Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 29., csütörtök­S. ÍR . , > BULGARIA Varsec, az egészség városa Évente, több mint 300 ez­ren keresik fel ezt a bol. gár városkát. Mi ennek nagy érdeklődésnek az oka? Elsősorban a gyógyvizeit kell megemlítenünk. A fi­zikoterápiás, gyógytornás és diétás kúrákkal igen ered­ményesen gyógyíthatók, ke­zelhetők az idegrendszeri, a szív- és érrendszeri bántal- mak, valamint a cukorbaj. A Balkán-hegység nyuga­ti nyúlványaiban rejtőzködő Varsec mellett van az or­szág legnagyobb fenyőerdő­je. Az akkori helyi orvos kezdeményezésére még 1910-ben kezdték el a fásí­tást. Az erdő, kellemes hű­vöst biztosít a nagy mele­gekben, valamint gyantail­latú tiszta levegőt egész év­ben. Az utóbbi esztendők­ben, több mint kétszeresé­re növekedett a belterületi parkok és terek területe is. A kirándulók is szívesen kereshetik fel a környéket: a vízesést, a kilszurai ko­lostort, a „Todorini kuli” legendás hegycsúcsot. Az üdülők számára autóbusz­kirándulásokat is szervez­nek a Magurata cseppkő- barlanghoz, ahol a kőkor­szaki alkotásokban gyö­nyörködhetnek ; a Belograd- csiki-sziklákhoz, a legna­gyobb szobrász, a természet által létrehozott csodálatos szobortárlat megtekintésére. Az . egészség városa, ahogy a helybéliek nevezik, egyre népszerűbb: sokasodnak a külföldi vendégek is. NDK Gyógyüdülő Varsecben (Fotó: Szófiapress — KS) S közben tovább épül- szépül a város. A meglevő stadion mellett újabb üdü­lő- és sporttelep létesül, ahol sportpályák, úszóme­dencék és játszóterek állnak majd rendelkezésre. A Var sec melletti dombon, római várrom látható, ahol 500 római ezüstpénzt találtak. Ez arról tanúskodik, hogy SZOVJETUNIÓ A fókák szigetén Sajátos természeti labora­tóriumot rendezett be a természet a Távol-Keleten a tudósoknak az Ohotszki- tenger hideg vizében elte­rülő kőpatkón, a Fóka-szi­geten, amely biztonságos otthona a vadaknak és a madaraknak. A szigeten egy fa sem nőtt és nincs édesvíz, a ho­mokos és kavicsos enyhe lankák fölött, kőfennsík függ. A medvefókák fekvő­helyén állandóan madárko­lóniák is tanyáznak. A Fó­ka-sziget a Távol-Kelet egyik leggazdagabb madár- világú helye. A Csendes­óceáni Halgazdasági és Oceanográfiai Tudományos Kutató Intézet munkatársai­nak egyik fő feladata a ten­geri medvefókák életének tanulmányozása. A kutatás célja, hogy javaslatot dol­gozzanak ki a tengeri ál­latok védelmére és szaporí­tásuk lehetőségét feltárják. A tudósok javaslatára az expedíciós hajókon kívül, egyetlen hajó sem közelít­heti meg 30 kilométernél közelebbre a Fóka-szigetet. Tilos az övezetben minden­fajta halászat, mert ez meg­bontaná a fókák táplálkozá­si egyensúlyát. A sziget fö­lött elvonuló repülőgépek nem ereszkedhetnek négy­ezer méter alá, hogy a haj­tóművek zaja ne zavarja meg a medvefókák és a madarak nyugalmát. A Szovjetunió, az USA, Japán és Kanada, több mint húsz esztendővel ezelőtt ír­tak alá meghatározott idő­re szóló egyezményt arról, hogy a medvefókák állomá­nyának növelése érdekében a fajt a Csendes-óceán észa­ki térségében védetté nyil­vánítják. Az egyezmény rögzítette a medvefókavadá- szat feltételeit: nyílt tenge­ren tilos a medvefókára va­dászni. A tudósok számítá­sai szerint, a Szovjetunió vizein napjainkban, mintegy 400 ezer medvefóka él, s egynegyedük a Fóka-szige­ten. évszázadokkal ezelőtt is pezsgő élet folyt itt. Aki megismerkedik a város je. lenével, annak mégis az az érzése támad, hogy Varsec még sok