Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 56. szám ARA: 1984. március 7., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Türelem Meddig még? Ezt kér­dezném ingerülten a leg­szívesebben, amikor ezt a figyelmeztetést hallom:itü- relem. Mikkel, kikkel ; szemben kell még mindig i türelmesnek lennünk, tü- ! relmesnek lennem? Nem j értem. Miután kifújtam magam \ és egy nagyot, mélyet só­hajtottam, elkezdem a ma­■ gyarázatot. Elkezdem ma- , gyarázni magamnak, hogy ; jó, jó, értem én, a leg- . jobb lenne , ha minden- ; ki, mindig úgy viselkedne, i ahogyan ma, a huszadik század vége felé méltán lehet elvárni egy európai, ■ tehát civilizált embertől. A következő pillanatban azonban már gyanússá lesz a jelző: európai. Felrém- lenek emlékezetemben azok az események, amelyeket ezek a bizonyos „európai­ak” követtek el az utóbbi néhány évtizedben. Oly­kor a szocializmus nevé­ben, bár az a „szocializ­mus” még kiegészítő ne­vet is kapott — nemzeti­nek mondták. Ne folytassam tovább ezt a gondolatot, mert min­denki kiegészítheti isme­retei és világszemlélete szerint. Tehát a kulcsfontossá­gúnak vélt „európai” jel­ző sem ér egy fabatkát sem. Csodát ettől sem vár­hatok. Rá kell döbben­nem, hogy az ember a meghatározó fogalom. Az ember, aki él, dol­gozik, örül és bánkó­dik, aki önzetlenül siet mások segítségére, ha a szükség úgy kívánja és az az ember, aki letöri a ker­ti pad támláját, kicibálja a díszcserjét a földből, ki­veri kővel az utcai lámpa égőjét, képes nekimenni az utcán a járdán közlekedő­nek, ha az nem tér ki elő­le és elmegy a szomszéd­ja mellett anélkül, hogy valamiféle köszönésfélét morogna az orra alatt. Ingerülten szokás a leg­különbözőbb tanácskozáso­kon szólni ezekről az ért­hetetlen és bizonyos mér­tékig „felháborító” jelen­ségekről. Szokás ilyenkor rendőri intézkedés után is kiáltani, de legalábbis ha­tósági közegnek mondott személy közreműködésé­ért. Magyarán: mindenütt legyen ott egy rendőr, vagy egy parkőr, ha valamelyik if jócskának, lett légyen le­ány, vagy fiú — kedve szottyan rá se hederíteni semmire, ami szabály Ilyenkor az jut az eszembe, hogy nem va­gyunk türelmesek. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy ez a mi társadalmi rendünk sem pattan ki teljesen kész állapotban az idők méhéből. Ezt neküjik kell saját kínjaink, nyűg- lődéseink, verejtékünk út­ját kiformálnunk a saját képünkre és hasonlatossá­gunkra. Valamikor, nem is olyan rég, amikor még nem ren­deződtek át a legkülönbö­zőbb viszonyok az éle­tünkben, mindenki tudta, mit kell tennie, ha az ut­cán találkozik ezzel, vagy azzal, ha valamilyen in­tézni valója van itt vagy ott. Azóta azonban na­gyot fordult a világ és benne mi magunk is. De az elrendeződéséhez még türelem is kell. G. Molnár Ferenc Befejeződtek a magyar—csehszlovák kormányfői megbeszélések Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság szövetségi kormányá­nak elnöke, aki Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének vendégeként baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban, keddi prog­ramjának első eseményeként megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A koszorúzást követően a csehszlovák kormányfő — akit keddi programjára elkísért Roska István külügyminisz­ter-helyettes és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete, — a Tolbuhin körúti vásár- csarnokba látogatott. A ven­déget itt Czobor Péter, a csarnok igazgatója köszön­tötte, és kalauzolta végig a múlt század utolsó éveiben épült csarnok „főútján”. Tájékoztatójában elmondta: a mintegy 10 ezer négyzet- méteres csarnokban az ál­lami, a szövetkezeti és a