Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 25., vasárnap S. Válástól az olvasószolgálat A családi pótlékról szóló rendelet- módosításról Ez év januárjától módosult a családi pótlék folyósításáról szóló rendelkezés. Olvasóink közül sokan tették fel a kérdést, mikor és kinek jár a 70 forintos emelés, mi a helyzet, ha a családban tartósan beteg vagy szellemi-testi fogyatékos gyermek van, hogyan folyósítják a családi pótlékot, ha csökken a jogosult gyermekek száma? A kérdésekre a Társadalombiztosítási Igazgatóság illetékesei válaszoltak: 1984. január 1-től — az áremelések ellensúlyozására — gyermekenként 70 forinttal emelkedik a családi pótlék. Így egy gyermék után januáriban már 370 forintot kap a szülő. Ha egyedül álló anyáról, vagy apáról van szó, az egy gyermek után járó családi pótlék 670 forint. Hasonlóan 670 forint családi pótlék jár a gyermek után, ha korábban még két vagy tölblb gyermek után voltak jogosultak a szülők. Kétgyermekes családoknál gyermekenként 670 forint a pótlék összege, az egyedül álló szülő két gyermek esetében 730—730 forintot kap. Emelkedik a családi pótlók összege a harmadik gyermek megszületése után, gyermekenként 730 forintra, öt gyermek után azonban ismét csökkenő az összeg ilyen esetben gyermekenként 680, hat vagy ennél több gyermek esetében szintén 680 forint jár. Még egy: 730 forint pótlék jár egy gyermek után is, amennyiben a szülő egyedül álló, s 1980 július hónapban, vagy ezt követően még két vagy több gyermek után illette meg a családi pótlék. Ha a gyermek tartósan beteg Megkülönböztetést tesz a rendelkezés, amennyiben a gyermek tartósan beteg, illetve súlyos testi vagy szellemi fogyatékos és állandó felügyeletre szorul. Az ilyen gyermek után járó pótlék összege havonta 880 forint. Amennyiben kétgyermekes családiból az egyik beteg, akkor a családi pótlék ösz- szage összesen 1610 forint lesz. Amennyiben a családi pótlékra való jogosultság az üyen családokban a beteg gyermék után megszűnik, a másik gyermek után 730 forint pótlék jár. Haivi 880 forint a családi pótlék összege a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozásiban levő gyermek után. Havi 200 forint jövedelempótlék akkor állapítható meg egy gyermek után, ha a társadalombiztosítási rendelkezések szerint kizárólag azért nem állapítható meg több, mert a háztartásban egyetlen bat éven felüli gyermekről gondoskodnak, vagy a gyermek árvaellátásban részesül, illetve harmadik éves szakmunkástanuló, vagy szakmunkástanuló otthoniban helyezték el. Adalék egy emléktábla avatásához A napokban volt Jackwerth Ede kormányzótanácsi biztos emléktáblájának avatása Egerben. Adalékképpen életrajzához ajánlom szives figyelembe Jackwerth Edének, mint Heves megye kormányzótanácsi biztosának előterjesztését kultúrpolitikai ügyben. A javaslatot nem más, mint Lukács György egykori népbiztos látja el megjegyzéssel „Melegen pártolom és kérem gyors elintézését”. Csont István Eger „Közoktatásügyi Népbiztosság! Színházi osztály! Budapest Eger városának több mint '.30 000 főnyi lakossága és egész proletáriátusa már hosszú idő óta sajnosán nélkülözi mindazokat a kulturális eszközöket és alkalmakat, amelyek szórakoztatnak, vagy a I'művészetek iránti fogékonyságot fejlesztik. így rendkívüli nagy hiányát érzi az egri proletariátus a színházi művészetnek, amely a nem csak szórakozni, de tanulni és szellemileg fejlődni vágyó elvtársaink szellemi életének lenne táplálója, melegítője. Ennek tudatában azon előterjesztéssel fordulok a Közoktatásügyi Népbiztosság színházi osztályához, hogy Eger ,városa részére június, július, augusztus és szeptember hónapokra egy megfelelő intézkedéseket lehetőleg sürgősen megtenni szíveskedjék. A helyi viszonyokat illetőleg tájékoztatásul előadom, hogy a múltban az egri színházban Palágyi Lajos jelenleg Miskolczon működő elsőrendű színtársulata játszott, és pedig évente ■négy hónapon át. A város kulturális igényei lehetőleg hasonlóan „ elsőrendű szín- társulat működését teszik kívánatossá, és pedig lehetőleg négy, esetleg öt hónapos szezonra. Hatszáz személy befogadására alkalmas jókarban levő, megfelelő színházunk van, amely rendeltetésének néhány napon belül átadható. A színiház színpada és öltöző helyiségei 40—50 főből álló színtársulatnak elegendő terepet ad annak, díszlete és zenekara azonban nincsen, úgy hogy ennek létrehozataláról és megszervezéséről gondoskodni kell. Megjegyezni óhajtom továbbá azt is, hogy az egri proletáriátus érdeklődése feltétlenül biztosítani fogja anyagi szempontokból is, bármelyik elsőrendű szín- társulat zavartalan működését, illetve fennállását. A helyi direktórium Kulturális és Sajtó alosztálya pedig közreműködésével gondoskodni fog arról, hogy a színházi előadások nívója és az előadásra ikerülő darabok minősége megüsse azt a mértéket, amit az új forradalmi művészet irányai és céljai szempontjából mindannyian kívánatosnak tartunk. Amidőn az egri proletáriátus kulturális fejlődése szempontjából elódázhatat- lanul szükségesnek tartott színházi szezon biztosítására még egyszer nyomatékosan felkérem a színházi osztály vezetőségének figyelmét, és amidőn az ez irányban teendő intézkedésről értesítést kérek, vagyok Új termék a piacon — hétszázalékos bérfejlesztés „Zárszámadás” a Ramona ISZ részlegénél A Ramóna Ipari Szövetkezetnek a megye két községében, Erdőtelken és Aba- sáron működik részlege. Az abasáriak a napokban tartották meg a részközgyűlést, melyen a szövetkezet vezetői részben az elmúlt évi eredményeket, részben az idei feladatokat ismertették. A szövetkezet gödi részlegében a kötődé van, Erdőtelken a szabászat. Abasáron az összeállítás. A termékeket Budapesten 11 üzletben értékesítik. Az elmúlt évben új termékkel is piacra léptek, a kötszerpótló gyártásával importcikket helyettesítenek. Űj termékük a necc harisnya- nadrág is. 250 ezer darabot készítettek ebből a keresett cikkből, az idén újabb 900 ezer darab készül el. A szövetkezet árbevétele wtJB 25 millióval haladta meg a tervezettet, és így lehetővé vált az idei hétszázalékos bérfejlesztés. A húsz éve működő abasári részlegen a „zárszámadáson” kilenc alapító tagot is köszönthettek. Molnár Ilona Abasár Apróbb-nagyobb bosszúságok ,,Úttá lan utakon“ „Járom az utam...” énekli a közismert slágert hajnali 5 óra körül a „Jó reggelt" című rádióműsorban Koós János. A jól ismert dallamok egy táskarádióból harsognak, miközben a gyöngyösi Volán dolgozói, gépkocsivezetők, szerelők, forgalmiak — járják, mit járják, tapossák, dagasztják az a sáros utat, tamely a város szélétől (az utolsó lakott háztól) vezet a mintegy 2—300 méterre lévő Volán-telepig. Miért nem busszal mennek? Mert azokért a buszokért, amelyeken mások utaznak, valahogyan le kell jutniuk a telephelyre a gépkocsivezetőiknek is. Arról nem is beszélve, hogy hajnali 3 órától reggel 7 óráig a Volán dolgozói különböző időpontokban mennek munkába, jelentkeznek szolgálatba, és a mai energiaszegény, takarékos világunkban nem lenne célszerű negyedóránként (még félóránként sem) szolgálatú' járatokat indítani a város különböző pontjairól. Egy másik dallam bömböl fel a rádióból. „Pedig, pedig valamikor ..Tényleg, valamikor a gyöngyösi tejüzem bal oldali, nyugati sarkától egy méter széles és majdnem a Volán bejárati útjáig tartó betonjárda könnyítette meg a gyalogosan járó dolgozók útját. Valamikor volt járda, de megkezdték az M3-as út gyöngyösi szakaszának az épitését. „Uram bocsá”, nem az építőket kívánom bírálni! Remekül megépítették, amit vállaltak. A gyöngyösi volánosok kálváriája azonban akkor kezdődött, amikor felvonult a hadd ne soroljam ki mindenki. Fúrtak, faragtak, ástak, szakítottak, törtek, zúztak, köztük a járdánkat, is, és befejezték a nagy művet, elkészült a becsatlakozó M3-as útszakasz. A hivatalos átadás 1983. tavaszán meg is történt. Azóta lassan egy év telik el, de járda az azóta nincs. Vajon kinek a kötelessége lett volna a helyreállítás? Szkocsovszky Tibor Gyöngyös Lajosvárosi nyugdíjas találkozó Sok éves kedves hagyomány, hogy a fiatalok városrészeként ismert lakótelepen megemlékeznek az ott élő Idősebb nemzedékről is. Az idén március 19- én, hétfőn, a körzeti Hazafias Népfront és a Vöröskereszt lakótelepi alapszervezete vendégül látta a környéken élő nyugdíjasokat, akik közel százan el is jöttek Wilmek Ferenc borbély- mester szives meghívására. Szabó Elemér, a HNF körzeti elnöke kedves szavakkal köszöntötte a vendégeket s megható volt az a gondoskodás, amellyel a 102- es diákkonyha, valamint a Vöröskereszt dolgozói körülvették a környék nyugdíjasait. Igaz, már vége ugyan a farsangi szezonnak, de a vendéglátók fánkkal és forró teával kínálták a résztvevőket). A VII-ps. és VIII-as számú Iskola úttörői hangulatos műsorral szórakoztatták a nagypapákat és nagymamákat, míg a Nagyváradi úti Óvoda kollektívája apró ajándékokkal, emléktárgyakkal kedveskedett, A sikeres összejövetel hatására a Jelenlévők úgy határoztak, hogy ezentúl minden hétfőn összejönnek, s a VIII-as párt- körzetben megalakítják a nyugdíjasok klubját Is, melynek első rendezvényére március 26-án, kerül sor. V. Tünde Eger Feledésbe menő emlékeink A Népújság március 6-i számában „Régi magyar kő- hidak” címmel jelent meg írás. Ebben a szerző többek között megemlíti a gyöngyösi Nagy-pataikot áthidaló XVIII. századbeli hidat is, — jeden időben: Sajnos, a jeden idő tévedés, a hídról csak múlt időben lehet beszélni, mivel azt a hetvenes évek elején elbontatták, dacára annak a megmentő igyekezetnek; amit dr. Gáli Imre , A-Nagy- patak hídja Gyöngyösön” (Mélyépí/fcéstudományi Szemle. 1968. 7. sz.) és Pál Tibor, a KPM mérnöke, „A gyöngyösi Nagypatak-híd és a Vachot Sándor utca „korszerűsítésének”, kérdéséhez (Műemlékvédelem, 1969. 3. számú 151—157. o.) című írásában kifejtett, s mely írásokban mérnökileg megalapozott megoldást is adtak a XVIII. századbeli híd megmentése énjeikében (megerősítése. hídpálya szélesítésének megoldása stb.), hogy azt lebontani ne kelljen. Kár, hogy az illetékesek mindezt figyelmen kívül hagyták. Jómagam tanúja voltam, közvetlenül Gyöngyösre kerülésem után, hogyan bontották le, verték széjjel légkalapáccsal az öreg hidat — nem volt könnyű munka! — Rábel Károly munkáját, és ugyancsak tanúja voltam annak, hogy a helyette épített „korszerű” hidat hogyan nem tudták átadni egy esztendeig a forgalomnak. Mikor nemrégiben — a pusztuló gyöngyösi műemlékek miatti aggódó soraimmal felkerestem önöket, elfelejtettem megemlíteni, hogy a — híd — egyúttal több gyöngyösi műemlék épület építője Rábl (vagy Rábel) Károly síremléke a Felsővárosi-temetőben szintén hamarosan az elpusztultak közé sorolható lesz. Hadd idézzem Pál Tibor munkáját. „Kevés műemlékünk maradt. De ahhoz a kevéshez, ami megmaradt, körömszakadtáig ragaszkodnunk kell, mert minden darabhoz —talán minden egyes kőhöz vagy téglához — őseink vére és verejtéke tapad. És ha mái1 valaki nem tudja értékelni, — mert nincs érzéke hozzá — a műemléket mint művészeti kincset, gondoljon arra, hogy annak építéséhez vagy védelméhez valamelyik őse verejtókes munkájával vagy életének feláldozásával járult hozzá. Továbbá, hogy azok az idegenforgalomban gazdasági tényezők is. A régi magyar hidak „éppen olyan értékes emlékei a múltnak, mint épületeink. Óvjuk őket!” Pozder Miklós Gyöngyös „A” KATEGÓRIÁJÚ VALLALAT pályázatot hirdet belső ellenőri csoportvezetői munkakör betöltésére. FELTÉTEL: Közgazdasági egyetem, illetve pénzügyi számviteli főiskolai végzettség, és 5 éves belső ellenőri ipari szakmai gyakorlat, vagy középiskolai érettségi, mérlegképes könyvelői — ipari — szakvizsga, és 8 éves belső ellenőri szakmai gyakorlat. FELADAT: Vállalat belső ellenőrzésére kiterjedő „ feladatok ellátása. Belső ellenőri csoport- vezetői munkakör betöltésének várható időpontja: pályázat elfogadás után azonnal. Bérkategória: kollektiv szerződés alapján. PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: — eddigi szakmai tevékenységét, (munkahelyét, beosztását, alapbérét), — részletes önéletrajzot, — kitöltött személyi adatlapot. — erkölcsi bizonyítványt. Pályázat benyújtásának határideje: 1984. április 15. Pályázatot kérjük eljuttatni: „M Á T R A” jeligére 3001 HATVAN, Pf.: 16.
