Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. március 15., csütörtök A szociális épület május végén lesz kész (Fotó: Szabó Sándor) Május végére lesz kész Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolának szűkös lehetőségei voltak arra, hogy a diákoknak megfelelő le­hetőségeket biztosítsanak a sportoláshoz. E régóta hú­zódó bajnak az oka az volt, hogy nem rendelkeztek meg­felelő sportlétesítménnyel. A főiskola 1978-ban kezdett hozzá Egerben ahhoz a prog­ramhoz, amelynek kapcsán egy „sportkomplexum” léte­sül majd. Kézi-, röplabda- és teniszpályák készültek el az első ütemben. Favázas szer­kezettel, 1981-ben adták át az építők a 18X36 méteres alap- területű tornatermet. A teremhez kapcsolódik majd a szociális épület, amely öltözőket, zuhanyzó­kat, kondicionálótermet fog­lal magába, s itt kap helyet a főiskola testnevelési tan­széke is. A mintegy 20 mil­lió forintos költséggel öt év alatt megvalósuló beruházás május végén fejeződik be a létesítmények átadásával, — a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ígérete szerint. Az MLSZ fegyelmi bizott­sága a békéscsabai Melist és Kanyárit, akiket Hódmező­vásárhely elleni NB II-es labdarúgó-mérkőzésen kiál­lított a játékvezető, 3—3 mérkőzéstől eltiltotta, de a végrehajtást mindkét eset­ben hat hónapra felfüggesz­tette. Így Melisék az Eger elleni, vasárnapi találkozón pályára léphetnek. Bekölce visszalépése miatt megváltozott az Eger körze­ti labdarúgó-bajnokság ta­vaszi sorsolása. Szabadnapos csapat nem lesz. A második forduló párosítása: Szilvás­várad—Egerbakta, Istenme­zeje—Verpelét, Egerszalók— Hevesaranyos, Makiár—No- vaj, Tarnalelesz—Andomak- tálya, Parádsasvár—Felső­tárkány. Az első fordulóra tervezett Egerszalók—Novaj mérkőzést május 27-én „bo­nyolítják le­Magyarország—NDK 4—1 (1—1) Olimpiai válogatott barát­ságos labdarúgó-mérkőzés, Tapolca, 5900 néző. V.: Jac- zina (Lauber, Eöry). A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) zürichi ülé­sén döntöttek: az 5. selejte­ző csoportban a Magyaror­szág—Hollandia találkozóra, 1985. május 14-én, kedden kerül sor. Ugyanazon a na­pon és azonos kezdési idő­vel méri össze tudását a cso­port másik két tagja, Auszt­ria és Ciprus. A 6. selejtező csoportban, 1985. október 30-án, rende­zik meg a Szovjetunió— Norvégia mérkőzést. SORSOLÁS Füzesabony körzeti labdarúgó-bajnokság I. forduló, március 18 (15 óra): Kisnána—Vécs, Mező- szemere—Szihalom, Kál— Kápolna, Sarud—Mezőtár- kány, Besenyőtelek—Rózsa- szentmárton. Szabadnapos: Feldebrő. II. forduló, március 25. (15): Rózsaszentmárton— Feldebrő, Mezőtárkány—Be­senyőtelek, Kápolna—Sarud, Szihalom—Kál, Vécs—Me- zőszemere. Szabadnapos: Kis­nána. III. forduló, április 1. (15.30) : Kál—Vécs, Sarud— Szihalom, Besenyőtelek—Ká­polna, Feldebrő—Mezőtár­kány, Mezőszemere—Kisná­na, Szabadnapos: Rózsa­szentmárton. ÍV. forduló, április 8. (15.30) : Kisnána—Rózsa­szentmárton, Kápolna—Fel­debrő, Szihalom—Besenyőte­lek, Vécs—Sarud, Mezősze­mere—Kál. Szabadnapos: Mezőtárkány. V. forduló, április 14. (16.00) : Besenyőtelek—Vécs, Feldebrő—Szihalom, Rózsa­szentmárton—Mezőtárkány, Sarud—Mezőszemere, Kál— Kisnána. Szabadnapos: Ká­polna. VI. forduló, április 22. (16.00) : Kisnána—Mezőtár­kány, Kápolna—Rózsaszent­márton, Vécs—Feldebrő, Me­zőszemere—Besenyőtelek, Kál—Sarud. Szabadnapos: Szihalom. VII. forduló, április 29. (16.00) : Rózsaszentmárton— Szihalom, Mezőtárkány—Ká­polna, Besenyőtelek—Kál, Feldebrő—Mezőszemere, Sa­rud—Kisnána. Szabadnapos: Vécs. ..Tájékoztatjuk T. lakosságot, hogy 1984. március 16-tól GAZVEZETÉKÉPÍTÉSI MUNKÁK miatt az alábbi forgalmi változások lépnek életbe: A Bajcsy-Zsilinszky utcán, a városi tanács bejá­ratától, az Alkotmány utcáig forgalmi változások lesz­nek. A Bajcsy-Zsilinszky út a Líceumtól a Jókai út felé egyirányú lesz és a Jókai utcán lehet kijutni a Kossuth Lajos utcára. A Marx Károly utcáról csuk balra lehet kanyarodni. Hasonló gázvezetéképítési munkák kezdődnek a kis Dobó téren is. A gépjármű forgalom a munkálatok ideje alatt szünetelni fog. a téren csak a gyalogos forgalom lesz biztosítva. Az épitési munkák kezdete: 1984. március 15. Befejezési határidő: 1984. április 30. Kérjük a lakosság megértését és szíves türelmét. ..TIGAZ Miskolci Üzemigazgatóság" Vili. forduló, május 6. (16.30) .- Kisnána—Kápolna, Szihalom—Mezőtárkány, Vécs—Rózsaszentmárton, Kál —Feldebrő, Sarud—Besenyő- telek. Szabadnapos: Mező­szemere. IX. forduló, május 13. (16.30) : Mezőtárkány—Vécs, Kápolna—Szihalom, Feldeb­rő—Sarud, Rózsaszentmárton —Mezőszemere, Besenyőte­lek—Kisnána. Szabadnapos: Kál. X. forduló, május 20. (17.00) : Kisnána—Szihalom, Vécs—Kápolna, Mezőszeme­re—Mezőtárkány, Rószaszent- márton—Kál, Besenyőtelek— Feldebrő. Szabadnapos: Sa­rud. XI. forduló, május 27. (17.00) : Szihalom—Vécs, Fel­debrő—Kisnána, Kápolna— Mezőszemere, Mezőtárkány— Kál, Rózsaszentmárton— Sarud. Szabadnapos: Bese­nyőtelek. Megjegyzés: az ifjúsági csapatok sorsolása párhuza­mos a felnőttekével. Gladiátorok fehérben — Ami nem került a magnószalagokra — Ri­asztó mulasztások — Húszezer (!) fiatal egészségéért — Ki vállal egy döntést annak következményeivel? Egy karate-tragédia nyomában Szombaton a Petőfin Mi is történt valójában... ? A múlt év tavaszán, Egerben, egy B-kategóriás kyokushinkai karateverse­nyen meghalt egy 19 éves sportoló. Mi volt a harc köz­ben bekövetkezett halál oka? Ki volt ezért a felelős? Volt-e egyáltalán? Eltusolják-e majd az ügyet? Té­vedett-e a sportorvos? Hibáztathatók-e a mentők? ... vagy az elsősegélynyújtó eszközök állapota... ? Ve­szélyes sportág-e a karate? Lesznek-e újabb áldoza­tai? Máig is foglalkoztatják e kérdések az egrieket, a szakmabélieket egyaránt. Az esetnek csaknem ezer néző volt a szemtanúja... — Barátom, jobb, ha ki­szállsz ebből az ügyből! Megvannak a kapcsolataink, a módszereink... — hajolt hozzám jótékony fenyege­téssel a hangjában. A kap­csolatai tényleg megvoltak, mégsem történt semmi. Nem is találkoztunk többet. Persze, ez a rossz krimi­be illő beszélgetés többször is elhangzott az eltelt csak­nem egy esztendő során. Legalábbis a lényege. Hol árnyaltabban, hol nyíltab­ban, de minden esetben vi­lágosan kicsengett belőle az alig burkolt fenyegetés. Érthető riadalmat okozott a karate szakmai berkeiben az egri haláleset, hisz, ha kiderül, hogy a 19 éves Ma­ró Károly egy ütéstől, vagy rúgástól halt meg a küzdő­téren, az a sportág ígéretes jövőjét sodorja végzetes ve­szélybe. Nem sokkal az egri ver­seny után kaptam a Magyar Rádió hivatalos megbízását, hogy — mint az eseményen dolgozó egyetlen újságíró — készítsek dokumentummű­sort az ügy hátteréről, pró­báljak a végére járni, való­jában mi is folyik manap­ság a karate edzőtermeiben, annak sportközéletében. Nos, az eltelt tíz hónap során több tucat sportoló, edző, szakvezető, a sportágnak el­kötelezett politikus, laikus néző, orvos, igazságügyi szakértő, a legkülönfélébb szakágak képviselője szólalt