Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

Az Olvasó és a sajtó Rólunk van szó! Önök­ről, kedves Olvasók és magunkról, az újság készí­tőiről, akik nap mint nap próbáljuk — reményünk és igyekezetünk szerint — friss hírekkel, olykor talán érdekességekkel, újdonsá­gokkal, avagy segítőkészsé­gük nyomán is az életről szóló írásokkal csillapítani információéhségüket, kielé­gíteni olvasásigényüket. Kapcsolatunk tehát min­dennapi, s bízunk benne, a hasábokon, a sorokon ke­resztül közvetlen is. Kétségtelen azonban, hogy ezt a — talán mond­hatjuk így — egész életen át tartó kontaktust néha beárnyékolja egy-egy félre­értés, elvetés, hiba. Ami esetleg eredhet a tájékoz­tatást adó véletlen elnézé­séből, illetve a saját érde­keit védő taktikázásból (szerencsére, ilyennel na­gyon ritkán találkozunk), de származhat a mi felüle­tességünkből, uram bocsá’ hozzá nem értésünkből is. A szándékosságnak mind­két oldalon nagyon kicsi az esélye. Ha mégis meg­történne, legalábbis a ré­szünkről, akkor bátran for­dulhatnak egy sajátos sze­mélyiségvédelmi jogintéz­ményhez — a sajtóhelyre­igazításhoz. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt napokban hozott állásfoglalást ebben a té­makörben. Az iránymu­tatás — amelynek tartal­mát lapunkban is közöl­tük —, valamint a Polgári Törvénykönyv és a Polgá­ri Perrendtartás paragra­fusai pontosan megszabják, melyek az Önök jogai, me­lyek a mi kötelességeink, és megfordítva. Többek között, hogy: a helyreiga­zítást kérő iratnak a sé­relmezett cikk megjelené­sét követő harminc napon belül kell megérkeznie az illetékes sajtószervhez, amely rövid időn belül kö­teles válaszolni, hogy egyetért-e vele, vagy pe­dig elutasítja azt. Utóbbi esetben van lehetőség 15 nap alatt keresetet be­nyújtani a bírósághoz. Nem árt azt is tudni, hogy a kifogásolt közlések, kife­jezések nem formális meg­jelenésük, hanem valósá­gos tartalmuk szerint ve­hetők figyelembe, s az ér­tékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmi közfel­fogásra is. A helyreigazí­tást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pon­tatlanságok, lényegtelen té­vedések, továbbá a véle­ménynyilvánítás, bírálat, a különböző kérdésekről a sajtóban folytatott vi­ták önmagukban nem adhatnak alapot a sajtóhelyreigazításra. Fon­tos eljárási kérdés viszont, hogy a sajtóközleményben helytelennek tartott tény valóságát általában a saj­tószerv köteles bizonyítani. Mindennek természetesen — hangsúlyozzuk — csak akkor van jelentősége, ha hibánkat semmi módon sem kívánjuk kiküszöbölni. Amire, remélhetően, na­gyon ritkán kerül sor. Szalay Zoltán Fülöp András, a KISZ KB tagja, átadja a KISZ KB vörös vándorzászlaját Kisari Zoltánnak (Fotó: Szántó György) KISZ KB vörös vándorzászlót kapott az egri Fi- nomszerelvénygyár kommunista ifjúságának kollektívája Küldöttközgyűlés egy sikeres év után Nemzetközi rang Egernek Az ICOMOS történeti városok bizottságának tagjai a megyeszékhelyen Dr. Varjú Vilmos köszönti a vendégeket (Fotó: i Kedden délelőtt Egerbe látogattak az ICOMOS — az UNESCO műemlékvédel­mi szervezete — vezetőd, va­lamint a nemzetközi testü­let történelmi városok bi­zottságának tagjai, aki'k el­sősorban azért érkeztek a megyeszékhelyre, hogy leen­dő központjuk otthonával, a magyar rokokó építészet egyik remekével, a kispré- posti lakkal megismerkedje­nek. A vendégeket — többek 'között Michel Parent-t, az ICOMOS elnökét és Jonas Glemzát, a szovjet alelnököt — dr. Varjú Vilmos, Eger város Tanácsának elnöke köszöntötte, s ízelítőt adott nekik a nagy múltú telepü­lés munkájából és jelenéből egyaránt. Hangsúlyozta: a helybeliek büszkék arra, hogy hajlékot adhatnak, a történeti városok védelmé­vel foglalkozó kiváló szak­emberek rendszeres össze­jöveteleinek. Délután a székesegyházban rendezett orgonahangver­sennyel, majd az építmény alatta pincerendszer megte­kintésével folytatódott a program. Ezt követően his­tóriai légkört sugalló mű­emlékeinket nézték meg. Ma a feldebrői és a gyön- gyöspatai templomokkal is­merkednek, majd Hollókőn át Ráckevére utaznak, s az ottani Savoyai-kastélyban folytatják március 30-ig tar­tó érdemi tárgyalásaikat. ★ A bizottság elnöki tisztét dr. Román András, az Or­szágos Műemléki Felügye­lőség osztályvezetője. az ICOMOS végrehajtó bizott­ságának tagja látja el. Ve­le beszélgettünk a számunk­ra fontos döntés összetevői­ről, az itteni munkálkodás­sal összefüggő tervekről. — Az 1960-as években már megalakult ez az irá­nyító gárda, de későbbi te­vékenységét elsősorban a formális vonások jellemez­ték. Ezért vált szükségessé újjászervezése, amely 1982 decemberében történt meg Párizsban. Pályázatunk alapján ekkor határoztak úgy, hogy a centrum Ma­gyarországon, Egerben^ le­gyen. Komoly versengésben szereztük meg a pálmát, magunk mögé szorítva Ka­nadát, Tunéziát és Spanyol- országot. Valószínűleg azért, mert javaslatunkban min­den részletkérdést kidol­goztunk. Az se véletlen, hegy megyeszékhelyünkre sza­vaztak, ugyanis az elődök örökségét itt nemcsak lelke­sedéssel, tiszteletreméltó mecénási hangoltsággal, ha­nem hozzáértéssel is ápolják. — Mit ígér a jövő, mi­lyen ötleteket szeretnének valóra váltani? — Ügy véljük, Ráckevén — ez egyébként első ülé­sünk színhelye — összeállit­őhidi Imre) juk a történeti városok nem­zetközi kantáját. Kell ez a szabályzat, mivel hiánypótló jellegű lesz, s megszabja a további szorgoskodás irányát, méghozzá szerte a világon. Emellett megvitatjuk a há­rom esztendőre szóló mun­katervet is. 1985 szeptembe­rére már varázslatos kön­tösben fogadja a szokásos évi ülésre érkező kollektívát a rokokó palota, ahol az urba­nizációval foglalkozó mű­vekből hozunk létre több nyelvű szakkönyvtárat, a hozzá csatlakozó kutatószo­bákkal. Azt hiszem, ennyi is elég annak érzékelteté­sére, hogy szellemi pezsgés­re számítunk, amely min­denképpen gazdagítja a he­lyi kulturális tablót, s elő­segíti azt, hogy az önök tö­rekvéseit az országhatáron túl is megismerjék., méghoz­zá viszonylag széles körben. Másként fogalmazva: a ren­dezvények közti időszak­ban is zajlik majd az élet. Azt szeretnénk, a helyi vá­rosszépítő egyesület ide- költözése után ellátná az adminisztratív teendőkét, s gondoskodna a tudós ven­dégek kalauzolásáról, tájé­koztatásáról. Tudom: a vá­ros párt- és állami vezeté­se segiti elképzeléseink kivi­telezését. s bízom abban, hogy együttműködésünk az egész magyar, s a nemzet­közi műemlékvédelem ja­vára válik. Pécsi István Felcsattanó taps jelezte az örömet, amit az egri Finom- szerelvénygyár KISZ-tagjai éreztek, amikor tegnapi KISZ-küldöttközgyűlésükön Fülöp András, a KISZ KB tagja átadta a KISZ KB vö­rös vándorzászlaját elmúlt évi munkájuk elismerése­ként. De vegyük sorjába az eseményeket. A Finomszerelvénygyár kultúrtermében megtartott eseményen az egri 6. sz. Ál­talános Iskola úttörőinek kedves műsora után Kisari Zoltán, a Finomszerelvény­gyár KISZ-bizottságának titkára számolt be az elmúlt évi munkáról. Elmondta, hogy a válla­lat 1983-ban a korábbi évek­hez viszonyítva egyre nehe­zedő körülmények között gazdálkodott. Ennek elle­nére az elmúlt évi tervek­ben rögzítetteket teljesítet­ték, sőt egyes területeken — mint például a tőkés export —, jelentősen túl is teljesítették. Ezekben az eredményekben nagy sze­repük volt a vállalati lét­szám harminckét százalékát kitevő fiataloknak. Külön értékelte a tizenöt alapszervezet munkáját, s egyénenként szólt azokról, akik az elmúlt mozgalmi év során kiemelkedő mozgalmi munkát végeztek. örömmel állapíthatta meg, hogy a gazdasági feladatok, elképzelések kialakításában részt vettek, a terveket vé­leményezték, és ennek fi­gyelembevételével kerültek rögzítésre az éves tervszá­mok és a helyi feladatok. A gyakorlati végrehajtás során az ifjúság jelentős részvéte­lével tovább csökkent a mi­nőségi reklamáció, javult a gyártási fegyelem, tovább­léptek az ésszerű anyag- és energiagazdálkodásban. Elégedetten nyugtázta a fiataloknak a társadalmi munkaakciókban, a kommu­nista műszakokon való nagy­arányú részvételét. Az így befolyt összeget mozgalmi céljaik megvalósitására tud­ták használni, de negyven­kétezer forinttal járultak hozzá a városi úttörőtábor építéséhez, valamint har­mincezer forinttal a Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Alaphoz. Ezzel azonban nem tekintették lezártnak támo­gatásukat, az úttörőtábor építésén további jelentős társadalmi munkát vállaltak. Hangsúlyozta, hogy a KISZ-bizottság nagy erőfe­szítéseket tett a fiatalok el­méleti és gyakorlati tudá­sának bővítésére. Különböző szakmai és politikai vetél­kedőket szerveztek, többen pedig sikerrel képviselték a vállalatot a különböző szak­mákban meghirdetett orszá­gos versenyeken is. Nagy sikernek könyvelte el, hogy a gazdasági vezetés a KISZ-bizottság hatáskö­rébe utalta át az első osz­tályú munkásszálló kiutalá­sát, annak ügyintézését. A felszólalók között Kócza Imre, a vállalat vezérigaz­gatója egyebek mellett meg­erősítette a beszámolóban elhangzott tényt, ami sze­rint az előző évi elismerésre méltó vállalati eredmények eléréséhez a fiatalok pontos, odaadó munkavégzéssel, kez­deményezéseikkel, szemé­lyes példamutatásukkal já­rultak hozzá. A fiatalokat segítő intézkedéseik közül kiemelte, hogy az elmúlt év során több mint ötmillió forint támogatást biztosítot­tak lakásépítés és -vásárlás céljára. A jövőről szólva elmondta, hogy a többlet­munka-vállalás mellett a fiataloknak meg kell talál­niuk a lehetőséget a kikap­csolódásra, a művelődésre, a sportolásra és a pihenésre is. Igen eredményesnek ítélte a gyárban jelenleg is folyó gazdasági és politikai munkát. Kihangsúlyozta, hogy eddig is és a jövőben is nagymértékben számíta­nak a fiatalokra. Végül ezt a fórumot is kihasználva köszönte meg azt az odaadó munkát, ami az elmúlt évre jellemző volt a fiatalok kö­rében. Az egyéni elismerések sorában Kócza Imre Kisari Zoltánnak a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést adta át. Többen oklevélben és pénzjutalomban részesül­tek. Kis Szabó Ervin Április 4-én Zászlódíszbe öltözik a főváros Megemlékezések a felszabadulás évfordulóján A főváros zászlódíszbe öl­tözve köszönti hazánk fel- szabadulásának 39. évfordu­lóját, s a budapestiek nagy­gyűlésen, baráti találkozó­kon emlékeznek meg a ma­gyar történelem új korsza­kának nyitányáról. Koszorú­kat helyeznek ei a felszaba­dító harcokban elesett hő­seik sírjainál, emlékművei­nél, s immár hagyomány, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmából magas kitüntetéseket vesznek át a gazdasági és a társadalmi munkában, valamint a mű­vészeti életben kiemelke­dően tevékenykedők. Április 3-án ünnepélyes külsőségek között. katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Magyar Népköztár­saság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthe­gyen. A Kossuth Lajos té­ren, az állami zászlónál áp­rilis 4-én délben zenés őr­ségváltás lesz. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben a politikai, az állami és a társadalmi élet képviselőinek, üzemek, vál­lalatok, intézmények kiváló dolgozóinak részvételével. Az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a Minisztertanács, a tár­sadalmi és a tömegszerveze­tek, a fegyveres testületek és a fővárosi dolgozók képvi­selői megkoszorúzzák a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékművet, valamint a ma­gyar hősök emlékművét a Hősök terén. A felszabadu­lás évfordulója alkalmából elhelyezik a kegyelet koszo­rúit a rákosligeti temetőben a román hősök síremlékei­nél, a solymári angol kato­nai temetőben, valamint a Budaörsi úton az amerikai katonák emlékműveinél is. Harkányban, illetőleg Bere- menden a hazánk felszaba­dításáért elesett bolgár és jugoszláv hősök emlékmű­vét koszorúzzák meg. Április 4-én — a hagyo­mányokhoz híven — gel­lérthegyi jubileumi parkba várja a fiatalokat a KISZ Központi Bizottsága és Bu­dapesti Bizottsága. A felsza­badulási emlékmű megko­szorúzása után mintegy tíz­ezer fővárosi ifjúmunkás és diák részvételével nagygyű­lést rendeznek. Az ünnepi köszöntő után három szín­padon színes műsor szóra­koztatja majd a részvevő­ket. Táncképekben fejezik ki a fiatalok a népek barát­ságának eszméjét, „úttörő- karnevált” tartanak a KISZ Központi Művészegyüttesé­nek legfiatalabb táncosai, részletek hangzanak el a Kőműves Kelemen című rockballadából, fellép a Du­na Művészegyüttes, a Szov­jet Déli Hadseregcsoport ének- és tánckara, valamint az MRT Gyermekkórusa. A felszabadulási megem­lékezéseket fővárosszerte számos kulturális és sport- rendezvény is színesíti. (MTI) A KGST tervezési együttműködési bizottságának ülése Kedden, Budapesten meg­kezdte munkáját a KGST tervezési együttműködési bizottságának 32. ülése. A bizottságban a központi ter­vező szervek elnökei képvi­selik a KGST-tagországo- kat, küldöttek érkeztek a tanácskozásra a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ságból és Jugoszláviából is. Részt vesznek az ülés mun­kájában a KGST titkárságá­nak, valamint a Nemzetközi Beruházási Bank képviselői. A tanácskozást a Gellért Szállóban Lázár György mi­niszterelnök nyitotta meg, amelyen az 1986—1990. kö­zötti . időszakra vonatkozó népgazdasági tervezési mun­kák helyzetét és tapasztala­tait tekintik át.

Next

/
Thumbnails
Contents