kellemes meglepe­téssel szolgálhat vendégei­nek és kilencezer lakójának, ígéretes jövője van. Dimitar Kolev A medvefókák szemmel láthatólag nem félnek az embe­rektől — kiváltképp, ha mint Jele na Trofimova és Szvet­lána Sznszlova, a Csendes-óceáni Tudományos Kutató In­tézet munkatársai teszik, élelmet adnak cuclisüvegben KNDK Nagyüzemi erdőgazdálkodás A gondos erdősítés ered­ménye, hogy a felszabadulás előtti erdőterületnél már öt­szörié nagyobb a lombos és tűlevelű fákkal borított táj a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Ha csupán az elmúlt öt évet tekintjük, akkor is jól látható az eredményes erdő- gazdálkodás: ez idő alatt az ország területén 20 százalék­kal gyarapodott az erdősé­gek kiterjedése. A faállományban külön­böző haszonfák, díszfák, tü­zelőanyagnak való, valamint rost- és papírgyártási alap­anyagot adó fák találhatóak. Több százezer hektáron terülnek el az „olajtermő” erdők is, amelyek termése élelmezési és ipari célokat egyaránt szolgál. Fő telepí­tési helyük Csagang és Kangvan tartomány, ahol tíz év alatt csaknem meg­háromszorozódott ezeknek az erdőknek a területe. A korszerű erdőgazdálko­dást a nagyüzemek szigo­rúan előírt terv szerint lát­ják el, amely a vágás, újra­telepítés, ipari felhasználás összhangját jól biztosítja. Maga a lakosság is'‘szívesen segít a parkok, ligetek ápo­lásában : minden ősszel és tavasszal „fásítási hónap”-ot rendeznek, amikor a lakos­ság öregje-fiatalja — de leg­inkább a diákok — nagy lelkesedéssel vesznek részt a fák ültetésében, gondozásá­ban. Fejlett technika, exportbővítés Az NDK-ban a nyolcvanas években sikerrel tértek rá az intenzív növekedés út­jára. Az importlehetőségek csökkenése és az anyagok drágulása miatt a gazdaság- politika középpontjába állí­tották az energia- és anyag- takarékosságot, a hazai anyagok és energiahordozók, továbbá a másodlagos nyers­anyagok hasznosítását. Ily módon 1983 első fél­évében is 8 százalékkal csök­kentették áz alapanyagok és energiahordozók felhaszná­lását. Az állami iparban a termelő felhasználás 3 szá­zalékos csökkenése mellett 4,5 százalékos termelésnöve­kedést értek el. A kedvezőt­lenné vált világgazdasági helyzet folytán az NDK-ban is leszűkült beruházási ke­reteket döntően a termelés korszerűsítésére és raciona­lizálására fordították. Az iparban korábban ki­alakított kpmbinátrendszer révén törekednek a kutatás és a fejlesztés összekapcso­lására, az innováció és az exportképesség növelésére. Ma a kombinátok vezetőit teszik felelőssé a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátásáért, — részben — az exportfeladatok teljesítéséért is. A külgazdasági kapcsola­tok túlnyomó része a KGST- hez, mindenekelőtt a Szov­jetunióhoz fűződik. 1982-ben az NDK külkereskedelmi forgalmának 63 százalékát a KGST-országokkal, ezen be­lül 38 százalékát a Szovjet­unióval bonyolította le. Az NDK-ban több iparág fő­ként szovjet exportra ter­mel. Ilyenek: a hajó-, a vas­útikocsi-, a nehézgép-, a szerszámgépgyártás és az elektronika. A távlati fej­lesztést is döntően a Szov­jetunióval való munkameg­osztást szabályozó egyezmé­nyek határozzák meg. Az NDK részt vállal Szibéria természeti kincseinek feltá­rásában, az energiavezeté­kek építésében, a vegyipar fejlesztésében, a könnyűipar rekonstrukciójában. Min­denekelőtt kutatási-fejlesz­tési együttműködésre töre­kednek. Arra számítanak, hogy az anyagok és energia- hordozók megnövekedett árát magasabb feldolgozott- ságú