Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 24., szombat fi. Bizonyos földrajzi ismeretek szinte egyidősek az emberiséggel. Az ősközösségben ezek a tájékozódás és a környezetismeret problémáit ölelték fel. Az ókor nagy kultúrnépei magas szervezettségükkel tűntek ki, öntözőműveket, csatornákat, víztárolókat építettek, főleg Egyiptomban, Indiában, Mezopotámiában, Kínában. A csillagászati ismeretek az időszámítás szükségletéből fejlődtek ki és a Nap, a Hold, valamint a csillagos égbolt mozgásaira szorítkoztak. A földmérés a művelhető területek birtoklásával alakult ki, melyeket rajzban is rögzítettek. A könyvnyomtatás feltalálásával mindinkább közkinccsé váltak a görög csillagászok és földrajztudósok nézetei. Nagy hatással voltak a fejlődésre, a földrajzi felfedezések, melyekkel az érdeklődés a távoli világrészek felé fordult. A XIX. és a XX. században a tudományos vizsgálódás mindinkább a természet jelenségeire, titkaira irányult. Mindez a földrajz nagyarányú fejlődését is maga után vonta. Ezt olyan tudósok munkássága jelzi, mint Walter Penck, Troll, Mortensen, Baranszkij, vagy a magyar Cholnoky Jenő, illetve a német Humboldt. Összeállításunk a földrajztudomány néhány érdekességét mutatja be. Összeállította: Mentusz Károly Időjárási képek az űrből A műhold adását vevő parabola-antenna az egyetem tetején A Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú Tanszékén rendkívül jó technikai felszereléssel működik az MHSZ rádiós klubg ja. A hallgatók ennek segítségével a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a berendezések működésével és felhasználási lehetőségeivel. A modern készülékek lehetővé teszik, hogy 36 ezer kilométer magasból — egy meteorológiai műhold segítségével — figyelemmel kísérhessék Európa időjárásának alakulását, a változásokat előre láthassák. „Lesz-e béke ... ?” Mit hoz a tavasz Közel-Keleten? A csillagászok megállapítása szerint ebben az évben a csillagászati tavasz március 20-án 11 óra 25 perckor kezdődött. A Föld a keringése közben ekkor került olyan helyzetbe, hogy a napsugarak éppen az Egyenlítőre esnek merőlegesen. Már akit érdekel, a térképen meg is keresheti azt a helyet ahol a +26 fokos délkör metszi az Egyenlítőt. Elindulhat Bukarest mellől e délkörön lefelé, a Kréta szigete keleti csücskét elmetszve haladhat Afrika közepére, ahol a Kongó (Zaire) folyót átmetszi az Egyenlítő. Oda esik az említett napsugár a Tavaszpont felől érkezve. De, hogy az őserdőben el ne tévedjünk, zúgó hang után is tájékozódhatunk: a közeliben képződött a híres Stanley (sztenli) -zuhatag Ám itt örökös a nyár, gyerünk vissza oda, ahol jelentősége van a tavasz érkezésének. Még egy dolgot keLl tisztáznunk. A köztudatban — úgy tudjuk — március 21-e az első tavaszi nap. A dátum eltolódásának Julius Caesar az oka, aki a februári naipok közé minden negyedik évben beszúrt egy szökőnapot. Ez az év pedig valóban szökőév. Erre azért volt szükség, hogy a naptár haladása és a Föld keringése — lehetőleg — szinkronban legyen. A Földközi-tenger környezetében, s tőle keletre, éppen Mezopotámiában várják legjobban a tavasz érkezését. Ujjongva ünnepük az újholdat, mely egyben az első tavaszi holdhónap (niszán) .kezdetét is jelzi. Megközelítően ettől az időtől fokozatosan emelkedik az áradó víz szintje a Tigris folyón, 10—15 nap múlva, már a holdtöltekor megindul az Eufrátesz áradása is. A Közel-Kelet lányai kökörcsinből (Adonisz rózsái) font koszorúkkal ékesítve, lantok, hárfák pengetése mellett hirdetik a tavasz érkezését, a természet feltámadásának az ünnepnapját. Minden nép a maga ízlése. képzelete szerint tiszteli a növényvilágot. A növényzet pedig vizet igényel, hiszen ettől függ ma is az emberiség élete. Főleg a száraz-forró Mezopotámiában (lónak) a földi javak közül a vizet becsülték a legtöbbre. Menekültek a víztől. de csak akkor, ha a víztárolók már megteltek. Ezeket elő kellett készíteniük. Ki kell mélyíteni a csatornákat, meg kell erősíteni a gátakat. Hogy ezt mikor kell elvégezni, mindezt a naptár mutatja meg. A Hold fényének a változásait figyelve előre ki lehet számítani a vetés és a betakarítás idejét. Ebben már az egész csillagos eget figyelniük kellett, főleg a Nap járását az állatövi csillagképek mentén. A kaldeusok azt tartották, hogy ha a Kos (ma már a Halak) irányában jár a Nap, ez jelenti a tavasz ébredését. Hitték azt is, hogy a Tigris és az Eufrátesz völgyében volt az Édenbert. Minek köszönhette e vidék a kitüntető mítoszt? A víznek! Az említett két folyó az Örmény-Magasföldön, vagy annak nyúlványain ered. Az ókorban még mindkettőjüknek' külön torkolata volt. Évezredek alatt töltötték fel a kijáratot a Perzsa-öböl felé. A kettős völgy északi felébe 5000 évvel ezelőtt a sumérok, délre az akkádek költöztek. Mindkét nép kemény csatát vívott a természettel. A szubtórpus egyik változata a mediterrán éghajlata, mely erre a területre is kiterjed hatásaiban. Ez azt jelenti, hogy a téli félév a csapadékos. Ha pedig jön a tavasz, az Örmény-Magasföldön megindul a hó olvadása. Ez növeli az árvízveszélyt. A tomboló Tigris, s a szeszélyes Eufrátesz is kilép a medréből. Árvíz, özönvíz mindenfelé. Itt alakult ki az „özönvíz” legendája. Ennek kivédése is a tavasz kezdetére esik. Erre elő kell készülniük. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tavasz első napjának a megjelenését előre jelezni tudják. összefüggő feladat kezdődik. Védekezni az árvíz ellen, tárolni a csapadékvizet, s megoldani az öntözést. Tisztán tartották a csatornákat, hogy áradáskor szabadon jusson a tárolókba a víztömeg. Ha kellett, gátakat emeltek. Az áradás megindulásakor kinyitották azokat a zsilipeket, melyek a tározókhoz vezettek. Az ár levezetése közben arra is ügyelték, hogy a vándorló víztömeg nehogy átszakítsa a folyók gátjait. A zsilipekkel szabályozhatták, hol kell több, illetve kevesebb vizet ereszteni a tározó medencék felé. A tavasz nyárba csapott át. Elérkezett az öntözés ideje. Bagdadban az évi csapadék mennyisége 145 mm. Májusiban aüg valami, júniustól augusztusig szinte semmi sem hull. Pedig a datolya „feje tűzben, lába vízben kell hogv ázzon.” A tározók zsilipjei kinyíltak, megindult az öntözővíz áradata a zsilipeken át. Saduk~ ltel (vízkiemelők) merítették ki a csatornákból, ahonnan az öntöző árokba került. Helyenként lépcsőzetet kellett szerkeszteniük, hogy a víz a magasba is eljusson. A legenda említi, hogy Asszíria királynője, a szépséges Semiramis i. e. a X—IX. században építtette a híres függőkertet. Hasonlóak később is keletkezhettek. Na- bukadonazor a méd származású feleségének 4 szintes, lépcsőzetes