Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 7., kedd ... hűvös maradt" Klute, Fonda, Oscar Ki hinné, hogy A lovakat lelövik, ugye? világsikere nem hozta meg Jane Fon- dának a filmvilág legna­gyobb elismerését, az Oscar- díjat? És ki érti meg, hogy éppen 1972-ben, a vietnami háború befejezésének évé­ben kapta meg, pedig a jobb­oldali sajtó hazafiatlannak, ellenséges ügynöknek kiál­totta ki háborúellenes tevé­kenységéért? Most a magyar közönség is megismerkedhet az Oscar-díjjal kitüntetett alakításával. Alan J. Pakula, a nemrég nálunk járt és a televízióban is megszólaló neves amerikai rendező Klute című filmje elég ké­sőn érkezett el hozzánk, hi­szen 1971-ben forgatták. A tartalom ismeretében azt hihetné az ember, hogy szokványos prostituálttörté­netről van szó, de Andy K. és Dave Lewis forgatóköny­ve, a rendező és a kiváló színészek játéka ennél sok­kal többet eredményezett. Néhány szót a történetről. Eltűnik egy férfi, az ügy nyomozásával Klute fel­ügyelőt bízzák meg. Az egyetlen nyom egy prosti­tuálthoz, Bree Dánielhez ve­zet, egy callgirlhöz, aki az utóbbi időben rettegésben él. Klute munkához fog, gyil­kosságok történnek, és végül fény derül a titkokra. Bree-t, a prostituáltat Jane Fonda játssza. A forgatás megkezdése előtt számtalan éjszakát töl­tött New York legnyomorú­ságosabb lokáljaiban, hogy megfigyelje »a kuncsaftokat, a lányokat, a madamokat és a striciket, egyáltalán, a prostitúció világának min­den kis részletét”. Heteken át az egyik spanyol negyed­ben abban a nyomorúságos szobában aludt, ahol nap­közben forgattak. • A rendező így nyilatkozott Jane Fondá.ról: „Azt hiszem, nincs még egy színésznő, aki olyan tökéletesen ki tudná fejezni korának és nemzedékének komplexusait, a társadalmi identitás és tel- jesértékűség iránti vágyát, mint Jane.” A bemutató után a kritika elragadtatottan szólt ' róla. Roger Elbert a Chicago Sun- Timesben azt írta, hogy a filmet nem Klute-nak kel­lett volna nevezni, a férfi főszereplő után, hanem Bee- nek. A Los Angeles Times­Jane Fonda az Oscar-díjjal ban Charles Chaplin olyan meggyőzőnek találta Jane játékát, hogy azt írta: még a haladó nézeteket valló szí­nésznővel szembenállók sem vihetik át ellenérzésüket alakításának értékelésére. Jane Fonda így beszélt: „A figura, amelyet ábrázo­lok, annak a társadalomnak szitísáégszerű terméke, amely­ben mindennél fontosabb a pénz, a tulajdon és a kon- kurrenciaharc.” A művésznő 1972-ben a Klute női főszerepéért meg­kapta a legjobb színésznő­nek járó Oscar-díjat. A hi­vatalos Hollywood kénysze­redetten vette tudomásul, a kétezer meghívott vendég tartózkodással fogadta a döntést. „Köszönőbeszéde so­rán — írta az eseményről az AP hírügynökség —, az emancipált és politizáló Jane Fonda tüntetőién hűvös maradt.” Azóta, 1978-ban a nű- vésznő megkapta a második aranyozott ' szobrocskát a Hazatérés című filmben nyújtott alakításáért. (e. m.) Az aranyrablók üldözője r Uj gyermek- és ifjúsági filmek Nézzük meg, mit nyújt a legfiatalabbaknak és a ser­dülőknek a mostani mozi­program ! Három—hatéves kicsi­nyeknek szól a Barátom, az esernyő című színes mese- film-összeállítás, amelyben szovjet, bolgár, lengyel, cseh­szlovák