Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
0 4. ~wm— NÉPÚJSÁG, 1984. március 4., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Elvárás...?! Még mindig szerfölött gyakran találkozhatunk a címbeli szóalakkal. Alakja ellen nem is lehet kifogásunk: szabályosan képzett nyelvi forma. Amiért mégis rostára tesz- szük, annak az az oka, hogy mint divatszó sokszor feleslegesen is szerephez jut, s nyelvünk kifejezésbeli sokszínűsége elleni hibázás jellemző példáját szolgáltatja. Feltűnése idején elsősorban a társadalomtudományok művelői éltek vele, s később a sajtó nyelvhasználatában egyre változatosabb jelentéstartalmat és használati értéket hordozó és megnevező névszóvá vált Hogy a napi sajtó hasábjain milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben jelentkezik elsősorban, arról alábbi példáink tanúskodnak: „A társadalmi elvárásoknak elvileg tisztán kellene érvényesülni, de a szülői elvárás is sokat számít a pályaválasztásban” (Népújság, 1984. febr. 8.) — „A felnőtt elvárások kereszttüzében kell döntenie a tizenéveseknek arról, merre vegye az útját („Magyar Nemzet. 1984. febr. 8.) — „Tovább él a korábbi idők elvárásainak szelídebb kényszere” (Népújság. 1984. febr. 9.). — „A lignitet az ország elvárásainak megfelelően gazdaságosan hozzák a felszínre” (Népújság 1984. febr. 14.). Hogy éppen gyakori és felesleges használata miatt egyre bizonytalanabbá válik a használati értéke, s felhígul, elkopik jelentése is, arra jellemző példának idézhetjük a téli olimpiáról adott televíziós sportriport e mondatát: „A kettes bob versenyzői az elvárást teljesítetek” (1984. febr. 11.). Ludas az elvárás szóalak abban is. hogy éppen gyakori használata miatt egyre ritkábban halljuk és olvassuk jó magyar megfelelőit. Pedig van miből válogatnunk. Példatárunk is ezt bizonyítja: igény, kívánság, kívánat, kívánalom, várakozás, követelmény stb. Ha nem is értünk egyet azzal a minősítéssel, hogy az elvárás nyelvi forma „balkezesen képzett főnév” (Vademecum: Pellengér 334), azzal a nyelvművelő intéssel azonban igen: ha lehet, kerüljük. legalább is ritkán éljünk vele szóban és írásban egyaránt. Dr. Bakos József ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK Szeretők Új magyar film Adományok, felajánlások a Nemzeti Színház építésére Kovács András korábbi filmjeit a közéleti hangolt- ság, a sokrétű valóságábrázolás, a gondolatgazdag tematika, s az a közérthetőségre törekvés jellemezte, amely mindig dicséretes művészi szinttel ötvöződött. Többek között arra keresett választ, hogy az ember mi. ként találja helyét mai világunk ellentmondásainak kereszttüzében. Csoda-e, ha bemutatói a szélesebb rétegek körében is eseménynek számítottak ? Érthető érdeklődéssel vártuk új munkáját a Szeretőket, amelynek címe valamiféle alkotói lépésváltást sejtetett. Azt reméltük, hogy a magánélet szféráiról hallunk, látunk majd bennünk továbbrezdülő sztorifűzért, természetesen megtűzdelve szellemi meglepetésekkel is. Sajnos minderről szó sem volt, mindössze az történt, hogy a neves, a méltán közkedvelt rendező írt egy alapvető tévedésekben bővelkedő forgatókönyvet, ß rendezőként annak valamennyi hibáját celluloidszalagra vitte. Mintha bekötött szemmel próbálna eligazodni, mégVan érdeklődés a jó muzsika iránt, ha igényes produkciót kínálnak a hallgatóságnak. És van sikerük a zenekari esteknek, ha olyan együttes ül ki a közönség elé, mint az évről évre fejlődő budapesti Vasas Szimfonikus Zenekar, továbbá olyan előadóművészek vállalnak velük közös szereplést, mint Pitti Katalin, Leblanc Győző, vagy Szalma Ferenc, az Állami Operaház hozzá ingoványos talajon ... Hősei, légüres térben mozognak, mindenféle társadalmi kötődés nélkül. Verát, a férje által elhagyott harminc éves mérnöknőt a magány kínozza. Fél, retteg az