Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 9., csütörtök SíK ifWMil , i lUwSÄ Bulgária Tavaszváró népszokások Szovjetunió Sajátos kézfogás Robotmanipulátor kockákat rak egy leningrádi kísérleti in tézetben Bulgáriában, akárcsak ná­lunk Magyarországon, sze­retettel őrzik az évszázados hagyományokat, öregek és fiatalok hódolnak az ősi népszokásoknak. Az egyik ezek közül a Trifon Zarezán. Az eredete valóban a régmúltban, ta­lán Dlonüszosznak, a szőlő és bor ógörög istenének kul­tuszában rejlik. A szőlőter­melők korán reggel össze­jönnek, szőlővesszőt metsze­nek, a lemetszett helyet bor­ral öntözik le és e szavak­kal áldják meg: „Sűrű, ne­héz szőlő teremjen, a vesz- szőket a földig hajtsa le, duzzadjon, érjen, 300 kocsi­val ne lehessen elszállítani, borával 300 hordót lehessen feltölteni, esküvőn és keresz­telőkön, ünnepeken és lako­mákon egészséggel és jó sze­rencsével igyák.” Nagyböjt idején jön el a „bocsánatkérés hete”. Ezen a héten a férjhez ment lá­nyok és a megnősült fiúk, testvérek „bocsánatkérés” céljából meglátogatják a szülőket és a násznagyokat. Kerek, lapos kenyeret, sült csirkét, almát, körtét és egyebeket visznek magukkal és persze, borral vagy pá­linkával töltött kulacsot. A házigazdák bőven terített asztallal várják a vendége­ket. Délnyugat-Bulgáriában ezen a héten „oratuvá”-t csinálnak. Az ehhez való eszköz az „oratnyák”, — egy nagy, villaszerűén ket­téágazott fa. A gyerekek a villákat szalmával töltik fel és meggyújtják. Amikor a szalma elég és a földre esik, mindenki átugorja a tüzet, hogy egészséges legyen. Március elsejém „már- tenciát” ajándékoznak egy­másnak. Ezeket fehér és pi­ros fonalakból sodrással ké­szítik: rojt, gömb vagy em­berke formájúak. Nemritkán levélhez, üdvözlőlaphoz, vagy ajándékhoz csatolják. A már- tencia a szeretet jélképe: „Hogy fehér legyen, mint a tej. és piros mint az alma!” A fehér és a piros szín az egészséget és a szeretetet jel­képezi. Gyümölcsoltó Bol­dogasszony előtt (március 25-én) kitisztítják az udva­rokat és a kerteket, nagy tüzeket raknak, amelyekben a hosszú és hideg tél álatt a népét kínzó „minden rosz- szat és betegséget” eléget­nek. Virágvasárnapon a fiúk és a leányok korán reggel a rétekre és az erdőkbe men­nek virágot szedni. Virágzó barkaágakkal díszítik ma­gukat. Utána horót táncol­nak. koszorúkat fonnak. A folyó mellett ezeket a víz­be eresztik és ezekből jó­solnak, hogy mikor fognak házasodni. Virágokkal és barkaágakkal díszítik a ka­put. a gyermek bölcsőjét és a terhes asszonyok ágyát, hogy — mint a tavaszi bar­kaág — erősek és szívósak legyenek. György nap — a juhászok és a termékenység napja (Fotók: Szófiapress — KS) Ezután következik a nagy tavaszi ünnep — György napja. Ezt már ősidők óta ünnepük, mert a népi hit szerint ezen a napon való­sul meg a tavaszi metamor­fózis, a természet újjá­éledése. György napja a ju­hászok és a termékenység napja. Korán reggel a leá­nyok virágokkal a folyóhoz mennek és koszorúkat fon­nak. Egy nagyobb barka­ágat virágokkal díszítenek és a karám nyílása fölé rak­ják. A fejéshez itt mennek keresztül a juhok. Fiatalok és öregek ezután a fáluban felállított