Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1984. március 17., szombat Egyezkedés Afrika déli részén Az új esztendő kétségkívül egyik első külpolitikai szenzációja volt, hogy tárgyalások kezdődtek a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság és a haladó Angola, illetve Mozaimbik között. Azóta megállapodásokról is bőven érkeztek hírek. Ezekre még a külpolitikában kevésbé jártas olvasó is hitetlenkedve kapta föl a fejét; lehetséges volna, hogy Afrika leggyűlöltebb országa és két ígéretes úton járó állama közös nevezőre jusson? Nos, igen. Bármilyen hihetetlen, lehetséges. A Dél- afrikai Köztársaság amerikai felügyelet mellett Mozam- bikkal meg nem támadási egyezményt. Angolával pedig fegyverszüneti megállapodást kötött. Elöljáróban mindjárt le kell szögezni, hogy ezek a szerződések — akármelyik fél szempontjából mérlegeljük is — a •kényszer szülöttei, a realitások, az erőviszonyok számbavételén alapulnak. Az igazsághoz tartozik, hogy egyelőre papíron léteznek (még akkor is, ha időközben Angola déli részéről megkezdődött a dél-afrikai megszálló erők kivonása), s megvalósulásukra nincs garancia. o Érdemes megvizsgálni azokat az okokat. amelyek az érdekelt feleket a megállapodások megkötésére szorították. Nézzük először a Dél-afrikai Köztársaságot- Pretoria hosszú ideig azt hitte, hogy a portugál gyarmati hadsereg legyőzhetetlen erő Afrikában. Amikor 1975- ben Mozambik és Angola mégis felszabadult, az ott születő haladó rendszerek eltiprására rendezkedett be. Minden erővel támogatta az ellenforradalmi csoportokat, Angolában az UNITA-t, Mo- zamibikban az MNR-t. rendszeresen hadműveleteket hajtott végre a két ország ellen. Tette ezt azért is, mert Mozambik segítséget nyújtott a fajüldözők ellen, majd nyólc évtizede küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszusnak, az ANC- nak, Angola pedig a nami- biai hazafiak küzdelmét támogatta. Namíbiától — az egykori Délnyugat-Afrikétól — a függetlenség megadását rendre megtagadta, ürügyül ehhez a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO tevékenységét és a kubai csapatok angolai jelenlétét használta fel. Hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim időközben valamelyest mégis módosított álláspontján, azt több tényező magyarázza. Egyrészt nem hagyhatja ma már figyelmen kívül azt a világméretű felháborodást, amely politikája iránt megnyilvánul, akár az angolai és mozambiki brutális támadások, akár a namibiai nép és magában a Dél-afrikai Köztársaságban élő feketék elnyomása ügyében. Másrészt legfőbb patrónusa, az Egyesült Államok kormánya számára is — különösen most, választási évében — kezdett kényelmetlenné válni ez a politika. Így Washingtonból olyan jelzések érkezhettek, amelyek a kompromisszumkeresés irányába terelték Pretoriát. Végül létezik egy harmadik szempont is: bár a Dél-afrikai Köztársaság még mindig a kontinens legerősebb gazdasági és katonai hatalma, gazdasága az állandó háborúskodás következtében megrendült, miközben eredendő célját nem érte el: nem tudta haladó politikájuk feladására rábírni Angolát és Mozambikot. © Angola és Mozambik helyzete sokkal bonyolultabb. Már az a vád is elhangzott ellenük, hogy az ördöggel kötöttek szerződést. S tényleg mit remélnék a megállapodások tói ? Mindkettejük gazdasági helyzete nagyon nehéz, amit évek óta súlyosbítanak a belső csatározások és a dél-afrikai támadások. Óriási az emberi és az anyagi veszteség. Most abban bíznak, Dél-Afrika felhagy az UNITA és az MNR támogatásával, az agresszív hadműveletekkel. S Valóban: hasznos volna, ha végre fellélegezhetne ez a két ország, ha idejét, s energiáját a békés építőmunkára fordíthatná. Az azonban bizonyos, hogy a szerződések valóraváltásáért komoly harcot kell még megvívnia Angolának és Mozamibiknak egyaránt. Pretoria magatartása szorít erre a következtetésre. A Mozamlbikkal megkötött megállapodást máris úgy állítja be, mint a nagy dél- afrikai ellenállási mozgalomra, az ANC-ra mért halálos csapást. Namibia ügyében elfogadhatatlan javaslattal állt elő. Regionális értekezletet szorgalmaz. Angola, a Dél-afrikai Köztársaság, a SWAPO. valamint az úgynevezett namibiai belső pártok és az angolai kormány hazai ellensége, az UNITA részvételével. Vagyis a dél-afrikai fajüldöző rezsim kész kijátszani Angolát és Mozambikot, ami saját kötelezettségei teljesítését illeti, és könyörtelenül