Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 27. szám ARA: 1984. február 2., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma hazánkba érkezik a brit kormányfő Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására február 2-án, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Margaret Thatcher, a brit kormány elnöke. (MTI) Lázár György fogadta Janusz Obodowskit Hinni Azt hiszem, a bizalom­nak van egy foka, amikor már naivitássá válik, és ez a szememben már bünte­tendő cselekménynek szá­mit. Hogy túlzás, amit ál­lítok? Lehet. Mégis meglepett az egyik ismerősöm kijelentése, aki fenntartás nélkül hisz az emberekben. Szerinte a jó szóval sokkal többre lehet menni, mint a zord utasí­tásokkal, a kimért hangú követelésekkel. Igazát bizo­nyítandó, különféle példá­kat sorolt fel. Pedig a ta­pasztalatoknak nincs hí­ján, hiszen a beosztása sze­rint naponta nagyon sok emlber munkáját kell ellen­őriznie és minősítenie is. Ha többel nem, egy-egy szóval. Ez jól van, ezen még javítani kellene. Va­lahogy így. Nagyon szimpatikus vé­lemény és nagyon szimpa­tikus magatartás, mondtam magamban. Ha van em­berség, ha valljuk: szocia­lizmus, akkor ezt a mód­szert csak üdvözölni lehet. Lehet? Kell. Bennem azonban az ör­dög soha nem alszik, ahogy szoktam mondani. Ez már szakmai ártalom. Csak rá­kérdeztem, tehát mit csi­nál olyankor, ha mégsem fogadják meg intelmét és azon a bizonyos javítani­valón semmit sem változ­tatnak? Azt mondta, ak­kor megismétli a megálla­pítását. Másodszor is szól, és ha kell, harmadszor is. Végül: meddig? Egészen addig, míg rá nem döb­ben, teljesen fölöslegesen fárasztja magát, az illető a füle botját sem mozdítja. Enyhén kacagnom kellett volna, de nem tettem. Teljesen egyetértettem vele. Mondhatom: mindenben. Abban is és mindenekelőtt abban, hogy embertársaink­ban hinni kell. Mindről, mindenkor fel kell téte­leznünk a legjobb jóindu­latot. Meggyőződésem, hogy ez, és csakis ez illik hozzánk. Naiv lennék azonban, ha azt várnám ettől a mi „hi­tünktől”, hogy az egyedüli és a leghelyesebb módszer. Sajnos, akad kivétel is, ta­lán nem is kevés, amikor a jó szó egyenlő azzal a bizonyos falra hányt bor­sóval. Mit lehet ilyenkor csinálni? Ha nem olyan az ügy, akkor semmit. Fegyelmi eljárást nem lehet kezdeményezni, mondjuk, a lusta ember ellen. Bocsássák el? Jó. Mi lesz azután? Elmegy más­hová, mert munka nélkül nem maradhat, különben is, minden vállalat örül az olcsó bérű embernek, mert akkor meg tudja jobban fizetni a jó szakembert. Érdemes tehát elküldeni? Ha nem fertőző a nya­valyája, minek? Az olcsó bérű emberre ott is szük­ség van. Keressenek a he­lyébe másikat, amikor ő már „jelen van”? Mit kezdjék mindezek alapján az ismerősöm és az én nagy „hitemmel”? Adjam fel ? Elkeseredetten kiáltsak deres és pandúr után? Nem. Maradok az alaptételnél, a bizalomnál, és messze elkerülöm a nai­vitást. Ha tudom. G. Molnár Ferenc 35 ÁLLAM KÉPVISELŐIT VÁRJÁK 1985-BEN BUDAPESTRE Megalakult az Európai Kulturális Fórum Előkészítő Bizottsága A Madridban megtartott Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezleten elfo­gadott záródokumentum alap­ján 1985-ben Budapest lesz a házigazdája az Európai Kul­turális Fórumnak és 1984- ben az előkészítő szakértői értekezletnek. A rendezvé­nyeken a Helsinki Záróok­mányt aláírt 35 állam kép­viselői lesznek jelen. A Minisztertanács a fó­rum megrendezése érdeké­ben neves közéleti és kultu­rális személyiségek részvé­telével Előkészítő Bizottságot hozott létre, amely szerdán a Parlamentben tartotta alakuló ülését. A bizottság elnöke Köpeczi Béla művelő­dési