Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 3., szombat ... w. ' ^4,^, %% rwz*m: 13» Az utóbbi két évtizedben a csillagászat óriási fejlődésen ment keresztül, amely példátlan az em­beri ismeretek eddigi történetében. Sokan azt vallják, hogy ez a fejlődés egyenértékű a Galileit és korát követő három évszázad haladásával. Szá­mos természettudományi és technikai felfedezés, találmány segítette ezt a folyamatot. Az elektro­nikai ipar egyre nagyobb teljesítményű rádiókat és soha nem remélt érzékenységű vevőkészüléke­ket állított elő. A távközlési szakemberek, majd a rádiócsilla­gászok felismerték, hogy a Nap, a Hold a külön­böző csillagrendszerek, a bolygók és más égites­tek olyan rádiózajok forrásai, amelyeknek erős­sége hol halk zümmögéshez, hol hatalmas kozmi­kus robbanáshoz hasonlítható. A kutatás és terve­zés eredményei megnyitották az utat az óriástáv­csövek hatásfokának további javítására. Ezenkí­vül a nagy sebességű digitális számítógépek for­radalmasították a csillagászati számításokat. Ma néhány másodperc alatt elvégzik azokat a számí­tásokat, amelyekhez a korábbi idők csillagászai­nak több esztendőre lett volna szükségük. Mosta­ni összeállításunkban a csillagászat történetének néhány érdekességével ismertetjük meg olvasóin­kat összeállította: Mentusz Károly Telefonösszeköttetés az űrön át Két évtizeddel ezelőtt indították útjára az ameri- klai Echo-1 műholdat, amely­nek a kibocsátott kb. 30 méter átmérőjű alumínium bevonatú ballonja vissza­verő felületként szolgált, a földről ráirányított rádió­hullámok számára. Fedél­zetén még nem voltak hír­közlési célú elektronikus berendezések, ennek ellené­re kísérleti hang- és képát­vitelt valósítottak meg vele az Egyesült Államok és Eu­rópa között. Az első igazi távközlési műholdon, a Tel-. star-I-en elhelyezett ismét­lőadó már több kétoldalú telefonbeszélgetést, vala­mint egy tv-csatorna műso­rát tudta továbbítani és nagysebességű adatátvitelt tett lehetővé. Az USA első postai szol­gálati hírközlési műholdja az Early Bird-I volt, amely 240 telefoncsatorna és tv- műsor vagy nagysebességű adatátvitel továbbítására ké­szült. A fejlődést jól érzé­kelteti, hogy az ebből kifej­lesztett Intelsat-IV-A kapa­citása már 6500 telefonvo­nalnak felelt meg, és éven­te több mint 6000 óra tv- ■műsort vitt át. Napjainkban a tengerentúli telefonbe­szélgetések jelentős részét műholdas összeköttetés ré­vén bonyolítják le, de azért persze a tengeralatti kábe­leket is használják. Az Atlanti- óceánt áthidaló műholdas telefonössze­köttetési rendszer egyik európai földi állomá­sa. A 45 mé­ter átmérőjű parabola antenna — két hasonló társával együtt — Angliában található, s évente kb. 10 milllió telefonbeszél­getés lebo­nyolítását teszi lehető­vé. (KS) T ávcső-fén/képezőgép Japán kutatók távcső­fényképezőgép kombinációt fejlesztettek ki. Ez mint­egy kétszeres nagyítású, jobb oldalára egy kis filmes ka­mera van beépítve, amelybe a kép a távcső egyik len­cserendszerén át jut. Az élesség beállítása ugyanúgy történik, mint a szokásos: amikor a kép éles,- a beál­lítás a fényképezőgépen is megtörtént. Az egyszerű kis fényképezőgépen háromféle zársebesség — 1/60, 1/125 és 1/250 másodperc — állít­ható be. A fényrekesz 3,5- től 11-ig, a távolság pedig klb. 20 métertől végtelenig változtatható. A távcső na­gyítása a kisfilmes fény­képezőgépben, egy 165 mil­liméteres gyújtótávolságú teleobjektívének felel meg. A gép főleg a szabadban élő állatok, az építészeti rész­letek és tájak felvételét könnyíti meg. 1985-ben ismét feltűnik A Halley-üstökös: legenda és valóság Napjainkban a legkülön­bözőbb sajtótermékekben cikkeznek az 1910. év szen­zációjáról a Halley-üstökös- ről. Erről a nevezetes égitest­ről írt visszaemlékező cikket Kulin György csillagászunk a Képes Űjság idei február 4. számáiban. „ Gyermekko­rom legmegrázóbb élményét ötéves koromban szereztem, amikoris 1910-ben megjelent a Halley-üstökös.” Ahogy Kuliin említi, kitörölhetetlen emlékként élt bennem az égitest megjelenése és a felnőttek titkolódzásán át reá is átragadt félelem. Magam is jól emléksizem az égitest megjelenésével lábra kapott a nagy tö­megeket hatalmába kerítő félelem, a közelgő világvé­ge hangulata. Az egymás ijesztgetése hatására az ak­kori Magyarországon né- hányan öngyilkosok lettek, s Erdélyben a babonás ro­mán hegyiipásztoirok körében komoly zűrzavart okoztak. Akkor én már 11 éves vol­tam. és ma is jól emlék­szem nemcsak a félelmetes látványra, hanem azokra a jelenségekre is, amelyeket az üstükös megjelenése Egerben kiváltott. Előre kell bocsátanom, hogy akkor még a hatóságok sem rendelkez­tek azokkal a tájékoztatási eszközökkel mint ma, mert az Egri Üjságon, és dobszón kívül egyéb tájékoztató nem állt rendelkeaésünikre. Hol volt még akkor a rádió és a televízió? Érdekes, hogy az Egri Új­ság már 1910. március 6-i első cikkétől a június 18. számáig-13 cikkben foglal­kozott az üstökössel, de egyikben sem írt azokról a jelenségekről, amelyeknek magam is átélője és szem­tanúja voltam. Akkor mi a Sertekapu utcában laktunk, amelynek folytatása a Bak­fai út volt. Ezt a két utcát — akárcsak ma — a Vörös­marty utca választotta el. A Vörösmarty utca sarkán volt az öreg Sdhwarc háza és szatócsüzlete, a másik sarkán Poppá János háza és kovácsműhelye. Ma már mind a két sarkon emele­tes épület áll. A kovács házá­tól vagy 5 méterre volt egy nagy kőkereezt két nagy akácfával, és alacsony rács­kerítéssel beszegve. Ennél a keresztnél nem volt valami­féle vallásos megnyilvánu­lás, legfeljebb néha minden­szentek napján gyújtottak ott gyertyát. Az üstökös fel­tűnésével azonban egysze­riben megváltozott a kereszt jelentősége. Az üstököst eleinte hajnal­ban, napfelkelte előtt a Dél-keleti égbolton lehetett látni s így a lakosság nem is nagyon törődött vele. Az idő múltával azonban ala­posan megváltozott a hely­A Halley-üstökös képe 1910-ből zet. Az üstökös most már nem hajnalban, és nem ke­let felől, hanem estefelé és nyugati irányban haladva tűnt fel, és a Nap lemenbe után már teljes ragyogásá­ban lehetett látni. Feltűné­se megmozgatta a vallásos tömegek fantáziáját is. Be­széltek dögvészről, háború­ról és meg voltak győződve, hogy itt a világ vége. A sok nép nemcsak a jó lá­tásért gyűlt ide a kereszthez, hanem gyertyát gyújtva és térdelve, hangosan imádko­zott az egek urához, hogy távolítsa ed a fejük felől ezt a csapóst. Afféle előimád­kozó asszonyok vezették a könyörgést, miközben a tér- delők félve iűslogtak a sár- gás-vörösesfényű csillagra. Ugyanis az üstökös nem­csak egy nap, hanem több napon át estefelé volt jól látható, és valami sárgás- vöröses fény derengett ha­tására. A „többettudó” öreg asszonyok azt tartották, hogy főként a farka a veszélyes, mert súrolni fogja a földet és megmérgezi a levegőt. Ezeket a jelenségeket sokan nem is látták, — úgyis •mindegy alapon — az új­ság megnyugtató cikkeire mitsem adva behúzódtak a pincékbe, így várták a vi­lág végét. Hogy