és román rajz- és bábfilmek szerepelnek. Ked­ves figurák, történetek ege­rekről, cicákról, elefántról, hangyákról, Lolkáról és Bol- káról. A jó legtöbbször le­győzi a rosszat; segítenek a rászorulókon — a kisfilmek tehát játékosan nevelik kis nézőiket. A nagyobbacskák is jól szórakoznak majd a Ter- sánszky Józsi Jenő meséjéből készült bábfilmen, a Misi mókus kalandjain. Ezek a kalandok távoli világokba vezetik el a kis nézőket, és a szereplők olyan művészek hangján szólalnak meg, mint Gálvölgyi János, Haumann Péter, Horváth Gyula, Sza­bó Gyula, Tábori Nóra, Kút­völgyi Erzsébet, Kelemen Éva, Képessy József és Zen- the Ferenc. A moszkvai Gorkij Film­stúdióban készült A barátod akarok lenni, neves felnőtt- és tehetséges gyermeksze­replőkkel. Ez a film már va­lamivel nagyobbakhoz szól egy kisfiúról, aki családi kö­rülményei miatt keserű dol­gokat él át. Mai, valós törté­net iszákos apáról, beteg anyáról, a felnőttek értetlen­ségéről, a barátság erejéről. Az aranyrablók üldözője című NDK-produkció hősei tizenegy éves kisfiúk. Témá­ja érdekes, hisz gyakran elő­fordul, hogy élénk fantáziá­jú gyerekek a szürkének ta­lált hétköznapokból a képze­let színes világába kirán­dulnak. Így lesz a kerékpár­ból tüzes musztáng, az isko­la igazgatóból seriff, a tor­natanárból Vörös Milán (a közkedvelt Gojko Mitic játssza). A film kellemes szórakozást ígér a serdülő ifjúságnak. Valaki a régi nagy színészek közül A képen Cary Grant egy jelenete James Masonnel elegáns színész sohasem ját­Nyolcvanesztendős a vi­lághírű amerikai színész, Cary Grant. Az angliai Bristolban született Archi­bald Alexander Leaeh né­ven. Tizennégy évesen meg­szökött hazulról és artisták­hoz csatlakozott. 1921 óta él az Egyesült Államokban. Egy tehetségkutató fedezte fel 1927-ben, aki egy Broad- way-musicalben juttatott ne­ki egy kis szerepet. Ezt szá­mos kisebb-nagyobb feladat követte musicalekben és drá­mákban egyaránt. 4932-ben került Holly­woodba, ahol aztán három- évtizeden át a szupersztárok közé tartozott. 1938-tól Ho­ward Hawks rendező állandó főszereplője volt, akinek vígjátékaiban óriási sikere­ket aratott. Dolgozott George Cukorral, Frank Gaprával és Alfred Hitohcockal; partne­rei között volt Katherine Hepburn, Jean Harlow, Mar­lene Dietrich, Mae West, Doris Day, Audrey Hepburn, Marilyn Monroe, Sophia Loren, Irene Dunne. Néhány emlékezetes filmje: Gunga Din, Philadelphiai történet, Arzén és levendula, Night and Day, Forgószél. Gary Cooper, Clark Gable, Henry Fonda és James Ste­wart nemzedékéhez tartozik, akikkel együtt meghatározta a harmincas évek Holly­woodjának arculatát. Ám velük ellentétben a mindig A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat kiadványai között az utóbbi hat-nyolc esztendőben jelentős mér­tékben megnövekedett a pró­zai lemezek száma. Ez alig­hanem annak az örvendetes közönségigénynek köszönhető, amely már kezdetben is megmutatkozott az eleinte szórványosan megjelenő prózai felvételek iránt, s amely később egyre fokozó­dott. A kereslet növekedését jól tükrözik Tóth Attilának, a vállalat osztályvezetőjének erre vonatkozó szavai: — Kiadványaink között, mint ismeretes, a Hungaro- ton-márkanévvel jelzettek