miniszter, alelnök Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, titkára Nádor György, a Nemzeti Kulturá­lis Intézet főigazgatója. Az Előkészítő Bizottság megvitatta a fórum cs olatos hazai a . ■ tő munka irányelveit ts valóit. Köpeczi Béla el frond- ta: a fórum feladat hogy a résztvevők eszmecserei, folytassanak a kulturális al­kotások, a kulturális érté­kek terjesztése, az együtt­működés kérdéseiről, a kul­turális kapcsolatok és a cse­re előmozdításáról. A magyar kormány — mondotta Köpeczi Béla — köszönettel fogadta a bizal­mat, a megtiszteltetést és ki­nyilatkoztatta, hogy szívesen látja a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam kulturális életének reprezentánsait, va­lamint az UNESCO és a szakértői értekezlet határoza­ta szerint esetleg még meg­hívandó kormányközi és nem kormányközi szervezetek képviselőit. A nemzetközi feszültségek növekedése, a kelet—nyugati konfrontáció kiéleződése kü­lönösen aláhúzza a kölcsö­nös bizalom helyreállításának szükségességét és ebben a kulturális kapcsolatok szere­pét. Az ezzel kapcsolatos magyar álláspont változatlan: a nemzetközi kulturális- tudományos kapcsolatok ne a na~i politikai konjuktúra függvénye?, ha­nem inkább éreztessék ked­vező hatásukat a kapcsola­tok egészére. Az Előkészítő Bizottság mindent megtesz annak ér­dekében, hogy Magyarország a helsinki záróokmány és külpolitikai alapelveink szel* lemében jó, szívélyes és kor­rekt házigazdaként segítse a fórum munkáját és messze­menően biztosítsa a szüksé­ges feltételeket. A fórumra érkező vendégek személye­sen is meggyőződhetnek majd arról, hogy Magyarország nemcsak nyitott az egye­temes kultúra igazi értékei előtt, hanem jelentősen hoz­zá is járul ezen értékek be­fogadásához. A nagyszabású nemzetközi rendezvény jó lehetőséget is kínál szocia­lista gyakorlatunk, hazánk, kultúránk valósághű bemu­tatására, a nemzetközi kul­turális kapcsolataink szem­léltetésére, a felszabadulás 40. évfordulója évében. A kulturális együttműködés és csere fejlesztésében a világ és Európa szellemi értékei­nek közkinccsé tételével együtt — mint viszonylag kis ország — abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar tudomány és művésaet to- egyete­m«e emberi kultúr A fó­rum megrendezése remé­nyünk szerint — járul « magyar kultúr«, redmé- nyeinek jobb megjhi '.erőié­hez is — mondotta Köpeczi Béla. Lázár György, a Minisz. tertanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Janusz Obodowski lengyel minisz­terelnök-helyettest, a Ma­gyar—Lengyel Gazdasági gs Műszaki Tudományos Együtt­működési Bizottság társelnö_ két, aki a bizottság elnökei­nek találkozója alkalmából tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Havannában megalakult a moszkvai VIT előkészítő bizottsága Sajtótájékoztató a DÍVSZ székházában Városi televízió Pécsett Pécsett megkezdte rendsze­res műsorsugárzását a városi televízió. Miután sikeresen lezárult a kísérleti adások időszaka, mostantól havon­ta két alkalommal — hétfői napokon — egész estét be­töltő műsorral jelentkezik a városi tv-stúdió. Egyelőre negyvenezer embernek van lehetősége arra, hogy a nagyközösségi antennarend­szer 'révén vehesse az adást, de jövőre már százezer pé­csi lakos készülékén jelenik meg hétfő esténként a helyi monoszkóp. Az üzemszerű televíziós adás megindulása alkalmá­ból bemutatót szervezett szerdán a Pécsi Városi Párt- bizottság. Magyarországon elsőként Pécsett kezdte meg műkö­dését az úgynevezett kábel- tv: 1982. november 29-én, a város felszabadulásának 38. évfordulóján. A kedvező pé­csi tapasztalatok is hozzájá­rultak a helyi televíziózás fejlesztésére hozott magas szintű állásfoglalás megszüle­téséhez. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség soron követke­ző végrehajtó bizottsági ülésén megalakul és megtartja el­ső ülését az 1985-ös moszk­vai világifjúsági és diákta­lálkozó szervező bizottsága — jelentették be szerdán, a DÍVSZ budapesti székházá­ban tartott sajtótájékozta­tón. A magyar és a külföldi újságírókat Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke és Barabás Miklós, a világszövetség fő­titkára tájékoztatta a havan­nai végrehajtó bizottsági ülés előkészületeiről, feladatairól. Mint elmondták: a tanácsko­záson áttekintik a világszö­vetség tavalyi, nyugat-berli­ni vb-ülése óta történt nem­zetközi politikai eseménye­ket, s ezek tükrében értéke­lik, hogy miként sikerült végrehajtani a Nyugat-Ber - linDen euugnuun akta- i ramot. Hagyomány, hogy a soron következő VIT nemzetközi előkészítő bizottsága mindig az előző fesztiválnak otthont adó városban alakul meg. Mivel a világ haladó, béke­szerető ifjúságának legutób­bi seregszemléjét 1978-ban, Havannában rendezték, a moszkvai VIT előkészítő bi­zottsága is itt alakult meg és tartja első ülését február 9—11. között Beszámoltak a sajtótájé­koztatón arról is, hogy a ha­vannai vb-ülést követően, február 9-én — ugyancsak a kubai fővárosban — nem­zetközi konferenciát rendez­nek a közép-amerikai és a Karib-tengeri térség népé­vel és ifjúságával vállalt szolidaritás, valamint az amerikai imperializmus in­tervenciós politikája elleni tiltakozás jegyében. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Bara­bás Miklós elmondta, hogy a VIT moszkvai megrende­zésének bejelentése világszer­te nagy visszhangot váltott ki. «A kezdeményezéssel kapcsolatban a DÍVSZ tag- szervezeteinek túlnyomó többsége állást foglalt: egy­öntetű támogatásáról bizto­sította a Lenini Komszomolt. / jh&yannai vb-ülés után a DÍVSZ szorgalmazni ‘c**— ja, hogy mielőbb alakuljanak meg a nemzetközi előkészítő bizottságok, s kezdjél; meg munkájukat — hangzót' el a sajtótajen-ozv- :• A moszkvai VIT itífeg- én- dezésével kapcsolatos költ­ségekről. szólva a DÍVSZ ve­zetői elmondták: a rendez­vény a hagyományoknak megfelelően önfinanszíro­zó jellegű, vagyis lebonyolí­tását annyi pénzből kell megoldani, amennyit a résztvevők, s a VIT gondola­tát világszerte támogató erők elő tudnak teremteni. A DÍVSZ egyébként Nem­zetközi Szolidaritási Alap létrehozását is tervezi az öt világrészből Moszkvába érke­ző fiatalok utazási költségei­nek csökkentésére. Vas Ferenc elektromos árammal kábítja a vágni való sertéseket Kasza Ferenc és Kovács László a Húsipari Vállalat részére bérmunkában dolgozza fel a félsertéseket Szabó Antalné és Cseh Lajosné a sütőkolbászt töltögeti Egerbe, a csebokszári-lakótelepi állami gazdasági boltba ke­rül a füstölt kolbász, Antal Isvtánné és Varga Mihályné keiéből (Fotó: Kőhidi Imre) Szükségesből — nyereséges Az igényekre — naprakészen Ha a disznó nem hízik eléggé, — hiába egészséges, selejtnek minősül a tenyésztők számára, amelyet le kell vágni. Ezért létesítették annak idején a Füzes­abonyi Állami Gazdaságban azt a vágóhidat, amely szükséges volt e selejt állatok feldolgozására. Ma? Évi 10—12 ezer sertést dolgoznak fel a szerződött kis­termelők és saját állataikból, hogy a 16 féle Ízes ter­mékkel Egert és a hegyvidékek kis üzleteit ellássák. A jó szervezésnek köszönhetően a vágóhíd kapacitá­sát időnként az ÁHV félsertéseinek feldolgozása is le­köti — ennek tudható be a 37 milliós árbevétel évi 3,2 milliós nyeresége, a kisüzem eredménye.

Next

/
Thumbnails
Contents