egyedülléttől, s teljes kielégülést kínáló szerelmi partnert keres és talál Tamásban, a nős egyetemi oktatóban, aki meghatározott időpontokban, majdhogy fényűzően berendezett víkend- házában rendeli oda, a mindkettőjük számára felvillanyozó pásztorórákra. A nő természetesen többet kíván, a férfi azonban megelégszik ennyivel, mert esze ágában sincs elszakadni feleségétől, aki egy második gyerekkel is megajándékozza őt. Innen a „konfliktus", amely vérszegény és köz- helyízü. Legfeljebb akkor lepődünk meg kissé, amikor a tanár asszonya felkeresi szerelmi vetélytársát, s párja érdekében arra kéri: folytatódjanak a légyottok, mert őt csak urának szakmai előmenetele, kiegyensúlyozottsága, szellemi képességeinek bokrosodása érdekli. énekesei. A tétel új bizonysága az a koncert, amelyet az opera és operett műfajának jegyében rendezett a galéria a Damjanich Szakmunkásképző Intézetben, ahol a tornacsarnokot zsúfolásig megtöltő hallgatóság éppúgy tapsolt a Gluck- nyitánynak (Iphigenia Au- lisban), mint a Varázsfuvola Sarastro-áriájának, vagy Jacobi Leányvásár-kettősé- nek. Arról azonban fogalmunk sincs, hogy az önző, a számító hím, miféle tudományos tevékenység megszállottja, befolyásolják-e érvényesülését kaotikus magánügyei. Mi tagadás: kíváncsiak lennénk arra, hogy a katedrán miként boldogul a jövő értelmiségijeivel az a pedagógus, akinek példát is illene mutatnia, holott — e téren aligha jeleskedik. Találgathatjuk: milyen ambíciókat dédelget a kiszolgáltatott nő, akivel építész kollégái csak szexuális kérdésekről tárgyalnak, ■ s szinte kizárólag a poharaz- gatás mesterei. Ne legyünk igazságtalanok, hiszen a jószándék a torzóvá mintázódott kivitelezésből is kivillan. Az Én legintimebb titkait szerette volna felvillantani a számára új területre kalandozó játékmester, dehát az óhaj még nem testet öltött valóság. A tartalmi tétovázásból fakadnak a formai bakik. Az aránytévesztés elnyújtott, és ismétlésbe torkolló ágyjelenetekhez vezet. Ebben az esetben a „jóból” is megárt a sok, mivel a nyilvános „bemutató” résztvevői — Kiss Mari és Cserhalmi György — aligha vinnék el a pálmát, a rangosabb női, illetve férfi szépségversenyeken. Mindketten kitűnő színészek, arra azonban aligha van lehetőségük, hogy ízelítőt adjanak igazi erényeikből. Ráadásul a Gyurkovics Tibor által megfogalmazott dialógusok is szürkék, terjengősek, hézagtöltőnek is jellegtelenek, s nem tanúskodnak semmiféle írói kvalitásról. A mű eredeti címe közelkép volt, mintegy árulkodva a hamvábaholt rendezői törekvésről. A végleges változat a Szeretők lett. Semmi több! Hát nem kifejező ...? Pécsi István Nehéz egy kétórás koncert különböző darabjai között rangsorolni, különösen a műfaji kevertség miatt. De ha a dirigens — egyébként gyöngyösi származású! — Demeter Zsuzsa teljesítményét is figyelembe vesszük, akkor éppen a már említett nyitány feltétlenül kiemelést érdemel. A fegyelmezett „csapatmunka”, a szólamok pontos illeszkedése, a fafúFebruár utolsó napjáig több min,t 19 és fél millió forint gyűlt össze az OTP XXH. kerületi fiókjánál, ahol a Nemzeti Színház építésére szánt adományokat, azok adatait gyűjtik. Eddig 7805 befizetést könyveltek el, 2797 a fővárosból, 4601 vidékről, 55 pedig külföldről érkezett; közülük 3445 egyéni, 4360 csoportos befizetés volt. Az egyéni befizetések közül két tételt lehet kiemelni: az egyiket — 467 ezer forintot — egy Budapesten élő idős néni fizetette be, aki kérte, hogy neve ne szerepeljen a rtyilvánosság előtt, a második pedig a Kaliforniában élő, magyar származású egykori színésznő, Lucy Moori Broocks 25 ezer dolláros (1 118 440 forint) adománya. Mint az új Nemzeti Színház védnökségének operatív bizottságánál az MTI munkatársának elmondták: folyamatosan érkeznek címükre a különböző felajánlások, bár