Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 76. szám ARA: 1984. március 30., péntek 1,40 FORINT A TAVASZI ÜLÉSSZAK ELŐTT Tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Kiss Sándor ismerteti az oktatásügyi terveket (Fotó: Perl Márton) Köriilmények Néhány éve igencsak divatba jött a körülményekre való hivatkozás. Mind a magán-, mind pedig a közéletben valamiféle végső mentsvárul, biztosítékul szolgál. Mert mi is indokolja a félrecsúszott életet, a vállalati terv teljesületlenségét, mint a sok külső nehézség. Hibás a társadalom, a világpiac, szerződéses fegyelem hiánya, minden és mindenki, csak nem az, aki a beszámolót készíti. Pedig hovatovább már nem szokatlan a végbement változás, mindaz, ami gazdaságunkat, társadalmunkat hátrányosan érintette. Hosszú évek teltek el, jól kirajzolódtak bizonyos folyamatok. Senki sem hivatkozhat arra, hogy váratlanul érte az, hogy megváltoztak a feltételek. Megszigorodtak a követelmények, nehezebben lehet az árut értékesíteni, a vevő alaposan megnézi, mit vásárol. De ezt tudván tudja, aki valamennyire is jártas , a világban, s azt is, milyen gyengeségekkel van megverve gazdaságunk. A szervezés, a pontos határidők, a csomagolás — érzékeny pontjaink. Az érdekes az, hogy vannak olyan üzemek, vállalatok, ahol mindez nem jelent gondot. Igaz, ott nem is állnak meg a nehézségek sorolásánál, hanem keresik a megoldást. Nem hivatkozási alapot, hanem meg- oldandó feladatot jelent egy ilyen kollektíva sza- mára valamilyen feltétel megváltozása. Rájöttek arra, nemcsak egy-két ev derékszíj -összehúzásáról van szó, hanem tartós folyamatokról, amelyek között nemcsak megélni, de továbblépni is kell. Ugyanez vonatkozik magánéletünkre is. Panaszkodni egyszerű, nehezebb megtalálni az utat. Azt a szűk ösvényt, amely kinek-kinek a saját szakmájában a megfelelő élet- körülményeket, és a szakmai előbbre jutást jelenti egyszerre. Nehéz, de nem lehetetlen. Csak nem szabad elveszni a részletekben, csak az akadályokat sorolva. De említhetnénk mást iS- a bűn elkövetője, a kar okozója is szívesen hivatkozik körülményeire, családja viszonyaira, a rossz gyermekkorra. Valamifele végzetszerűségként _ emlegetik olykor a „hátrányos helyzetet", amelyből nincs szabadulás. Végső soron pedig nem más ez, mint az egyén akaraténak, dón- tési lehetőségének kétségbe vonása. A felsorolt példák mind ez utóbbi irányba mu- tatnak. Bármifajta hivatkozás csők akkor állja meg a helyét, ha mindent elkövettünk, hogy ne legyenek úrrá rajtunk azok a bizonyos körülmények. De legtöbb esetben sajnos távol állunk ettől, s alkalmasint a meghasonlás, a belső gyengeség is „körülménnyé” válik, amely végül is döntően meghatározó lesz. Gábor László A téli parlamenti ülésszak óta tegnap találkoztak először szűkebb hazánk országgyűlési képviselői, hogy — immár hagyományosan — előkészítsék a közös munkájukat a közelgő ország- gyűlésre. Az elmúlt hónapokban ugyanis számos falugyűlésen, tanácsülésen, helyi eseményeken - vettek részt, van hát mit összegezniük. a tapasztalataik alapján. Megyénk lakosságának parlamenti szószólóit, valamint a tanácskozásukra meghívott vendégeket Novak Pálné dr., a képviselőcsoport elnöke köszöntötte, majd felkérte Kiss Sándort, a megyei pártbizottság titkárát: adjon tájékoztatást a 'közoktatás és a felsőoktatás távlati fejlesztési programjáról. Az előadó mindenekelőtt kiemelte: e koncepció kidolgozásával kapcsolatban az illetékesek megkérdezték a pedagógusokat, akikkel — többek között megyénkben is — azon vitáztak, hogy változtatni kell-e a mai iskolarendszerünkön. Az általános vélemény azt tükrözte: gyökeres változtatásra nincs szükség, csupán az újra. a korszerűbbre való törekvést nem tagadó stabilitás legyen a mérvadó. A másik fontos alapelv a jövőt illetően: teljes értékűvé tenni a középfokú oktatást, közelíteni egymáshoz az általános gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai képzést, ezzel kapcsolatban pedig