magánkereskedelem egyaránt jelen van; üzleteiket, stand­jaikat naponta 30 ezer buda­pesti vásárló keresi fel. A csehszlovák miniszterelnök érdeklődött az egyes szek­torok beszerzési, forgalma­zási lehetőségeiről és az ár­különbségekről is. Lubomir Strougal prog­ramja a Híradástechnika Szövetkezetben folytatódott. A csehszlovák kormányfőt az üzemben Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Ka- polyi László ipari miniszter és a szövetkezet vezetői fo­gadták. Köveskúti Lajos, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a csaknem 1600 dol­gozót foglalkoztató .üzem egyedi gyártásban és kis so­rozatokban televíziós mérő­műszereket és berendezése­ket készít. A televíziós stú­dióberendezések, a zártláncú tévérendszerek és a képfel­dolgozó berendezések, vala­mint a technológiai stúdió- és szervizmérőműszerek ké­szítésekor a számítástechnika és a mikroelektronika újdon­ságait is alkalmazzák már. Termékeik 75—80 százalékát külföldön értékesítik. Ex­portjuk nagyobb része a szo­cialista országokba irányul, de gyártmányaik megtalál­hatók a fejlett tőkés orszá­gok piacain is. Csehszlová­kiának — kétoldalú együtt­működés keretében — éven­te mintegy 2,5—3 millió ru­bel értékű terméket szállí­tanak. Jelenleg csehszlovák vállalatokkal kooperációs szerződés kialakításán dol­goznak, amelynek keretében iskolai számítógépeket gyár­tanak majd. Az ismertető után Lubo­mir Strougal üzemlátogatásra indult, amelynek során meg­tekintette a mechanikai gyártócsarnokot és az elekt­ronikai szerelőcsarnokot, s rögtönzött kiállításon ismer­kedett a szövetkezet termé­keivel. Látogatásának emlé­két megörökítette a többsé­gében mérnökökből álló Eötvös Loránd szocialista brigád naplójában. Az üzem- látogatás befejezéseként Lu­bomir Strougal kötetlen esz­mecserét folytatott az ipari szövetkezet politikai, gazda­sági és társadalmi vezetőivel. Lubomir Strougal ezután felkereste a Sugár üzletköz­pontot, ahol a vendéget And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár, valamint Erdős András, a Sugár Üzletköz­pont Egyesülés Igazgató Ta­nácsának elnöke és Szendrői Károly, az egyesülés igaz­gatója fogadta. Az 1980-ban épült bevá­sárlóközpont 29 ezer négy­zetméteres alapterületén 34 különféle kereskedelmi és szolgáltatóegység működik. Megtalálhatók itt az élelmi­szerüzleteken kívül ruházati és vegyesiparcikkeket árusító boltok, továbbá javító-szol­gáltató egységek. Az üzlet- központnak tavaly 2 milliárd 430 millió forint volt a for­galma, s csaknem 16 millió 200 ezren fordultak meg itt. A csehszlovák kormányfő az épületben a Szivárvány, a Vasedény, a Keravill és a Csemege Áruházat tekintette meg. A magyar—csehszlovák tárgyalások befejezéseként délután a Parlament Dele- gációs termében zárómegbe­szélést tartottak Lázár György, illetve Lubomir Strougal vezetésével. Az esz­mecsere során a magyar, il­letve a csehszlovák tárgyaló- csoport tagjai beszámoltak a partnereikkel folytatott meg­beszéléseik eredményeiről. Lubomir Strougal és kí­sérete kétnapos magyaror­szági látogatását befejezve kedden a késő délutáni órák­ban elutazott Budapestről. A csehszlovák szövetségi kor=- mány elnökét és feleségét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György és felesége búcsúz­tatta. Jelen volt Marjai Jó­zsef és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, valamint poli­tikai, gazdasági és társa­dalmi életünk több vezető személyisége. Ott volt Ond- rej Durej Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. Metszés, befejezés előtt — Javítják a gépeket — Élet a fóliák alatt — Dolgozik az építőbrigád Tavasz a földeken A március eleji időjárás