Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-27 / 73. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 27., kedd *• A régészeti kiállítás részlete A néprajzi kiállítás MAGYARORSZÁG MÚZEUMAI A pécsi Janus Pannonius Múzeum Az Uitz Múzeum épülete Martyn Ferenc-műemlékhás és kiállítóhely épülete A múzeum alapításának gondolata Pécsett az 1870-es években merült fel. 1971-ben Farkas István negyvennyolcas honvédit'szt és ügyvéd végrendeletében ezer forintot adományozott a „Pécsett fölállítandó múzeum és könyvtár” részére. 1898-ban Juhász László ügyvéd felajánlotta a városnak, hogy régiséggyűjteményét letétként, kiállításra átengedi. E kiállítás sikerének következtében a város i899-ben elhatározta a múzeum létesítését. Két év múlva. 1902- ben állami támogatással nyolcezer koronáért meg is vásárolta Juhász László 150 szekrényben elhelyezett, 6795 darabból álló, a korabeli magyarországi régészeti kutatások csaknem valamennyi korszakát reprezentáló gyűjteményét. Ezt a törzsanyagot néhány év alatt számos adomány egészítette ki. A legjelentősebb a Zsolnay család letétje volt. Az állandó kiállítás (természetrajz!, helytörténeti, régészeti, Zsolnay-kerá- miaanyaggal) megnyitására 1904. november 27-én került sor. A múzeumigazgatói teendőket akkor Marosi Arnold középiskolai tanár látta el. A gyűjtés 1907-től a néprajz területén is folytatódott. Ugyanakkor alakult meg a Pécs-baranyai Múzeum Egyesület. 1909-ben Szőnyi Ottót nevezték ki a múzeum igazgatójává. A gyűjtemények gondozásában az igazgatónak külső szakemberek, általában gimnáziumi tanárok segítettek, mint a Múzeumi Egyesület tagjai. 1921-től Fejes György vette át az intézmény vezetését, mely 1928-ban egyik alapítójáról a ..Majorossy Imre Múzeum” nevet kapta. 1936- ban közgyűjteménnyé nyilvánították. A Baranya vármegyei Múzeummal való egyesítéséig (1951) még két igazgatója volt a múzeumnak: Vörös Márton és Török Gyula. A Baranya Vármegyei Múzeumot 1939-ben alapították, Domfoay János vezetésével. Néprajzi és régészeti gyűjteménye volt jelentős. 1940-ben a megye önálló épületet vásárolt múzeuma számára a Széchenyi téren. 1951-ben az ország összes múzeuma számára a Széchenyi téren. 1951-ben az ország összes múzeuma állami kezelésbe került. A pécsi Majorossy Imre Múzeumot és a Baranya vármegyei Múzeumot összevonták. Az egyesített intézmény Janus Pannonius Múzeum néven három osztályra tagolódott: régészeti, néprajzi és természettudományi osztályra. Egyidejűleg megindult az iparművészeti osztály szervezése is. 1952-ben megnyílt a Román kori Kőtár, 1955-ben az állandó Zsolnay-kerámia kiállítás. Jelentős esemény volt a múzeum történetében a Modern Magyar Képtár létrejötte (1958). Az intézmény tudományos tevékenységének publikálására 1956- ban indította el a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvét, amelyből napjainkig 25 kötet jelent meg. 1958-ban a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum és; a komlói Helytörténeti Múzeum a Baranya megyei Tanács irányításával egységes megyei múzeumi szervezetté alakult. 1960-ban főállású muzeológus alkalmazásával megkezdődött a széles körű ■munkásmozgalmi és várostörténeti gyűjtés. A hetvenes évektől fokozatosan erősödik a múzeum tudományos munkássága. 1980-tól a Művelődési Minisztérium a Janus Pannonius Múzeumot kutatóhely- lyé minősítette. A szakterület tudományos munkásságát publikáló évkönyv hat szekcióban (természettudomány, régészet, történettudomány, néprajz, művészettörténet, múzeológia) közöl tanulmányokat, évente 35—40 nyomdai ív terjedelemben (350—400 oldal). A tudományos munka eredménye a publikációkon kívül a magas szintű kiállítások rendezésében is megnyilvánul. Az állandó kiállítások száma ma Pécsett 12, a megyében 17. A látogatottság száma folyamatosan növekszik, 1978-tól meghaladja az évi egymilliót. Az utóbbi években lehetőség nyílott a múzeum külföldi bemutatkozására is. A Modern Magyar Képtár anyagából — a Nemzeti Galériával közös szervezésben — kiállítássorozatot mutatott be Nyolcak és Aktivisták, majd Tendenciák a XX. századi magyar művészetben címmel. Az első St. Etienne, London, Róma, Genova, Párizs, Helsinki, a kettő együtt Stockholm közönsége előtt szerepelt nagy sikerrel. Ezek az országhatárokon túli bemutatkozások igen jelentősek az ország kulturális megítélésében, egyúttal újabb lehetőségeket nyújtanak további cserekapcsolatok kialakítására. A múzeum pécsi távlati tervei között szerepel a szakmai gyűjtemények további fejlesztése, a feltárt, gyűjtött nagy értékű műtárgyanyag méltó bemutatása. A belváros különböző helyein, műemléki épületekben lévő gyűjtemények és kiállítások színvonalának megőrzése állandó munkát és jelentős anyagi áldozatot igényel. Jelenleg is folyamatban van a néprajzi kiállítás épületének teljes felújítása. a Csontváry Múzeum bővítése, a Reneszánsz Kőtár anyagának bővítése, rövidesen elkezdődik a vá- rostörténeti munkásmozgalmi múzeum épületének felújítása, majd az új képtár részére kijelölt barokk palota rekonstrukciója, műemléki helyreállítása. Az elmúlt években a történeti belváros szívében létrejött a „múzeumutca” (Káptalan utca). A város legrégibb lakóházában itt kapott helyett 1955-ben a Zsolnay-kerá- miagyűjtemény. A 3. sz. épület Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) szülőháza, 1974 óta műveinek múzeuma. A 4. számú, gótikus épületelemeket rejtő lakóházból Uitz Béla festőművész emlékmúzeumát alakították ki. A 6. sz. épületben Martyn Ferenc Pécsett élő festőművész kapott műtermet és kiállítóhelyiségeket. A Káptalan utcai múzeumok a székesegyház mellett lévő Román kori Kőtárból, illetve az utca torkolatában lévő Csontváry Múzeumtól a régészeti kiállításig már egy múzeumi negyedet alkotnak. A megyében következetesen folyik a népi műemlékek helyszíni felújítása és megőrzése. Ezek egy része szintén múzeumi funkciót kap. Kiemelkedő példák eddig Mecseknádasd és falu német nemzetiségi tájházai. Sarkad! Eszter H eti humor ét elején Kenya harcol a „kanyargós halál” ellen A villámcsapás a Viktória-tó környékén követeli a legtöbb halálos áldozatot a viliágon „Védekezzetek a kanyargós halál ellen!” — ez a jelszava, annak a Kenya délnyugati részén folyó kampánynak, amely eddig egyedülálló az egész afrikai kontinensen. Arról a kenyai területről van szó, amelyen ősidőktől fogva évente, több mint száz embert sújt halálra a villám. Ezt a tényt évszázadokon át, megmásíthatatlan sorsnak tartották. Most azonban a hatóságok úgy döntöttek, hogy többé nem maradnak tétlenek. A Párizsban székelő Meteorológiai Világszervezet adatai szerint, a világon Kenya északnyugati részén sújt le a leggyakrabban a villám. Kisumu és Bungomo körzetek lakóinak az év 210 napján át, mennydörgéssel és villámlással kell együtt élniük. Ez hét zivataros hónap, míg az egyéb trópusi területeken átlag 90, illetve a mérsékelt éghajlatú terű. leteken 30 napon át van zivatar. A sok zivatar oka a Viktória-tó, amely 68 800 négyzetkilométernyi felületével a földgolyó második legnagyobb édesvízű tava. A tó fölött állandóan hatalmas felhők keletkeznek, amelye. két a túlnyomórészt nyugati szelek a kenyai parton emelkedő dombok fölé sodornak. Ott megszabadulnak terhűktől és a föld vörös talajára bocsátják a jelentős mennyiségű felhalmozódott elektromos energiát. A kenyai tudomány- és technológiaügyi hivatal egyik tanulmánya szerint az elmúlt húsz év alatt, 2178 embert és 4027 haszonállatot sújtott halálra a villám, és 2206 házat ért villám- csapás. Valószínűleg itt a legmagasabb a villámcsapás okozta halálozási arányszám a világon. Ez még csak növekedni fog, mert a hatalmas méreteket öltő népszaporulat folytán egyre több ember tömörül a veszélyes, de nagyon termékeny területekre — mondta egy sajtónak adott interjújában, dr. Robert Akello kenyai villámszakértő, aki a nairobi egyetemen villamosmérnököket oktat. „Az emberi élettel és az anyaggal való rettenetes pazarlás csökkentése céljából” most fokozatosan felvilágosítják a lakosságot, hogyan lehet a legjobban kikerülni a villámot. A villámvédelmi kampány 1982. szeptemberében kezdődött, amikor egyetlen villám, tizenegy iskolás gyermeket ölt meg. Dániel Arap Moi államelnök „villámalapítványt” létesített, amelynek célja, hogy pénzt teremtsen elő villámhárítók létesítésére a fenyegetett területeken. Egy klub 6 ezer dollárt adományozott; ebből az összegből három olyan iskolára lehet villámhárítót szerelni, amelynek diákjai közül a villám több áldozatot szedett. Csak 1967 és 1982 között nem kevesebb, mint 616 iskolába legalább, három alkalommal becsapott a villám. A hatóságoknak a pénzügyi problémákon kívül a babonával és tudatlansággal is szembe kell nézniük. — Mi a férjed hobbija? — Nyulakat tenyészt. — Ért hozzá? — ö nem — a nyulak annál inkább! ★ — Az én hobbim az akvárium! Órákon át el tudok gyönyörködni az egzotikus halakban! — Mit szól hozzá a feleséged? — A, őt nem érdekli, hogy mit csinálok az irodában! ★ — Mit műveltek odalent? — kiabál le az anya a pin- cebárba. — Csoportszexet rendezünk! — Én meg már azt hittem, hogy megint cigarettáztok, gyerekek! ★ Egy rendőr csenget: — A férje rádiós? — Igen, ártatlan amatőr! — Még, hogy ártatlan —, most fut ki az egész NATO- flotta! ★ Egy turista Afrikában megpillant egy kétségbeesetten doboló bennszülöttet. — Miért dobol? — kérdezi. — Nincs vizünk! — Aha, akkor most azért dobol, hogy eső legyen, ugye? — Dehogy, — hívom a bádogost! Gabrovói „góbék9* Gabrovo — a szatíra és a humor fővárosa. Lakói éppúgy állandó szereplői a bolgár népmeséknek, mint a rátótiak és a székely góbék a magyar anekdotakincsnek. A helybéliek mulatságos kalandjai, fonák esetei és kifogyhatatlan furfangjai nyomán választották ezt a várost a négyévenként megrendezett szatíra- és humorfesztivál színhelyéül. A város kerületi székhely, Szófiától mintegy öt órányi autóútra. A gabrovóiakat csöppet sem zavarja a róluk és városukról keringő soksok mendemonda. Ez úgy hozzátartozik Gabrovóhoz, mint az idegenforgalmi látványosságok más városokhoz. A helyiek fösvénysége ugyan — a fáma szerint — a skótokéval vetekszik, de ha a fesztiválról van szó, nem sajnálják kinyitni a pénztárcájukat. Így épülhetett fel a Humor és Szatíra Háza, amely a művészeteknek ebben a műfajában születő legjobb alkotásokat tárja az érdeklődők elé. Az 1972-ben felavatott intézmény vonzásköre már rég túlnőtt a kerület határain. Ma nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, őrzi és népszerűsíti a világ népeinek humorát prezentáló műveket. A ház munkatársai a világ 131 országával tartanak kapcsolatokat. Felvonultatják itt a képzőművészet, az irodalom, a film, a fotó, a színház és a népi humor jellegzetes darabjait. A legutóbbi gabrovói világtalálkozót „A világ fennmarad, mert tud nevetni” szlogen jegyében rendezték meg. A már hagyományossá vált karikatúraverseny mellett irodalmi pályázatot és filmfesztivált is tartottak. Bemutatkoztak népi komédiákat előadó bábegyüttesek is. Karneválok, népi színjátékok és más vígasságok szórakoztatták a közönséget. Felavatták Chaplin szobrát, amelyet Georgij Csapkanov alkotott. Az egyes kiállításokat a versenykiírás szerint csoportosítják Gabrovóban. A karikatúrák, a humoros fotók, a kisplasztikák, a festmények és a könyvillusztrációk külön-külön szerepelnek a bemutatókon. Az Arany Ezópuszt, a képzőművészeti műfajokban odaítélhető legmagasabb gabrovói díjat utoljára Hernando Hernandez kubai karikaturista kapta meg. Kiállítják az egyes országok nemzeti kollekcióját is, ami azt bizonyítja, hogy Gabrovo a nevetés és a mosoly nemzetközi találkozóhelye. Értesítjük Vásárlóinkat, hogy kibővített Árukészlettel MEGNYITOTTUK FELÚJÍTOTT, EDÉNYBOLTUNKAT (Gyöngyös, Kossuth L. u. 24.) Egyes cikkek március 31-ig engedménnyel kaphatók! AJÁNLATUNK: T—17 2 kg-os gázpalack 552,— Ft helyett 360,— Ft Háztartási mérleg 332,— Ft helyett 200,— Ft. Szőnyegseprő 130,— Ft helyett 90,— Ft. Duó-gáztűzhely 4970,— Ft helyett 3000,— Ft. Pedálos szemétvödör 99,— Ft helyett 60,— Ft. Pipereszekrény 409,— Ft helyett 280,— Ft
