Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
TRIESZTBŐL A BÜKKBE Lovak a történelemben 2000 embert vizsgáltak meg A balkezesség oka A sokak által fogyatékosságnak tartott balkezesség állandó beszéd- és írástéma. A balkezes emberek sokszor kiváló eredményeket érnek el a matematikában, a zenében, vagy éppen világhírű alkotók, mint például Leonardo da Vinci és Michelangelo. Ugyanakkor a tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek között is sok a balkezes. Köztudott, hogy a jobbkezes emberek több mint 90 százalékánál az agy jobb féltekéje szabályozza a térbeli tevékenységeket, a bal félteke pedig a verbális kifejezést. Egyes embereknél azonban a jobb félteke veszi át a beszédirányítást: ezt a jelenséget a neurológusok helytelen dominációnak nevezik. Valójában ez csak egy jelentéktelen neurológiai szabálytalanság, mégis megvannak a maga következményei. Ezeket vizsgálta nemrég a glasgow-i egyetem egy kutatócsoportja. 2000 embert vizsgáltak meg. Feladatuk az volt, hogy írjanak egy rövid szöveget, dobjanak el egy labdát és csavarják le egy tégely fedelét. Annak alapján, ahogy a vizsgált személyek a feladatokat végrehajtották. 500 olyan személyt választottak ki, akik kétségkívül balkezesek, és 900 olyat, akik egyértelműen jobbkezesek. Továbbmenve megállapították, hogy a balkezesek kb. 10 százalékánál tapasztalhatók fejlődési zavarok, például dadogás. Ezzel szemben a vizsgált jobbkezes személyeknek csak alig egy százalékánál merültek fel ilyen rendellenességek. A vizsgálatok közben a kutatók azt is észrevették, hogy a balkezesség tudata állandó stresszhatást jelent. A balkezesekkel szemben a jobbkezesek világa dominál. Még az ollókat is nekik gyártják. Közelebbről megismerkedtek a balkezesek családjaival is, és kiderítették, hogy azokban háromszor gyakrabban fordulnak elő különböző fogyatékosságok, mint a jobbkezesek családjaiban. Ebből arra lehet következtetni, hogy az okokat a biológiai és néma társadalmi tényező között kell keresni. A glasgow-i egyetemen a vizsgálatok közben arra is felfigyeltek, hogy a balkezesek immunológiai rendszerében gyakoriak a működési zavarok. Ilyen zavarokat a vizsgált balkezesek 11 százalékánál, a jobbkezesek 4 százalékánál tapasztaltak. A két csoport családtagjainál is hasonló arányok jelentkeztek, ami ismét genetikai tényezőre utal. Például megállapították, hogy a balkezes gyerekek szülei gyakran szenvednek "immunológiai zavarokban, másrészről a balkezes gyerekeknél a dadogást sokszor allergia is kíséri, ami szintén a védekezési rendszer működési zavara. A megfigyelésekből a glasgow-i kutatók azt a végső következtetést vonták le, hogy a balkezességért a tesztoszteron hormon működése hibáztatható, amelytől a nemek elkülönülése függ. A fiúcsecsemőknél már a születés előtt erős a tesztoszteron kiválasztódása, míg a lánycsecsemőknél sokkal kisebb mennyiségben termelődik. A balkezesség pedig szinte kétszer gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál. A tesztoszteron egyébként a nemi jelegzetességek szétválasztásán és megtartásán kívül még egy fontos szerepet játszik: az agy „belső- építésze”, vagyis meghatározza a neuronok méreteit, és összeállítását. Például ha túl magas a tesztoszteron- szint, lassulhat a bal oldali agyfélteke fejlődése. Ennek kétféle következménye van: először is a jobb félteke túlsúlya miatt kialakul a balkezesség, hiszen a test bal oldalának működését a jobb félteke vezérli, másodszor egyes esetekben tanulási nehézségek is jelentkezhetnek, mert a bal félteke irányítja a nyelvi kifejezőképesség fejlődését. Ezeken túl a glasgow-i kutatásokból az is megállapítható, hogy a tesztoszteron a szervezet immunológiai rendszerének