Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 33. szám ARA: 1984. február 9., csütörtök 1,40 FORINT Lobog az olimpiai láng a Kosevo-stadionban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Igazodva a változó világgazdasági és külső piaci feltételekhez A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Meggyőzés A napokban „belépőt” váltottam Szilágyi János hétfő esti, rádiós lelkiklinikájára. A bizonyára sokakat érdeklő műsorból egy sajátos telefonbeszélgetés ragadott meg. A tárcsázó felháborodottan ostorozta valamelyik ismerősét, aki nem értett egyet a Nemzeti Színház felépítésére indított dicséretes gyűjtési akcióval. A hölgy helyeslést, feltétlen igenlést várt a riportertől, s bizonyára meglepődött, amikor ez teljességgel elmaradt. Pályatársunk ugyanis közölte vele, nincs igaza, s hozzáfűzte: tisztelni illene egymás véleményét, nemcsak meghallgatva, hanem mérlegelve is azt. Mi tagadás: fején találta a szöget, ugyanis egy meglehetősen hibás társadalmi gyakorlatra célzott. Arra, hogy divattá vált, követendő regulává lett a bólogatójánosság, mások állításainak kritika nélküli elfogadása. Kétségkívül kényelmes, biztonságos, semmiféle bajt nem szülő szemlélet ez, az viszont megdöbbentő, elszomorító, hogy közben értékes emberi tulajdonságok szorulnak háttérbe, s elsikkad az egyéniség sokszínűsége. Aki ezt hirdeti, vallja, nem tiszteli kellőképp társait, kollégáit, nem igényli ötletességüket, sajátos látásmódjukat, nem óhajt okulni az új nézőpontok kínálta lehetőségekből, távol áll tőle az, hogy az általa hibásnak tartott érveket érzékletes tényekkel állítsa szembe, hogy csatáztassa a pro és a kontrákat. Az ilyen magatartás vétót emel az alkotó jellegű, a valóság pontos fel- térképezésére törekvő vitáknak, holott ezek nélkül aligha formálható bármiféle jövő. Az 1984-es évben is elsődleges népgazdasági feladatunk a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a kül_ gazdasági egyensúly megszilárdítása — mondotta Veress Péter külkereskedelmi miniszter a Parlamentben szerdán tartott sajtóértekezletén. Az 1983. évi külkereskedelmi feladatok teljesítését értékelve kiemelte: az öt évvel ezelőtt megfogalmazott gazdaságpolitikai irányvonalat követve a külkereskedelmi áruforgalomban az 1978-as több mint egymilliárd dolláros behozatali többlettel szemben 1983-ban már második éve számottevő kiviteli többletet értünk el. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi kapcsolatainknál ez elsősorban az import szinten tartásából adódott, míg a rubelelszámolású kivitelünk a tervezettnél 2.4 százalékkal magasabb volt 5 százalékos behozatali többlet mellett. A miniszter megállapította, hogy a cserearány-romlás továbbra is súlyos gond: 1983-ban ugyanazon importált terméktömegért csaknem 5 milliárd forinttal több magyar árut kellett kivinni, mint egy évvel korábban. Ennek oka elsősorban az, hogy az általunk exportált termékek jelentős hányadánál 1983-ban nagymértékű áresés következett be. Az árcsökkenés legerőteljesebben élelmiszergazdasági exportcikkeket sújtotta. Kedvezőtlen jelenség, hogy tavaly a korábbinál is egyenlőtlenebb volt az exportkiszállítás, a hazai kivitelnek mintegy 18 százaléka maradt az utolsó hónapra. A miniszter a továbbiakban felvázolta az idei legfontosabb feladatokat. Mindenekelőtt az egyenletesebb exporttermelés és kiszállítás szükségességére hívta fel a figyelmet, egyúttal hangsúlyozva a jobb minőségű munka fontosságát. Kiemelt feladatként említette a rubelelszámolású exportfeladatok maradéktalan teljesítését. A tervek szerint idén a KGST-országokkal külkereskedelmi forgalmunk ösz- szességében 1,4 százalékkal növekszik majd. Ez nagy erőpróbát jelent, mert nemcsak az idei árucsereforgal- mi-megállapodásoknak kell eleget- tennünk, hanem a tavalyról viszamaradt szállításainkat is feltétlenül teljesíteni kell. Ennek kapcsán az 1984-es terv a rubelelszámolású forgalomban azzal számol, hogy a kivitel 7—8 százalékos növekedése mellett az import a tavalyi szinten marad. Különösen nagy a jelentősége a szovjet—magyar árucsereforgalomnak, mely a rubelelszámolású forgalomból 60 százalékkal. a teljes magyar külkereskedelemből pedig 34 százalékkal részesedik. Mind a Szovjetunióval, mint a többi európai KGST-ország- gal már 1983-ban lezárultak az árucsereforgalmi tárgyalások és — a korábbi évek gyakorlatánál sokkal hamarabb — decemberben aláírták a jegyzőkönyveket is. Mindez megfelelő lehetőséget teremt a vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek a vállalt feladatok időbeni teljesítésére. A konvertibilis elszámolású forgalomban 1984-ben fontos cél a 700— 800 millió dolláros kiviteli többlet teljesítése. A tervezet szerint mindezt az export 5 százalékos növelésével, és az import 1983. évi szinten tartásával kell elérni. A külkereskedelem feladatait növeli, hogy a piaci bizonytalanságok — mindenekelőtt a fejlődő országok egyre kedvezőtlenebb fizetési pozíciója — miatt fokozottabban kell az alternatív piaci lehetőségeket keresni. Ez feltételezi a világgazdaságban végbemenő folyamatok korábbiaknál jobb, naprakészebb követését, valamint az áraknak lehetőség szerint előnyösebb cserearányjavító — kialakítását. A miniszter hangsúlyozta, hogy — a korábbi években hasonlóan — kedvezőbb gazdasági feltételekkel sem a fejlődő országok piacán, sem pedig a fejlett tőkés országok vonatkozásában nem lehet számolni. Elmondta, hogy az eredményesebb külkereskedelmi tevékenység érdekében elengedhetetlen a külkereskedelem szervezetének a változó világgazdasági, külső piaci körülményekhez igazodó fejlesztése. A folyamatosan romló külpiaci feltételek a korábbinál sokkal aktívabb piaci munkát igényelnek a vállalatoknál is. Jelenleg külkereskedelmi jog gyakorlására 215 állami és szövetkezeti, gazdálkodó egység jogosult. Sandra Dubravcsics műkorcsolyázónő meggyújtja az olimpiai lángot Szarajevóban (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Szerdán 15 óra 23 perckor hivatalosan is megnyitották Szarajevóban a 14. téli olimpiai játékokat. Bosznia—Hercegovina fővárosában 14 óra 29 perckor a több mint 5000 kilométeres utat bejárt staféta utolsó tagja elindult a Kosevo-sta- dion felé az olimpiai lánggal. Az FK Szarajevó sportlétesítményben — először került sor futballstadionban megnyitó ceremóniára — több mint fél százezer néző előtt szarajevói fiatalok zászlóbemutatójával kezdődött az ünnepség. A pálya közepén lobogóikkal az olimpiai ötkarikát formázták meg, később több száz más, színes téli sportfelszerelésbe öltözött ifjú közreműködésével ezt „rajzolták” a gyepre: „Chamonix— Szarajevó”. Ezzel emlékeztettek arra, hogy a téli játékok 1924-ben a francia városban kezdődtek. Fanfárok köszöntötték Mika Spiljakot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnökét, aki elfoglalta a helyét a díszpáholyban, majd elhangzott a jugoszláv himnusz, majd a 49 részt vevő nemzet bevonulása következett. A görög csapat érkezett elsőként, majd sorban a többiek. A magyar együttes zászlaját Majer Gábor biatlonista, a küldöttség legidősebb tagja vitte. A chileiek fittyet hányva a harapós időjárásnak, kabát és kalap nélkül, csak amúgy zakóban érkeztek a stadionba. Branko Mikulics, a szarajevói szervező bizottság elnöke üdvözlő beszéde után Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke emelkedett szólásra. A sportvezető angolul hangsúlyozta: a nemzetközi olimpiai mozgalom vezetése örömmel nyugtázza, hogy még soha ennyi ország nem indult a téli játékokon, mint 1984-ben. — Meg vagyunk győződve arról, hogy Szarajevóban a világ sportoló ifjúsága ismét bizonyítékot ad arról, hogy mi a sport igazi lényege. A versenyek megmutatják, hogy az olimpiai ötkarika alatti küzdelmekkel, a barátság, testvériség szálai erősíthetők. Sok sikert, jó versenyzést kívánt minden sportolónak. Mika Spiljak ezután hivatalosan is megnyitottnak nyilvánította az olimpiai játékokat. Héttagú sícsapat hozta be a lángot 15.36-kor a stadionba az erre a célra épített mini-hósávon, és átadta a fáklyát Sandra Dubrav- csicsnak. A jugoszláv műkorcsolyázónő pontosan 3 perc múlva fellobbantotta a központi kandeláberben a tüzet. Bóján Krizaj jugoszláv alpesi síelő elmondta az olimpiai fogadalmat, majd egy hazai bíró is hasonlót tett, ígérve, hogy a nyolc sportág versenyei során korrekt bíráskodás lesz. Megkezdődött a csapatok elvonulása, közben a már korábban említett szarajevói fiatalok újabb élőképeket varázsoltak a gyepre. Ha valaki így cselekszik — sajnos, egyre többen teszik ezt — akkor nem nyerhet polgárjogot a meggyőzés ezernyi tartalmi, formai kelléke, akkor szólammá szürkül az oly sokszor és annyi fórumon hangoztatott társadalmi, munkahelyi demokratizmus, akkor a közéleti szereplés kimerül az egyetértés unos-untalan ismételt frázisaiban. A ledorongolás, a nyers minősítés egyébként is visszahúzódást, érthető gátlásosságot szül. Az érintetteknek elmegy a kedvük attól, hogy kirukkoljanak közös gondolkodásra serkentő mondandójukkal. Vétek lenne ezt a szellemi többletet leírni, mert hosz- szú távon minannyian károsodnánk, elkótyavetyélnénk azt a nyereséget, amely valamennyiünk javára válna. Nem beszélve arról, hogy jó közérzettel ajándékozná meg mindazokat, akik a megfontoltabb, a higgadtabb, a sokrétűbb látásmód, véleményformálás érdekében emelnek szót. Tessék, egy kis tavasz! Ahol már kezdődik: Heves, Rákóczi Tsz A fólia alatt már tavasz van. A hideg, a hó, a februári fagyok ellenére így igaz ez — legalábbis a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Megyénk legnagyobb zöldségtermelő gazdaságában már tavaszt idéző pillanatokkal, üdezöld színekkel találkozhatunk. A meleget őrző fóliák alatt megkezdődött a paradicsom és a paprika „tűzdelése”. A témához kevésbé értők számára erről csak any- nyit: a rekeszekben szépen kihajtott palántákat műanyag pohárkákba helyezik át. A kertészeti ágazatban dolgozó asszonyok ezúttal 200 ezer dupla tövű (tehát összesen 400 ezer) paprika- és 30 ezer tő paradicsompalántát „helyeznek át”, locsoigatnak, gon- dozgatnak. A fólia alatt növekvő, fejlődő palánták júniusra teremnek majd paprikát, paradicsomot, így kóstolót egyelőre nem tarthatunk. De már rágondolni, nézni is jó. Mert egy kis tavaszra találunk a tsz fóliái alatt. (Fotó: Perl Márton) Pécsi István