eljárni az ellentételek behajtásában. Kocsi Margit Az iszlám világ egyik szent helye a Szultán Ahmed Dzsámi Mit tanácsol a Korán? A pakisztáni menekültek megcsókolják új hazájuk földjét Félhold udvar A közelmúltban egzotikus népviseletektől tarlcállott Ankara főutcája, melyről egyébként nem mondhatjuk, hogy szürke egyhangúság jellemzi. Törökország fővárosában tartották az iszlám országok ötödik, naptáregyeztető konferenciáját. Földgolyónk majdnem mindegyik muzulmán állama képviseltette magát a tanácskozáson, amelynek célja: egyeztetni az elkövetkezendő évekre a legfontosabb ünnepek időpontjait, a tellő és fogyóhold változásai alapján, hiszen a szent könyv, a Korán az idő mérését ezeken a területeken ehhez az égitesthez igazítja. így aligha csodálkozhatunk azon, hogy a félhold és a csillag Mohamed próféta követőinek jelképe lett a történelem folyamán. A burnuszba burkolódzó szaudi hercegek, fezes török és indonéz hittudósok, kuvaiti és jordániai emí- rek, s asztrológusok dugták össze a fejüket azért, hogy az egymástól távoleső földrészeken ezután is megközelítőleg azonos időpontban szólaljon meg az imára hívó müezzin, s egyszerre kezdődjön a ramazáni nagyböjt Kairóban és Laboréban. S a bojtos napok múltán ugyanakkor vágják le az áldozati bárányt Isztambulban, a Turkesztán- ban. Néhányan talán elmosolyodnak e sorokat olvasva mondván: — Hát ez a legnagyobb probléma napjainkban a Közel- és Közép- Keleten? Nyugodtan felelhetjük aligha. Viszont mi is meglepődnénk, ha a déli harangszót máskor hallanánk! Bárcsak az időeltérés volna az igazhitűek legnagyobb gondja, akkor aligha borult volna árnyék a dicső félholdra Tunéziában és Pakisztánban. Míg az északafrikai országokban már kissé csitultak a kedélyek és nyugodtabb a helyzet addig az indiai kontinens államában a menekült táborok immár igencsak nyomasztják az őslakosokat. Így érthető, ha Zia ul Hak államfő kapva kapott azon a lehetőségen, hogy az afganisztáni menekültek közül a türkmén, üzbég és kazah törzseket befogadja Kenan Evren török állama. Az új hazában a szőnyegszövéssel foglalkozó türkmén családok épp úgy megtalálják számításaikat, mint a nomád pásztorkodó üzbégek és kazahok. Törökország a világ bármely táján élő vértestvéreit kész befogadni, hiszen erre köteleznek a történelmi és ideológiai hagyományok, amelyek folytatása mellett a tábornok államfő nem is olyan régen a marokkói Iszlám Csúcs- konferencián letette a vok- sot. Ennek az elvnek az alapján nem hagyhatják magára Rauf Denktas új észak török ciprusi köztársaságát sem. Sajnos, a két balkáni görög és török állam viszálya legalább olyan régi keletű és gyökerű, mint az örmény ellentét. Napjainkban viszont félő, csak egy szál gyufa kellene ahhoz, hogy újra lángokba boruljon a Görög- és Törökország vízi határa az Egei, vagy másnéven sziget-tenger. Az iszlám országok közül Jordánia elsőként biztositotta támogatásáról a ciprusi török föderációt, legalább is erről ír a hásemita királyságban •megjelenő A1 Liva című napilap. Mindenesetre Turgut özal, a polgári kormány- vezetője nem kíván felelőtlen fegyveres konfliktusba bonyolódni, s amint a Le Point francia politikai hetilapnak nyilatkozta: „nem húzza vissza az Athén felé nyújtott baráti jobbot.” A hithű, muszlim vallásosságáról közismert közgazdász politikus bizakodva szemléli állama jövőjét: „Törökországnak megvannak az esélyei, hogy idő múltán a Közép-Kelet Japánja legyen. Természetesen ennek elérése érdekében bírnunk kell a legnemesebb iszlám és nyugati kultúra vívmányait. Ezt tanácsolja nekünk szent könyvünk a Korán is, hiszen — „Allah nem változtat meg egy népet, ha az maga nem kíván sorsán módosítani.” Egy biztos. Pillanatnyilag az iszlám országok közül a török félhold udvara a legnagyobb. Ismét régi hagyományaikhoz híven vezető szerepet játszanak az Iszlám világ szervezeteiben. Ankara a központja a muzulmán statisztikai és gazdasági valamint társadalom- kutatásának, míg az iszlám történelem művészet és kultúrakutatásáé Isztambul. Nemcsak a mohamedán világban váltott ki nagy visszhangot az a nagyszabású, elsősorban Allah híveit érintő könyvkiállítás és vásár, amelyet a török muszlim egyház rendezett. Az eseményre olyan világhírű vendég is 'meghívást kapott, mint az igazhitre áttért egykori marxista filozófus, a Francia Kommunista Párt tagja Roger Garaudy, aki a félhold jegyében a Redzsai, azaz a