az érettségi bizonyítvány értékét, a főiskolai, egyetemi felvételi lehetőségek arányát. A konkrét megyei oktatási helyzetet illetően Kiss Sándor elmondotta, hogy az óvodai nevelési program megvalósításához mind a tárgyi, mind pedig a személyi feltételek adottak, a zsúfoltságot meg lehet szüntetni, hiszen iskolákat, lakásokat alakítottak át gyermekintézményekké. A jövőben ezeket lassan vissza lehet adni az eredeti célokra, igy is biztosított lesz az apróságok elhelyezése, illetve az igazi, óvodai nevelőmunka. Az általános iskolai képzést illetően: fontos alapozórendszer, amellyel a nehéz feltételek ellenére is biztosítani kell a korszerű tanulmányi lehetőségeket. A gondok között említette meg. hogy a demográfiai hullám — amely most hagyja el az óvodákat — 1988—89-ben lanyhul majd a megye iskoláiban. Éppen ezért fontos teendő, megerősíteni az általános iskolai hálózatot, amelyben jelenleg 97 százalékos — tehát jónak mondható — a szakos ellátottság. A tervek között szerepel az anya- és az idegennyelvi, valamint a matematikai képzés erősítése, ezzel kapcsolatban 1984—85-ben a tagozatos csoportbontás, illetve a fakultáció megszervezése, az egész napos iskolai. valamint klubnapközis foglalkozási módszer elterjesztése. Jelenleg egyébként 78 tan- és hét tornaterem épül, s 1990-ig pedig megoldódik a napközis ellátás ma még égető gondja. A középfokú oktatásról szólva hangsúlyozta: nagy súlyt helyeznek a technikusképzésre: Egerben és Gyöngyösön ipari, illetve mezőgazdasági oktatást terveznek. A megyeszékhelyen 20 tantermes gimnázium létesül. Gyöngyösön és Hevesen iskolabővítésre kerül sor. hiszen 1990-ig több mint háromezerrel több középiskolásra kell számítani, mint napjainkban. A szakmunkásképzésben pedig az a cél. hogy közelítsék az elméletet oktató intézeteket a gyakorlati ismereteket nyújtó vállalati tanműhelyekhez: egymásra támaszkodva, egymás igényeit figyelembe véve alakítsák ki a tudnivalók listáját. A lépcsőfokok figyelembevételével, a megfelelően egymásra épülő oktatási rendszer stabilitását igényli az élet. Ebben szerepet játszik az a koncepció is, amely a pedagógusképzés egri — és egyben észak-magyarországi — „bázisán", az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán alakult ki: komoly tudású, hivatását szerető tanárokat nevelni. Igaz, ez itt nehéz körülmények között zajlik, hiszen, az eredeti mintegy 7—800 hallgató helyett csak a nappali tagozaton 1200-an tanulnak. Kiss Sándor tájékoztatója után Vadkerti Miklósné kért szót, s a mezőgazdasági szakmunkásképzés gondjaival, jövőbeni igényeivel foglalkozott. Fábryné Dobai Ilona, az egri tanárképzés nehézségeiről kért bővebb információkat. Dobos Jó- zsefné, a korrekciós általános iskolai osztályok létjogosultságát erősítette meg, Zsidei Istvánná pedig a pa- rádsasvári üveggyár szakmunkásainak képzésével kapcsolatban emelt szót. Eperjesi Iván. a bányaipari szakmák, köztük a középvezetők — például aknászok — oktatását sürgette. Vaskó Mihály véleménye szerint, mindennél fontosabb a pedagógusok megbecsülése és „visszacsábítésa” a pályára, amely egyike a legszebbeknek. Novák Pálné dr. arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen fontos a tehetséges gyerekekkel való foglalkozás, s el- és bejuttatásuk a felsőbb iskolákba. A vitában szót kért dr. Szűcs László, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója. aki egyebek között kiemelte: sajnos, a végzett pedagógusok 10—15 százaléka egyáltalán nem helyezkedik el a szakmájában, ez is oka. hogy hazánkban ma tízezer körül van a képesítés nélküliek száma. Ko- üács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese — Kiss Sándorral közösen válaszolva a felvetett kérdésekre — a fejlesztésekről szólt többek között: Hatvanban egy vállalati munkásszállót vett át az oktatásügy, Egerben egy 16 tantermes iskola épül, s folyamatban van a hevesi középfokú oktatási intézmény fejlesztése is. A képviselők tanácskozása az idei