termékekkel egyenlít­hetik ki. Ennek érdekében kiemelt feladat a mikroelektronika fejlesztése. LENGYELORSZÁG Gépjárműipari együttműködés A lengyel—magyar gépjár­műipari együttműködés régi hagyományokon és jól be­vált kapcsolatokon alapul. Az elektronikai ipar mel­lett ez az a terület, ahol a legnagyobb mértékben lehet számítani a kölcsönös gaz­dasági kapcsolatok további fejlődésére. Az együ ttműködés az öt­venes évek elején kezdődött, amikor Lengyelországban megjelentek az első Ikarus autóbuszok és Magyarorszá­gon használatba vették a Varsói Személyautógyár Warsaváit. Ezek a kocsik — éppúgy, mint Lengyelor­szágban — népszerűvé vál­tak a taxizásban. Később megjelentek a magyar uta­kon a Nysa és a Zuk kis­teherautók is, majd pedig a Polski Fiat. A lengyel külkereskedelem évente mintegy 1000—1500 gépko­csit exportált Magyarország­ra. A hetvenes években újabb fejezet nyílt a gépjármű­ipari együttműködésben. Tartós kapcsolatokat alakí­tottak ki a vállalatok és fokozatosan áttértek a koo­perációs termelésre. Ennek példája a Bielsko-Bialában és Tychyben felépült két kisautógyár, ahol a kis Pols­kik, a Fiat—126-osok gyártá­sát kezdték meg. Kooperá­ciós szerződés keretében — más külföldi gyárak mellett — magyar üzemek is szállí­tanak alkatrészeket a két lengyel autógyárnak. A du­gattyúk, műszerfalak, gyúj­táselosztók, feszültségszabá­lyozók, kürtök és ablaktör­lők fejében Lengyelország évente 4—5 ezer kiskocsit szállít Magyarországra. A Jelezi Gépjárműgyárat több mint tízéves kapcso­lat fűzi a Csepelhez és a Győri Rábához. Az autógyár a többi között hátsó hidakat, szervó-kormányszerkezeteket önindítókat, motorházakait, dugattyúkat, hengereket, ke­réktárcsákat, csapágyperse­lyeket, továbbá teherautók­hoz való vezetőfülkéket és ablaktörlőket küldenek Ma­gyarországra. A közelmúltban aláírt autóbuszgyártási szerződés értelmében a Jelezi Autó­gyár és az Ikarus együtt­működése is fokozódik. Eb­ben a gyárban a tehergép­kocsikon kívül Berliet PR— 110-es licenc-autóbuszt is előállítanak. Mivel az álta­lános gazdasági gondok mi­att az autóbuszgyártás le­lassult az üzemben, a válla­lat az Ikarus-céggel történő együttműködéstől is reméli a nehéz helyzet leküzdését. A szerződés alapján ké­szülő lengyel—magyar autó­busz befogadóképessége 100 utas lesz. A magyar partner szállítja a komplett alváza­kat. Az első tíz alváz még az idén megérkezik a Jelezi Gépjárműgyárba. A tervek szerint 1985-ben már 1200 autóbusz hagyja el a jelezi gyár szerelőszalagjait. Az alvázak ellenében a lengyel féT több gépjárműipari ter­méket szállít Magyarország­ra. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az Ikarus a ko­rábbiaknál is előnyösebb he­lyet vívjon ki a lengyel piacon, a jelezi üzem pedig megoldja gondjait. JUGOSZLÁVIA KUBA Az akupunktúra reneszánsza Az akupunktúra már Ku­bában is tért hódít. Ez az ősi kínai gyógymód, egyéb, ként sem idegen a sziget- országban. A gyarmatosítás időszakában már ismert volt. Kínai rabszolgák terjesztet­ték el. Később feledésbe merült. A hatvanas években egy Kubában járt argentin orvos hívta fel rá ismét a figyelmet. A hetvenes évek­ben pedig ismét bevezették a klinikai gyakorlatba. Ma az akupunktúrás ke­zelés elismert szakembere Armando Alvarez pszichiá­ter, aki különösen az aller- gikus asztmában szenvedő betegeknél alkalmazza sike­resen a gyógymódot. Ebben a betegségben igen sok kubai szenved. Sokáig nem talál­ták ellenszerét. Az akupunk­túrával igen jó