a kezdeti lendület érezhetően csökkent. Különösen jellemző ez a társadalmi munkaajánlatokra, amelyek között sajnos sok olyan is található, amelyet" valószínűleg nem tudnak majd hasznosítani. Ezek a kis közösségek akkor könnyítenék meg az új Nemzeti Színház építését, akkor járulnának igazán hozzá a megvalósításhoz, ha saját környezetűidben, munkahelyükön végeznének társadalmi munkát, és annak értékét fizetnék be a számlára — mutattak rá a védnökség illetékesei. Nemrégiben érkezett a bizottsághoz a békéscsabai ügyvédi kamara dolgozóinak 58 ezer forintos felajánlása. A Budap>esti Rézfúvós Együttes külföldi vendégszerepléseinek honoráriumából 5000 NSZK márkát ajánlott fel 1985 végéig, a Fővárosi Gázműveknél kommunista szombatot szerveztek, s a munkabérből 100 000 forintot utaltak át. Megnyílt a Bizományi vósok, pozánok meleg, mély hangzása különösen ünnepivé avatták a produkciót, méltán aratva viharos elismerést. A szólisták ugyancsak egyenletes teljesítményt nyújtottak. Szalma Ferenc érett előadói stílusa, hangjának alsó regiszterei leginkább a Don Carlos Fü- löp-áriájában érvényesültek. Pitti Katalin hajlékony, fényes szopránja Tosca imájában lopta be leginkább Áruház üzlete, amelyben a Nemzeti Színház javára felajánlott tárgyakat árusítják. Megkezdődött a színház támogatására kibocsátott bélyegek árusítása, ezek értékéből kisebb tételeket már elkönyveltek az OTP-nél. Bényi László festőművésznek a Katona József Színházban megrendezett kiállításán a Nemzeti javára felajánlott 20 képéből — amelyek együttes értéke mintegy 172 ezer forint — eddig 15 elkelt. • Immár megvalósult a Népszínház és az oroszlányi városi Művelődési Központ nemrégiben kötött megállapodása is, eszerint a két intézmény közösen járul hozzá az új Nemzeti Színház felépítéséhez. A Népszínház évente két előadást tart a művelődési központban, s az előadások teljes bevételét a Nemzeti Színház számlájára utalják át. Az első előadást február 27-én megtartották. Urban Gyula és Darvas Ferenc Itt a piros, hol a piros című zenés játékát mutatta be a Népszínház a bányász- városban. Nagyon sok olyan kulturális rendezvény van, amelyek teljes bevételét a Nemzeti Színház javára utalják át. A berlini Magyar Kultúra Házában két hangversenyt rendeztek berlini, valamint az NDK fővárosában élő magyar művészek közreműködésével. A Fővárosi Operett- színház operett-gálaműsort állított össze, amelyet két alkalommal mutattak be: Győrött a Kisfaludy- Színház KISZ-szervezete, valamint a megyei és városi KTSZ-bi- zottság szervezéséiben farsangi gálát tartottak a városi sportcsarnokban. A Korona Pódium több műsorral járult hozzá a Nemzeti Színház építéséhez, például a Pest megyei Hírlap közösen rendezett irodalmi estet, illetve február utolsó napján a Hazafias Népfront gálaestjén mutatta be egyik új műsorát. (MTI) hallgatóinak szívébe. Leblanc Győző pedig — Don Jóséként — a Virág-ária dallamívei révén érvényesítette legmarkánsabban hanganyagának, előadói képességének értékeit, megnyerő egyéniségét. Az est különben az évfordulók jegyében zajlott. Három jeles megyar komponistánkra — Huszka Jenő, Kálmán Imre, Jacobi Viktor — születésük 100. évfordulóján fölcsendülő muzsikájukkal emlékeztek mind az előadók, mind az est közönsége. A Vasas Szimfonikusok hatvani estjéről Kaposi Levente: XV/ 6. — Figyeljen, Scott! — hangzott Dorian hangja. — Együtt vannak? — Igen, uram! Illetve Doody főhadnagy hiányzik. Éppen a fogát húzzák ... és ... Dorian a helyzet ellenére elmosolyodott. Maga előtt látta az óriás termetű, izmoktól duzzadó tisztet. a rettenthetetlen katonát, ahogy a fogát húzzák. — Nem baj, majd ő is csatlakozik. És most figyeljék a képernyőt! Kinagyítva látják az események minden részletét. Akármikor félfoe6zakíttathatják a vetítést, vagy megismételtethetnek