Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 24., szombat 3. Legnagyobb nemzeti kincsünk Termőföldjeink megbecsülése El kell ismernünk, hogy az utóbbi két évtizedben nagyon sokszor esett szó termőföldjeink védelméről, megbecsüléséről, ésszerű hasznosításáról. Az 1961. évi földvédelmi törvény napjainkig többször módosult, szigorodott, párthatározatok, tanácskozások, hírlapi viták, felhívások igyekeztek az indokolt minimumra szorítani a termőföldek, főként a jó minőségű termőföldek igénybevételét más célokra. Az idén februárban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének ilyen irányú állásfoglalása került nyilvánosságra. Figyelemre méltó. hogy az elmúlt években nyíltan soha senki nem kérdőjelezte meg azt a helyes elvet, hogy a föld hasznosításának az egész társadalom egye- teknes érdekeit kell szolgálnia. Nem vitatta senki a termőföld védelmének elsőrendű fontosságát, és hogy ezzel együtt el kell érni a termőföld ésszerű hasznosítását. a talaj termelékenységének fenntartását, illetve annak fokozását. 250 ezer hektárral Nagy hullámzásokat figyelhettünk meg az utóbbi két évtizedben a földvédelmi előírások érvényesülésében. Az 1961, évi földvédelmi törvény hatályba lépése után a termőföld csökkenésének az üteme átmenetileg mérséklődött. Ez az időszak azonban rövid ideig tartott. A hetvenes években — mint már említettük — a termőföldünk évről évre oly ijesztően, és szembetűnően csőként, mint még sohasem. Üj intézkedések váltak szükségessé. Így 1982. elején életbeléptek az új, szigorúbb földvédelmi rendelkezések. Ezek elsősorban a földpazarlás megszüntetését szolgálták. A termelésből történő kivonást a korábbinál még szigorúbb feltételekhez kötötték. Kétszeresére, a jó minőségű földeknél pedig három és félszeresére emelték a fizetendő térítés összegét. Létrejött a Földvédelmi Alap. amelybe a térítési összegek kerültek. Emellett kártérítést kell fizetni a föld volt tulajdonosának, a mező- gazdasági nagyüzemnek. A szigorú intézkedések hatása érezhetővé vált. Bizonyos óvatossággal kell azonban fogadni a javulásra utaló arányszámokat, hiszen tudjuk, hogy azok alakulásában mindenképpen szerepet játszik a beruházások visszafogottsága, így kisebb az igény a termőterületek kisajátítására. Tény, hogy az utóbbi három évben a termőterület csökkenése 52 százalékkal, a mezőgazdaságilag művelt területé 46 százalékkal, a szántóterületé pedig 63 százalékkal mérséklődött a korábbi időszakhoz viszonyítva. Tavaly pedig — 30 év. óta először — már nem csökkent,.hanem , szerény mértékben ugyan, de mintegy kétezer hektárral nőtt az ország szántóterülete. Magasabb kártérítést! Nagy hiba lenne azonban ennek az örvendetes fejleménynek a túlértékelése. Sok még a rendezetlen probléma. Például az állami nagy beruházásoknál az igénybe vett termőföldek után fizetett kártérítési és térítési összegeket továbbra is az állami költségvetésből fizetik. Így a beruházók nem érzik a költségek visz- szafogó erejét. Jogos igénynek tűnik az is, hogy meg kellene emelni azt a kártérítési összeget, melyet a felhasználó fizet a földtulajdonosnak. a mezőgazda- sági nagyüzemnek. Hiszen a termőföld igénybevételét elsősorban az a termelőszövetkezet, mezőgazdasági üzem érzi meg, amelytől azt elvonták. Remélhető, hogy a most készülő földjogi kódex segít ezeken a gondokon. Termőföldjeink védelme mellett nagy jelentőségű az észerű hasznosításuk, termőerejük fenntartása, fokozása. Jogszabályok írják elő minden mezőgazdasági művelésre alkalmas terület művelési kötelezettségét. Mezőgazdasági nagyüzemeink igyekeznek is ennek példamutatóan eleget tenni. Fontos új fejlemény, hogy a Földvédelmi Alapból jelentős összegekkel támogatható minden olyan tevékenység, amely a jelenleg parlagon álló. de gazdaságosan termelésbe vonható földek szántóföldi művelését célozza. A tsz-ek és az állami gazdaságok élnek is ezzel a lehetőséggel. T. B. Már kihasználják adottságaikat Új utakon Mezőtárkányban Császár Lajos: „Az aszály a tavaszi árpát sújtotta ...” 1982. szeptember 1-én új elnök került az Aranykalász Termelőszövetkezet élére. Adorján Gábor, a szomszédos Mezőszemeréről érkezett. Fiatal fejjel, nem kis feladatra vállalkozott, de má már mintegy másfél év távlatában, másként értékeli a helyzetet: — Bizalmat kaptam a tagságtól és tavaly februártól az új vezetőség is ebben részesült. Felmérve a kedvezőtlen termőhelyi adottságokat, programot dolgoztunk ki arra, hogyan javíthatunk a gazdálkodás színvonalán, miután gond volt a termeléssel, különösen a munkafegyelemmel. Bár nem lett veszteséges a szövetkezet, az eredmények mégsem adták vissza azokat a lehetőségeket, amelyekkel korábban is élhettek volna. Hiányzott a megfelelő szakmai háttér, a géppark elavult, így minden tevékenység fokozottan ki volt téve a változó időjárás hatásainak. Ezen igyekeztünk változtatni, miután egysze- ‘ rűsítettük a termelési szerkezetet és a közgazdasági szabályozók ösztönző hatásait kihasználva, a gabona- és hústermelésre összpontosítottuk erőinket. Még 1982 őszén a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságától 4 millió forint hitelt vettünk fel a gabonatermelés fejlesztésére. Ennek megfelelően olyan korszerű gépeket: műtrágyaszórót, vetőt. vegyszeres gyomirtót vásároltunk, amelyek elősegítették ezt a folyamatot. Így 1982 őszién megfelelő talajmunkát végezve, időben elvetettük a búzát 1100 hektáron. Igaz, nagyon vigyáztunk is rá, és a nagy aszály ellenére, a múlt év nyarán hektáranként 4 tonnás átlagtermést arattunk le. Síkvidék. A falut szántók ölelik körűi. Gyenge minőségű erre a föld, alig 12 aranykoronás, mégis évtizedek óta ez ad megélhetést, kenyeret az itt lakóknak. Gyakori a szik a mélyfekvésű terület, sokat is küszködnek vele, de naponta újat keresnek, új módszerekkel kísérleteznek a mezőtárkányiak. A korábbi kudarcokat már lassan elfelejtik, hiszen tavaly olyan eredményeket értek el, melyeket még soha ezen a vidéken. Szalai Mihály: „Űj műhelyt is építünk ...” (Fotó: Kőhidi Imre) A főmezőgazdász Császár Lajos más újdonságokat is említ: — Tagjai vagyunk a Bajai Kukoricatermelési, valamint a Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerének. A bajaiak szakmai útmutatásával a múlt év tavaszán 50 hektáron intenzív kukarlcaterme- lési kísérlethez fogtunk. Megfelelő talajmunkával, nagy adagú műtrágyázással, valamint kiválasztott fajtákkal arra voltunk kíváncsiak, hogy az adottságaink közepette milyen eredményt érünk el. A rendkívüli szárazság miatt a tervezett tíz helyett csak 7,3 tonnát takarítottunk be azokról a {mélyfekvésű területekről, ahol nedves, csapadékos időben erre nem számíthattunk volna, összesen 225 hektáron foglalkoztunk kukoricával és az átlagtermés 6,5 tonna lett hektáranként, amivel elégedettek lehetünk! A kísérletből azt a következtetést vontuk le, hogy adottságaink között, kellő szakmai hozzáértéssel elérhetjük ezt az eredményt, ha mindent megadunk a növénynek. Jól fizetett a napraforgó is, miután egységnyi területen 2,3 tonna lett, amennyi még soha nem termett ezeken a földeken. Az aszály csupán a tavaszi árpát sújtotta, miután a nagy forróság miatt a termés elmaradt a várttól. Szövetkezetünk állatenyész- tésében meghatározó a szarvasmarhatartás és a juhászat. Tavaly tehenenként 3500 liter tejet termeltünk, amely alatta maradt a tervezettnek. A magyartarka állományunk azonban képes arra, hogy elérjük vele a 3800 literes átlageredményt, és ezzel megszüntessük a ráfizetést. Ennél jobban sikerült a húsmarhatenyésztés, amelyhez a közösön kívül a háztájiból vásároltunk alapanyagot. Tavaly 130 hús- marhát helyeztünk ki a háztáji gazdaságokba, amelyet ebben az évben tovább folytatunk. összesen 320 tonna marhahúst értékesítettünk, melynek zöme exportra került! Az aszály főleg a