Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 75. szám ARA: 1984. március 29., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A TAVASZ HARMADIK ÜNNEPÉN Változatos, gazdag program Battonyától Nemesmedvesig Központi díszünnepség Gyöngyösön — Koszorúzások Egerben, Hat­vanban, Hevesen — Ifjúsági staféta és hálatűz Kékesen — Megem lékezések, kulturális események megyeszerte J Határok Nem titkolom, már több­ször megmosolyogtak azért, mert kijelentettem, nem­csak kiutazni szeretek külföldre, hanem hazajön­ni is. Azt gondolták bizo­nyára, hogy ez amolyan „vonalas duma”, amit el nem kerülhet egy magam­fajta újságíró. Pedig soha nem azt néz­tem, mit várnak tőlem, hanem mindig azt, mi a véleményem, a meggyőző­désem. Mit magyarázgatok én most, kérdezhetik. Gyanús lehet ez a fajta „előmosa- kodás”. Pedig bkom sincs rá. Amit mondani akarok, csupán annyi, hogy szere­tek itt élni, mégha időn­ként 'bosszankodom is, nem is csekély mértékben azon, amit itt tapasztalok, látok és hallok. Ha a hely­ben topogás kihoz a sod­romból, ha a tehetetlenség prüszkölésre késztet. De ennek az ellenkezője is igaz. Büszke is tudok len­ni az eredményeinkre, méghozzá nagyon. Tudom, Európának olyan részén állapodott meg an­nak idején honfoglaló apánk az ő népével, ami akkoriban sem volt nyu- godalma$ tájék, azóta sem az. Ütközőpont. Ha valami történik ezen a kontinen­sen, az ide bizton eljut, begyűrűzik, beremeg. Tetszik, nem tetszik, olyanok vagyunk, mint a szeizmográf, a fald alatti mozgások mérőműszere. Azzal a különbséggel, hogy ennék a kis ország­nak a „műszere” azt is jelzi, ami a föld felszínén zajlik, nemcsak azt, ami a mélyben. Történelmünk során na­gyon sokfajta megrázkód­tatást és áramlatot megél­tünk. Vannak, akik azt is csodánaík tartják, hogy még megmaradtunk nem­zetnek, népnek. Mások visszasióhajtják a múlt századok dicsőséges kor­szakait, erősködve, hogy csak a nemzeti trikolor le­het gondolataink és csele­kedeteink ihletője. Azt hiszem, hogy ne­künk itt, most is és min­denkor egyszerre kell ma­gyarnak lennünk és egy­szerre része egy nagyobb közösségnek. Tudnunk kell büszkének lenni nem­zeti sajátosságainkra és együtt érezni, gondolkodni és tenni más népekkel. Elég sokfélé jártam már a határainkon túl, de so­ha nem kellett behúzott nyakkal somfordálnom se­hol magyar voltom miatt. Ilyenkor mindig büszkeség töltött el. De azonnal ar­ra gondoltam, nagy baj lenne, ha hagynánk elká­bítani magunkat önnön sikereink mámorától. Hi­szen millió szállal fűződ­nek ezek a sikerek más népek, más nemzetek si­kereihez is. Mert mindig azoknak volt igazuk, akik azt hir­dették, hogy itt, a Duna táján csak a népek barát­ságára épülhet minden. G, Molnár Ferenc Országszerte ünnepi ren­dezvényekkel emlékeznék meg hazánk felszabadulásá­nak 39. évfordulójáról. Va­lamennyi megyeszékhelyen, valamint, a városokban és falvakban koszorúkat he­lyeznek el a felszabadító harcokban elesett hősök sír­jaira, emlékműveire, számos helyen nagygyűléseket, ba­ráti találkozókat, létesít­ményavató ünnepségeket tar­tanak. Sok ünnepségre, meg­emlékező eseményre a ba­ráti országokból is érkeznek vendégek. Ezen a napon — április 4-én — emlékeznek történelmünk sorsfordító ese­ményére az ország elsőiként és utoljára felszabadult te­lepülésén. Battonyától Ne­mesmedvesig változatos, gaz­dag program várja hát az ország ünneplő lakosságát, népét. Sok településen kö­szöntik a felszabadulás 39. évfordulóját, új intézmények, üzemek, üzletek avatásával. Április 2-án munkásgyűlés keretében avatják fel pél­dául a Székesfehérvári Könnyűfémmű hétmilliárd forintba került nagyberuhá­zását, amelynek révén a gyár jelentősen több alumí­nium félgyártmányt, állíthat elő. Szentendrén begyújtják a kemencéket az új kenyér­gyárban. Üj lakóépületet ad­nak át Eger Csebokszári vá­rosnegyedében és Győrött, ahol egy 60 lakásos garzon- ház épült fel. Tatabányán, az E—5-ös nemzetközi út hatvanas kilométerkövénél átadják az ország első olyan áruházát, amelyet autópálya mellé telepítettek: a Skála Sztrádát. A Mátra—Eger—bükki In­téző Bizottság elnöksége tegnap ülést tartott Mátra- füreden, Molnár Károly nyugalmazott miniszter- helyettes elnökletével. Na­pirenden szerepelt az elmúlt évi támogatási keret fel- használásáról és az idei előirányzatokról szóló tájé­koztató, amelyet Domán Imre, a bizottság főtitkára terjesztett elő. A Mátra te­rületi albizottság vezetője, Keresztesi Lajos ennek a tájegységnek a fejlesztési helyzetéről nyújtott átfogó képet előterjesztésében, Gyöngyös város Tanácsának elnöke, dr. Tir Dezső pedig, a település kiváltságának elnyerésétől eltel 650 év eseményeit foglalta össze. Különös tekintettel szólott az idei jubileumi rendez­vényekről. A tanácskozás azt állapí­totta meg, hogy a Mátra A jubileum napjaiban zászlódíszbe öltözik megyénk valamennyi települése, s mint szerte az országban, szűkebb hazánkban is méltó tisztelet­tel és kegyelettel emlékez­nek meg az egykori ese­ményekről, az elesett s a még élő hősökről. A megyei központi ünnepségre április 3-án. este 6 órakor kerül sor Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. A díszünnepség szónoka Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára lesz. Az est gá­laműsorral fejezqplik be. A díszünnepség résztvevői a megemlékezés előtt elhelye­zik a szovjet hősök városi emlékművénél a koszorúkat. Gyöngyösön egyébként ápri­lis 4-én, reggel 9 árakor kezdődik a hagyományos if­júsági hálastaféta váltó-futó­verseny, s ezen a napon rendezik meg a X. Mátra Kupa országos autós túra- bajnokságot. A délelőtt fo­lyamán ér fel az ország legmagasabb csúcsán. Kékes­tetőn levő Felszabadulási Emlékműhöz az ifjúsági sta­féta azzal a fáklyával, amellyel lángra lobbantják majd az immár hagyomá­nyos ünnepi hálatüzet. Egerben a jubileum elő­estéjén koszorúzási ünnep­ségre kerül sor a Szabadság téri Felszabadulási Emlék­műnél, illetve az Állami Te­metőben és az ismeretlen szovjet katona népkerti szob­ránál. A megyeszékhelyen egyébként valamennyi intéz­ményinél, üzemben, iskolá­ban és munkahelyi kollek­tívában megemlékeznék az évfordulóról. (A Szabadság téri koszorúzás ideje alatt jellegzetesen olyan terület, amelyet az év minden idő­szakában nagy tömegek ke­resnek fel. Ebből következ­nek a feladatok is, többek között az, hogy a Sás-tót alkalmassá kellene tenni, 20—25 ezer ember fogadá­sára, és az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére. Ez a hegyvidék a téli sportok régi területe is, amelynek mai körülményei azt is megkövetelik, hogy meg­oldják a nagyszámú síelő, ródlizó közlekedtetését. Fel­merült annak az igénye, hogy Mátraháza és Kékes­tető között, személyszállító drótpályát kellene kiépíteni. Ennek elég nagy a költsége, tehát csak összefogással le­het számítani arra, hogy el­készüljön. Jellegzetessége a Mátrá­nak az is, hogy kevés, az úgynevezett kereskedelmi szálláshely. Várhatóan Mát­forgalomikorlátozásra keli számítaniuk a közlekedők­nek. a terelőutakról időben tájékoztatjuk olvasóinkat). Hatvanban ugyancsak áp­rilis 3-án rendeznek helyi díszünnepséget a cukorgyá­ri művelődési házban, ahol ezt követően a Bajza Jó­séi Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola di­ákjai adnak műsort. A Kos­suth téri szovjet hősi em­lékműnél koszorúzásra ke­rül sor, majd — a déli órákban — a tanácsházán levő házasságkötő terem­ben felavatják Németh Jó­zsef Munkácsy-díjas, ér­demes művész A boldogság kertje című falfestményét. Hevesen, a város központjá­ban levő emlékmű koszorú­zásával kezdődik a helyi ün­nepségsorozat, amely a mun­kahelyeken folytatódik. Me­gyénk új városában számos kulturális rendezvényt tar­tanak az ünnepet megelőző és követő napokban, április 4-én pedig nemcsak Heve­sen, hanem például Boconá- don és Tamaszentmiklóson kerül sor érdekes, sokakat érintő programokra. Füzes­abonyban szovjet vendégek részvételével emlékeznek meg hazánk felszabadulásá­nak évfordulójáról: április 2-án — a dormándi, majd a helyi emlékművek megko­szorúzása után — rendez­nek ünnepséget a művelődé­si központban. Szűkebb hazánk szinte va­lamennyi kulturális intézmé­nyében. településén és mun­kahelyén az előbbiekhez ha­sonló rendezvényekkel, ün­nepi műsorokkal emlékeznek meg a 39. évfordulóról. rafüreden megépül egy ma­gánpanzió, ez azonban csak segít javítani a körülmé­nyeken. A legnagyobb le­hetőség egyfelől a fizető- vendégszolgálat kiterjeszté­sében, másfelől pedig az üdülőszövetkezetek meg­szervezésében mutatkozik. Ez utóbbit azért is szorgal­mazni kell, mert a Mátra üdülőterületein nagyon ke­vés az építkezésre alkalmas telek. Az intéző bizottság eddig végzett kiemelkedő munká­juk elismeréseként, dr. Tir Dezsőnek, a városi tanács elnökének, és Keresztesi Lajosnak, a városi tanács el­nökhelyettesének, a területi albizottság vezetőjének, az Idegenforgalmi Munkáért elnevezésű plakettet adomá­nyozta, amelyet Molnár Ká­roly nyújtott át ezen az ülésen. MEBIB-ÜLÉS MÁTRAFUREDEN 11 teendőket a tömegek turizmusa határozza meg Kádár János fogadta a KGST-tanácskozás küldöttségvezetőit Kádár János fogadta a KGST-tanácskozás küldöttségveze­tőit. A képen Kádár János. Nyikolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettest, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökét üdvözli. (MTI-fotó, Soós Lajos felvétele — Népújság-telefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán a KB szék­házában fogadta a KGST tervezési együttműködési bi­zottsága budapesti ülésén részt vevő küldöttségek ve­zetőit. A szívélyes, baráti lég­körű találkozón Kádár Já­nos szólt az MSZMP tevé­kenységéről a gazdasági építőmunka terén, aláhúzta a Magyar Népköztársaság érdekeltségét a KGST kere­tében megvalósuló együtt­működés, a szocialista or­szágok közötti, sokoldalú gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztésében. A találkozón jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB tit­kára és Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöké. Gáspár Sándor Varsóba utazott Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Lengyel Egyesült Munkáspárt meghívására, szerdán Varsóba utazott. Bú­csúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Timmer József, a SZOT titkára és Jerzy Zielinski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. 10,9 százalékkal magasabb forgalom Áruforgalmi jelentés az év első hónapjáról A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelen­tése szerint az év első két hónapjában mintegy 66,5 milliárd forint értékű árut adtak el a kiskereskedelmi hálózatban. A január—feb­ruári forgalom folyó áron 10,9 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző év azo­nos időszakában. A februári áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy összességében kielégítő volt. Húsból és húskészítmények­ből a január 23-1 áremelést követően a kereslet mérsék­lődött — a vevők inkább az olcsóbb termékeket keresték, s ebből az igényeket több­nyire kielégítette a keres­kedelem. Továbbra is folya­matos volt az ellátás hal­ból, tojásból, tejből és tej­termékekből. A téli tárolású zöldség- és gyümölcsfélék­ből volt elegendő, s megje­lentek a primőr áruk is. A fővárosi szabadpiacokon bur­gonyából 14, gyümölcsből 21, zöldségfélékből 52 szá­zalékkal többet kínáltak, mint tavaly februárban. Az árak viszont 15 százalékkal magasabbak voltak, mint a múlt év azonos hónapjában. Javult az ellátás a koráb­biakhoz képest háztartási vegyiárukból, főként a hazai termelés növekedésének eredményeként. A mosószer­ellátás megfelelőnek bizo­nyult. A kozmetikai cikkek közül dezodorokból, borotva­krémekből és hajlakkokból nem volt kellő választék. Élénk volt a ruházati cik­kek iránt az érdeklődés, a hónap közepén megtartott téli vásár ideje alatt 1,2 milliárd forint értékű árut értékesítettek 770 millió fo­rintért, az árkülönbözetet a lakosság takarította meg. A kínálat összetétele az előző hónapokéhoz hasonló volt. Gyapjú méterárukból, kö­töttárukból és csecsemőru­házatból a keresletet időn­ként és helyenként változat­lanul nem tudták kielégíteni A vegyes iparcikkek közül elegendő mennyiségben és választékban kínált a keres­kedelem szilárdtüzelésű tűz­helyeket és kályhákat, füst­csöveket, épület- és bútor­vasalást. Javult az ellátás kerti szerszámokból, viszont változatlanul nem volt ele­gendő szeg, csavaráru, zár és lakat, továbbá fürdőkád. A híradástechnikai készülé­kek nagy részéből kielégí­tették az igényeket, viszont változatlanul hiánycikk a színes televízió. Ugyancsak nem tudta kielégíteni a ke­reskedelem a keresletet mélyhűtőből, hűtőszekrény­ből, automata mosógépből. A bútorok közül kárpitozott garnitúrából volt elegendő, viszont szekrénysorokból, elemes és konyhabútorokból több is elkelt volna. Élénk volt a februári ke­reslet a tüzelőanyagok iránt. Különösen sokat értékesí­tettek a TÜZÉP-ek szénből, lignitből és brikettből. Mi­nőségi szenekből változatla­nul nem tudták kielégíteni a lakosság igényeit. Az építőanyagok közül a cement- és mészkínálat jó volt, javult az ajtó- és ab­lakkeretek választéka, ezzel szemben téglából, cserépből, s esetenként vasbeton ge­rendából változatlanul hiá­nyok voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents