Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-18 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 66. szám ÁRA: 1984. március 18., vasárnap 1,40 FORINT Újabb esőkre lenne szükség! Jó ütemben kezdődtek a tavaszi munkák AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanár és tantárgy A kettő között szoros összefüggés van! Ha a ta­nulók szeretnek, kedvel­nek egy tantárgyat, álta­lában szeretik a nevelőt is, aki a tárgyat tanítja. Fordítva ez már nincs így. Ki hallót már olyat, hogy egy gyerek, mondjuk ra­jong a matematikáért, de a tanárt ki nem állhatja? Nemrég fejeződött be a vita a Népújság hasábjain a pedagógus hivatásáról, tekintélyéről, a végső kö­vetkeztetések is egyértel­műek, világosak voltak. Erre a pályára csak azok menjenek, akiket mélységes hivatástudat fűt, szeretik a gyermeke­ket, szívesen vállalják a velük való vesződést, tö­rődést és kedvelik azokat a tantárgyakat, amelyeket tanítanak. — Hivatás! Nagy szó. Elkötelezettség egy életre, nevezetesen arra, hogy a gyermekből felnőttet, érett embert faragjanak, még­hozzá egy olyan életkor­ban, amikor a gyermeki lélek a legfogékonyabb és maradandó, életreszóló nyomokat hagy minden erőteljesebb érzelmi meg­nyilatkozás. Az igazi „nagy” tanárok, akiket még deres fejjel is apánkként emlegetünk, szerették tanítványaikat és mindent elkövettek, hogy megkedveltessék velük azt a tantárgyat, amelyet ta­nítottak. A pedagógus egy kicsit színész is! Színész, hiszen naponta kell belopnia ma­gát tanítványai szívébe, természetesen nem olcsó hízelgésekkel, kedveskedé­sekkel, sokkal inkább ha­tározottsággal, szigorral, de feltétlen igazságosság­gal. Egy unszimpatikus mér­nök esetleg még lehet jó szakmabeli, talán egy szóf­ián, mogorva orvos is le­het biztos kezű sebész, de egy pedagógusnál a meg­nyerő modor, a tanítvá­nyaihoz való türelmes, szeretetteljes közeledés, legalább olyan fontos, mint a tárgyi tudás. Ha nem fontosabb! Ezerszámra van példa arra, hogy a tanár meg tudja szerettetni gyerme­keivel a tantárgyait. — még a matematikát is — ha ízig-vérig pedagógus, ha játszani tud a gyerme­ki lélek csodálatos húrja­in, amelyeken a legkisebb fals fogás talán egy élet­re rontja el a hallást... Az ellenkezője is igaz! — Szereted a történel­met? — Jaj, csak ezt ne kér­dezték volna! Amikor pedig a „miért­ről” beszél, akkor annak már semmi köze a törté­nelemhez, de a tanárhoz igen. A tanárt és tantárgyat szeretni többnyire azonos hullámhossz! És micsoda pedagógiai előny, ha a szaktanár tudja, hogy ta­nítványai szívesen tanul­ják a tárgyát, kíváncsian hallgatják magyarázatát. Tuljadonképpen ez az elő­rehaladás egyetlen járha­tó útja. .. Saalay látván Lesz elegendő alapanyag Kőbánya — szezon Mihelyt itt a kikelet, na­gyobb sürgés-forgás tapasz­talható az építőiparban, épp­úgy, mint köz- és vasútépít­kezéseken. Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat recski kör­zeti üzeme felkészült a ta­vaszi hajrára. Holló Imre, üzemvezetőtől megtudtuk, hogy az elmúlt hónapok so­rán a téli igénybevételt kö­vetően felújították a gép­parkjukat, s a kitermelés napjainkban is folyamatos. A korábbi évek tapasztala­tai szerint, a mennyiségi ke­reslet csökkenő. Előrelátha­tóan ki tudják elégíteni az igényeket. Ám, az újonnan bevezetett útépítési technoló­gia — amely 12 milliméter alatti szemcseszerkezetet igényel — elvárásainak ne. hezen, vagy alig tudnak megfelelni. Az új terméktí­pus gyártására a hazai kő­ipar még nincs felkészülve. Jelenleg rendelkezésre ál­ló készletük, mintegy húsz­ezer tonnányi. A legkereset­tebb az út- és vasútépítéshez egyaránt használható 20/55. ös típus. Az üzemvezető elmondta, hogy gondoltak a családiház­építőkre is. Bár, farkasmályi üzemükben a bányászat né­hány év óta szünetel, de a gyöngyössolymosi, úgyneve­zett kishegyi építőkő iránt nőtt a kereslet. Az igényeket próbálják kielégíteni helybeli, de a megnövekedett érdeklődés miatt, Recsken is előállíta­nak a közkedvelt hasított, és kis kockakövekből. Az utóbbi fajtából az Országos Műemlékvédelmi Felügye­lőség rendelte a legtöbbet, ugyanis ezt használják fel a budai vár felújítási munkái­nál burkolóanyagnak. Nagy népszerűségnek ör­vend az eger—tihaméri fa­lazóblokk is. Mihelyt az idő­járás kedvezőbbre fordul, itt is várható termelékenység­növekedés, s a TÜZÉP-be- fizetések sorrendjében pró­bálják a vásárlókat kielégí­teni. Egy hét múlva kezdődik a nyári időszámítás Egy hét múlva, március 25-én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Ezúttal a hivatalos óraigazítás a szo­kásosnál később lesz, nem nulla órakor, hanem vasár­nap 2 órakor kell a mutató­ikat 60 perccel előbbre for­gatni, tehát 3 órára állítani. E művelet ellenkezőjét kell tenni a nyári időszámítás befejeztével. szeptember 30-án, vasárnap 3 órakor, hogy a visszaforgatással is­mét helyreálljon a zónaidőnk szerinti rend, s két órát je­lezzenek a mutatók. A hivatalos átállítás el- csúsztatását a nyugat-euró­pai országok vasúti és au­tóbusz-közlekedési társaságai kezdeményezték. Éjfél és 1 óra között ugyanis még vi­szonylag nagy az utasforga­lom. de éjjel 2—3 óra kö­zött már nagyon kevés az utas, ritka a vonat- és au­tóbuszjárat, s az óraigazí­tás már csak elenyésző me­netrendi változással jár. Az idén lényegében vala­mennyi európai ország él a nyári időszámítás kedvező lehetőségeivel. A szomszédos országok közül most már nemcsak Ausztria. Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, hanem Románia is azonos időpont­ban állítja át az órákat. s hagyományainak' megfelelően csupán a Szovjetunió kezdd ezúttal is április 1-tőr a nyá­ri időszámítást. Március közepén benépe­sült a határ; a mezőgazda- sági nagyüzemek egyre-más- ra indítják a télen felújított traktorokat, vetőgépeket. A márciusi határszemlék és helyszíni ellenőrzések egyik legfontosabb feladata az ősz­szel elvetett gabona állapo­tának felmérése, továbbá a talaj vízkészletének pontos meghatározása. A tapaszta­latok szerint márciusban a gabona „állapotában” némi javulás következett be. az időjárás ugyanis mostanában kedvezett a fejlődésben a tavalyinál egyelőre hátrább levő növénynek. A zsenge búza gyarapodását erőteljes műtrágyázással segítik az üze­mek. Azért, hogy minden­hova jusson az ilyenkor leg­hatásosabb nitrogéntartal-. mú műtrágyából, a rendel­kezésre álló készletet köz­pontilag osztották el a me­gyei forgalmazó vállalatok között. Így március közepén az úgynevezett fejtrágyá­zást sehol sem akadályozza vegyianyag-hiány. Ez igen lé­nyeges, ugyanis a gabona „életében” most jelentős szakasz következik; a kita­vaszodás idején élénkül az anyagcsere, és ehhez bősé­ges tápanyag-utánpótlásra van szüksége. A másik kérdés az, hogyan alakul a talaj vízkészlete. A mérések szerint a talaj felső 60—70 centis rétegé­ben viszonylag kielégítő a nedvességtartalom. Még a Dunától keletre eső területe­ken is, ahol az elmúlt he­tekben-hónapok ban, sőt, 1983-ban 'szinte mindvégig kevesebb utánpótlást kaptak a földek. A gondot az okoz­za, hogy a mélyebb rétegek­ben túlságosan alacsony a talajvíz szintje — a tavalyi aszály még mindig érezteti hatását; továbbá az is. hogy a téli csapadék szintén az átlag alatt maradt —. s ezért félő. hogy a növények a késöbbiékben innen keve­sebb nedvességet tudnak felvenni. A talaj hajszálér- hálózatában ugyanis folya­matosan felfelé is áramlik a nedvesség, amely nagyon jó szolgálatot tesz például akkor, ha elmarad vagy hiá­nyos a tavaszi csapadék. A március közepi mérések ta­núsága szerint tehát újabb esőkre lenne szükség — re­mélhető, hogy azt az április és a május meghozza. A vetés jól halad. A tava­szi árpát várhatóan százezer hektárral nagyobb területre vetik. Sokfelé a sárgarépa és a petrezselyem magja a földben van. A traktorok az őszi mélyszántással meg­forgatott rögöket most „el- munkálják”; kitűnő minősé­gű magágyat készítenek a legnagyobb területen ter­mesztett növénynek, a kuko­ricának. A tavasz madárhírnökei Megérkeztek a tavasz első madárhírnökei Csongród megyébe. Az elmúlt napokban a Madártani Egyesület hódmezővásárhelyi tagjai figyelték meg az első gólyá­kat a Tisza menti körzetekben. A vándordíjukról visz- szatért madarak még nem a tocsogónál, a mocsaras területeken keresik táplálékukat, hanem mezei poc­kokra vadásznak a szántóföldeken, elsősorban a lucer­násokban. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet vadvizei­nek közelében látták már a szalonkafélék családfába tartozó nagy gojzerek, más néven szélkiáltók első cso­portjait is. Vetélkedő mellékesért összesen nyolcszázan vettek eddig részt az MHSZ és a Közlekedésbiztonsági Tanács vetélkedősorozatán az isko­lai, illetve területi erőpróbákon. A megyei rendezvényso­rozat lezárásaként tegnap, a legjobb 112 állt rajthoz ke­rékpárjával, segédmotorjával a továbbjutást jelentő he­lyekért, tárgyjutalmakért. A legjobb első két kerékpáros, fiú és lány, csapatként utazik az országos versenyre, míg a segédmotorosok közül az első négy fiú indul a Nyír­egyházán sorra kerülő erőpróbán. Heves megyének jó hagyományai vannak ezeken a közlekedési versenyeken, hiszen tavaly megyénk egyik versenyzője még a nemzet­közi ifjúsági kupára is eljutott. A gépjárműbarát és köz­lekedési szakkörök, diákkörök igazi haszna mégsem ez a vetélkedés, hanem mellékese. Az egész közlekedés nye­resége, hogy az iskolai, területi versenyeken elindultak, alaposabb ismeretekkel, huzamosabb gyakorlattal kerülnek ki az országutakra. A járási, városi versengések legjobbjait Tóth György, az MHSZ megyei titkára köszöntőt te az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola udvarán A valódi táb­lákkal beren­dezett közle­kedési park a szabályos köz­lekedésből vizsgáztatta a segédmotoro­sokat, a terep­verseny a Tö- viskes-völgy- ben, az ügyes­séget tette próbára Litkei Magdolna Hatvanból és Kovács Lajos, Andornaktályáról kerékpár hibaelhárításából vizs gázik (Fotó: Kőhidi Imre) Most még nem az igazi — ez látszik a fintorból; a fő, hogy országúton menjen majd!

Next

/
Thumbnails
Contents