Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 11., szombat Mi az élet? .. .„Élet, önmagában nincs, nem lehet az anyagtól elválasztani. Az anyagnak sajátsága, szerkezetének következménye...” — írja Szent-Györ- gyi Albert. Valóban századunk tudományos életének egyik legizgalmasabb kérdése az életre, az életjelenségekre vonakozó eredmények összefoglalása, számbavétele. Ennek fontos részei a biológia talán legdinamikusabban fejlődő ágának, az örökléstannak újdonságai, amelyek az élőlények utódaiban megjelenő tulajdonságok átadásának lehetőségeivel foglalkozik. Kialakulása az osztrák Gregor Johann Mendel munkásságával kezdődött az 1800-as évek közepén és tart napjainkig, a hatalmas eredményeket elérő molekuláris biológia robbanásszerű fejlődéséig. A genetika külön ága az úgynevezett humán genetika, amely az ember öröklődő tulajdonságait, különösképp az öröklődő betegségek és külső fizikai, kémiai ártalmak hatásait vizsgálja. Nem kevésbé állnak az érdeklődés középpontjában azok a következtetések sem, amelyeket az állat- és növénynemesités- ben alkalmaznak a kedvező tulajdonságok kialakítására, a teljesítőképesség fokozására. Most a genetika néhány érdekes eredményeiről számolunk be olvasóinknak. Orvosi Nobel-díj 1983. „Ugráló elemek...” A tudósnő laboratóriumában Több mint 30 évvel ezelőtt Barbara McClintock amerikai biológus kutatónő különös felfedezésekről számolt be. A kukoricaszemek színének és más alaktani sajátságának öröklődését vizsgálva azt tapasztalta, hogy e tulajdonságokat meghatározó gének bizonyos kombinációbem érthetetlen következményekkel járnak. Normális körülmények között e gének pontos helye a kromoszómán egyértelműen meghatározható. A gének elhelyezkedésének fel- térképezésében korábban a kutatónö maga is kiemelkedő hírnevet szerzett. A fenti kísérleti eredményekből azonban arra a hihetetlennek tűnő megállapításra kellett jutnia, hogy bizonyos esetben a gének „vándorolni” kezdenek, melyet gyakran a kromoszómák eltűrése, átrendeződése és génjeik mutálása kísér. Barbara McClintock felfedezésével az akkori genetika semmit sem tudott kezdeni. Egyesek hitetlenkedve fogadták, mások kuriozitásként kezelték. Lassan azonban halmazódtak az újabb adatok más szervezetekben (vírusok, baktériumok, élesztő, majd muslica) észlelt hasonló jelenségekről. Az örökítő anyag, a gének kémiai szerkezetének megismerésével ezeknek az „ugráló elemeknek” a természetére is fény derült. Alig egy éve McClintock kukoricájából is kivonták és tisztán előállították (izolálták) ezen elemeket. Szerkezetük óriási gyakorlati lehetőségekkel is biztat. Segítségükkel az utóbbi években sikerült az örökítő anyag egyes génjeit ilyen ugráló elemre kötni, s ezzel az egyik élőlényből a másikba átvinni, azaz az örökletes tulajdonságot irányítottan megváltoztatni. Bár a közvetlen gyakorlati eredmények még a jövő ígéretei, a génmérnö- kösködés az „ugráló genetikai elemek” felfedezésével egy csodálatos eszközhöz jutott. Az 1983. évi Nobel-díj a 81 éves Barbara McClin- tocknak ezt az elismerést fejezi ki. Azonosít a szájpadlásredő A miami (USA) egyetem kutatói több száz emberen végzett vizsgálat alapján megállapították, hogy a szájpadlás finom redőmintázata — az ujjlenyomatokhoz hasonlóan — születéstől a halálig változatlan, így alkalmas a személyek azonosítására. E redők a szájpadlás központi vonalára keresztirányban futnak, rendesen 3—6 sorban, de nem szükségszerűen párhuzamosak, egyenes vagy görbe, esetleg 