aztán e világnak nem akaródzott vége lenni, a halványodó üstököstől az Egri Üjság június 18-i cik­kében búcsúzik, amelynek újbóli megjelenését 75 év múltára, azaz 1985-re je­lezték. Az újságnak ugyan­ez a cikke egy érdekes ese­tet említ. Egy bécsi főtaná­csos jó megfigyelőhelyre vit­te a fiát, aki így emlékezik meg a csillagról: „Atyám mint tízéves fiút elvitt hogy megmutassa nekem az üstö­köst. Te hosszúéletű csa­ládból származol — mond­ta nekem —, és azért meg fogod érni ennek a csillag­nak a visszatérését. Akkor nézd meg jól fiam és gon­dolj porladó atyádra.” Persze én is szurkolok ma­gamnak, hogy éljek még a jövő évben is, hogy azon kevesek közé tartozzak, akik kétszer látták a Halley-üs­tököst Dancza János Egerből indult Egy ifjú csillagász eredményei 1970 őszén a Kis Csilla­gász Hét alkalmával az eg­ri főiskola csillagvizsgáló tornyában bemutatás-soro­zatot tartottam az általános iskolák 7—8. osztályos ta­nulóinak. Egyik estén az I- es iskola tanulói voltak so­ron. A Hold megtekintése után jutott idő arra is, hogy néhány kettős csillagot is bemutassak. Felkerestük a Göncölszekért. Ott a sza­bad szemmel is jól látha­tó kettős a rúd közepén he­lyezkedik el, a Mizar és az Álkor. Pazar látvány, hi­szen a Mizar további ösz- szetevőkre bontható. Ezek szemléltetése közben egy alacsony, szemüveges fiúcska állt elém teljes nyu­galommal és megkérdezte: ezek a csillagok optikai-, vagy fizikai kettősök-e? Meglepődtem. Ilyen szaksze­rű kérdést általános iskolás, tói még nem hallotam. Meg is hívtam, jöjjön el az úttö- rőház csillagászati szakkö­rébe. — E csoportnak ál­landó tagja lett. De nem ha­gyott cserben gimnazista ko­rában sem. Mint ifivezető, távcsőkezelőként, nagyon hasznosan működött. Gon­dos és áldozatkész szülei támogatásával, lakásuk szűk udvarán távcsövet szerelt fel. 1975-ben a Gárdonyi Gim­náziumban kiváló ered­ménnyel érettségizett. Ütja az ELTE matematika-fizi­ka szakára vezetett. A 111. évfolyamtól kezdve a csilla­gászati tagozatra került. Ek­kor még az a rejtett gon­dolat élt bennem, hogy Tóth Imrét meg kellene nyerni a főiskolánk fizika-tanszékére, legalább félállásban. Emel­lett a „csipkerózsika” álmát alvó, a csillagvizsgáló to­rony tizedik emeletén lévő 30 centiméter tükrös táv­csövünket keltené életre, mint szakcsiUagász. Mél­tó utódja lehetne Monte- degói Albert Ferencnek. Nem ez történt. Tóth Imre ma már az ELTE csillagá­szati tanszékén dolgozik, mint tudományos kutató. Összegyűjtötte és egy pél­dányban megküldte . Hell Miksának a magyarországi csillagdákra vonatkozó mű­veinek, ténykedéseinek a jegyzékét. Megkaptam tőle egyik an­gol nyelven írott, kiadott dolgozatát. A Föld és Ég cí­mű folyóirat 1983/12. számá­ban az üstökösmagokról ké­szített tanulmányát közli. Történeti áttekintés után az üsrtökösmagokait, a bolygó­fejlődés menetébe * állítja. Legáltalánosabb az a felte­vés, hogy a kisbolygók, me­teorok életútja ebben a sor­rendben halad — az elégés, szétszóródás stádiumáig. Amivel pedig megörvendez­tetett bennünket, azt a Csillagászati Évkönyv 1984- es kötete tartalmazza — ne­vezetesen a Halley-üstökös 1986. évi visszatéréséről tá­jékoztat itt bennünket, sa­ját számításai alapján, 14 oldalnyi terjedelemben. Be­mutatja elsősorban E. Halley angol csillagászt, aki ezen üstökös pályaelemeit meg­határozta, s a Naprendszer­hez való tartozását bebizo­nyította. Tóth Imre felku­tatta, hogy ennek az égi vándornak megjelenését már i. e. az 1057---58-ból isme­rik a