eredménye­ket értek el. Számos eset­ben teljesen megszűnt a be­tegség, más esetekben pedig enyhültek a fájdalmak, ke­vesebbszer jelentkeztek a rohamok. A gyógymód betört más területekre is. A havannai Finlay Kórházban, vietnami specialisták irányításával olyan idegsebészeti műtéte­ket végeznek, amelyeknél az altatást akupunktúrával vég­zik. Eddig 50 ilyen operációt hajtottak végre. A kubai or­vosok a gyógyeljárást pajzs- mirigy-rendellenességek és mandulagyulladás esetén is sikerrel alkalmazzák. Kulturális kapcsolatok: számokban Jugoszlávia a világ 83 or. szágával tart fenn kulturá­lis kapcsolatokat, 52 ország­gal rendszeres kulturális csereprogram keretében fo­lyik az együttműködés, 43 országgal állandó az ösztön­díjasok cseréje. Az utóbbi 10 évben 3 ezer jugoszláv szakember folytatott kül­földi tanulmányokat, s évenként megközelítőleg 1500 külföldi ösztöndíjas ta­nult Jugoszláviában. A világ szláv nyelvi tan­székein 56 jugoszláv ven­dégelőadó tanít, a belföldi szlavisztikai szemináriumo­kon pedig, 5 ezer külföldi szlavista vett részt. A ju­goszláv egyetemek a világ 113 egyetemével folytatnak együttműködést, s az okle­velek kölcsönös elismerésé­ről Jugoszlávia 9 országgal kötött egyezményt. Növekedett a világban a jugoszláv irodalom iránti érdeklődés. A legutóbbi né­hány évben, 33 országban, 740 jugoszláv szépirodalmi könyvet adtak ki. A leg­több a szocialista országok­ban jelent meg. A színházi, a képzőművé­szeti és filmkapcsolatok is egyre bővülnek. Az utóbbi 10 évben, 49 jugoszláv szín­ház vendégszerepeit a világ 28 országában és 300 jugo­szláv képzőművészeti kiállí­tást láthattak 66 Országban. Jugoszlávia népeinek kul­túráját rendezvénysoroza­tok keretében, 7 országban mutatták be, hasonló kiállí­tás-sorozattal az egyes köz­társaságok pedig, 15 ország­ban jelentkeztek. Jugoszlá­via 9 ízben adott otthont ilyen típusú rendezvények­nek. A jugoszláv kultúra nyi­tottságát jelzi, hogy az or­szág 6 nemzetközi nyelvé­szeti összejövetelnek, 3 egyetemi, nemzetközi talál­kozónak, 20 zenei, 8 szín- művészeti, 11 irodalmi, 5 képzőművészeti és 5 film- művészeti rendezvénynek ál­landó házigazdája. MONGÓLIA A modern mongol irodalom alapítója Dasdordssin Nacagdordzs (1906—1937), a legújabb ko­ri mongol irodalom legje­lentősebb alakja. író, költő, irodalomszervező, nyelvész, új irodalmi formák megho­nosítója volt egy személy­ben. Ma, méltán tekintik hazájában a modem mongol irodalom megalapítójának. Elszegényedett kisnemesi családból származott. Még szinte gyermekként az új, forradalmi Mongólia első el­nöke, Cerendordzs mellett volt titkár. Tanult Lenin- grádban és Berlinben. Tag. ja volt az első mongol író- csoportnak. Ez a művelődési kör 1923-ban jött létre Ulánbátorban. 1924-ben az új tudós társaság, Az Írá­sok Akadémiája már jutal­mazta munkáit. Az 1930-ban megalakult forradalmi író- szövetség titkárává válasz­tották. Szülőföldem című verse tette országszerte híressé. A nemzeti műveltség útja cí. mű folyóirat közölte verses szomorújátékát, amely a mongol daljáték, opera for­rása lett. „A három szo­morú halom” zenedráma a mongol zenés színházak ál­landó repertoár-darabja. Tudományos munkássága is jelentős. C. Zsamcaránó- val mongolra fordította Marx Tőkéjét. Mongol nyelvre ültette Puskin, Maupassant, Edgar Allan Poe műveit. Részt vett a mongol nyelv kiejtési sza­bályainak összeállításában Fiatalon, 31 éves korában ragadta el őt a halál.

Next

/
Thumbnails
Contents