2—3 ágban végződő vonalakból állnak. Alakjuk valószínűleg genetikailag meghatározott. Gödöllői Tudományos Napok ’84 Genetika az élelmiszertermelés szolgálatában Előadók Heves megyéből is Mint lapunkban beszámoltunk róla ünnepélyes keretek között zárult a közelmúltban idei Gödöllői Tudományos Napok rendezvénysorozata. Az agrár- tudományi egyetemen tartott két napos országos eseményen, a genetikai lehetőségek javításának és jobb kihasználásának eredményeit vitatták meg sokoldalúan. A plenáris ülésen dr. Papócsi László, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott bevezető előadást az állati és növényi teljesítőképesség növelésének hazai feltételeiről. Kiemelte, hogy hol vannak még ebben tartalékok, és mit tehetnek annak érdekében, hogy a mezőgazda- sági termelésben elért magas színvonalat a jövőben ne csupán megtartsuk, hanem tovább is javítsuk. Ezután Láng ” István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és Stefanovics Pál akadémikus ismertették a biológiai eredetű anyagok jelentőségét, felhasználásának lehetőségeit és a környezeti viszonyok hatását értékelték ezek termelésében. A növénygenetikusek u., • . irányú reményeit éltetik azok a korszerű laboratóriumi eljárások, mint amilyen a szövet- és sejtkuitú- ra technikája, a sejtmagegyesítés, de a génátvitel is. E módszerek hasznosításával rövid idő alatt, s célratörőbben lehet előállítani nagyobb terméshozamú, maximális tápanyag- és hatóanyagtartalmú, betegségekkel. kártevőkkel, különféle vegyszerekkel, s hátrányos környezeti hatásokkal szemben kedvezőbb ellenállóképességű növényújdonságokat. A „zöld forradalom” első üdvöskéje a sejtfal nélküli sejtanyagok összeolvasztásával paradicsomból és burgonyából született, egyenlőre ugyan még terméketlen korcs. Egy másik ilyen jellegű beavatkozás során a zöldbab nitrogéngyűjtési génjét ültették át napraforgóba. Ehhez egyébként azt a „trükkös” megoldást alkalmazták, hogy a bab ilyen tulajdonságú örökítő anyagát egy növényi rákot kiváltó daganatgénnel olvasztották egybe. Ugyanis ez a baktériumgén képes legyőzni a befogadó gazdanövény genetikai korlátáit. Az így kapott és „naprabab- nak” keresztelt sejtkeverékből a valódi „naprafoa'b” létrejöttéig azonban még olyan bonyolult feladatok várnak megoldásra. mint Élelmiszergazdaságunk biológiai erőforrásainak kihasználását és fejlesztésének közgazdasági feltételeit ismertette dr. Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. A növények termőképességének növeléséről és korlátáiról dr. Emil Spaldon nyitrai egyetemi tanár beszélt. A nyilvános ülés után növénytermelési, állattenyésztési és agrárgazdaságtani szekciókban folytatódtak az előadások és a viták. Ezek között több Heves megyei is volt. Dr. Szalai György kandidátus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kom- polti Kutató Intézetének igazgatója és Murányi István tudományos munkatárs az őszi árpa genetikai lehetőségének kihasználásáról szólt. Kiemelték, hogy 1983- ban több gazdaság hat, néhány pedig hektáranként hét tonna feletti termést ért el árpából. Heves megyében az aszály ellenére a hevesi, a kerecsendi, a gyöngyöspatai, a domoszlói termelőszövetkezet négy-öt tonnás termést takarított be, a kompol- ti korai őszi árpa kedvező tulajdonságait kihasználva. Ismertették az intézetben a kinemesített legújabb Kompolti-4-es árpafajta jellemzőit, melyet az Országos a taktériumörökségből a daganatprogram eltávolítása, és a tiszta „naprabab”- sejt gondos felnevelése kifejlett növénnyé. Márpedig a sejt- és szövetkultúrából kialakított növény felnevelés eddig csak bizonyos növényfajoknál, így burgonyánál, orchideáknál sikerült. Egyidejűleg több helyütt törekednek a gabonafélék nitrogéngyűjtő képességé- nek kialakítására, illetve a pillangós növényekkel együttélő nitrogéngyűjtő baktériumtörzsek ilyen tevékenységének az ösztönzésére. Egyes baktériumtörzsek ugyanis, amelyek életműködésükhöz hidrogént használnak fel, a többinél is jóval gyorsabban rögzítik a talajlevegő különben növények számára hasznosít- hatatlan nitrogéntartalmát. Belőlük igyekeznek a nitrogéngyűjtésre késztető örö- kíteanyagot — gént — átültetni a kevésbé aktív baktériumtörzsekbe. Másdrányú törekvés a haszonnövény ellenállóvá tétele az általános hatású gyomirtóknak. E célból olyan anyag képzésére kell örökletesen képessé tenni, amely hasítja, lebontja a gyomirtó vegyület méreganyagát. Ezt elérve a gyomirtószerrel kezelt haszonnövény állománya zavartalanul fejlődhet, a gyomok viszont kipusztulnak közüle. Szintén a legújabb neme- sitési célok egyike, hogy Fajtaminősítő Tanács nemrég állami elismerésben részesített. Dr. Krisztián József tudományos osztályvezető a kedvezőtlen termőhelyi adottságú dombvidéki területeken az abraktakarmányozásban eredményesen felhasználható hüvelyes növények termelésének gazdasági jelentőségét méltatta. Különös tekintettel a szója, az édes csillagfű és a lóbab fehérjetermelését emelte ki és szélesebb körű elterjesztésüket javasolta. Dr. Bocsa Iván, a mezőgazdasági tudományok doktora, a kompolti intézet igazgatóhelyettese a lucerna gyakori kaszálásra való nemesítésének eredményeit ismertette. Rámutatott, hogy tíz éves kutató munkával sikerült olyan fajtajelöltet előállítani, amely lényegesen jobban tűri a gyakori kaszálást, mint a meglevő fajták. Magasabb a fe~ hérjetartalma és ritkábban kell telepíteni, amely jelentős költségmegtakarítást eredményez. Dr. Magda Sándor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karának adjunktusa a növénytermelési ágazatok fejlődésének és továbbfejlesztésének lehetőségeit értékelte a biológiai, kémiai, teohrovarölő hatóanyag létrehozására tegyenek képessé egyes növényeket. Az ezirá- nyú — még nyilvánosságra sem került — kísérletek állítólag máris sikeresnek ígérkeznek. Míg a növényi génsebészet, a még csupán részben tisztázott génszerkezet és -funkció miatt csak gyerekcipőben jár, a sejttechnika már a gyakorlatban is hasznosítható. Így a sejittechni- kánál az átlagon felül termő és ellenállóképesnek bizonyuló növények szöveteit vagy sejtjeit — ami virágporzacskó is lehet —*, tápanyagba helyezik, s feloldják. Az oldathoz növekedési hormonokat is adagolva, tiszta fajú új növények nyerhetők. Ki is nemesítettek már ilyen módon húsz százalékkal nagyobb termőképességű olajpálmákat. A károsító rovarokkal és férgekkel, valamint gombabetegségekkel és vírusfertőzésekkel szemben el- lenállóbb növények kikísérletezése a jobban ellenőrizhető szövet- és sejtkultúra- kísérletekkel előbb elvégezhető, mint a szabadföldi eljárásokkal. Hasonló utakat követve kerülhet sor olyan új fajták előállítására is. ameiyel levélállásjuk. zöld színanyaguk kedvezőbb sajátossága következtében nagyobb mennyiséget fognak fel és többet értékesítenek a rájuk záporozó napsugarakból, a ma még nem kellően kiaknázott energiaforrásból. Már az eddigi eredményekből is kétségtelen, hogy a növényi génsebészet, akárcsak a szövet- és sejtkultúrák minden bizonnyal egy új zöld forradalom kapunyitói lehtnek. nikai lehetőségek, illetve az emberi szakértelem együttes alkalmazásával. Dr. Kovács István főiskolai adjunktus, a vámosgyörki Egyesült Barátság Termelő~ szövetkezetben folytatott kísérleti eredményeit adta közre. Matematikai, statisztikai módszerekkel mutatott rá a silókukorica termelésben a magasság, a zöldtömeg, a nyersfehérje, az emészthető fehérje, a szárazanyag és a keményítőérték összefüggéseire. Obrecánné, dr. Kőszegi Mária adjunktus arról beszélt, hogy a zöldségtermelésben a hozamok növelését, a fajtákban rejlő biológiai lehetőségek kihasználását kellő vízellátással hogyan segíthetik elő. Ezt, a zöldbabtermelésben több éves öntözési kísérleteinek eredményeivel bizonyította. Vájsz Tivadar és Szűcs Ist~ ván adjunktusok a természetes gyepek műtrágyázásának és művelésének lehetőségeiről szóltak. Rámutattak, hogy a különböző módszerek alkalmazása segítséget nyújt az adottságokhoz igazodó műtrágyázás és művelés megválasztására. a terméseredmények növelésére. Mentusz Károlv Fehérje mikroorganizmusokból A mikroorganizmusok már régóta szerepet játszanak az élelmiszergyártásban, általában azonban csak anyag- cseretermékeiket hasznosítjuk (bor, sör, sajt, kefir, stb. előállítása), s csak ritkán magát a sejítállományt (pl. élesztőgyártás). A világ fehérjehiánya, a mikrobiológiai technika jelentős fejlődése, a biokémiai és élettani folyamatok megismerése terén elért új eredmények lehetőséget teremtenek arra, hogy világszerte komolyan foglalkozzanak egysejtű szervezetek nagy tömegben való „tenyésztésével” és a mikroba-fehérje kinyerésével állati, illetve emberi táplálkozás céljára. A terméknek természetesen mind minőség, mind ár szempontjából versenyképesnek kell lennie a növényi fehérjékkel. Az eddig folytatott széleskörű vizsgálatok szerint a felhasznált mikroorganizmusok nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek az emberi vagy állati szervezetben akut mérgezést, vagy később jelentkező károsodást (tumor, allergia, stb.) okoznak. A megvizsgált mikroorganizmus-fehérje táplálkozáséiettani szempontból a tej fehérjével. a kazeinnel, vagy szójafehérjével hasonlítható ösz- sze. Bár a gyártási eljárások többsége ma még csak kísérleti szakaszban van. egysejtű fehérjét már most kb. annyiért vagy olcsóbban lehet előállítani, mint szójafehérjét. A még megoldatlan kérdések közül talán az egysejtűek nukleinsav-tartal- ma, illetve az ebből származó gondok a legjelentősebbek. A „zöld forradalom ’’lehetőségei Növénynemesítő génsebészet Már nem csupán fantáziatermék vagy nemesitől vágyálom, hanem előbb-utóbb létre is hozhatónak tűnik az olyan „csodanövény”, amelynek a spenóthoz hasonlóan ehetők a levelei, s miképpen a babnak, éppenúgy fehérjékben gazdagok a magvai, tápanyagban bővelkedők és burgonyára emlékeztetők a földben levő gumóképződményei, a gyökerei pedig a pillangósvirágúakhoz hasonlóan nitrogénkötésre képesek, és még a szára is hasznosítható ros- tekat szolgáltat. Bútort Füzesabonyból! ÁRENGEDMÉNYES BÚTORVÁSÁR 1984. február 13-tól A FÜZESABONYI BÚTORBOLTBAN! EGYEDI ÉS SZÓLÓ DARABOK, SZEKRÉNYSOR-ELEMEK 30—40%-os ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT Füzesabony. A MÁTRAI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG FŰRÉSZÜZEME felvételt hirdet LAKATOS, GÉPLAKATOS szakmunkások részére. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni az üzem vezetőjénél, Eger, XIII., Tárkányi út 21.