működését is befolyásolja, például kisebbíti a csecsemő- mirigyet, amelytől a szervezetnek az a képessége függ, hogy meg tudja-e különböztetni saját szöveteit az idegen anyagoktól. E képesség hiányában a szervezet a saját szöveteit támadja meg. Ezzel kapcsolatban azonban még egy kérdés felmerül: mi okozza a tesztoszteron fokozott kiválasztását, vagy azt, hogy egyes emberek agya a tesztoszteron működésére még akkor is különösen érzékeny, ha az nem tér el a normális szinttől? A válasz egyszerűnek látszik: a gének. Csakhogy az azonos génekkel rendelkező egypetéjű ikrek több mint 12 százalékánál az egyik gyerek balkezes, a másik jobbkezes. Erre az eltérésre egyelőre még nincs magyarázat. Ezért ezt a kutatók hajlamosak a véletlennek tulajdonítani — talán annyi is elég, hogy a magzat valamilyen különleges helyzetbe kerül az anyaméhen belül, és máris megindul az agy „eltolódása” a balkezesség felé. Azt hihetnénk, hogy az evolúció folyamatában lassan elfogynak azok a tényezők, amelyek veszélyeztetik az ellenállóképességet, de valójában ez nem így van. Másrészről viszont az is feltételezhető, hogy ugyanazok a tulajdonságok, amelyek hátrányos következményekkel fenyegetnek, egyúttal különleges képességeket is kifejlesztenek, például nagyobb ellenállást a rákkal vagy a különböző fertőzésekkel szemben. (Przekrój) Ha az utolsó néhány ezer év történelmét vizsgáljuk, nyugodtan állítható, hogy a ló más állatfajjal össze nem hasonlítható hatást fejtett ki az ember életére, sőt a történelem alakulására. A vándorló, vadászó ember mozgása meggyorsult a ló segítségével; könnyebb és gyorsabb lett a helyzetváltoztatása. Az ember nagy területeket járt be, addig ismeretlen tájakat, népeket ismert meg. A világtörténelem legjelentősebb népmozgása, a népvándorlás során Ázsia hatalmas pusztaságairól lovas népek indultak nyugat felé. Ezek a népek — így például Attila hunjai és a honfoglaló magyarok — kis testű, szívós, igénytelen lovakkal közlekedtek, a harcosok tartalék lovakkal haladtak, így rövid idő alatt nagy távolságokat járhattak be. A ló évezredekig az egyetlen közlekedési eszköz volt, de katonai jelentősége is példa nélküli. A római birodalomban a lovasság még alárendelt szerepet játszott, Hónapok óta megfeszített erővel folyik a munka Sze- csuan tartományban: biológusok és zoológusok válogatott csapata, s vadvédelmi dolgozók százai igyekeznek megakadályozni a Kínában őshonos óriás pandák kihalását. A kedvesen bumfordi állatok már jó néhány éve felkerültek arra a listára, amely a föld legveszélyeztetettebb fajait tartalmazza. Különlegességüket, értéküket érzékelteti, hogy legtöbbször csak igen magas rangú politikusok pekingi látogatása alkalmából, ritka díszajándékként szoktak külföldre juttatni belőlük egyet-egyet, mint például a kínai—japán, vagy a kínai —amerikai csúcstalálkozók esetében. Napjainkban szabadon, helyesebben szólva Kína tizenkét vadvédelmi területén élő példányait mindössze ezerre becsülik. A szakértők szerint köztük most 300—400 állat élete forog kockán, mivel a legfontosabb, vu- lungi természetvédő körzetben (Szecsuán fővárosától, Csengtutól 140 kilométerre északra) kipusztult a pandák alaptáplálékául szolgáló bambusz. E növény ugyanis 50—80 évenként egyszer virágzik, szórja szét magvait, majd leszárad; utána pedig körülbelül egy évtized múlik el, míg az elhullajtott magvakból fogyasztásra alkalTahititól 18 kilométerre északnyugatra fekszik Hua- híné, egy kis, jelentéktelen sziget, amely azonban a legutóbbi időkben —• legalábbis tudományos korokban — ismertté vált. Itt folyik ugyanis jelenleg a Csendesóceán térségének legjelentősebb régészeti vállalkozása. Június 20-án volt hat éve, hogy a vállalkozás beindult. 1977-ben egy markológép kezelője,' akinek a Bai Hai Huahiné Hotel mögötti területet kellett előkészítenie egy teniszpálya részére, véletlenül fontos leletre bukkant. Mintegy hétméteres mélységből két nagy, gondosan megmunkált deszkát emelt ki. inkább csak hírvivő, felderítő feladatokat kapott. A római birodalomba keletről betörő barbárok azonban nagy változást hoztak. A nomád népek (és később a magyarok is) a könnyűlovas harcmodort honosították meg. Gyorsan bekerítették az ellenséges sereget, különböző irányokból csaptak le, színlelt megfutamodáso- kat rendeztek, teljesen ösz- szezavarták a nehézkesen mozgó gyalogság hadrendjét. A középkorban nyugat felől terjedt el a nehéz testű, a páncélzatot és a páncélos lovag súlyát is elbíró lovak tenyésztése. Ezek már sikeresebben tudták felvenni a harcot a keleti könnyűlovassággal szemben, mégis a könnyűlovasság szerepe évszázadokig fennmaradt. A lovasság, mint fegyvernem, a legutóbbi időkig megmaradt, még az első világháborúban is nagy szerepe volt. A ló pótolhatatlan szerepet kapott a mezőgazdaságban, hiszen a traktor előtti korszakban a legfontosabb más bambusz sarjad. Márpedig a pandák válogatósak, s más tálálékot alig-alig hajlandók elfogyasztani. A tudósok megpróbáltak újfajta bambusztípusokat kinemesíteni, de ezek nem pótolják teljesen a megszokott étrendet. A mostani mentőakciók során tonnányi birka- és sertéshúst helyeztek el az erdős hegyvidékeken, (ezt ugyanis furcsa módon szintén módfelett kedvelik a pandák), azért, hogy alacsonyabban fekvő régiókba csalogassák át az állatokat, ahol még bőségesebb a bambuszállomány. A kínai kormányzat illetékesei és a Nemzetközi Vadvédelmi Alap (World Wildlife Fund — WWF) vezetői a pandagondok megoldása érdekében már évekkel ezelőtt együttműködési megállapodást kötöttek. Kidolgozták a mentőakciók tervét, amelyhez Peking az elmúlt három esztendőben hárommillió, a nemzetközi szervezet pedig további egymillió dollárral járult hozzá. Vu- lungban pandakórházat és kutatóintézetet hoztak létre, ahol a táplálkozási problémák tanulmányozása mellett a pandák szaporodását is vizsgálják Kihalásuk veszélye ugyanis azért különösen fenyegető, mert mind ez ideig megoldatlan fogságban való szaA szálló vezetősége ekkor értesitette a hawaii etnográfust és régészt, dr. Yosi- hiko Sinotót, aki éppen Hua- hinén tartózkodott. A röviddel ezután megkezdett ásatások során szakértői segítségével az egész Csendes-óceán térségét tekintve példátlan fölfedezést tettek: feltártak egy polinéziai falut, ahol több mint 1100 évvel ezelőtt feltehetően virágzó élet zajlott. Egy szökőár valószínűleg végigsöpörte az egész szigetet, és összes lakói elpusztultak. Az említett települést a ráhordott iszap- és homoktömeg teljesen beborította, és így igaerő volt, nélkülözhetetlen a szántásban, vetésben, talajművelésben és szállításban. Bár egy időben az a téves nézet uralkodott el, hogy a technika mellett a ló feleslegessé vált a mező- gazdaságban (meg is sínylette ezt évtizedekre lótenyésztésünk), bebizonyosodott, hogy a traktorok mellett is van létjogosultsága a lónak bizonyos terepen, bizonyos munkákban. Persze a napjainkban a mezőgazdaságban használt lovak nagyobb testűek, erősebbek, de lassúbbak is, mint a régi huszárlovak. Ezenkívül a lovassport is igényel szép számban izmos, rugalmas testű állatokat a tenyésztőktől. Képünkön a Bükk hegy- ségi Szilvásvárad lipicai méneséből látható néhány példány. Ez a fajta a mai Trieszt közelében alakult ki spanyol, dán és nápolyi lovakból. Jellegzetes hegyi fajta, a hegyes terepen is biztos járású. Nagyon jóindulatú, tanulékony állat. (Németh Ernő felvétele) Pandaanya, pandabocs — a