meg a mikrofon előtt. Akadtak azután, akik több­szöri rábeszélésre sem áll­tak kötélnek. A mikrofon láttán egyszeriben bezárul­tak addig oly beszédes szá­jak, elnémultak olyanok, akik pedig sokkal világosab­bá, érthetőbbé tehették vol­na a feszegetett kérdések egy-egy körét. Azután volt, aki saját békéje érdekében kérte utólag, hogy a hang­ját, nevét vágjuk ki a mű­sorból. . . —, s ehhez végül is a személyi szabadság vé­delme címén joguk volt va­lamennyiüknek. Másoknak sejthetően megtiltották a nyi­latkozattételt: például a hí­res budapesti Oyama kupa versenyen nem akadt egyet­len orvos, aki vállalta vol­na, hogy összefoglalja szak­mai szempontból a verseny tanulságait. A dolgot végül egy meglepett mentős ol­dotta meg, aki zavarában azt mondta: — „... nagyon jó verseny volt, szerencsé­re sérülés nem történt, egy embert agyrázkódással kór­házba kellett szállítani...” Azután lassan összeállt a műsor. Szaporodtak a szala­gok, s mindinkább kezdett kirajzolódni az a mérhetetlen káosz, mely ma a hazai ka­ratét áthatja. Az már akkor egyértelműen világossá vált, hogy Maró Károly halála alig­ha függetleníthető a karate­sporttól, s ezt maga dr. Du- nay György igazságügyi or­vosszakértő elhangzó szavai is alátámasztják. Sokkal többről volt szó. Arról a mintegy 20 ezer fiatalról, gyerekről (!), aki ma, hol­nap, holnapután szertartáso­san meghajol az edzőterem­ben, vagy a küzdőtéren. Fe­jet hajt a „mesternek”, ed­zőnek, akinek számtalan esetben még edzői képzett­sége sincs. Kevesen tudják, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag bárki oktat­hatja a kétségtelenül legve­szélyesebb sportágak egyikét. A hivatalos edzőképzés is alig pár éve kezdődött meg hazánkban, és sajátos mó­don arról is lesújtó véle­ménye van a megkérdezet­tek zömének. Mint ahogy kevés testnevelő, szülő van azzal tisztában, hogy egy-egy szakágban teljes erővel, po­tenciálisan halálos ütések érthetik a testet, mindenne­mű védőfelszerelés nélkül. Szakemberek, még hozzáér­tők sem számolnak azzal az egyébként ismert reflexfo­lyamattal, ami például' Maró Károly halálát is okozta. Mégis okkal-joggal vall­ják a karate klasszikusai, hogy nem veszélyes sportág a karate. Ehhez viszont év­tizedes felkészüléssel kell a testet szinte minden ízében átdolgozni, hogy képes le­gyen nemcsak . védeni, ha­nem, ha kell, el is viselni ezeket az iszonyatosan ke­mény ütéseket. Maga Oyama, az egyik leghíresebb mes­ter hívja fel a figyelmet ar­ra, hogy ezer (!) napi ke­mény edzés után lesz vala­ki kezdő, és tízezer (!!) nap után kezd igazán bepillan­tani a sportág rejtelmeibe. Ki várja ezt ki nálunk? Fé­lig képzett versenyzők lép­nek nemegyszer a küzdőtér­re: ütni már tudnak, jó­részt védik is a támadást... És ha nem...?! Valahogy majd csak megússzák! Elő­fordult épp az egri verse­nyen, hogy még olyan kez­dő sportoló is önkényesen benevezett, akit maga az ed­zője sem talált alkalmasnak még a küzdelemre. Ezek után könnyen zászlót bonthatna bárki a karate­sport, a karatések ellen. Pedig az igazi mulasztáso­kat legkevésbé sem ők kö­vették el ezen a téren. Szá­momra sokkal nyugtalaní­tóbb, hogy a magyar sport- politika, sportközélet egy­szerűen nem vett szinte mostanáig tudomást az egyik legnépszerűbb tömegsport lé­tezéséről. Hiába varrták pár éve a cselgáncs szövetség nyakába a sportágat, így fe­ledkezhettek meg az edző­képzésről, így nyújthattak táptalajt annak a már-már képtelen marakodásnak, mely a népszerűbb és a vissza­szorulni látszó szakágak kö­zött robbant ki, s most már dúl esztendők óta. így ke­rült sor szükségszerűen azok­nak a társadalmi elnöksé­geknek a megalakítására, amelyekben a számomra kis­sé homályos „társadalmi” irányítás mellett, lehetett már magas beosztású sze­mélyek nevével takarózni, egyszerűen védeni a szak­ágat. Mint ahogy azután meg­történhetett az is, hogy el­eddig ebben az országban senki nem vizsgálta a sport­orvoslás oldaláról, egyálta­lán milyen tényleges veszé­lyeket rejt a karate, milyen fizikai állapotot, állóképes­séget kíván a versenyzés ebben a sportágban. Lehetne még sorolni... Egyebek közt azt, hogy míg számos, komoly karateha­gyományokkal rendelkező európai országban védőfel­szerelés nélkül egyszerűen meg sem lehet tartani egy karateversenyt — légyen szó bármely szakágról —, addig ez a kérdés hivatalosan még fel sem vetődött nálunk. A nagy létszámú szakágak kö­zül egyedül az all style, vagy sportkarate tette a maga számára kötelezővé a láb­fej-sípcsontvédőt és a puha kesztyűt, pedig ők még ta­lálat előtt mérséklik is az ütések, rúgások erejét. Szó sincs itt a magyar karate elleni támadásról. Sőt magam is — kicsit úgy1 is mint testnevelő tanár — az egyik legnagyszerűbb, igazán teljes értékű spor­tolót kívánó ágazatnak tar­tom a karatét. Nem vélet­len, hogy szinte példátlan módon, minden különös dí­szítés nélkül nem kevesebb, mint húszezer aktív spor­tolót tart számon a sport­ág. Népszerűsége épp rend­kívüli belső értékeiben rej­lik. Ám, mindez komoly ve­széllyé válik, ha nem te­remtik meg hozzá a szük­séges személyi feltételeket, ha szakmai, egészségügyi ismeretek hiányoznak... Ok­kal kérdezheti bárki: .. .méddig mehet ez még így tovább? Cziráki Péter KISZ-küldöttgyűlés oz Eger SE-nél Az Eger Sportegyesület KISZ-(bizottsága megtartotta küldöttgyűlését a Kemény Ferenc Körcsarnokban. Az ülésen részt vett Sós Tamás. a KISZ Heves megyei Bi­zottságának első titkára, va­lamint Czifra József, a vá­rosi ElSZ-bizottság munka­társa. A hét alapszervezetet ösz- szefogó bizottság 50 küldöt­te először meghallgatta Honfi Gábor titkár beszámo­lóját az 1983—84-es mozgal­mi évben végzett munkáról. Az ezt követő megvitatás során értékes hozzászólások hangzottak el, melyben Bo­ros Zoltán, a klub elnökhe­lyettese is szót kért. A be­számolóhoz csatlakozva gra­tulált az elért sportszakmai sikerekhez, de a további fejlődést a szervezeti élet jobbulásávaJ tartotta elkép­zelhetőnek. Ezt követően az évenként választandó titkár és bizott­sági tagok megválasztására került sor. A tagság Honfi Gábort megerősítette meg­bízásában. és a testület irá­nyítására 11 fős vezetőséget szavazott meg. A választást követően Sós Tamás szólt a tagsághoz. Értékelésében fejlődőnek ítélte meg a sportoló KISZ-esek elmúlt évi tevékenységét, amelyhez gyakorlati tanácsokat adott a kollektívák számára kel­lemes együttlétek megtalá­lásának módjára. _ A Népújság tippjei a 11. hétre: 1. B. Dortmund—F. Düsseldorf x 2 2. FC Köln—B. Münchengladbach 1 x 3. Eintracht Frankfurt— E. Braunschweig x 4. FC. Nürnberg— Waldhof Mannheim 1 x 5. Darmtadt 98— Alemannia Aachen x 2 6. SSV Ulm 4«—FC Schalke 04 2 7. Watternscheid 09— Fortuna Köln x 2 8. Genoa—Sampdoria x 2 9. Milan—Internazionale 1x2 10. Róma—Udinese 1 11. Verona—Juventus 1 x 12. Varese—Arezzo x 2 13. Perugia—Cagliari x Pótmérkőzések: 14. Hamburger SV— Werder Bremen 1x2 15. Atalanta— Cremonese 1 x li. Empoli—Padova x Labdarúgás

Next

/
Thumbnails
Contents