kínaiak. Ettől kezdve felsorolja a Halley-üstökös valamennyi igazolt megfi­gyelési dátumát. Számos bib­lia-kutató, de csillagász­történész is az ún. „Betle­hemi csillag” megjelenését i. e. a 12. évre teszi. Ezzel a jelzővel említi az 1910. évi Egri Híradó közleménye is. Tóth Imre a Cowell és Crommelin angol csillagá­szok számításai alapján azt közli, hogy ez az üstökös napközeibe érése után az előbbi megállapításhoz vi­szonyítva öt-hat évvel ké­sőbb következett be. össze­gezve, az 1910. megjelenési idővel bezárólag 27 igazolt időpontot sikerült azonosí­tania. — Színessé teszi le­írását az a sok babonás hie­delem, amelyeket az üstö­kösök megjelenésével kap­csolatba hoztak. Ismerte­tése kitért mindazon kép­zőművészeti alkotásokra is, (freskók, kárpitdíszek) me­lyeket a csillag megjelenése­kor, annak emlékére örökí­tettek meg a korabeli mű­vészek. Számomra igen meglepő az 1531. augusztuséiban nyúj­tott látvány rajza, mely ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a csóva a Nappal el­lentétes irányba nyúlik. Ma már köztudott ennek a ténynek a Napból eredő, su­gárnyomásból való származ­tatása. írásában részletesen elemzi a Halley-üstökös 1910. évi visszatérésének a körül­ményeit. Nagy rémületet kel­tett az a való tény, hogy ha kismértékben is, de a csóva mérgesgázokat is tartalmaz. A továbbiakban Tóth Imre az üstökösök kómáinak a szerkezetével foglalkozik. A kómák, vagy üstök a ma­got övezik körül. Akkor fej­lődnek ki, amikor a mag a Nap melegítő, sugarainak a hatása alá (kerül. A Halley- üstökös magja csaknem há- nomkii 1 ométeres átmérőjű a körülötte kialakult üstök legnagyobb kiterjedése két­százezer kilométer volt. Kö­zeledik az újabb megjele­nése. 1985. nyarának végétől már kisebb amatőr távcső­vel is meg lehet kísérelni felkutatásét, az Ikrek-Bdka csillagképek közelében. Novemberre kedvezőbb ‘ le­hetőségekre számíthatnak a megfigyelők. 1986. február­jában már a Nap irányában halad, ekkor a megfigyelés­re nincs lehetőség. 1986. áp­rilis 11-én lesz földközel­ben. Az északi félgömbről már januárban, hajnali időben is megfigyelhető. Majd április­ban ismét látható, de már az esti órákban, kisebb csó­vával, csökkenő fénysebes­séggel. Mivel a csóván nem halad át Földünk, ez min­denki számára megnyugta­tó lehet, nem kell tartanunk a mérges gázok kellemet­lenkedéseitől. A Halley-üstökös meg­figyelésére nemzetközi szervezet alakult, valamint előkészületek folynak űr­szondákkal történő meglá­togatására is. A szovjet úgynevezett Vega-prog- ram is ehhez tartozik. Mű­szerei elkészítésében több szocialista, köztük hazánk, és néhány kapitalista ál­lam szakértői is részt vesz­nek. A magyar részről tör­ténő megfigyelés irányí­tásában, az adatok egyez­tetésében a mi Tóth Im­rénk is jelentős szerephez jutott. Dr. Zétényi Endre Lakásépítők! A fuvarozások megrendelhetők valamennyi árufuvarozást végző szolgálati helyün­kön és fuvarvállaló irodáinkban. A VOLÁN 4. sí. Vállalat 1984. március 1-től március 31-ig, építőanyag-fuvarozásokra kedvezményt hirdet a lakosság részére: föld-, salak-, homok-, bányakavics- (sóder-), építőkő-, tufakő-, tégla-, és szilikátblokk-fuvarozások 15% fuvardíjkedvezményt ad a számla összegéből, ha a fuvarozásra megrendelt áru mennyisége a 8 tonnát eléri vagy meghaladja. VOLÁN 4. sz. Vállalat EGER, Dobó tér 9. GYÖNGYÖS, Kossuth L. u. 26. HATVAN Autóbusz-pályaudvar Telefon: 13-782 Telefon: 11-472 Telefon: 11-592

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents