Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 24., szombat 3. Legnagyobb nemzeti kincsünk Termőföldjeink megbecsülése El kell ismernünk, hogy az utóbbi két évtizedben nagyon sokszor esett szó termőföldjeink védelméről, megbecsüléséről, ésszerű hasznosításáról. Az 1961. évi földvédelmi törvény napjainkig többször módo­sult, szigorodott, párthatá­rozatok, tanácskozások, hír­lapi viták, felhívások igye­keztek az indokolt mini­mumra szorítani a termő­földek, főként a jó minősé­gű termőföldek igénybevé­telét más célokra. Az idén februárban a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa elnökségének ilyen irá­nyú állásfoglalása került nyilvánosságra. Figyelemre méltó. hogy az elmúlt években nyíltan soha senki nem kérdőjelez­te meg azt a helyes elvet, hogy a föld hasznosításának az egész társadalom egye- teknes érdekeit kell szolgál­nia. Nem vitatta senki a termőföld védelmének el­sőrendű fontosságát, és hogy ezzel együtt el kell érni a termőföld ésszerű haszno­sítását. a talaj termelékeny­ségének fenntartását, illet­ve annak fokozását. 250 ezer hektárral Nagy hullámzásokat fi­gyelhettünk meg az utóbbi két évtizedben a földvédel­mi előírások érvényesülésé­ben. Az 1961, évi földvé­delmi törvény hatályba lé­pése után a termőföld csök­kenésének az üteme átme­netileg mérséklődött. Ez az időszak azonban rövid ide­ig tartott. A hetvenes évek­ben — mint már említet­tük — a termőföldünk év­ről évre oly ijesztően, és szembetűnően csőként, mint még sohasem. Üj intézkedések váltak szükségessé. Így 1982. elején életbeléptek az új, szigo­rúbb földvédelmi rendelke­zések. Ezek elsősorban a földpazarlás megszünteté­sét szolgálták. A termelés­ből történő kivonást a ko­rábbinál még szigorúbb fel­tételekhez kötötték. Kétsze­resére, a jó minőségű föl­deknél pedig három és fél­szeresére emelték a fize­tendő térítés összegét. Lét­rejött a Földvédelmi Alap. amelybe a térítési összegek kerültek. Emellett kártérí­tést kell fizetni a föld volt tulajdonosának, a mező- gazdasági nagyüzemnek. A szigorú intézkedések hatása érezhetővé vált. Bi­zonyos óvatossággal kell azonban fogadni a javu­lásra utaló arányszámokat, hiszen tudjuk, hogy azok alakulásában mindenképpen szerepet játszik a beruházá­sok visszafogottsága, így kisebb az igény a termőte­rületek kisajátítására. Tény, hogy az utóbbi há­rom évben a termőterület csökkenése 52 százalékkal, a mezőgazdaságilag művelt területé 46 százalékkal, a szántóterületé pedig 63 szá­zalékkal mérséklődött a korábbi időszakhoz viszo­nyítva. Tavaly pedig — 30 év. óta először — már nem csökkent,.hanem , szerény mértékben ugyan, de mint­egy kétezer hektárral nőtt az ország szántóterülete. Magasabb kártérítést! Nagy hiba lenne azon­ban ennek az örvendetes fejleménynek a túlértékelé­se. Sok még a rendezetlen probléma. Például az álla­mi nagy beruházásoknál az igénybe vett termőföldek után fizetett kártérítési és térítési összegeket továbbra is az állami költségvetésből fizetik. Így a beruházók nem érzik a költségek visz- szafogó erejét. Jogos igény­nek tűnik az is, hogy meg kellene emelni azt a kár­térítési összeget, melyet a felhasználó fizet a földtu­lajdonosnak. a mezőgazda- sági nagyüzemnek. Hiszen a termőföld igénybevételét elsősorban az a termelőszö­vetkezet, mezőgazdasági üzem érzi meg, amelytől azt elvonták. Remélhető, hogy a most készülő földjogi kó­dex segít ezeken a gondo­kon. Termőföldjeink védelme mellett nagy jelentőségű az észerű hasznosításuk, ter­mőerejük fenntartása, fo­kozása. Jogszabályok írják elő minden mezőgazdasági művelésre alkalmas terület művelési kötelezettségét. Mezőgazdasági nagyüzeme­ink igyekeznek is ennek példamutatóan eleget tenni. Fontos új fejlemény, hogy a Földvédelmi Alapból je­lentős összegekkel támogat­ható minden olyan tevé­kenység, amely a jelenleg parlagon álló. de gazdaságo­san termelésbe vonható föl­dek szántóföldi művelését célozza. A tsz-ek és az ál­lami gazdaságok élnek is ezzel a lehetőséggel. T. B. Már kihasználják adottságaikat Új utakon Mezőtárkányban Császár Lajos: „Az aszály a tavaszi árpát sújtotta ...” 