világ bármely állatkertjében féltve őrzött kincs porításuk kérdése. A világ azon szerencsés állatkertjei, ahol pandát őriznek, régóta próbálkoznak védenceik „családalapítási kedvének” élénkítésével. Nemegyszer távoli országokból hozatnak egy-egy kiszemelt társat saját nőstényállatűkhöz. Az 1982 szeptemberében Madridban született Shu-Li apja például Londonból érkezett. A gondozók sokszor heteken keresztül igyekeznek „összemelegíteni” az így, messze honból összehozott szülőjelölteket, s lélegzetvisszafojtva figyelik a szaporodási hajlandóságot. Mivel azonban a „természetes rokon- szenv” nem mindig egyezik meg a ZOO-igazgatók párválasztási döntéseivel, a siker eddig általában elmaradt. Ezért számos helyen kísérleteznek a mesterséges megtermékenyítéssel, hogy a közkedvelt, fekete fülű, gombszemű pandamacik ne tűnjenek el a föld szinéről. több mint egy évezreden keresztül konzerválta. A számos kultikus tárgyon kívül Sinoto munka- csoportja egy hajó maradványait is felszínre hozta, amely nyilvánvalóan 850 körül épült és 18—25 méter hosszú volt. Ez a hajó, amely kétségkívül rendkívül tengerálló volt, bizonyítja, hogy a régi polinéziaiak szigetről szigetre hajóztak. Mint Sinoto újságírók előtt kijelentette, „hajóikat a Csendes-óceán végtelen vizein navigálták.” És keleti, illetve északi irányú előrenyomulásaik során olyan, egymástól messze fekvő szigetcsoportokat nés. H eti humor ét elején — Tessék mondani, van itt valahol borbély? — kérdezi az idegen egy kisvárosban egy helyi lakostól. — Menjen csak itt egyenesen előre, aztán a saroknál forduljon jobbra és addig menjen, amíg vércseppeket nem lát a járdán... ★ — Száz korona büntetést fizet gyorshajtásért! — Adok önnek kétszázat, biztos úr, de kérem, írja ide, hogy 150 kilométeres sebességgel hajtottam. Ugyanis el akarom adni az autómat, és egy ilyen írás jó benyomást keltene a vevőben. ★ — Maga tudott aludni? A szomszédéknál egész éjjel énekeltek! — Szerencsére az én férjem annyira horkol, hogy én az egészből serri- mit sem hallottam! ★ — Nem tudom eldönteni, elmenjek-e a fogorvoshoz vagy nem. Ha nem megyek, tovább fáj a fogam, ha elmegyek, egész hónapban nem tudok enni. — Hogy-hogy, ennyire érzékeny vagy? — Nem, ennyire szegény! ★ Az esküvő utáni reggelen a skót fiatalasszony sírva vallja be újdonsült férjének... — Most már meg kell mondanom, hogy műfogam van... — De, hiszen én ezt tudom, drágám! — De azt nem tudod — mondja a fiatalasszony, és még nagyobb sírásba fog —, hogy még nincs kifizetve! ★ Egy chicagói utcán két férfi rátámad egy harmadikra. Óriási verekedés kezdődik. Amikor végre lefogják a megtámadott férfit, csodálkozva látják, hogy annak a pénztárcájában csak hetven cent van. — Képes volt ennyire verekedni hatvan centért? — Azt hittem, a száz dollárt akarják tőlem elvenni, ami a zoknimban van... pesitettek be, mint Fidzsi, Tonga, Tahiti és Hawaii. Az eddigi ismeretek alapján arra lehet következtetni, hogy a polinéziai tengerészek a csillagok, a hullámverés, a szelek és az áramlások után tájékozódtak. „Megállapítottuk — számolt be dr. Sinoto —, hogy a körülbelül 200 lakosú hua- hinéi faluban kijelölt területek voltak az élelmiszerek tárolására, a vallásos rendezvények céljára, a főzésre, a hajóépítésre és az alvásra. Hálókkal halásztak. Az öltözékük bőrből állt, és tálakból ettek,”" (Neues Deutschland) f | BUDAPESTI •TEXTILNA^VKERESKEDELMI • VÁLLALAT BÉTEX-napok a hatvani MÉTERÁRUBOLTBAN I (Vörös Hadsereg u. 2.) március 17-ig, olcsóbban kaphatók: „GLÓRIA"-takarók 700,- Ft helyett 560,- Ft Mintás jersey anyagok 90-201,- ft helyett 63-140,- Ft. A szél és a csillagok mutatták az irányt Kihalás fenyegeti a ritka állatot Pandagondok Kínában