megtért nevet kapta. Soós Tamás „Nyugat-Európának nincsenek gyerekei” Az utóbbi tíz évben évente mintegy 200 ezerrel kevesebb gyerek születik az NSZK-ban, mint ameny- nyi a lakosság számának szintenmaradásához szükséges. Ha ez így folytatódik akkor abban az országban, ahol 1968-ban még 62 millióan laktak, 2030-ra már 39 millióan sem lesznek. Nem tartják jobbnak a helyzetet Nyugat-Európa más országaiban sem — ez derül ki a Le Monde című francia napilap nemrég közzétett felméréséből. Valami végérvényesen változóban lenne? Körülbelül a század első negyedének végétől a nagy család, sőt újabban maga a család is eltűnőben van. Az NSZK-ban ma a lakosoknak a 10 százaléka nem kíván házasságot kötni (feltehetően utódra sem számít), a házaspárok 20 százaléka nem akar gyereket, 19 százalékának egy, 45 százalékának pedig két gyermeke van. Igaz, kevés dolog van, ami a párokat gyermek vállalására bátorítaná, viszont annál több az „elrettentő” ok: az anyagi terhek növekedésével nem tart lépést a családi pótlék, az iskoláztatás költségei állandóan emelkednek, a nehéz gazdasági helyzetben biztonsággal nemigen lehet az utód ígéretes társadalmi előrelépésére számítani. A legnagyobb gond azonban bizonyára a munkanélküliség réme. Franciaországban a születések arányát mutató számnak körülbelül 10 százalékkal magasabbnak kellene lennie, hogy a korábbi nemzedékek pótlása biztosított legyen, Nyugat- Európa többi országának átlagában pedig a „hiány” vagy 20 százalék. Svédországban átlagosan családonként 1,6 gyermek születik, holott 2,1 gyermek kellene — megint átlagot számolva — a nemzet fogyatkozásának megállításához. Még a születési statisztikák terén kedvező számokkal büszkélkedő Olaszországban és Spanyolországban is közelednek a kritikus ponthoz: Itáliában, ahol a születési arányszáma 1940-ben 23,5 ezrelék volt, ma 10 körül van: Spanyol- országban tavaly 13,4 ezrelék, pedig öt éve még 17 ezrelék fölött mérték. Amikor — a gazdasági nehézségekre hivatkozva — a nyugat-európai kormányok sokféle amúgy is a szociális kiadások lefaragására törekednek, különsen aggasztó, hogy az államok a bevételek oldalán ténylegesen egyre kevesebb, a kiadások oldalán viszont mind több emberrel kénytelenek számolni. Ennek ellenére még láthatóan nem mérik fel a probléma valódi súlyát. Nagy-Britanniában a Thatc- her-kormány a „család pártján” állónak nevezi magát, 1979 óta azonban érezhetően csökkentették a családi pótlékokat, a közkiadások visszafogásával párhuzamosan. A többgyerekes családok helyzete jobban romlott,., mint másoké. Svédországban sem történt sok a gyermekáldás növekedése érdekében. Jelenleg az a helyzet, hogy egy dolgozó házaspár arányosan kevesebb adót fizet, mint ahol a gyerek miatt a feleség otthon marad. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a svéd nők 75 százaléka áll munkaviszonyban. Talán Franciaország jár elől a kormányzati támogatásokkal: a hazai össztermék értékhez viszonyítva a legnagyobb arányban ott áldoznak Nyugat-Európában a gyermekes családokra. Kövécs Gábor összeállította: Pilisy Elemér PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A pétervásári Áfész, 1984. május 1-től, 4 éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre adja az alábbi kisker-, és vendéglátó egységeket: 105. sz. élelmiszerbolt, Erdőkövesd 106. sz. élelmiszerbolt, Pétervására 101. sz. élelmiszerbolt, Istenmezeje 108. sz. élelmiszerbolt, Pétervására 109. sz. élelmiszerbolt, Bükkszenterzsébet 110. sz. élelmiszerbolt, Tarnalelesz 112. sz. élelmiszerbolt, Szentdomonkos 122. sz. zöldségbolt, Bükkszék 125. sz. zöldségbolt, Váraszó 121. sz. zöldségbolt, Bükkszenterzsébet 136. sz. vegyesbolt, Szederkénypuszta 156. sz. zöldségbolt, Istenmezeje 203. sz. strand vendéglő, Bükkszék (idényjellegű) 205. sz. vendéglő, Tarnalelesz 206. sz. bisztró, Terpes 201. sz. presszó, Tarnalelesz 210. sz. presszó, Bükkszék (idényjellegű) 212. sz. presszó, Erdőkövesd (Kultúrház) 213. sz. presszó, Istenmezeje (Kultúrház) 214. sz. büfé, Bükkszék (idényjellegű) 222. sz. italbolt, Szajla. Az egységek versenytárgyalása 1984. április 11-én, 9.00 órakor lesz, az Áfész központi irodájában. Pétervására, Petőfi u. 47. szám alatt. Idényjellegű egységekre a jelentkezéseket március 31-ig fogadjuk el. Bővebb felvilágosítást és tájékoztatást a közgazdasági osztályon adnak. Áfész Igazgatósága Térkép a térségről (Foto — KS)