már a tavaszt ígéri. Ez le­hetővé tette azt, hogy meg­élénküljön az élet a földe­ken, s a termelőszövetkeze­tek tagsága különösebb ne­hézség néLkül lássa el min­dennapi teendőit. Megyénk három közös gazdaságáról készített kör­képünk ízelítőt ad ebből a sokrétű, igen fontos tevé­kenységből. Első a szőlő Visontáról Hacsavecz Bé­la elnöktől kaptuk a tájé­koztatót. — Befejezéshez közeledik a metszés, a hét végére előreláthatólag túl leszünk rajta. A közös terü­let — 200 hektár — már nem okoz gondot, a háztáji­ban azonban bőven akad még feladat. Emellett fo­lyik a szálvessző kötözése, a támberendezések kiegé­szítése. Az utóbbi különös­képp hosszadalmas elfoglalt­ság, s elhúzódik egészen áp­rilis közepéig. Halad a fej­trágyázás a vetéseknél, s ha minden jól megy, akkor a következő hét második fe­lébe kerülhet a tavaszi ár­pa és a borsó, az előbbi 160, az utóbbi 90 hektáron. Természetesen nem tét­lenkednek a gépműhelyben sem. — Szerelőink felkészültsé­géről, hozzáértéséről csak jót mondhatok, helytállá­suknak köszönhető az, hogy tarthatjuk majd a szakem­bereink által előre megsza­bott menetrendet. Hasznos építkezések Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke először a zöldségter­mesztéssel összefüggő kötel­meket említi. — Tagjaink mintegy 60 ezer négyzetméternyi fóliát húznak a vasvázakra, s az elkövetkező napokban befe­jeződik a paradicsom vető­magágyak előkészítése, ez­után pedig helyükre kerül­nek a magvak. Ezzel kap­csolatban hadd utaljak egy új kezdeményezésünkre. Köztudomású, hogy ország­szerte — így nálunk is — csökkent a közösen művelt zöldségterület. Itt már volt 1050 hektáros is, jelenleg viszont csak 700. A kiesést úgy óhajtjuk pótolni, hogy kiaknázzuk a háztájiban rejlő lehetőségeket. Az ér­deklődőknek felajánlottuk: 120 hektáron — saját terü­letükön — foglalkozzanak paradicsomtermesztéssel. A téesz nem jár rosszul, ugyanis így biztosítva lesz a szükséges kézimunka, s a betakarítás is zökkenők nél­külivé válik. Természetesen nem csalódnak dolgozóink sem, ugyanis két, sőt há­romszorosát is megkereshe­tik annak, amit megváltás­ként kapnának termésben, vagy pénzben. Azt is megtudtuk, hogy errefelé — 120 hektáros — szintén a metszést végzik, s napirenden van a zöldborsó talajelőkészítése. Arra is jut idő, hogy a saját építőbrigád folytassa a beruházások kivitelezését. — Készül a magtár, a ke­verőüzem, s nem késleke­dik a tehenészeti telep ki­vitelezése sem. Ezeket ak­korra hozzuk tető alá, ami­korra szükség lesz rájuk. Vetés előtt Teljes a „nagyüzem” a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz-ben is. Szabó Imre elnök ebből ad ízelí­tőt: — A metszést 450 hektá­ron befejeztük. Megy az osz­loplerakás, a karlekötés. A gépműhelyben is jókora a sürgés-forgás. A teljes ap­parátus készen áll arra, hogy pár nap múlva indul­hasson a tavasziárpa veté­se. Ebből 300 hektáron ke­rül a földbe a mag. Három­százon fénymagot termelünk, százon pedig lucernát tele­pítünk. Ha mindezzel meg­birkóztunk, akkor jöhet a talajelőkészítés: a naprafor­gónak 600, a kukoricának 500 holdon. Kádár János Jugoszláviába utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága El­nökségének meghívására ma hivatalos baráti láto­gatásra Jugoszláviába utazik. Ez a fórum is reményt ad az eredményes munkára Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Volánnál A tanácskozás résztvevői A szocialista brigádvezetők tanácskozása mindig nagy lehetőséget jelent egy-egy vállalat életében. Olyan gon­dok, problémák kerülhetnek felszínre ilyen alkalmakkor, melyek a mindennapi mun­ka során jelentkeznek. Ugyanakkor fórum ez, egy­más eredményeinek