juhászától sújtotta, mivel a szárazságban a legelők kiégtek és szántóföldi takarmányokkal igyekeztünk biztosítani az állomány szükségletét. Ez persze növelte a költségeket. Az idén a meglevő sok gyep- és legelőterületre alapozva eredményesebben igyekszünk javítani a hús-, illetve a gyapjútermelést. Tavaly februárban új műszaki főágazatvezető is került a szövetkezetbe. Szalai Mihály családjával Sarudról települt át Mezőtárkány- ba. Szolgálati lakást kapott és hamar befogadták: — Rögtön a „mélyvízbe” dobtak — mondja a fiatal mérnök. — Amikor ide kerültem, a téli gépjavítás nem volt kellően megszervezve, így a rendelkezésemre álló rövid idő alatt arra törekedtem, hogy a szükséges eszközöket biztosítsuk a tavaszi rajthoz. Ez sikerült. Közbeh állami támogatással, négymilliós költséggel új műhely építését is megkezdtük, amely most márciusban készül el. Ezzel alapvetően megváltoznak a munkafeltételek, és várhatóan hosszú Adorján Gábor: „Egyszerűsítettük a termelési szerkezetet ...” időre megoldjuk a gépek folyamatos karbantartását, ellenőrzését. Traktorosaink egy részét pedig a pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet közreműködésével szerelőknek képezzük át. A közös erőfeszítések hatására tavaly jelentős eredményeket éritek el Mezőtárkányban. A 63 milliós árbevétel mellett nyereségük megközelítette a tíz millió forintot. Tehát egy kedvez» folyamat indult el a termelőszövetkezetben, amely bizonyítja a vezetőség és a tagság közös akaratát, együttes cselekvését. — Amibe belefogtunk, azt sikerült megvalósítani — erősíti meg Adorján Gábor,. elnök. — Egyszerűsítettük a termelési szerkezetet, és a_ korábbá veszteséges kertészet, valamint a cukorrépa- termelés helyett az ösztönzőbb gabona- és hústermelést választottuk. Ennek máris vannak kedvező jelei! A vezetésen belül megszűntek a korábbi ellentétek, viszályok. Ma már mindenki a munkára irányítja fő figyelmét. A tagsággal szorosan együttműködve olyan fejlesztéseket hajtunk végre, amelyek célszerűek és a gazdaság jövőjét segítik elő. Valamennyien érezzük ezt, hiszen már a múlt év végén a nagyobb jövedelem arányában, nagyobb részesedést is osztattunk. Idei feladataink adottak. Tovább lépünk a megkezdett úton, és ezért még több elemzésre, megalapozott döntésre lesz szükségünk. Szeretnénk még jobban kihasználni lehetőségeinket, figyelembe véve, hogy gyengébb minőségű földjeinken is érhetünk el sikereket szervezett, gondos munkával, korszerű módszerek alkalmazásával. A szigorúbb feltételek között is 69 milliós árbevételt és 6 milliós nyereséget tűztünk magunk elé 1984-ben, amely reális é* elérhető. Mentusz Károly Önkéntes rendőrök értekezlete Egerben A bűnözés visszaszorítása társadalmi feladat Tegnap délelőtt tartották Egerben az önkéntes rendőrök ez évi értekezletét. Az eseményen részt vett Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, Heves megye rendőrfőkapitánya és Békési József, a városi tanács általános elnök- helyettese is. A résztvevők először Fejes Pál rendőr alezredes, városi kapitányságvezető beszámolóját hallgatták meg az elmúlt évi munkáról. Többek között elmondta, hogy olyan bűncselekmények, amelyek az állampolgárok nyugalmát nagymértékben és hosszabb ideig zavarták volna, minimális számban fordultak elő. A korábbi 1081 esettel szemben tavaly 1307 ügyben kellett nyomozást elrendelni. Ez összefügg az állampolgári fegyelem lazulásával, sok helyütt nem kielégítő a társadalmi tulajdon védelme. Az úgynevezett személy elleni bűncselekmények is többször fordultak elő, mint régebben. Legnagyobb arányban a betöréses lopások száma emelkedett. Az elkövetők nagy hányada a fiatal- és a gyermekkorúak köréből került ki. A közúti közlekedésben elért eredményeket sem tudták megőrizni. Egerben 84. a környező községekben 137 közlekedési baleset történt az elmúlt esztendőben. Az önkéntes rendőrök munkájáról elmondta, hogy eredményesen hajtották végre a feladatokat, munkájukat az aktivitás, a fegyelmezettség, a kulturált magatartás és á szocialista törvényesség jellemzi. Közúti forgalmi ellenőrzéseket több mint hétezer esetiben végeztek, s mintegy 1290 politikai, kulturális, illetve sportrendezvénynél biztosították a rendet. Amint említette, azadá- tok felsorolása ellenére 6em fejezhető ki számokban aza szolgálat, melyet ellátnak. A beszámolóhoz nyolcán szóltak hozzá. Békési József, a vároisí tanács általános elnökhelyettese például kiemelte, hogy a következőkben még nagyobb teret kell szentelni azoknak a helyeknek az ellenőrzésére, ahol játékautomatákat szereltek fel. Ugyanis több gyermek veszíti el ily módon a pénzét, holott csak felnőttek játszhatnának a készülékeken. Pálinkás Ferenc vezérőrnagy többek között hangsúlyozta, hogy a munka minőségét kell elsősorban javítani, s jobb szervezéssel még nagyobb eredményeket érhetnek el. Felhívta a figyelmet. hogy a bűnözés társadalmi jellegű gond, tehát mindenkinek kötelessége az értékek védelme, a bűnesetek megelőzése. Az észrevételekre Fejes Pál válaszolt, majd kitüntetéseket adott át az élenjáróknak. A Kiváló társadalmi munkáért belügyminiszteri elismerést Karanczl Gyula, Szekeres János és Vincze József vehette át. Majd 78-an kapták meg az önkéntes rendőri szolgálatért kitüntető jelvényt. Egerben Szövetkezeti autóbontók A szövetkezeti ipar jövedelmező ágazata lett az autóbontás; az áfészek nemrégen alakult bontótelepei egy év alatt összesen 1600' elöregedett, beolvasztásra ítélt roncsból szerelték ki a még felhasználható alkatrészeket. A Székesfehérvárott, Polgáron, Egerben, Pécsett és Zalakomádiban létesült bontókat általában már meglevő tmk-műhelyek, szerelőcsarnokok szomszédságában alakították ki, s a legtöbb helyen a munkaerő is rendelkezésre állt. Eddig elsősorban a fogyasztási szövetkezetek elhasználódott, kiöregedettgépkocsiját fogadták bontásra, az idén az Állami Biztosítóval totálkáros autók átvételére kötnek megállapodást. Vállalkoznak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek selejtezésre ítélt járműveinek szétszedésére, s alkatrészeinek hasznosítására is. (MTI) Mindezek az elvek sokszor megerősítést nyertek, iríégs em érvényesültek kellő mértékben. Jellemző, hlgy 1972-től 1982-ig csupán egy évtized alatt mintegy 250 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt föld területe. Igaz, ebből 141 ezer hektár gyenge termőképességű területet erdősítettek, csaknem 10 ezer hektár nádas és halash1„S üiynIOSÍ ’’tefe^ülésféjleszté^i,' ipiari. bányászati, közlekedési és egyéb célokra — véglegesen kivontak a mezőgazdasági termelésből. A tapasztalatok, a tárgyilagos vizsgálatok pedig kétségtelenül azt bizonyítják, hdgy az említett célokra — pazarló módon — az indo- k( Itnál több termőföldet v<tek igénybe. Ez akkor is fájdalmas veszteség, ha hazánk azok közé az országok közé tartozik, melyeknek a területe viszonylag nagymértékben — nálunk 72 százalékban — hasznosítható mezőgazdasági művelésre. Hiszen a termőföld pó-' tolhatatlan nemzeti kincsünk. A termőföld csökkenése, a különféle célokra való igénybevétele nem magyar különlegesség. Napjainkban a világ legtöbb részén hasonló folyamatnak lehetünk tanúi. Ez az irányzat főként az iparilag fejlett, vagy iparosodó országokban gyorsult fel az utóbbi évtizedekben. Hiszen az iparosodásnak és a vele együtt járó urbanizálódásnak elkerülhetetlen következménye a termőterület csökkenése. Az indokolt minimális igénybe- vé,teleket, tehát — akár akarjuk, akár nem — tudomásul kell vennünk. Ugyanakkor nem adha- tunk menlevelet azok számára, akik az említett — alaposan mérlegelt — célokra az indokoltnál nagyobb területeket kívánnak kivonni a mezőgazdasági termelésből. Elsőrendű fontosságú az is, hogy minél kevesebb jó minőségű termőföld essen áldozatul a kisajátításoknak. Szigorú feltételek
