a Lhászai híres könyvtárban található forrásanyagokban felkutassa a magyarok őskapcsolatait. Am útközben megbetegedett és a tibeti határon fekvő Darjeelingben meghalt. Ott is temették el 1842. április 12-én. A sírján emelt keleties stílusú, nyolcszögletű emlékoszlopon fekete márványtáblába vésve helyezték el a fáradhatatlan tudós érdemeit megörökítő sorokat: „Itt nyugszik Körösi Csorna Sándor, Magyarország szülötte, ki nyelvészeti kutatások végett Keletre jött, s évek folyamán, amelyeket olyan nélkülözések között töltött, aminőket ember ritkán szenvedett el, a tudomány ügyében végzett kitartó munkálkodása után elkészítette a tibeti nyelv szótárát és nyelvtanát: ez az ő legkülönb és igazi emlékműve. Munkálkodását akarván folytatni, útjában Lhásza felé meghalt e helyen 1842. április 11-én 58 éves korában. Munkatársai, a Bengáli Ázsiai Társaság szentelik emlékének ezt a táblát. Nyugodjék békében. . Mentusz Károly A leletek vallatása A régészet fiatal tudomány. A régmúltra vonatkozóan az emberi társadalom mindenféle megnyilvánulásával foglalkozik, vagyis annak anyagi és szellemi oldalával egyaránt. A régi élet lehető teljes megismerése vagy rekonstrukciója sokoldalú munkát követel. Forrásfeltáró tevékenysége elsősorban az, hogy az ásatások révén felszínre hozza régi népek, kultúrák emlékeit. E feladat óriási felelősséget ró e tudomány művelőire. Amit A régmúlt időkből származó anyagedények törmelékekből való összeállításán fáradozó szovjet régészeket láthatunk, akik munkájuk során ugyancsak élnek a modern technika adta lehetőségekkel. (APN—KS) ugyanis egyszer feltártak és jól, rosszul, írásban, képben rögzítettek, az már eredeti helyzetébe soha nem kerülhet, és nem is kerül vissza. Vannak, akik azt tartják: a régészet az ásó tudománya. Ez azonban csak részben igaz, valóságosabb ez a megállapítás, ha az „ásó” szót komplex módon értelmezzük. Az ásó ma egyrészt gépeket, másrészt érzékeny műszereket, búvár- és egyéb felszerelést stb. jelent. Európában a régészeti kutatások a XVIII. században indultak (pl. Pompejiben), s a múlt században érték el első virágkorukat. A technika, a természettudományos kutatások terén lejátszódó ugrásszerű fejlődés a régészetre is hatott. Meggyorsította és új lehetőségekkel gazdagította a feltárás és a feldolgozás munkáját. Így ma már könnyűszerrel meg tudják állapítani például egy régi agyagedény korát (amit régebben csupán becsülni lehetett). Egyszerűen azon az alapon, hogy az agyagban levő minimális mennyiségű radioaktív fémek sugárzásának hatására bizonyos fokú roncsolódási folyamat indul meg a kerámiagyártásban, s az anyag kristályszerkezete károsodást szenved, és annak állapotától — azaz korától — függően változik a lumineszcenciája. Itt azután már az érzékeny műszereken a sor, hogy segítségükkel elvégezzék a pontos kormeghatározást. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat felvételre keres a gyöngyös-visontai könnyűbetonüzemben lévő munkásszállójára: takarítót, őr-portást, gondnokhelyettest. Jelentkezés a helyszínen, a szálló vezetőjénél. A HFV AUTÓSZERVIZ LEÁNYVÁLLALATA FELVÉTELT HIRDET: BOLTVEZETŐ állás betöltésére, i Kápolnán megnyíló autósboltba FELTÉTEL: S éves alkatrészismeretet nyújtó munkakör igazolása és erkölcsi bizonyítvány. BOLTVEZETŐ-HELYETTES: FELTÉTEL: 3 éves alkatrészismeretet nyújtó munkakör igazolása és erkölcsi bizonyítvány ANYAGBESZERZŐ munkakörbe FELTÉTEL: gépjárműalkatrész-ismeret, és A, B, C, kategóriás gépjárművezetői jogosítvány, D kategóriások előnyben JELENTKEZNI LEHET: Kereskedelmi osztályvezetőnél EGER, Faiskola u. 5. Telefon: 10-344/55 mellék. m Az egyetlen hiteles arckép Körösi Csorna Sándorról, amelyet Shöffl Ágoston rajzolt