egy részletet. Lane főhadnagy tűnt fel a 4 méter hosszú és 3 méter magas vetítővásznon. Arca elnyűtt volt, hangja rekedt. Haja kócosán hullott a homlokába. — Itt az MZ. Lane főhadnagy, jelentkezem. Nem is tudott többet mondani, valaki durván eltaszította. Egy férfi tűnt fel a képernyőn, szkafanderszerű öltözetben. Arcát álarc takarta. Rekedt hangon megszólalt, valami furcsa akcentussal. Közleményt olvasok be önöknek — mondta. Amikor a vetítés véget ért. Scott kérte, hagy az első jeleneteket még egyszer játsszák vissza. S amikor az ismeretlen elkezdte a közlemény beolvasását, megállította a vetítést. Valami különlegeset észlel, Scott? — kérdezte Dorian. — Inkább valami furcsát, uram. — Hogy érti ezt? — Nehezen tudnám megmagyarázni. Mintha..., de nem is ... Legyintett. Azt hiszem, semmi, uram ... — Itt mindennek nagyon nagy jelentősége lehet. Mondja meg, mire gondolt. — A hangja, ezredes ... a hangja ... Mintha ismerős lenne ...; Valahonnan régről... Érdekes, — gondolta Dorian — nékem is ez tűnt föl. De erről nem szólt semmit. Inkább azt kérdezte, mit javasol a Skorpiósok főnöke. — Még gondolkoznom kell. Ha valamire jutok, azonnal jelentkezem. Addig is azonban nem ártana tizenöt évre visszamenően áttekinteni az eltűnt űrhajósok és az űrhajózással kapcsolatban álló, de ugyancsak eltűnt, vagy meghalt szakemberek névsorát. • — Megtesszük, őrnagy, hátha ez a szál is vezet " valamerre. A következő utasításig helyezzék magukat kényelembe, mert lehet, hogy nemsokára már nem jut idejük semmire. A képernyőn sistergés hallatszott, majd újra föltűnt a közleményt beolvasó férfi arca. Aztán csak annyit láttak, hogy a szája megmozdult. de hangot nem hallottak. — Hát, fiúk — mondta Scott —. a helyzet elég bonyolultnak tűnik, de egykét bonyolult dolgot már megoldottunk. Az őrnagy kékesszürke szemében végtelen nyugalom tükröződött. Lebarnult arcán egy-két kemény vonás húzódott végig. Szája sarkában ironikus-mosoly látszott. — A Skorpiók mindig megtették a magukét. Doody főhadnagy lépett be. Nevetve fogadták. — Mi van? Harapós kedvűnek látszol. Hány fogaddal van kevesebb? Aztán Scott neki is elmagyarázta a Skorpió hadművelet eddigi eseményeit. — Nem tetszik ez az egész nekem — famyalgott Doody. Valami nem stimmel benne. — Ugyan — legyintett Scotl. — Mindenre van megoldás. — Mindenre — mondta Doody —, csakhogy nem mindegy, milyen áron. Dorianék közben dermed- ten hallgatták az álarcos ismeretlen férfit. — Természetes, hogy önök mindent megtesznek azért, hogy akciónkat mielőbb megsemmisítsék. Viszont az is természetes, hogy mi pedig a sajátunk sikeréért teszünk meg mindent. Éppen ezért tüzetesen átvizsgáltuk az MZ-t és hatástalanítottuk a rajta levő robbanószerkezetet. Lane elkínzott arca jelent meg a képernyőn. — Sajnos, tényleg így van. Bal kezét felemelte, mintha üdvözölni akarta volna őket. De többet már nem mondhatott, mert ismét ellökték a képernyő elől. — Nyomatékosan hangsúlyozom — mondta az ismeretlen, — hogy ha nem teljesítik a kívánságainkat, nagy teljesítményű ionágyúkkal holnap, 17 óra 8 perckor megsemmisítjük a parlament épületét. És arra is felhívom a figyelmüket, ha megkísérelnek bennünket megsemmisíteni — bár, erre már semmi remény nincs a robbanótöltet hatástalanítása miatt — akkor haladék nélkül felrobbantjuk a parlamentet, a hadügyminisztériumot és a biztonsági szolgálat épületét. — Csak azt tudnánk — jegyezte meg Dorian, — hogy vajon Lane mit akart tudomásunkra hozni. — Gondolja — szólt közbe dr. Dickson —, hogy valamit jelezni akart? — Tökéletesen biztos vagyok ebben, doktor úr. — Akár biztos, akár nem — mondta Donovan — tény, hogy az esélyeink újra csökkentek. Hiszen az MZ-t nem tudjuk megsemmisíteni. De erre Dorian már nem figyelt, agya lázasan működni kezdett. (Folytatjuk)