hintákhoz mennek. A legények a kedvesüket hintáztatják: ez annak a je­le, hogy a leány már fog­lalt és nemsokára meglesz az esküvő. Jó idő esetén György napján az egész csa­lád felkerekedik. Kenyeret, sült bárányt és egy demi- zson bort visznek magukkal az erdőbe, vagy a rétre, ahol az egész falu összejön. Ott besötétedésig vígadnak, borban „fürösztik a Györ­gyöket”, nagy horókat jár­nak. A szénakaszálás megkez­dése előtt, június 24-e felé van Enju napja. Az ünnep gyógynövények szedésével kezdődik. A szedést napfel­kelte előtt kell befejezni. A nap felkeltével kezdődnek a víg Enju-napi táncok és gyűrűs ének versenyek. Még előző este egy vízzel töl­tött kondért egy rózsafa alá helyeznek. Ez a „hallgató víz”, amelybe a leányok be­ledobják gyűrűiket. Egy 7— 8 éves kislány veszi ki sor­ban a gyűrűket, közben éne­kelnek és megjósolják, ki mikor fog férjhez menni. Látványosságukkal, szépsé­gükkel és szellemességükkel a bolgár tavaszi népi ünne­pek dalai és táncai a sze­retetet idézik. A földdel, a föld tavaszi megújhodásá­val összekötött jelképeik ma is elevenen hatnak, a népi kultúra elválaszthatatlan ré­szét képezik. Liljana Piponkova A kézi erejű munkafolya­matok megszüntetése robotok alkalmazásával ma az egyik legfontosabb szociális-gazda­sági feladatunk — mondta Anatolij Szemjonov, a Szov­jet Szakszervezetek Központi Tanácsa munkavédelmi osz­tályának vezetője. Ezért a Szovjetunióban a robotok alkalmazása sem a dolgo­zók, sem a szakszervezetek részéről nem ütközik ellenál­lásba. A robotépítés ma az egyik lekdinamikusabban fejlődő szovjet népgazdasági ágazat. 1970-ben elkészült a programvezérlésű manipulá­torok első három modellje, öt év múlva már 250 robot és automata manipulátor működött a szovjet vállala­toknál és üzemeknél, ma pedig számuk meghaladja a 7000-et. A tervek szerint 1985-ben 40 ezer ipari ro­botot kell gyártani. Az egy­re növekvő igényeket azon­ban még ez sem elégíti ki, és már újabb 60 ezerre van rendelés. És ez még távolról sem jelenti a felső határt. Lódzban országos tanács­kozást rendezett A munkás- osztály kultúrája Lengyel- országban címmel a LEMP lódzi és katowicei megyei bizottsága. E kétnapos vitá­nak mindenekelőtt arra a kérdésre kellett választ ad­nia: mi a helyzet a munká­sok jelenlegi kultúrájával, milyenek fejlődésének pers­pektívái. Nem véletlen, hogy a szeminárium megszervezé­sét éppen Lódz és Katovice szorgalmazta. Ezek Lengyel- ország legnagyobb ipari köz­pontjai, amelyeknek nagy hagyományaik vannak az or­szág társadalmi és kulturá­lis mozgalmaiban. A téma tulajdonképpen a népi Len­gyelországban mindig is napirenden szerepelt. Az utóbbi időben azonban ren­geteg kérdés merült fel. öt munkacsoportban próbáltak választ adni e kérdésekre. Az első az elméleti irány­zatokkal, valamint az elmélet Érdekes, milyen gyakran jelenik meg a legjelentősebb cseh zeneszerzők és egyál­talán a zenetudósok születé­si és halálozási évszámá­nak a végén a négyes szám. A modern cseh zene meg­alapítója. Smetana például 1824. március 2-án született és 1884. május 12-én halt meg. (Ezzel kapcsolatosan 1984 UNESCO-évforduló is). A másik nagy cseh zene­alapító, Antonín Dvorák 1841-ben született ugyan, de 1904. május 1-én halt meg. Az a jegyzék, amit a prágai Színháztudományi Intézet zenei főosztálya készített el, az 1984. évben 156 egykori és mai élenjáró cseh zenei egyéniség születési vagy el­halálozási évfordulóját so­rolja fel. 1984-ben sok cseh zenei együttes, intézmény, feszti­vál is jelentős évfordulót ünnepel. Így például a brnói Cseh Operaház fenn­állásának 100. évfordulóját Szovjet közgazdászok szá­mításai szerint a szovjet ipar 120 ezer ipari robot haté­kony üzemeltetésére alkal­mas. A jövőt tekintve a robotok megközelítőleg egymillió szovjet dolgozót szabadítanak fel, akik közül azonban senki sem veszíti el a munkahe­lyét és fizetése sem csökken. A termelés robotizációjának folyamatában erről a válla­latok vezetősége és a szak- szervezet gondoskodik. A felszabaduló dolgozók egy része — elsősorban a fia­talok —, új szakmákat sajá­títanak el. Az átképzés in­gyenes, és ez alatt az idő­szak alatt a dolgozó a ko­rábbi munkahelyének meg­felelő átlagkeresetét kapja. Mások megtartják eredeti szakmájukat. Számukra a vállalat más üzemrészeiben vagy más vállalatoknál ke­resnek megfelelő munka­helyet. A szovjet üzemek műhe­lyeiben mindenütt látható az a plakát, amely egy mun­gyakorlati hasznosításával foglalkozott. A második a munkások részvételét ele­mezte a kulturális életben. A harmadik munkacsoport a kulturális intézmények lehetőségeit, a kultúra finan­szírozásának rendszerét, va­lamint a szakemberhelyzetet vizsgálta. A negyedik mun­kacsoport a hivatásos mű­vészek és a munkások együttműködésének lehető­ségeit igyekezett meghatá­rozni. Végül az ötödik a párt politikájának irányelveit vi­tatta meg a munkásosztály­nak a kulturális életben való részvételéről. Jellemzőek voltak a vitá­ban felszólalók véleményei. A kultúra terén tevékeny­kedő pártmunkások elmond­ták, hogy a válság idején az üzemekben a munkások kör­nyezetében sokan felléptek a kultúra ellen. Lódz területén például az elmúlt két évben mintegy 50 klubot és kultúr­ünnepli, fél évszázados fennállását Prága Szimfoni­kus Zenekara, a FOK és a Cseh Trió együttes, 150 év telt el Josef Kajetán Tyl „Fidlovaéka” című zenés da­rabjának bemutatója óta, amelyben először hangzik fel az a dal, amely később a cseh himnusszá vált; nyolcvan év választ el ber­niünket Janácek leghíresebb operája, a Jenúfa és kilenc­ven év Antonín Dvorák ,,Űj Világ” szimfóniájának európai bemutatója óta, amit a nyugat-csehországi Karlovy Vary fürdőváros­ban hallhattak itt először. A cseh zene évét 1974- ben rendezték meg először. A rendezvény mind terje­delmében, mind a rendez­vények gazdaságát tekintve a haladó cseh zenekultúra nagyszerű megnyilatkozásá­vá vált. 1974-ben külföldön is gyakrabban és intenzí­vebben hallhatták a cseh zenét. A Csehszlovák Rádió például külföldi adóállomá­kás és egy robot kézfogását ábrázolja. A Szovjetunióban meggyőződéssé vált, hogy termet szüntettek meg. E je­lenség az egész országra jel­lemző. A tanácskozás részt­vevői leszögezték: a jelenlegi körülmények között sem szabad megengedni, hogy háttérbe szorítsák a szellemi szükségletek kielégítését. Rámutattak a vitában arra