Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1984. március 3., szombat A DOLLÁR FÉNYE ÉS ÁRNYÉKA Hatás-ellenhatás Amerikában Bikini-nap Harminc esztendővel ez­előtt 1954. március 1-én a csendes-óceáni Marshallszi- fetekhez tartozó Bikini-ko- rallszigcttól nem messze rob­bantották fel az első ame­rikai hidrogénbombát. A kí­sérlet következtében egy Japán halászhajó legénysége sugárfertőzést szenvedett. A tragédia emlékére március 1-e a nukleáris fegyverek el­leni harc nemzetközi nap­ja, Bikini-nap. Miután az Egyenlítőtől északra fekvő Marshall-szi- getek a második világhábo­rú után az Egyesült Államok fennhatósága alá kerültek, a Bikini-korallszigetek és környéke az amerikai nuk­leáris robbantások egyik fon­tos kísérleti terepe lett. Nem egészen egy esztendővel Ja­pán kapitulációja után, 1946. jülius elsején az amerikaiak ott robbantották tel a há- Mrú utáni első atombombát. A Bikini és a környező corallszigetek lakosságát ki- elepítették. A Crossroad Keresztút) hadgyakorlatra újságírók és fotóriporterek ezreit hívták meg. A negy­venezer katona és műszaki szakember részvételével megrendezett atomshow-mű- rorral Washington azt kí­vánta demonstrálni, hogy nem hajlandó lemondani az az atomfegyver fejlesztésé­ről. Tulajdonképpen a Biki- ni-korallszigeten végrehajtott robbantással vette kezdetét a nukleáris fegyverkezési hajsza. Az ötvenes évek elején az amerikai katonai vezetés hidrogénbomba kifejleszté­sébe kezdett. Addigra már megszűnt az amerikai atom- monopólium. Az újfajta bombát szintén a korall szí - getek körzetében próbálták ki. A robbantáskor azonban nem mérték fel előre a hid­rogénbomba lehetséges hatá­sait, és ez okozta a Bikini­től nem messze békésen ha­lászó Fuhuryu Maru (Sze­rencsés Sárkány) japán hajó 23 tagú legénységének tra­gédiáját. A robbanás után nem sokkal a Fukuryu Maru fe­délzetére szürkésfehér hamu kezdett hullani. Később ki­derült: a bombakísérlet 18 ezer négyzetkilométernyi te­rületet fertőzött meg. A ka­pitány azonnal visszafordí­totta hajóját a japán kikö­tőbe. A rádiós már 1954. szeptemberben sugárfertőzés következtében meghalt, a többiek gyógyíthatatlan su­gárbetegséggel élték le hát­ralévő, rövidre szabott éle­tüket. Az utolsó, 23. nukleáris bomba 1958. július 22-én robbant a Bikini-szigeten. 1969-ben Johnson amerikai elnök kijelentette, hogy a su­gárfertőzés veszélye meg­szűnt, vissza lehet települni Bikinire. Az addig az egyik környező szigetről a másik­ra vándorló, valósággal az éhhalálnak kitett emberek boldogan visszatértek — és ’ sokan közülük sugárbeteg- séget kaptak. Ma, huszonhat évvel az utolsó atomkísérlet után sem sokkal jobb a helyzet Biki­nin: egy amerikai kongresz- szusi vizsgáló bizottság ál­lapította meg nemrégiben, hogy a sziget talaja még mindig fertőzött, életveszé­lyes helyi termesztésű élel­miszert fogyasztani. Összeállította: Pilisy Elemér Az amerikai pénz, a dol­lár az elmúlt egy esztendő­ben valósággal lehengerelte a világot. A legfontosabb tőkés valutákhoz képest ár­folyama bő négy év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett, ebből 1983 janu­árja és 1984 januárja között ugrott 20 százalékot! Pá­ratlan ütemű javulás ez. Az­tán február elejére — hosz- szú idő után — némileg csökkent az árfolyama. A szakértők szerint azonban a gyengülés csak átmeneti és nem számottevő. Mivel a ma­gas átfolyamot előidéző té­nyezők (a magas amerikai kamatláb, a feszült világ-- politikai viszonyok