függőkertet emeltetett. Oda is fel kellett hordani a vizet. Ki tudja, mi a helyzet ma? Jut-e férfiú a csatornák tisztításához, a zsilipek kezeléséhez? Á Közel-Keleten vérpiros virágok nyünak-e, vagy végre a béke fehér virága fogja övezni az Eufrátesz partját s a Jordán árterét? Dr. Zétényi Endre Egy térkép-elmélet kritikája Megoldódott-e a Nazca-rejtély A közelmúltban — az In- terpress Magazin, a Természet Világa és egy televíziós film jóvoltából népszerűvé vált, érdekes könyv jelent meg a Magvető Kiadó Gyorsuló idő sorozatában, A kősivatag titka címmel. Szerzője Zelkó Zoltán térképész, aki az ókori kultúrák egyik megfejthetetlen titkának, a perui Nazca-fennsík rejtélyes vonalhálózatának keletkezésére és értelmezésére keresett elfogadható választ. Mi is az a Nazca-vonal? Az 1920-as években egy pilóta átrepült a Nazca-fennsík nehezen megközelíthető lakatlan kősivataga felett. Érdekes vonalhálózatot pillantott meg melyről ez ideig nem tudott a világ, mert e titokzatos rajzolat a földről szabad szemmel nem látható. E jelrendszer Limától délre körülbelül 200, Nazca városától északra néhány kilométerre húzódik az Andok és a partvidék között, látszólagos összevisszaságban. Építői a mai napig ismeretlenek. Számos kísérlet történt már megfejtésére. Volt már inka út, — csatornahálózat, égi leszállópálya. csillagászati naptár — most térkép. A szerző szerint a Nacza vonalhálózata a Titicaca-tó és környékének 1:16 méretarány szerint kicsinyített térképe. Bizonyíthatóan nem készülhetett grafikus háromszögeléssel — mint azt Zelkó állítja —, mert nincs elegendő adat a pontok megszerkesztéséhez. Ha a hálózat mégis felméréssel készült térkép lenne, az csak úgy lehetséges, ha az ismeretlen alkotók nagyon pontosan tudtak — helyenként egymástól több mint 100 kilométerre! lévő pontok között is — távolságot mérni. Méghozzá nem a valódi, hanem a vízszintes értelemben vett távolságot. (Ma is csak a fejlett országok rendelkeznek ilyen korszerű távmérő műszerekkel!) A szerző a chavini kultúra sokezer tárgyi emléke közül választotta ki az úgynevezett Raimondi-kőtáb- lát, amelynek ábráját részletesen elemezte. Ebből számította ki a méretarányt. A magyarázathoz közölt ábra módot adhatna az ellenőrzésre. de cáfolja a leírt bizonyítást. Ugyanis a berajzolt vonalak az ábrán nem a leírásnak megfelelően húzódnak. Milyen területet ábrázolt a „térkép?” Zelkó szerint az ábrázolt területet az „életet adó v<z mellett kell keresnünk”, s ez a vonalhálózattól mintegy 600 kilométerre fekvő Titicaca-tó. Az illesztés pontosságának bizonyítását a mellékelt „műszaki leírás” tartalmazza, amely tíz — nem tudni milyen szempont alapján kiválasztott — pont egybeesését vizsgálja 1:100 000-es méretarányú térképre illesztve. De hogyan lehet ellenőrizni egy nagy méretarányú (1:16) térképet egy négy nagyságrenddel kisebb méretarányú térképpel ? (Képzeljük el, milyen eredményt kapnánk, ha turistatérképeink pontosságát a zsebatlasz világtérképével ellenőriznénk!) Kik készítették? Nemcsak a térképészeti, hanem a történeti-régészeti bizonyítékok sem állják meg a helyüket. Helyenként zavarosan összefolynak az időben elég távoli indián kultúrák. A szerző azt állítja, hogy a Nazca-„térkép” több évszázadon át készült, s alkotói egy egész birodalmat kívántak vele ábrázolni. De melyik biro- daámat? Mivel a Ti.ticaca-tó környékének a „térképe”, ezt csakis a tiahuanacói kultúra emberei készíthették, hiszen ők éltek ott, ők voltaik a „nagyhatalom”. Nem volt nagy birodalmuk, hiszen egész Peruban körülbelül i. sz. 800-ig a klasz- szikus regionális kultúrák virágoztak. A tiahuanacói — vallási és katonai — terjeszkedés csupán i. sz. 800-ban kezdődött el és körülbelül 1200-ig tartott. Ha a Nazca- vonalak térkép, akkor valójában csak ettől kezdve lett volna igazán értelme, hogy birodalmukat feltérképezzék. Egy inka monda szerint „a hegyvidék népei teljes anarchiában éltek, amíg az inkák államalkotó ereje rendbe nem fogta őket." Ha ez igaz, — és ezt a szerző bizonyító erejűnek szánta —, akkor saját magának mond ellent. Mert hogyan képzelhető el, hogy egy anarchiában élő társadalom évszázadokon át meg tudta szervezni saját birodalmának feltérképezését? Helyesebben egy leendő birodalmat, amelyet csak évszázadok múltán hódítottak meg! De az sem világos, hogyan jönnek ide az inkák (akik közismerten csak a XII. századiban tűnnek fel), hiszen a feltételezett „nagyhatalom” a tiahuanacói és nem az inka. Most vizsgáljuk meg az úgynevezett Raimondi-kő- táblát, hiszen a szerzőnek a vonalak megismeréséhez nagy segítségül szolgált. A kérdés csupán az, minek alapján választotta ki pont ezt, hiszen e kultúrának számos ilyen és ehhez hasonló geometriai alakzatoké ba öntött alkotása maradt fenn. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a Nazca-kultúra virágzása pontosan egybeesett a Nazca-vonalak készítésének idejével és helyével. így az ő alkotásuk is lehet. Viszont. ha ők készítették, akkor nem lehet térkép, mert az egész „birodalmuk” — bár pontos kiterjedése nem ismert —, de feltételezések szerint fél magyarországnyi sem volt. Az inkák csak a XII. században jelennek, meg, s csupán a XIV. századtól kezdik el hódításaikat, így ők sem készíthették. A fentiek alapján bátran kijelenthetjük, hogy a Naz- ca-vonalhálózat pontjainak és a Titicaca-tó környékének esetleges egybeesései csupán a véletlennek köszönhetők és így a Nazea- rejtélv továbbra is megfejtésre vár. Csupán az sajnálatos, hogy a „térkép-elmélet” lektorálás nélkül ilyen nagy teret kaphatott a sajtóban és a televízióban. (Kéri — Bemer) Pályázati felhívás 39. sz. étterem Kékestető A párád» ÁFÉSZ 1984. május 1-től 1989. május 1-ig, szerződéses üzemeltetésre adja át a következő egységeket. 6. sz. bisztró Mátraballa, Kossuth út 1. 10. sz. bisztró Bodony, Árpád út 4. 23. sz. büfé Recsk, Kőbánya-telep 33. sz. turistaház Parádfürdő, Peres út 34. sz. zöldségbolt Bodony, Árpád út 4. 36. sz. zöldségbolt Recsk, Kőbánya-telep 28. sz. zöldségbolt Recsk, Kossuth út 63. 9. sz. cipőbolt Recsk, Kossuth út 61. 43. sz. vegyesbolt Mátraderecske, Kossuth út 51. 52. sz. ajándékbolt Parádfürdő, parkírozó A vendéglátó egységek versenytárgyalása 1984. április 25-én, (szerdán), a bolti kiskereskedelmi egységek versenytárgyalása 1984. április 26-án, (csütörtökön), reggel 9 órakor lesz megtartva a szövetkezet központjában. A pályázatokat a versenytárgyalást megelőző 8 nappal korábban kell benyújtani a szövetkezet közgazdasági osztályára, ugyanott adnak bővebb felvilágosítást és tájékoztató adatokat. ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA
