Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 28., szerda 3, A megyei tanács szakbizottságának kihelyezett ülésén: Hatvan és a környezetvédelem Hatvan köztisztasága, a település levegőjének, vizei, nek, földjeinek a védelme volt a fő téma azon a kihelyezett ülésen, amelyet tegnap délelőtt a helyi ifjúsági táborban tartott a megyei tanács vib környezet- és természetvédelmi bizottsága dr. Varga József elnökletével. Ehhez a vitaalapot An- geli József tanácselnök tájékoztatója szolgáltatta, tükrözve a pillanatnyi helyzetet, a városi vezetésre nehezedő gondokat. Többek között azt, hogy bár a település ötezer lakását bekapcsolták a vízellátásba, ugyanakkor nagy a lemaradás mind a szennyvíztisztításban, mind a csatornázási műtárgyak megteremtésében. Komoly környezetszennyező tényezőként említette a tanácselnök a cukor- és konzervgyárat, amelyeknek széntüzelésű kazánrendszere elavult, füstöt okád, víztisztító telepük pedig olyannyira túlterhelt, hogy esetenként szennyvizet bocsát a Zagy. vába. A nagyüzemi állattar. tás bevezetése óta megoldatlan a Lenin Tsz sertéstelepének környezetszennyező hatása is, továbbá mindmáig nem rendezték sem a közös gazdaság, sem az agráregyetem tehenészeti telepein keletkező állati hulladék szakszerű elhelyezését. A lakosság ellátását szolgáló vízbázis ugyanakkor mennyiségi, minőségi szempontból egyaránt megfelelő, s ilyen, szempontból a jövő is biztató. A tájékoztató kapcsán kialakult vitában a bizottság tagjai igen nagy megértéssel, segítő szándékkal vettek részt. Sőt úgy foglaltak állást, hogy ha például az említett gyárak törekszenek a környezetszennyező tényezők kiküszöbölésére — gondolunk elsősorban szén helyett a gázenergia felhasználására! —, ilyen irányú pályázatukat támogatják Vagyis anyagi segítséghez juthatnak az e célt szolgáló központi alapból. Felszólalt az ülésen Szokodi Ferenc, a városi pártbizotság első titkára is. köszönetét mondva a város és környéke iránt tanúsított figyelemért. Majd Bodó Mihály környezetvédelmi titkár jelentésével foglalkoztak, amely az 1983. évi pénzeszközök fel- használásáról adott számot, később pedig megszavazta a bizottság az 1984-es esztendőre szóló munkatervét. Két pályázat ügyében is támogató állásfoglalásra helyezkedtek a bizottsági tagok. A Heves megyei Finommechanikai Vállalat az egri és kerecsendi telepén keletkező veszélyes hulladékok tárolására szolgáló építményhez, az egri Mélyépítő és Városgondozási Üzem pedig a környezetszennyezés megelőzését szolgáló gépek vásárlásához kért anyagi segítséget a már említett központi alapból. (m. gy.) TÁRSULÁSOS ALAPON Enyhítik tárolási gondjaikat Nem irigyelte senki sem tavaly, a szüret idején a gyöngyössolymosi tsz-belie- ket. Hosszú hónapokig a bor okozta a legfőbb gondjukat. Már nyakukon volt a szüret, amikor még a hordóik jó része tele volt kékfrankossal, rizlinggel. — Sikerült jól értékesíteni a borainkat — mondta dr. Nyilas János tsz-elnök. — De a tanulság nyilvánvaló: ha a biztonságos gazdálkodóst meg akarjuk teremteni, akkor mindenekelőtt a tárolási lehetőségeinket kell javítani, illetve: néhány év alatt optimális mértékűvé tenni. Megalakult egy társulás, amelynek öt tsz és három állami gazdaság a tagja. Köztük vannak ők is. Ezzel az összefogással megteremtették az értékesítési lehetőségeket. De a piac olyan, hogy alkalmat nyújt a kedvezőbb feltételek megkeresésére is. Kell tehát a tárolás. hogy ne kelljen mindent azonnali, tehát bizonyos 'kényszer hatása alatt eladni — szőlőt is, bort is. Az idén már a központi pincében alakítanak ki olyan betonhordókat, amelyek öt-hatezer hektó bort fogadhatnak magukba. Ugyanennyi űrtartalmuk lesz azoknak az acéltartályoknak, amelyeket majd az udvaron állítanak fel. El akarják érni, hogy összesen mintegy huszonötezer hektó bort tudjanak készletezni. — Folytatjuk a szőlő telepítését is — hallottuk az elnöktől —, mert úgy tervezzük. hogy a háztájival együtt mintegy ötszáz hektáron érjenek a fürtök a határunkban. Az értékesítésben az illatos, fűszeres alapanyagú borok vezetnek az exportnál és a vörös fajták. A telepítés tehát ezekre a szőlőkre összpontosul. — Több okunk van arra is, hogy csemegeszőlőt is vigyünk a piacra. Valamiféle biztonsági szelep szerepét töltik be a ládákba rakott fürtök az értékesítés során. Az évnek