megisme­résére, a hasznos tapasztala­tok átadására is. Megyénk egyik legnagyobb termelő, szolgáltató egységénél, a Vo­lán 4. számú Vállalatnál teg­nap délelőtt került sor a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozására, amelyen részt vett többek között Dorkó József, az SZMT vezető tit­kára Paisch Nándor, a Vo­lán Vállalatok Központjának vezérigazgatója és dr. Sár­vári László, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezető­je is. Mint a tanácskozáson ki­derült, megyei Volán válla­latunknál ezernyolcszázan vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban. A fel­szólalások során nagy vitát váltott ki, a szocialista munkaverseny szabályzatá­nak az a pontja, ami meg­fogalmazza: egy ember sú­lyos fegyelmi vétsége esetén az egész brigádot ki kell zárni az azévi szocialista brigádverseny-mozgalomból, teljesítményük az év során nem értékelhető. Végül a tanácskozás szavazással döntötte el, hogy az ere­deti munkaverseny szabály­zat továbbra is érvényben marad. Dorkó József, az SZMT vezető titkára felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy már készülünk hazánk felszaba­dulásának negyvenedik év­fordulója megünneplésére, valamint az MSZMP XIII. kongresszusára. Az ilyen je­les események alkalmával mindig fellendül a brigád­mozgalom. Ennek viszont csak akkor van igazán je­lentősége, ha nem kampány- szerű, hanem folyamatos munka eredménye. Kiemelte, hogy a brigádoknak a vál­lalati célkitűzések maximá­lis támogatása mellett na­gyobb részt kell vállalniuk , a községi, városi, megyei ér­dekek megvalósításában. A szocialista brigádveze­tők határoztak arról, hogy a Kiváló Vállalat címet 1984-ben is megpályázzák. Az elmúlt évi munka alap­ján úgy döntöttek, hogy a Vállalat Kiváló Üzemegy­sége címet a hatvani üzem­egység érdemelte ki. A leg­jobb főnökségnek a teher­forgalmi-, darabárufuvaro­zási főnökséget tartották, mely ez alapján a Kiváló Főnökség elismerésben ré­szesül. A Volán 4. számú Vállalatának Kiváló Üzem kitüntető címét a telepfenn­tartási üzem dolgozói vehetik majd át. Az egri járműfenn­tartási üzem Gárdonyi Gé­za szocialista brigádját pe­dig a Volán Tröszt Kiváló brigádja kitüntető cím el­nyerésére terjesztették fel. A szocialista brigádveze­tők közösen értékelték az elmúlt évben végzett mun­kát, és megtárgyalták az idei feladatokat is. Végeze­tül Zombori József igazga­tó annak reményében zár­ta a tanácskozást, hogy ez a fórum is reményt ad ar­ra: 1984-ben eredményes évet zárhatnak a Volán 4. számú Vállalatnál. • • Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa A Magyar Nők Országos Tanácsa kedden ülést tar­tott a Parlament Vadász­termében. A közeli nemzet­közi nőnap alkalmából Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében köszöntötte a Magyar Nők Országos Tanácsát, hazánk leányait, asszonyait, a ma­gyar nőtársadalmat. A nők munkáját méltatva hangsú­lyozta: hazánkban az aktív keresőknek csaknem a fe­le nő, közülük egyre töb­ben dolgoznak vezetőként, eredményesen munkálkod­nak a közéletben is. A ma­gyar nőmozgalom jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nők tevékenyen vegyenek részt a szocializmus építé­sében, s mindig számítani lehet lelkes munkájukra, helytállásukra. A párt- és az állami szervek ntagyra érté­kelik a nők tevékenységét, közreműködését feladataink teljesítésében. Ezután az ipari szövetke­zetekben dolgozó nők hely­zetéről, élet- és munkakörül­ményeiről tájékoztatta az ülés résztvevőit az OKISZ elnöke. Az ülésen Duschek La­josáé, a MNOT elnöke ér­tékelte a nőtanács 1983. évi munkáját. (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents