Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 71. szám Ara: 1984. március 24., szombat 1,80 FORINT Középpontban az ember Nagyszerű kezdeményezésről hallottam a minap az apci Qualitál Vállalatnál. Az itt dolgozók munkakörülményei minden fejlesztési és korszerűsítési törekvés ellenére is embert próbálóak. A hatvanfokos hőség nyáron az alumíná- umkohok mellett, az öntő- söron, a mínusz tizenöt fok az udvaron, a bálázógépek mellett, megpróbáltatásokat jelentenek. Különösen a nyugdíj előtt állóknak. Ezért született az a döntés, hogy létrehoznak egy olyan részleget, ahol azok az emberek dolgozhatnak a nyugdíjazást megelőző években — esetleg korábban is —, akiknek ha nem is a rokkantságig, de jelentősen csökkent a munkabírásuk. Akik az utolső években már nem tudják tartani korábbi teljesítményeiket, s ezzel keresetüket. A döntéssel együtt jár, hogy aki idekerül dolgozni, s igy bére csökken, az az esztendő végén olyan bér- kiegészítést kap, hogy átlagjövedelme elérje azt, amit régi beosztásában a többiek megkeresnek. Így nem csökken aránytalanul kisebbre azokban az években a jövedelem, amelyek már befolyásolják a nyugdíj összegét. E döntést mindenki méltányosnak és jogosnak tartja. s minden bizonnyal hozzájárul a fiatalabb korosztály jobb közérzetéhez is. A ma még teljes munkabírással dolgozó nők és férfiak ebben az üzemben nyugodtan néznek az előbb-utóbb beköszöntő öregség elé, hiszen mindazt, amit ma ők biztosítanak a korban idősebbeknek. ők is megkapják, ha úgy hozza az élet. Kimondatlanul is ott van az intézkedésben, hogy ebben a gyárban a középpontban az ember áll. A munkásember. aki megtermeli az értékeket. Ez a felfogás szerepet játszik abban, hogy dacára a nehéz munkakörülményeknek, stabil törzsgárdájuk van. És nem ez az egyetlen á'lyen — a munkásembert segítő — intézkedés ebben az üzemben. Az itt dolgozó anyáknak nem okozhat gondot, ha az óvoda egész hónapra bezárja kapuit, s nincs a közelben nagyszülő. Ezek az asszonyok a gyermekek elhelyezésének megoldásához ötszáz forintot kapnak. Ha csupán e két példát ragadjuk ki — van még számos hasonló —, önmagukban is magyarázzák, miiben rejlett az elmúlt évek sikerének titka. Mivei magyarázható, hogy a nehézségek ellenére is felfelé ível a gyár* termelése bevétele, nyeresége. Túl a szintén nem mindennapi termelési, fejlesztési intézkedéseken, nyomon követhető a szemlélet változása, az. hogy a legfontosabbnak az értékek előállítóit, azok sorsának alakulását tekintik. E gyár példája sajnos még nem általános, de mindenesetre követendő. Hasonló megoldások minden bizonnyal máshol is megvalósíthatók — csak keresni kell a módot reá. Érdemes! Deák Rózsi Napirenden: az elmúlt évi gazdálkodás és az ifjúsági bizottság munkája Ülést tartott Heves megye Tanácsa Maróti Sándor általános elnökhelyettes vezetésével tegnap ülést tartott Egerben szűkebb hazánk parlamentje. A megyei tanács testületé elé ezúttal gazdálkodási, ifjúsági és személyi kérdések kerültek. Felelősség- teljes munkájuk megkezdése előtt kegyelettel adóztak dr. Köböl László emlékének, aki haláláig a szervezési és jogi osztály vezetője volt. A tanácskozás tervezett napirendje szerint először Kántor Imre, a pénzügyi osztály vezetője számolt be a megye tanácsainak tavalyi gazdálkodásáról. Mint hangsúlyozta: — A fő célkitűzés az volt, hogy az intézmények a korábban elért ellátási színvonalat megőrizzék, és a tervezett fejlesztések megvalósításával javítsák a megye lakosságának ellátását. Figyelmet fordítottak egyebek között a tanácsok az 'iskolák világításának korszerűsítésére, a szemléltető eszközök gyarapítására. De nemcsak az oktatás-, hanem az egészségügyi kiadásokat is növelték bizonyos összegekkel: összesen mintegy 11 millió forinttal. Kiemelte a napirend előterjesztője, hogy a járási hivatalok megszűnésével a helyi tanácsokra rendkívül nagy teher hárult a gazdálkodást illetően. Az átszervezés ellenére sem a gazdálkodásban, sem a lakosság ellátásában nem következett be törés: a tanácsok és az intézményeik működése folyamatosan biztosított volt. Az osztályvezetői beszámolót erősítette meg az a hozzászólás, amelyet dr. Szalmás Lajos egri tanácstag, a testület számvizsgáló bizottságának elnöke fűzött a gazdálkodási témához, amelyet az elnöklő Maróti Sándor zárt le: — Tekintettel arra, hogy a beszámolóban is a határozati javaslatban foglaltaktól eltérő észrevételek nem hangzottak el, javaslom, hogy az előterjesztést a tanács fogadja el... Az egyhangú — és igenlő — döntést követően került napirendre az a beszámoló, amelyet a megyei tanács ifjúsági bizottságának munkájáról készített Kovács Kántor Imre beszámol a tanácsok gazdálkodásáról Sándorné elnökhelyettes. A részletes előterjesztés tájékoztatást adott arról a munkáról, amelyet az fjú- sági törvény végrehajtása érdekében végzett a tizenegy tagú testület. Határozott törekvésük — hangzott el —, hogy az átfogó társadalompolitikai, szociálpolitikai A számvizsgáló bizottság véleményt dr. Szalmás Lajos tolmácsolta kérdések ifjúságot érintő részéhez véleményt mondjanak, s erősítsék a bizottság orientáló, kezdeményező szerepét. A beszámoló elfogadása után dr. Ripka Kálmán, a megyei tanács ügyrendi bizottságának elnöke terjesztette elő a tanácstörvény módosítása, illetve a járások megszűnésével kapcsolatos szervezeti és működési szabályzatmódosításokat. Ezt követően — az igazgatási átszervezésre való tekintettel — a testület kialakította a megyei tanácstagi csoportokat. Az egri városi csoport vezetője Alakszai Emil, az egri városkörnyékié Zachar Gábor, a gyöngyösi városi csoporté Széli István, a hatvani városkörnyékié dr. Hóka József, a hevesi városkörnyékié Juhász Jenő lett. A füzesabonyi városi jogú nagyközségi, illetve -környéki megyei tanácstagi csoport vezetőjévé Uzelman Györgynét választották, hasonlóan, mint a gyöngyösi városkörnyéki csoport irányítójává Sőhaj- da Jánosnét. A tanácskozás további részében — miután a testület elfogadta a megyei NEB tájékoztatóját az elmúlt évi munkáról, s tervét az idei teendőkről — személyi kérdésekről esett szó: Búzás Lajost, aki más munkakörbe kerül, felmentette a művelődési osztályvezetői beosztásából. Ezt követően dr. Bocsi Józsefet, Szekszi- us Mihályt és Szabó Ágostont érdemei elismerése mellett — a közigazgatás átszervezése miatt — felmentette járási hivatali elnöki tisztségéből. Az ülésen választották meg dr. Jakab Istvánt, a megyei tanács vb-titkárát a jogi és igazgatási bizottság elnökévé. Heves megye Tanácsának ülése azzal a válasszal folytatódott, amelyet Maróti Sándor általános elnökhe- lyetes adott Hegedűs Ernővé tanácstagnak. A boldognak képviselője legutóbb a falu vízellátásának gondjaival foglalkozott interpellációjában, s kérte a megyei tanács támogatását. — A boldogi vízmű társulási megvalósításához a községi tanács 1985-ig 11,8 millió, 1986-tól 1993-ig évente 400 ezer forint felsőbb tanácsi hozzájárulásban részesül. .. Miután a község lakosságát képviselő megyei tanácstag a választ elfogadta, a megye parlamentje befejezte munkáját. Szilvás István As ülésteremben.,. (Fotó: Szántó György) H ímzések,játékok, fafaragások Országos szövetkezeti népművészeti kiállítás Gyöngyösön Ünnepelt tegnap Gyöngyös. Ünnepelte a szövetkezeti népművészeket. Azokat, akik immár negyedik alkalommal rendeztek országos szövetkezeti népművészeti kiállítást a Mátra városában. Ehhez a szép vállalkozáshoz nagyszerű helynek bizonyult a Mátra Művelődési Központ kamaraterme, jó apropónak pedig a város fennállásának 650. évfordulója. A szövetkezeti mozgalom részeseit és az alkotókat a megnyitó beszéd elhangzása után dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökihelyettese köszöntötte. Rövid értékelőjében hangoztatta: a fogyás z- tásd szövetkezeti mozgalom, szinte létrejöttének első pillanatától fontos feladatának tekinti a falu kulturális fel- emelkedését, hogy tagjai szebb, teljesebb, emberibb életet éljenek. Felkarolta a néptáncmozgalmat, a népdal- éneklést, a népi hagyományok gyűjtését és azok továbbfejlesztését. Ennek eredményeként vagyunk ma tanúi a népi alkotó művésziét ápolásának. A fogyasztási szövetkezetek különböző amatőr művészeti mozgalmában több mint tízezer szövetkezeti tag ismerkedik a kultúra különböző ágaival, és kap lehetőséget művészi, alkotó törekvéseinek kifejezésére. Ezek egyik jelentős fóruma a mostani. Gyöngyösön megrendezett IV. országos népművészeti kiállítás is. Ez iránt, minden eddigit felülmúló érdeklődés nyilvánult meg: az előzsüirizés után is 80 áfész, öt takarékszövetkezet, egy lakásszövetkezet és hét isDr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese megnyitja a kiállítást A füzesabonyi iskolaszövetkezet és a gyöngyösi ifjúsági szakkör egy-egy második dijat nyert az ifjúsági kategóriában. A konkrét, értékelés mellett. a zsűri tagjai elismeréssel méltatták, hogy a gyöngyösi kiállításon úgyszólván az egész ország szövetkezeti mozgalma képviseltette magát. A legtöbb és a legjobb minőségi anyagot Bács-Kis- kun, Békés, Hajdú-Bihar, Heves, Szolnok és Tolna megye szövetkezeti mozgalmában részes, amatőr alkotói vonultatták fel. A kiállított darabok jól tükrözik a népi hímzéskultúra sokféleségét, változatossáRészlet a negyedik országos kiállításon bemutatott számos nagyszerű alkotás közül (Fotó: Perl Márton) kolaszovetkezet vesz részt alkotásaival e rangos rendezvényen. Jelentős feladat hárult a zsűrire is. amely 787 hímzést. 85 szőttest, 150 fafaragást, 50 gyermekjátékot és 39 egyéb kiállítási tárgyat értékéit, valamint 49 iskolaszövetkezeti pályamunkát. A hímzések közül a Gyöngyszöv díszítőművészeti szakköre egy első és egy harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat kapott a petöfibányai szakkör is. Az egri Kovács György fafaragásaival aratott megérdemelt sikert és érdemelt, ki második díjat. A gyermekjátékok kategóriájában a maricazi Keszthelyi Jánosné lett első. gát. A pályázók bátran merítettek az egyes tájegységek hímzésmintáinak gazdag világából. Mind a szakemberek, mind a kiállítást meg- takintők nagy örömére szolgált, hogy az alkotók igyekeztek felhasználni a helyi hímző hagyományokat. Ezt az eredményekben gazdag törekvést ismerte el számos oklevéllel és különélij- jal a zsűri, az alkotókat köszöntötte szép műsorral a gyöngyösi kamarakórus, nem utolsósorban pedig a kiállítást megtekdntők sokasága, akik hosszú óráikon át gyönyörködtek a kiállított tárgyakban. Megalakult az Országos Családvédelmi Tanács A Hazafias Népfront Országos elnöksége Kállai Gyula elnökletével pénteken ülést tartott. Az elnökség Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának előterjesztésében először az Országos Családvédelmi Tanács megalakításáról tárgyalt. Az elnökség beható vita után elfogadta az Országos Családvédelmi Tanács megalakításáról szóló javaslatot, elhatározva, hogy azt a szervezeti feltételekkel és a munkaprogrammal együtt terjeszti az Országos Tanács soron következő ülése elé. Az elnökség ezt követően- Craveró Róbertnek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének előterjesztésében megtárgyalta a távlati tervek körébe tartozó népesedéspolitikai kérdésekkel kapcsolatos távlati elgondolásokat. A HNF Országos Tanácsától kapott felhatalmazás alapján az elnökség Kállai Gyula indítványára javaslatot fogadott el az Alkotmányjogi Tanács vezetőinek, illetve tagjainak személyére. A javaslatot megküldik az országgyűlés elnökségének.