abban a részében már jól jön egy kis bevétel. Harminc hektárt készítettek most elő a telepítéshez. Ez mind tramini lesz. A kitűzés folyik már a simítás után. Szorgoskodnak a szántóföldeken is. A mintegy négyszázötven hektár negyven százalékán az őszi kalászosok díszlenek. Kukoricával és napraforgóval ültetik be a másik negyven százalékot, a maradékon pedig takarmánynövényeket termesztenek. Kell a táplálék a mintegy száz tehénnek, amelynek szaporulatát meghizlalják és úgy értékesítik. Azon kell tömi a fejünket, hogy ez a gazdasági ágazat is minél több forintot fiadzon. Folyik a munka a fűrésztelepen. A tsz erdőjéből évente négyszáz köbméter rönköt adnak el az ERDÉRT- nek, ugyanennyiből készítenek bútorhoz való idomokat egy ceglédi szövetkezetnek. A kiszabott részekből leeső fából pedig par- kett-frizt állítanak elő. Különben ez a hányad csak tűzre való lenne, jóval alacsonyabb áron értékesítve. Arra a kérdésre, milyen eredménnyel hagyták a hátuk mögött a tavalyi évet, ezt mondta a tsz elnöke: — Ügy gazdálkodtunk, hogy nyugodt lélekkel adtuk be a pályázatunkat a kiváló szövetkezet cím elnyerésére. Ez a tény minősít is. Jósolni pedig ... ? Amíg a válasz meg nem érkezik, addig is szorgalmasan dolgoznak a gyöngyössolymosi Mátra Tsz tagjai. Persze, azután is. hogy a pályázatra megjön a válasz. Reménykednek. G. Molnár Ferenc r Uj eljárások kísérletei a Műszaki Kémiai Kutató Intézetben A Veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézetben olyan új módszert és technológiát sikerült kidolgozni, amellyel szabályozható szemcsenagyságú granulátumokat lehet létrehozni oldatokból vagy szuszpenziókból. A módszer alkalmazására a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt lehetőség nyílik. Szentmarjai Tiborné és Losonczi Márta a laboratóriumi méretekben épített folyamatos üzemű szemcseelőállító gép működését ellenőrzi (MTI-fotó: Arany Gábor felvétele — KS) HOL TART A BIKAVÉR-PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA? Hol tart napjainkban a bikavér-program megvalósítása és hogyan hasznosítják a kutatási eredményeket az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát munkájában? Erre kapott választ kedden délután Egerben, dr. Szalai György kandidátus elnökletével a Miskolci Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottsága. A résztvevők előtt Váradi János, a borkombinát műszaki igazgatója, a mező- gazdasági szakbizottság tagja tartott előadást. Rámutatott, hogy a kombinát már az 1960-as évek második felében felmérte és jelezte az illetékeseknek, hogy a vörös borok aránya, ezen belül is az Egri bikavér alapanyagának termelése messze lemaradt a fogyasztói igényektől. Ez arra késztette az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátot, hogy kezdeményezze egy olyan szőlőtelepítési és borgazdasági program megvalósítását, melynek eredményeként az V—VI. ötéves tervekben többszörösére növekszik a bikavért adó fajták területe és termése. Ezzel párhuzamosan megvalósulnak azok a borgazdasági létesítmények, amelyek az egyre magasabb követelményszintet támasztó bel- és külpiaci igények kielégítésére alkalmasak. Kiemelte, hogy a bikavérprogram tehát két részre, szőlőtelepítési és borgazdasági részre tagozódik. Ennek során a már eltelepített 2366 hektár ültetvényből 1316 hektárt képviselnek a bikavér-programhoz tartozó kékszőlőfajták, így az Opor- tó, a Kékfrankos, a Merlot, a Zweigelt és Cabernet. Ebből ez idáig 523 hektár fordult termőre. A továbbiakban még 350 hektár kékszőlő telepítésével számolnak. A kombinát az eddig eltelepített ültetvényekre közel 36 millió forint saját fejlesztési erőt fordított, ezen Túlmenően 36 millió forint beruházási hitelt vállalt magára. 1981-től — a folyamatos termőre fordulással — évenként 3—4 ezer tonnával nő a vörös bort adó szőlőfajták mennyisége. 1985—1987 között már eléri a 20—25 ezer tonnát. Gyakorlatilag tehát a telepítési program a tervezett ütemnek megfelelően befejező szakaszába került. A VI. ötéves tervi feladatok a bikavér-program második részére a szükséges borgazdasági fejlesztés megvalósítására irányulnak. Ennek keretében a kombinát az egri árnyékszalai főpincészeténél meglevő termelőberendezéseit a szőlők termőre fordulásának ütemével megfelelően kívánja fejleszteni. Az eredetileg meglevő 5 ezer tonnás kékszőlőfeldolgozót már 20 ezer tonna feldolgozására tette alkalmassá. 60 ezer hektoliterrel bővítik a tároló és érlelő pincészetet, valamint a hozzá tartozó borkezelőt. Ezek mellett százezer hektó bikavér, illetve más fehér exportra kerülő bor palackozásának feltételeit teremtik meg egy új üzem építésével Váradi János hangsúlyozta, hogy a borgazdasági tevékenység ezzel olyan műszaki és technológiai színvonalon valósul meg, amely alkalmas a minőség javítására és ezzel együtt a tőkés export fokozására. A fejlesztések első üteme az úgynevezett exportárualapok bővítésére szolgáló hitel igénybevételével, csaknem 270 millió forintos beruházási összeg mellett valósul meg. Bejelentette, hogy a kombinát április 1-ével önálló külkereskedelmi jogot kap. Ez biztosítja, hogy a külpiacokon is elismert egri borvidékről származó valamennyi fajtát, valamint a Debrői hárslevelűt a kombinát kizárólagos joggal az eddigieknél eredményesebben értékesítse a külpiacokon. Az előadás után Varga István és Lengyel Miklósné, a kombinát kutatási és termelési rendszerközpontjának munkatársai ismertették az új szőlőfajták nemesítésére és a borászat korszerűsítésére irányuló törekvéseket. A szakbizottság tagjai végül az Árnyékszalában megtekintették az új beruházásokat, az épülő szőlőfeldolgozót, palackozót és tárolót. Mentusz Károly FESZTIVÁLHOZ KAPCSOLÓDVA - XVIII. SZÁZADI ÍZEK - A MEGYÉT IS MEGISMERTETTÉK A Panoráma a Lidóban Több mint egy hétig élvezhették Heves megye és Eger gasztronómiai remekeit a budapesti tavaszi fesztivál vendégei és fővárosunk polgárai. A Lidóból Fesztivál névre átkeresztelt étteremben ugyanis1 a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat dolgozói töltötték be a házigazda szerepét március 16-tól 25-ig. A részletekről Bánkuti Gyulától, a vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől kaptunk tájékoztatást. A fővárosi szereplés méltó viszonzása volt a belvárosi vendéglátó vállalat által Egerben, a Kazamatában rendezett távol-keleti és a Belvárosi Étteremben tartott olasz napoknak. Az egriek a budapesti rendezvényt kettős céllal szervezték. Egyrészt azért, hogy megismertessék megyénk és székhelyének ételkülönlegességeit, tájjelegű borait. A másik cél a szűkebb pátria sajátos gazdasági értékeinek bemutatása. A bemutatkozóra frekventált helyen, a Népköztársaság útja elején lévő Lidó Étteremben került sor. A közkedvelt vendéglőt erre az alkalomra átalakították, kicsinosították. A borozó negyven, az éttermi rész 140 ember befogadására vált alkalmassá. A budapesti tavaszi fesztivál tiszteletére a Lidót Fesztivál Étteremmé nyilvánították. Az alkalmi rendezvény lebonyolításával járó munkákat teljes egészében a Kazamata és a Belvárosi Étterem dolgozói végezték. A Heves megyei gasztronómiai napokat március 16-án nyitották meg. A meghívottak már ekkor megízlelhették — teljes megelégedésre — vidékünk XVIII. századi ínyenc falatait. Idézzünk fel néhányat az ínycsikladozó étkekből: tehénhús leve kaporral, harcsa borsos zsufával, bükkal- ji vadászpecsenye áfonyás livánszkival. Ez volt egyébként a szépen díszített étlap legdrágább ételremeke. Mint kiderült, ez nem más, mint őz- és vadmalac-combszelet gombás tojással és szalonnával töltve, megsütve és pikáns áfonyadzsemmel ízesítve. S mit is kínálhatott ezután a Kazamata vendéglőse: ha nem egri borokat — lapéból csurgatva. Az étteremben elhelyezett vitrinekben parádi ólomkristály, az Egri Dohánygyár márkás termékei és az Eger- Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát nemes nedűi hívták fel magukra a figyelmet. S az ólomkristályok kivételével nemcsak nézni lehetett e termékeket, hanem meg is lehetett venni. E célra alakították ki bent az étteremben azt a kis üvegpavilont, ahol népviseletbe öltözött „egri leányka állt a vásárolni szándékozók rendelkezésére. Leglátványosabb azonban az a három lovas kocsi volt, amelyet az étterem előtt az utcán helyeztek el a járókelők legnagyobb bámulatára. Ezek közül kettő század eleji speciális borszállító jármű, a harmadikkal az előző fogatható-vi- lágbajnokságot nyerték meg. Mint Bánkuti Gyula elmondta, egészséges reklám volt ez megyénknek és az újabb világbajnokságnak, s legtöbb haszna a megnövekedett idegenforgalomban mutatkozhat meg. (mosolygó) Az újabb szőlőfajtáidéi az ímúMí exportjogig