stb.) vál­tozatlanok, a dollár a legtöbb jóslat szerint továbbra is erős marad, tartósítva a tőkés világgazdaság gondja­it. Tudvalevő, hogy a dollár a világ gazdasági és pénzügyi rendszerének kulcsvalutája. Árfolyamának kisebb inga­dozásai is már egyensúly- zavarokat okoznak a fejlett tőkés államok gazdaságában, méginkább a fejlődő orszá­gokban, s tudjuk, ránk. a szocialista közösségre is hat e valuta mozgása. Dehát miért baj az, hogy a dollár ilyen erős? — vető­Az amerikai tengerészgya­logosok első századinak ál­lásai a bejrúti repülőtéren. Anderson tizedes egy fiatal újoncot oktat, aki Kansas Cityból érkezett a kiegészí­tő kerettel. — Na, kapiskálod már, Bili? Milyen minőségben vagy itt? — Kapisgálom. Mint a bé­ke védelmezője ... Teringet. tét! Mi a fene ez? — Semmiség, csak egy lö­vedék robbant föl. — Vagyis ránk tüzelnek? — Lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem. Csak egyet mondhatok: a lövés a drúzok felől jött. Na jó, térjünk vissza arra, amivel kezdtük: vagyis a tengerész­gyalogság azért tartózkodik Libanonban, mert... Fede­zékbe! Feküdj! Hála isten­nek, megint elkerült ben­nünket. — Honnan lőttek, tizedes úr? — Abból a házból, ott ni! Ha jól ítélem meg a dolgot, ezek a keresztények mester­lövészei. — Kikre lőnek a keresz­tények? — Általában mindenre'tü­zet nyitnak, ami mozog. De leginkább a síitákra vadász­nak. Hanem nagyon elka­landoztunk a témánktól. A tengerészgyalogság azért van Libanonban, hogy... Húzd dik fel a kérdés. Egy sor tényezőt kell figyelembe ven­ni ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a válaszhoz. Nézzük először magát az Egyesült Államokat, ahol a legutóbbi egy évben az oly régen várt' gazdasági fellen­dülés jelei kibontakoztak. Nos, az erős dollárnak na­gyon is ellentétes a hatása az amerikai gazdaságra. Egyrészt kedvező, mert a tő­kés világból Amerikába vonzza a tőkét. Kézenfekvő, hogy miért: a folyton emel­kedő árfolyam miatt a kül­földi tőke dollárban minden beruházás nélkül profitot hoz. Gondoljuk csak meg: ha valaki tavaly januárban mondjuk 23 millió nyugat­német márkájáért tízmillió dollárt vett, akkor az idén, ha visszaváltaná márkára, már 28 milliója lenne. S ak­kor még nem számítottuk a kamatot, amely az USA-ban a legmagasabb. A kamat a fő oka annak, hogy a tőke Európából vagy Japánból inkább az amerikai bankok­ba megy, hiszen ott az ár­folyamemelkedés profilján túl a kamattal még több mint tíz százalékot nyer. Természetes, hogy a külföl­di tőke sok milliárdos Ame­rikába vándorló tételei jól be a fejed, fiú, különben nézhetsz utána!... Micsoda robbanás! Egy kicsit jobbra, és mindketten átröppenünk a'másvilágra. Tüzeléshez ké­szülj! — De, hiszen én a béke oltalmazója vagyok! — Semmi vész. Ez önvé­delem. Tűzre tűzzel kell vá­laszolni. —És hová lőjek, tizedes úr? — Mindegy, hogy hova. Az a fő, hogy érezzék a jelen­létünket. Na még egy soro­zatot. Oké! — Nézze csak, odafönt a levegőben nem a mi bom­bázóink húznak? — Nehéz eldönteni. Le­het, hogy tényleg a mieink. Valószínűleg büntetőakciót hajtanak végre a sziriaik el­len. Ha ez így van, akkor hamarosan elkezdődik a tánc. — Tizedes úr, mitől van ott a lerombolt ház mellett az óriási gödör? jönnek az Egyesült Államok­nak. (Például ezek a gigan­tikus összegek az amerikai bankokon keresztül segítik betömni a deficites külke­reskedelem és a költségve­tés lyukait.) Ugyanakkor az erős dollár vészesen gyengí­ti is az amerikai gazdaságot. Ha egy ország