1982. szeptember 1-én új elnök került az Aranykalász Termelőszövetkezet élére. Adorján Gábor, a szomszé­dos Mezőszemeréről érkezett. Fiatal fejjel, nem kis fel­adatra vállalkozott, de má már mintegy másfél év táv­latában, másként értékeli a helyzetet: — Bizalmat kaptam a tag­ságtól és tavaly februártól az új vezetőség is ebben ré­szesült. Felmérve a kedve­zőtlen termőhelyi adottságo­kat, programot dolgoztunk ki arra, hogyan javíthatunk a gazdálkodás színvonalán, miután gond volt a terme­léssel, különösen a munkafe­gyelemmel. Bár nem lett veszteséges a szövetkezet, az eredmények mégsem adták vissza azokat a lehetősége­ket, amelyekkel korábban is élhettek volna. Hiányzott a megfelelő szakmai háttér, a géppark elavult, így minden tevékenység fokozottan ki volt téve a változó időjárás hatásainak. Ezen igyekeztünk változtatni, miután egysze- ‘ rűsítettük a termelési szer­kezetet és a közgazdasági szabályozók ösztönző hatá­sait kihasználva, a gabona- és hústermelésre összponto­sítottuk erőinket. Még 1982 őszén a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazga­tóságától 4 millió forint hi­telt vettünk fel a gabonater­melés fejlesztésére. Ennek megfelelően olyan korszerű gépeket: műtrágyaszórót, ve­tőt. vegyszeres gyomirtót vá­sároltunk, amelyek elősegí­tették ezt a folyamatot. Így 1982 őszién megfelelő talaj­munkát végezve, időben el­vetettük a búzát 1100 hektá­ron. Igaz, nagyon vigyáz­tunk is rá, és a nagy aszály ellenére, a múlt év nyarán hektáranként 4 tonnás át­lagtermést arattunk le. Síkvidék. A falut szántók ölelik körűi. Gyenge mi­nőségű erre a föld, alig 12 aranykoronás, mégis évti­zedek óta ez ad megélhetést, kenyeret az itt lakóknak. Gyakori a szik a mélyfekvésű terület, sokat is küsz­ködnek vele, de naponta újat keresnek, új módszerek­kel kísérleteznek a mezőtárkányiak. A korábbi kudar­cokat már lassan elfelejtik, hiszen tavaly olyan ered­ményeket értek el, melyeket még soha ezen a vidéken. Szalai Mihály: „Űj műhelyt is építünk ...” (Fotó: Kőhidi Imre) A főmezőgazdász Császár Lajos más újdonságokat is említ: — Tagjai vagyunk a Ba­jai Kukoricatermelési, vala­mint a Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerének. A bajaiak szakmai útmutatásával a múlt év tavaszán 50 hektá­ron intenzív kukarlcaterme- lési kísérlethez fogtunk. Megfelelő talajmunkával, nagy adagú műtrágyázással, valamint kiválasztott fajták­kal arra voltunk kíváncsiak, hogy az adottságaink köze­pette milyen eredményt érünk el. A rendkívüli szá­razság miatt a tervezett tíz helyett csak 7,3 tonnát ta­karítottunk be azokról a {mélyfekvésű területekről, ahol nedves, csapadékos idő­ben erre nem számíthattunk volna, összesen 225 hektáron foglalkoztunk kukoricával és az átlagtermés 6,5 tonna lett hektáranként, amivel elége­dettek lehetünk! A kísérlet­ből azt a következtetést von­tuk le, hogy adottságaink között, kellő szakmai hoz­záértéssel elérhetjük ezt az eredményt, ha mindent meg­adunk a növénynek. Jól fi­zetett a napraforgó is, mi­után egységnyi területen 2,3 tonna lett, amennyi még so­ha nem termett ezeken a föl­deken. Az aszály csupán a tavaszi árpát sújtotta, mi­után a nagy forróság miatt a termés elmaradt a várttól. Szövetkezetünk állatenyész- tésében meghatározó a szarvasmarhatartás és a ju­hászat. Tavaly tehenenként 3500 liter tejet termeltünk, amely alatta maradt a ter­vezettnek. A magyartarka állományunk azonban képes arra, hogy elérjük vele a 3800 literes átlageredményt, és ezzel megszüntessük a rá­fizetést. Ennél jobban sike­rült a húsmarhatenyésztés, amelyhez a közösön kívül a háztájiból vásároltunk alap­anyagot. Tavaly 130 hús- marhát helyeztünk ki a ház­táji gazdaságokba, amelyet ebben az évben tovább foly­tatunk. összesen 320 tonna marhahúst értékesítettünk, melynek zöme exportra ke­rült! Az aszály főleg a ju­hászától sújtotta, mivel a szárazságban a legelők kiég­tek és szántóföldi takarmá­nyokkal igyekeztünk biztosí­tani az állomány szükségle­tét. Ez persze növelte a költ­ségeket. Az idén a meglevő sok gyep- és legelőterületre alapozva eredményesebben igyekszünk javítani a hús-, illetve a gyapjútermelést. Tavaly februárban új mű­szaki főágazatvezető is ke­rült a szövetkezetbe. Szalai Mihály családjával Sarud­ról települt át Mezőtárkány- ba. Szolgálati lakást kapott és hamar befogadták: — Rögtön a „mélyvízbe” dobtak — mondja a fiatal mérnök. — Amikor ide ke­rültem, a téli gépjavítás nem volt kellően megszervezve, így a rendelkezésemre álló rövid idő alatt arra töreked­tem, hogy a szükséges esz­közöket biztosítsuk a tavaszi rajthoz. Ez sikerült. Közbeh állami támogatással, négy­milliós költséggel új műhely építését is megkezdtük, amely most márciusban ké­szül el. Ezzel alapvetően megváltoznak a munkafelté­telek, és várhatóan hosszú Adorján Gábor: „Egyszerű­sítettük a termelési szerke­zetet ...” időre megoldjuk a gépek fo­lyamatos karbantartását, el­lenőrzését. Traktorosaink egy részét pedig a pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet közreműködé­sével szerelőknek képezzük át. A közös erőfeszítések ha­tására tavaly jelentős ered­ményeket éritek el Mezőtár­kányban. A 63 milliós árbe­vétel mellett nyereségük megközelítette a tíz millió forintot. Tehát egy kedvez» folyamat indult el a terme­lőszövetkezetben, amely bi­zonyítja a vezetőség és a tag­ság közös akaratát, együttes cselekvését. — Amibe belefogtunk, azt sikerült megvalósítani — erősíti meg Adorján Gábor,. elnök. — Egyszerűsítettük a termelési szerkezetet, és a_ korábbá veszteséges kerté­szet, valamint a cukorrépa- termelés helyett az ösztön­zőbb gabona- és hústerme­lést választottuk. Ennek már­is vannak kedvező jelei! A vezetésen belül megszűntek a korábbi ellentétek, viszá­lyok. Ma már mindenki a munkára irányítja fő figyel­mét. A tagsággal szorosan együttműködve olyan fej­lesztéseket hajtunk végre, amelyek célszerűek és a gaz­daság jövőjét segítik elő. Va­lamennyien érezzük ezt, hi­szen már a múlt év végén a nagyobb jövedelem ará­nyában, nagyobb részesedést is osztattunk. Idei feladata­ink adottak. Tovább lépünk a megkezdett úton, és ezért még több elemzésre, megala­pozott döntésre lesz szük­ségünk. Szeretnénk még job­ban kihasználni lehetősége­inket, figyelembe véve, hogy gyengébb minőségű földjein­ken is érhetünk el sikereket szervezett, gondos munkával, korszerű módszerek alkal­mazásával. A szigorúbb fel­tételek között is 69 milliós árbevételt és 6 milliós nye­reséget tűztünk magunk elé 1984-ben, amely reális é* elérhető. Mentusz Károly Önkéntes rendőrök értekezlete Egerben A bűnözés visszaszorítása társadalmi feladat Tegnap délelőtt tartották Egerben az önkéntes rend­őrök ez évi értekezletét. Az eseményen részt vett Pálin­kás Ferenc vezérőrnagy, He­ves megye rendőrfőkapitá­nya és Békési József, a vá­rosi tanács általános elnök- helyettese is. A résztvevők először Fejes Pál rendőr alezredes, városi kapitányságvezető beszámo­lóját hallgatták meg az el­múlt évi munkáról. Többek között elmondta, hogy olyan bűncselekmények, amelyek az állampolgárok nyugalmát nagymértékben és hosszabb ideig zavarták volna, mini­mális számban fordultak elő. A korábbi 1081 esettel szem­ben tavaly 1307 ügyben kel­lett nyomozást elrendelni. Ez összefügg az állampolgári fegyelem lazulásával, sok he­lyütt nem kielégítő a társa­dalmi tulajdon védelme. Az úgynevezett személy elleni bűncselekmények is többször fordultak elő, mint régebben. Legnagyobb arány­ban a betöréses lopások szá­ma emelkedett. Az elkövetők nagy hányada a fiatal- és a gyermekkorúak köréből ke­rült ki. A közúti közlekedés­ben elért eredményeket sem tudták megőrizni. Egerben 84. a környező községekben 137 közlekedési baleset tör­tént az elmúlt esztendőben. Az önkéntes rendőrök mun­kájáról elmondta, hogy ered­ményesen hajtották végre a feladatokat, munkájukat az aktivitás, a fegyelmezettség, a kulturált magatartás és á szocialista törvényesség jel­lemzi. Közúti forgalmi el­lenőrzéseket több mint hét­ezer esetiben végeztek, s mintegy 1290 politikai, kul­turális, illetve sportrendez­vénynél biztosították a ren­det. Amint említette, azadá- tok felsorolása ellenére 6em fejezhető ki számokban aza szolgálat, melyet ellátnak. A beszámolóhoz nyolcán szóltak hozzá. Békési József, a vároisí tanács általános el­nökhelyettese például ki­emelte, hogy a következők­ben még nagyobb teret kell szentelni azoknak a helyek­nek az ellenőrzésére, ahol játékautomatákat szereltek fel. Ugyanis több gyermek veszíti el ily módon a pén­zét, holott csak felnőttek játszhatnának a készüléke­ken. Pálinkás Ferenc vezérőr­nagy többek között hangsú­lyozta, hogy a munka minő­ségét kell elsősorban javíta­ni, s jobb szervezéssel még nagyobb eredményeket ér­hetnek el. Felhívta a figyel­met. hogy a bűnözés társa­dalmi jellegű gond, tehát mindenkinek kötelessége az értékek védelme, a bűnese­tek megelőzése. Az észrevételekre Fejes Pál válaszolt, majd kitünte­téseket adott át az élenjá­róknak. A Kiváló társadal­mi munkáért belügyminisz­teri elismerést Karanczl Gyula, Szekeres János és Vincze József vehette át. Majd 78-an kapták meg az önkéntes rendőri szolgála­tért kitüntető jelvényt. Egerben Szövetkezeti autóbontók A szövetkezeti ipar jöve­delmező ágazata lett az autóbontás; az áfészek nem­régen alakult bontótelepei egy év alatt összesen 1600' elöregedett, beolvasztásra ítélt roncsból szerelték ki a még felhasználható alkatré­szeket. A Székesfehérvárott, Pol­gáron, Egerben, Pécsett és Zalakomádiban létesült bon­tókat általában már megle­vő tmk-műhelyek, szerelő­csarnokok szomszédságában alakították ki, s a legtöbb helyen a munkaerő is ren­delkezésre állt. Eddig elsősorban a fo­gyasztási szövetkezetek el­használódott, kiöregedett­gépkocsiját fogadták bon­tásra, az idén az Állami Biztosítóval totálkáros au­tók átvételére kötnek meg­állapodást. Vállalkoznak a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek selejtezésre ítélt járműveinek szétszedésére, s alkatrészeinek hasznosítá­sára is. (MTI) Mindezek az elvek sok­szor megerősítést nyertek, iríégs em érvényesültek kel­lő mértékben. Jellemző, hlgy 1972-től 1982-ig csu­pán egy évtized alatt mint­egy 250 ezer hektárral csök­kent a mezőgazdaságilag művelt föld területe. Igaz, ebből 141 ezer hektár gyen­ge termőképességű terüle­tet erdősítettek, csaknem 10 ezer hektár nádas és halas­h1„S üiynIOSÍ ’’tefe^ülésféjleszté^i,' ipiari. bányászati, közleke­dési és egyéb célokra — véglegesen kivontak a me­zőgazdasági termelésből. A tapasztalatok, a tárgyi­lagos vizsgálatok pedig két­ségtelenül azt bizonyítják, hdgy az említett célokra — pazarló módon — az indo- k( Itnál több termőföldet v<tek igénybe. Ez akkor is fájdalmas veszteség, ha ha­zánk azok közé az országok közé tartozik, melyeknek a területe viszonylag nagy­mértékben — nálunk 72 százalékban — hasznosítha­tó mezőgazdasági művelés­re. Hiszen a termőföld pó-' tolhatatlan nemzeti kin­csünk. A termőföld csökkenése, a különféle célokra való igénybevétele nem magyar különlegesség. Napjainkban a világ legtöbb részén ha­sonló folyamatnak lehetünk tanúi. Ez az irányzat fő­ként az iparilag fejlett, vagy iparosodó országokban gyor­sult fel az utóbbi évtizedek­ben. Hiszen az iparosodás­nak és a vele együtt járó urbanizálódásnak elkerül­hetetlen következménye a termőterület csökkenése. Az indokolt minimális igénybe- vé,teleket, tehát — akár akarjuk, akár nem — tu­domásul kell vennünk. Ugyanakkor nem adha- tunk menlevelet azok szá­mára, akik az említett — alaposan mérlegelt — célok­ra az indokoltnál nagyobb területeket kívánnak kivon­ni a mezőgazdasági terme­lésből. Elsőrendű fontossá­gú az is, hogy minél keve­sebb jó minőségű termőföld essen áldozatul a kisajátí­tásoknak. Szigorú feltételek

Next

/
Thumbnails
Contents