komoly zenei és irodalmi felvételeket tartalmaznak. Az utóbbiak nagyobb része vers, elsősorban a magyar költé­szet legjelesebb alkotóinak műveiből készült válogatás, másrészt dráma, dráma­részlet, mese, illetve irodal­mi igényű prózai lemez. Hangsúlyozni szeretném, hogy irodalmi, vagyis mű­vészi igényű kiadványokról van itt szó, tehát nem so­rolom ezek közé a kevésbé igényes prózafelvételeket. (Ezért használom szíveseb­ben az irodalmi lemezek ki­szott westemben. Hogy nem ajánlották fel neki, vagy ő utasította vissza, azt nem tudni. 1966-ban állt utoljára a kamerák elé, a Ne oly gyor­san, fiam című filmben. Közben producerként is mű­ködött. Amikor visszavonult, azt mondotta: „Tudom, hogy a filmtől nincs többé mit várnom. Választás előtt ál­lok, új hivatást kell talál­nom. Semmiképpen sincse­nek illúzióim.” Gázsiját a fejezést a prózai felvételek helyett.) Ha tehát a Hunga- roton-kiadványokat tekint­jük, érdemes felfigyelni az utóbbi időben eladott pél­dányszámok gyors változá­sára. öt-hat esztendővel ez­előtt ugyanis az eladott iro­dalmi lemezek száma még megközelítően a tizedrésze volt az összes eladott Hun- ga roton -fel vétel nek. Tavaly ez az arány már egyharmad részre növekedett, 1983-ban pedig már a közönség által megvásárolt lemezek felét az irodalmi kiadványok ké­pezték. A kereslet tehát az elmúlt öt-hat esztendő alatt nem várt mértékben meg­növekedett. — Hány ilyen kiadvány jelenik meg évente? — Megközelítően tíz iro­dalmi és nyolc-tíz mesele­mez. De megjelennek még egyéb, szintén ebbe a kate­góriába tartozó, úgynevezett közművelődési kiadványok is, például nyelvleckék, va­lamint olyan érdekességek, mint az egyik nemrég meg­jelent lemezünk, amelyen a régi magyar gőzmozdonyok hangját rögzítettük. (Közü­lük egyik-másik masina olyan öreg volt már, hogy kizárólag csak a felvétel kozmetikai iparba fektette be. Korai búcsújának egyik oka minden bizonnyal az volt, hogy nem akart sze­retett közönsége előtt meg­öregedett színészként mu­tatkozni. 1970-ben különleges Oscar- díjjal tüntették ki az ame­rikai filmnek tett szolgála­taiért. A közönség mind­máig gyakran találkozik ve­le, hisz Amerikában is, kül­földön is fel-felújítják film­jeit a televízió képernyőjén. (erdős) kedvéért, erre az egyetlen, utolsó alkalomra fűtötték be.) Az ötlet sikerétől felbá­torodva elhatároztuk, hogy jövőre a régi magyar ha­rangok hangját vesszük fel. — Az eddigi sikeres iro­dalmi lemezek felsorolása helyett talán hasznosabb volna a közeljövőben, a ka­rácsonyi vásárra megjelenő és sikerre számító kiadvá­nyok közül megemlíteni né­hányat. — Ügy hiszem, nagy si­kere lesz Haumann Péter lemezének, amelyen a mű­vész Karinthy Frigy« nép­szerű így írtok, ti című köte­téből ad elő egy válogatást, közöttük olyan ritkábban megszólaltatott részleteket is, mint Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Herczeg Ferenc írásainak paródiája. Nagy vállalkozásunk lesz a Madách-évfordulóra meg­jelentetett háromlemezes kiadványunk, amelyen Az ember tragédiájának 1938- ban készült rádiófelvétele lát napvilágot Németh Antal rendezésében, a főszerepben Abonyi Gézával, N. Tasnády Ilonával és Uray Tivadar­ral. Az annak idején 30 kis­lemezre