is, hogy ma már a munkás- kultúra fogalma nem olyan elkülöníthető, mint régebben. A munkások kultúrája egy sereg, más kultúrából átvett elemet is tartalmaz. Mind­emellett meghatározó szere­pet tölt be az össznemzeti kultúrában. Az elvi kérdések meg­tárgyalása közben más terü­letekről is szó esett. Így például a hivatásos és ama­tőr művészek kapcsolatáról. Némely felszólalásban az a félelem fejeződött ki, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanak az amatőr mozgalomnak. Elismerték sa közvetítésében ankétot sugárzott „Találkozásom a cseh zenével” címen. Az an- kéton 1300 külföldi hallgató vett részt, s mindnyájan sok elismeréssel és szeretet­tel beszéltek a cseh zenéről és interpretáló művészeiről. A cseh zene éve 1984 köz­vetlenül az 1983. évi cseh színház évéhez kapcsolódik. A cseh területeken már év­századok óta igen szoros kapcsolat van a színház- és zeneművészet között. A prá­gai Nemzeti Színház 1983. XI. 18-i ünnepélyes meg­nyitójának bemutató elő­adásaként Smetana „Libu- §e” című operáját választot­ták; s ugyanez az opera hangzott fel az újjáépített történelmi színházépület ünnepélyes megnyitásán, pontosan száz évvel az első bemutató után. Az idei ze­nei év során is folyamato­san megemlékezünk az egyes évfordulókról. De mindenekelőtt egész Cseh­erre a „baráti kézfogásra” minden lehetőség adott. Feliksz Alekszejev ugyanakkor, hogy az amatőr művészeti mozgalomnak ter­mészetesen nagy a jelentő­sége a kulturális nevelés fo­lyamatában, gazdagítja a nemzeti kultúrát, mégis csak egyik eleme annak. Lehetetlen egy cikkben felsorolni e kétnapos tanács­kozás valamennyi probléma­körét. A téma egyébként is nyitva maradt, hiszen nem könnyű mindenben egyér­telmű megoldásokat találni. E fontos országos tanácsko­zás nem tekinthető egyszeri akciónak, hanem olyan fo­lyamatnak, amelynek kere­tében tavasszal Poznanban, ősszel pedig Katowicében rendeznek hasonló konfe­renciát. Annyi bizonyos: a tudósok, hivatásos és ama­tőr alkotók, népművelők eszme- és tapasztalatcseréje hasznos dolog, sok kérdés vár még megválaszolásra. Szlovákia területén áradnia kell a jó zenének — a cseh, a szlovák és más nemzetek zenéjének. A cseh zene és ünnepé­lyes megnyitásán — 1984. január 3-án — a prágai Kultúrpalotában a Cseh Fil­harmónia lépett fel, élén vezető karmesterével, Válav Neumann nemzeti művész­szel. Ezt követően Szlová­kiában nyitják meg a cseh zene évét a Szlovák Filhar­mónia pozsonyi fellépésével. És még csak legalább három kiemelkedő rendezvényről szóljunk most. amelyek bi-' zonyárá sok külföldi látoga­tót is Csehszlovákiába von­zanak majd: ez a prágai tavasz nemzetközi zenei fesztivál, a brnói nemzet­közi zenei fesztivál, vala­mint a Janáéek Májusa el­nevezésű rendezvény, a szo­cialista országok Ostravá- ban megrendezett zenei fesztiválja. A Prágában mű­ködő Csehszlovák Rádió Ze­nekara hangversenyével — 1984. december 20-án ünne­pélyesen zárul majd a cseh zene éve. Zdenek Strejc Összeállította: GYURKÓ GÉZA Lengyelország A lódzi kulturális tanácskozás Cezary Juszynski Csehszlovákia A cseh zene éve Borral locsolják a szőlő­vesszőt, hogy bő termést adjon

Next

/
Thumbnails
Contents