valutájának magas az árfolyama a többi pénzhez képest, az rontja az exportlehetőségeket, s nagyban javítja a külföldi áruk versenyképességét. Egy­szerű belátni miért. Ha egy amerikai exportőr mondjuk Európában adja el áruját, azért kap egy összeget, vala­melyik európai valutában. Emelkedő dollárárfolyam mellett viszont ez a pénz hétről hétre kevesebbet ér dollárban. A képlet egyszerű, kö­vetkezményei pedig igen kellemetlenek: az amerikai gazdaságot súlyos próbatétel- neje teszi ki a dollár csúcs- döngetése. Az export ka­tasztrofálisan visszaesett, a hazai termelés mind na­gyobb hátrányba kerül a külföldi konkurrenciával szemben. Ez a tendencia hosszabb távon a legfonto­sabb amerikai gazdasági ága­zatokat is visszafogja. Nem csoda, hogy tavaly az ame­rikai kereskedelmi mérleg hiánya elérte a 70 milliárd dollárt. Ennyivel többet im­portál az Egyesült Államok, mint amennyit külföldön el­tudott adni. Gigantikus ösz- szeg, hatalmas érvágás, amit még egy ilyen óriási ország sem tud tartósan elviselni. Különösen akkor nerh, ami­kor végre fellendülőben a gazdaság. A visszaeső export és az olcsón kínált importtermékek kiránthat­ják a szőnyeget a konjunk­túra alól. Ennek jelei már a legutóbbi hónapokban is kezdtek megmutatkozni, vé­szes perspektívát rajzolva áz amerikai gazdaság elé. Amerika legfontosabb gaz­dasági partnerei számára ugyanakkor igencsak jó az erős dollár. De Nyugat-Eu- rópa, Japán és a fejlődő or­szágok láthatóan mégsem örülnek a dollárcsúcsoknak. Vajon miért? Avar Károly (Következik a 2. rész. Európa fellendülésre vár) — Ez a terroristák leg­utolsó támadásának a nyo­ma. — Kik ezek a terroristák? — Senki sem tudja. Ám elnökünk azt feltételezi, hogy a sziriaiak voltak, a hátuk mögött pedig az oroszok kuksoltak. Azt a parancsot adta nekünk, hogy őket bün­tessük meg mindenért. De ugyanezzel az erővel lehet­tek „Nasszer független hí­vei", „Hizbula síitái", vagy a Libanoni Felszabaditási Front. Nekem személy sze­rint az a véleményem, hogy ez a szunniták keze munká­ja. .. Vigyázz! Feküdj! Na, fiú, egy és más már megy neked. Derék dolog!... Állj, hová mész? — A repülőtérre. Haza akarok menni. Nem bírom tovább. — Gondold meg jól, fiú. Először: katonai bíróság elé állítanak. Másodszor: a re­pülőteret már lezárták a tü­zelés miatt. Harmadszor: el­nöködnek szüksége van rád. — És mit kapok érte cse­rébe? — Miket beszélsz! Odaha­za úgy fogadnak majd, mint egy hőst. Hasalj! Kitűnő! — Szokott itt tűzszünet lenni? — Hülye! Most éppen tűz­szünet van! (Die Zeit — Hamburg) (Zahemszky László fordítása) A kanadai kormányfő hű maradt önmagához: a rég­óta várt dolgokat a legvá­ratlanabb időpontban teszi meg. Szerdán bejelentette, hogy ha pártja kijelöli az utódját, ő lemond. Az „utód” ilyen módon rögtön a kormányfői székbe is be­ülhetne — egészen a követ­kező választásokig. Lényegé­ben tehát nem dőlt el semmi. A Liberális Párt június előtt aligha választ új ve­zért. Joseph Philippe Pierre Yves Elliott Trudeau neve — persze rövidített válto­zatban — és fényképe sű­rűn szerepel szerepel a ko­moly, tartalmas kiadványok címlapján csakúgy, mint a bulvárlapokén. A mindig elegáns, zakóhajtókájába élő rózsát tűző, szívesen nyilatkozó, szellemes és jól idézhető Trudeau kedvence az újságíróknak; hazájában ő vezette be a televíziós po­litizálást. Személye kapcsán a nyugati lapok neves, elemző szakírói is olyan túl­zásokra ragadtatták el ma­gukat, mint „világklasszis kormányfő”, a „legtehetsé­gesebb vezető”. Majdani lemondásának bejelentése után is valósá­gos show-műsort rendezett az újságíróknak: — A szí­vemre hallgattam — mond­ta — kerestem ugyan sor­som jeleit az égen, de egyet sem találtam. Hogy miért ma? Mert ez egy szép nap, kiadósat sétáltam a hóban, egy jót cselgáncsoztam, — és most itt vagyok. Egy ilyen nap jó utolsó nap le­het. — Trudeau egy ripor- temőhöz hajolt: — Ajánla­tot akar tenni? — kérdezte, és futó csókot lehelt az ar­cára. A kétnyelvű montreali milliomos családból szárma­zó Trudeau 1965-ben, 46 éves korában került kapcsolatba a politikával. Addigi élete utazással, jogászi tevékeny­séggel és újságírással telt. A québeci firancianyelvűek szeparatista mozgalma ré­vén került a liberális párt­ba, hamarosan Lester Per­son miniszterelnök személyi titkára lett. Két év múlva igazságügy­miniszter, még egy év el­múltával pártja vezetője, egyszersmind kormányfő. 1979-ben veszített csak vá­lasztáson az ismeretlennek számító konzervatív vezér­rel, Joe Clarkkal szemben. Kilenc hónap múlva egy bi­zalmatlansági indítványt kö­vetően a kormány lemon­dott és a kiírt választáso­kon Trudeau ismét fölénye­sen diadalmaskodott. A bírálói által gyakran egyszemélyes kormánynak nevezett Trudeau 16 éve alatt Kanadában hivatalos nyelv lett a francia is, az angol nyelvű lakosság pedig üd­vözölte a kormányfő arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megőrizze az ország egysé­gét és leszerelje a Quebec elszakadását szorgalmazó franciaajkúakat. Legna­gyobb érdeme a kanadai al­kotmány „honosítása” volt. 1982 óta már nem a brit, hanem a kanadai parlament jogosult az alkotmányt mó­dosítani. Trudeau vezetése idején jött létre az állami nemzeti olajtársaság és az önálló kanadai energiapoli­tika. A 25 milliós Kanada gaz­dasági erejénél jóval na­gyobb mértékben hallatta szavát a vezető ipari álla­mok csúcsértekezletein, a fejlődő országokkal folyta­tott párbeszédben. A kor­mányfő az országnak a NA- TO-hoz való kötődését is lazította. Legnagyobb hord­erejű és időben is legutóbbi kezdeményezései a kelet— nyugati viszony megjavítá­sára irányultak. Trudeau végiglátogatta a nukleáris fegyverekkel rendelkező ha­talmakat, hogy szerződést indítványozzon a nukleáris fegyverkezési hajsza megfé­kezésére. A genfi tárgyalá­sok megszakadása után ke­let-európai kőrútjával de­monstrálta a kelet—nyugati párbeszéd jelentőségét. Jelenlegi ellenfele, Brian Mulroney nem örült a dön­tésnek. Könnyen legyőzhető ellenfélnek hitte Trudeaut, akinek népszerűsége jelen­leg húsz százalékkal elma­rad az övé mögött. Trudeau nem emiatt mondott le: — Addig csinálok valamit, amíg boldoggá tesz, utána valami másba kezdek. Sok könyvet nem olvastam még, el szeretnék utazni még nem látott országokba, esetleg könyvet írok — mondta egyszer. — Saját lépteihez .maga dobolja a ritmust — kommentálta lemondásának hírét titkára. Az Eger—Mátravidéki Borgazdasági KÖVETELMÉNYEK: Kombinát — Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, nem szakirányú felsőfokú végzettség esetén FELVÉTELT felsőfokú áruforgalmi tanfolyam. hirdet, gyöngyösi üzeme — legalább 3 éves szakmai gyakorlat. A felvételi kérelmet részletes önéletrajzzal — mely KERESKEDELMI VEZETŐI tartalmazza a szakmai életutat és vezetői tevékenységet — a személyzeti- és oktatási osztály címére. munkakörének betöltésére. 3301 Eger, Széchenyi u. 3. sz. kérjük. Wolfgang Ebert: Amerikai újonc Libanonban

Next

/
Thumbnails
Contents