készült felvétel egyébként a magyar hang­lemezgyártás . történetében az első teljes drámafelvétel, amelynek egyik apró érde­kessége, hogy például a lon­doni színben az akkor 78 esztendős Márkus Emília alakítja a cigányasszonyt. Különlegesség a Színészmú- zeum sorozatban megjelenő Csortos-lemez... De talán a legjelentősebbek ezúttal is a meselemezek, amelyek közül kiemelném Márkus László újabb, már a felépülése után készült felvételét, amelyen Szabó Magda verses mesé­jét, a Bárány Boldizsárt mondja el a népszerű mű­vész. És megjelenik kará­csonyra egyebek közt a gye­rekek által annyira szere­tett Bors néni, Dayka Mar­git lemeze is, valamint Csu­kás István nagy sikerű da­rabja, az Ágacska felvétele... Ügy vélem, karácsonyi ki­adványainknak ezúttal is sikerük lesz a felnőttek s a gyerekek körében egyaránt. Szomory György H eti humor ét elején — Kamilla egészen más, mint a többi lány! — Miért? — Mert velem akar jár­ni. .. ★ — Mondd meg kisfiam, mivel foglalkoztunk a leg­utóbbi matematikaórán? — Már én is elfelejtet­tem. .. ★ — Főúr, hívja a főnököt, panaszt akarok tenni! Nincs kitakarítva, az abroszok pisz­kosak, az étel borzalmas. Minek járok én ide, ha ép­pen úgy érzem magam, mint­ha otthon lennék? ★ x — Amikor hagymát vágok, mindig folyik a könny a szememből. — Miért nem vízben vá­god? — Micsoda ötlet! Ha any- nyi ideig lennék a víz alatt, megfulladnék! ★ — Kelj fel Gyurko, a ka­kasok már régen kukorékol­tak! — Na és! Nem vagyok én tyúk! ★ — Ú0V gondoltam, talán mégsem akarsz eljönni a ré­gi ruhádban színházba — mondja a férj. — Igazad van. Vettél egy új ruhát nekem? — Nem, hanem csak egy színházjegyet vettem. ★ — Jöjjenek gyorsan — mondja az egyik kisfiú, aki futva érkezik a rendőrségre. — A papám már reggel óta verekszik a szomszéddal! — És miért csak most jöt­tél? , — Mert a papám most kezd alul maradni... ★ — Tegnap láttam a szín­házban Puccini Toscáját. — Kivel volt? Gondolatok Ha nem lenne vitézség, örök béke lenne. ★ Bizonyára senkinek nem lenne ellenvetése a világvége ellen, ha elegendő biztonsá­gos lelátóhely lenne a meg­tekintésére. ★ Ha minden kételkedő tar­tózkodna a döntéstől, csak az ostobák döntenének, mert ők sohasem kételkednek. ★ Az önszeretetet bírálják. Azt hiszem, ha valaki önma­gát nem szereti, aligha vár­hatja el, hogy mások szeres­sék. ★ Egyes emberek olyannyira műveltek, hogy nincs olyan téma, amivel ne tudnák un­tatni az embert. (Felix Unbürger gondolatai) ★ Valamennyiünknek egy­formák a jogaink. Csak a jogtalanság van igazságtala­nul elosztva. ★ A szex a szerelem folyta­tása más eszközökkel. ★ Az osztályharc az osztály­társak között a legélesebb. ★ önigazgatás a színházban: statiszták főszerepben. ★ A férfiak szeretik a szel­lemes nőket — akik nevetnek a vicceiken. (Zarko Petan Négyszögekre osztott égbolt című kötetéből) ★ „Gyanúsak a férfiak, akik nem tudnak sírni.” (Klaus von Dohnanyi) ★ „Tehetséges gyerekek szü­lei hisznek az öröklődésben. A visszamaradt gyerekek szülei nem.” (Werner Wohlrabe) ★ „Az öregséget könnyebb el­viselni, ha az arcunkon levő ráncokat művészi drapériá­nak tekintjük.” (Vivien Leigh) Prózai lemezborító Irodalom hanglemezen

Next

/
Thumbnails
Contents