munkatervük elfogadásával fejeződött be. Szilvás István Ülést tartott a Minisztertanács A bérpótlékok rendezéséről — a Magyar Posta helyzetéről, tevékenységéről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén, Lázár György, tájékoztatást adott Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Eszerint, 1984. április 1-től a vállalatok meghatározott köre központi támogatásban részesül a melegüzemi bérpótlék bevezetéséhez, illetve a három és több műszakban foglalkoztatottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók bérpótlékának emeléséhez. A központi támogatásban részesíthető vállalatok körét és a támogatás mértékét, valamint annak feltételeit a felügyeleti szervek az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve állapítják meg. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevékenységét. Megállapította, hogy a posta munkája javult, szélesedett szolgáltatásainak köre, a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igényeket. A Minisztertanács meghatározta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló feladatait. A kormány határozott a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. Az üzemi tervek összhangban vannak a népgazdasági igényekkel Sajtótájékoztató a mezőgazdaság idei felkészüléséről A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nemrég felmérte, hogy az üzemi tervi nformáci ók mennyire vannak összhangban az idei népgazdasági tervvel. Megállapították, hogy a gazdaságok erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés 1984. évi célkitűzéseinek megvalósításáért. Ennek érdekében megtették a szükséges intézkedéseket és felkészültek az idei tennivalókra. Erről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön délelőtt Budapesten dr. Baranyai Ferenc, dr. Nagycsády Árpád és dr. Mészáros István, a minisztérium főosztályvezetői. (Folytatás a 2. oldalon) Gyors, gazdaságos, biztonságos Korszerű rakodási rendszerek A világpiacon folyamatosan emelkedő üzemanyag- árak leginkább a közlekedést sújtják, s ez a tény b járművek gazdaságos kihasználására ösztönzi az üzemeltetőket. A szállítás ésszerűsítésének igénye az alapja az osztrák Berger- cég most Egerben is bemutatott Multi-lift cserefelépítményes rendszerének, amelynek alkalmazásával a gépjárművek futásteljesítménye számottevően növelhető, egyben a rakodási, várakozási idő nagymértékben csökkenthető. Az új rendszer előnyeit, alkalmazásának széles körű lehetőségeit tegnap a Technika Házában, illetve a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felnémeti gépjavító üzemében szakmai bemutatóval egybekötött előadáson ismertette Franz Kriechbaum, a Berger—OHG mérnöke. A lényeg a következő: a konténert. tartályt, lakókocsit, raklapot egyszerű csörlő segítségével működő acélsod- ronyköteles, vagy láncvon. szolású szerkezettel rakják fel a járműalvázra. A felépítmény ezután szállítható, a célállomáson a berendezés segítségével azonnal levehető, s a vontató jármű máris tovább indulhat az új rakománnyal. A magyarországi kísérleti számítások igazolták: ha egyetlen járműalvázhoz váltakozva három-négy különböző rendeltetésű felépítményt alkalmaznak, évente 20—40 százalékkal növelhető az alapjármű kihasználása. A rakodáshoz tehát nem szükséges daru, villástargonca, a Multi-liftet a gépkocsivezető egyedül irányítja. A rendszert már alkalmazzák a Szovjetunióban, ismerik Csehszlovákiában, a tegnapi egri bemutató pedig a hazai szakemberek figyelmét is felkeltette. Mivel a Berger-cég a ME- FAG gépjavító üzemében már konszignációs raktárát létesített, a kapcsolatot most tovább kívánják bővíteni: az üzem az oszrák technológia alapján a cserefelépítmények kooperációs gyártására vállalkozik. Eddig egyébként már 7 Multi-lift működik az országban, elsősorban a mező- és erdő- gazdaságban, de természetesen a Volán-vállalatok is érdeklődnek iránta. A szakemberek megtekint ik a váltókonténeres szállító járművet (Fotó: Kőhidi Imre)
