Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 31. szám ÁRA: 1984. február 7., kedd 1,40 FORINT Mosás után méretváltozás — laboratóriumi módszerekkel — szakvélemény 13 ezer termékről AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Láng az Olümposzról Amikor azt halljuk, ol­vassuk, újra fellobbant a különleges tükör segítsé­gével a láng Oliimpiában, s elindult több ezer kilo­méteres útjára — miként most Szarajevóba —, er­re a hírre nemcsak a sportszerető emberek kap­ják fel a fejüket. Az idei tehát ismét a nagy vi­lágjátékok esztendeje. s ilyenkor sok minden jut­hat az eszünkbe. Fedidzéhetjük például az újkori olimpiák szülőaty­jának, Pierre de Couber- tain bárónak immár tör­ténelmivé vált gondolatát, amely minden küzdőtérre lépő sportolót vezérel: „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!’’ S mi, szurkolók, leginkább csak a televízió képernyő­je, a rádió hangszórója előtt izgulok, mégis győz­teseinkre emlékezünk szí­vesen. A mindig mosolygós Török Ferenore, a negye­dik nagy versenyén vég­re aranyat szerzett Pólyák Imrére, az óriás Kozma Picire, vagy a gólkirály Bene Ferikére Tokióból: a törékeny, mégis rettenete­sen erős Németh Angélá­ra, a dobogó legmagasabb fokán is csak félmosolyt magának megengedő Zsi- vótzky Gyulára, a hallga­tag Tatai Tiborra Mexikó­ból ; a töretlen hitű és akaratú Balczó Andrásra vagy a tuskirály Hegedűs Csabára — aki épp a szá­zadik, legszebben csillogó érmünket akaszthatta a nyakába — Münchenből; a szőnyegen indiántáncot lejtett Növényi Norbira Moszkvából, vagy az utób­bi két olimpia legjobb lovasára, IVIagyar Zoltán­ra. De nem feledkezünk meg természetesen azokról az örökérvényű sikerekről, sem, amelyekben 1896 óta igazán jeles sportemberek­kel osztozhattak elődeink. Még elevenen élnek em­lékezetünkben a hajnalig tartott, vagy éppen pirka­datkor kezdődött, illetve nem egyszer a késő éjsza­kába nyúlt közvetítések, amelyek mindig lázba hoz­ták és ébren tartották szin­te az egész országot. Mert, ha máshogy nem is tud­tunk, legalább a virrasz­tással, a drukkolással igye­keztünk segíteni legjobb korcsolyázóinknak, síelő­inknek, atlétáinknak, tor­nászainknak, birkózóink­nak, labdarúgóinknak. Ér­tük elsősorban, de nemcsak nekik, hanem a Föld vala­mennyi kiválóságának. Jól emlékszünk még a nagy események utáni él­ménybeszámolókra is, ame­lyeken győztesek és vesz­tesek, helyezettek és he- lyezetlenek egyaránt lelke­sen beszéltek a világ leg­ügyesebb, legerősebb fiatal­jainak találkozóiról, ahol új és új barátok leltek egymásra, s a talán egy­szer sem kimondott, de a legtöbbször gondolt szó a béke volt. Ebben az esztendőben ismét együtt lesz az em­beriség: ki a pályákon Sza­rajevóban, majd Los An­gelesben, ki pedig a tele­vízió előtt, s titkon re­ménykedünk abban is, hogy nemcsak Olümposz lángja tart egymáshoz közel ben­nünket. Szalay Zoltán Van-e elegendő áru? — Sláger, a női csizma és a gyermekcipő — Mennyivel olcsóbb? — Az egri Centrum még szállítmányokra vár Késői télen Későn érkezett az idei tél. A december végi, január eleji napok is a ködös, esős novembert idézték. Érthető hát, hogy kevesebben vásá­roltak meleg holmit az idén. mint például tavaly. Igaz az is, hogy megyénk egy-két áruháza szervezett akciót — még a téli vásár előtt —: ár­leszállított cikkeket kínál­tak. Tegnap kezdődött ország­szerte — így Heves megyé­ben is a — szokásos téli vá­sár. Arról érdeklődtünk a boltokban: vajon van-e ele­gendő árualap, mit kínál­nak a vevőknek? A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a megye területén harminc ruházati szaküzletben és áruházban szervezte meg a vásárt; harminc-negyven százalékos engedménnyel. A vásárba bevont áruk értéke az elmúlt évihez hasonló, több mint 19 millió forintra taksálható. Árukészletük 22 százaléka a méter- és la­kástextiláru. amely főként kártolt kosztüm és szoknya- szövetekből egyszínű mintás jersey-árukból, vala­w mint függönyökből és taka­rókból áll. Jelentős mennyi­séget kínálnak gyermek- fér­fi- és női télikabátokból, va­lamint kamasz- és férfiöltö­nyökből. A divat-kötött- és fehérnemű osztályokon az elmúlt évinél valamivel ke­vesebb, mintegy hatmillió forint értékben találhatnak árura a vevők. A hagyomá­nyos téli jellegű árucikkek — sapka, sál, kesztyű — mellett sokfajta kötött pu­lóvert, kardigánt, férfiin­get ajánlanak, 30—40 száza­lékkal olcsóbban. A kényel­mesebb vásárlás érdekében a téli vásár első három nap­Az egri Centrum Aruház bő választékot kínál a téli vásár ideje alatt a cipőosztályon (Fotó: Perl Márton) ján az egyébként déli zárva tartással üzemelő boltok Gyöngyösön is. Hatvanban is folyamatosan tartanak nyitva. Az egri Centrum Áruház a téli vásár ideje alatt mintegy ötmillió 700 ezer fo­rint értékű készlettel várja a vevőket. Már az első nap sokan érdeklődtek a méter­áru osztályon, a kártelt és a jersey szövetek iránt, és bőven kelt az engedményes áru függönyökből is. A női Krisztina hálóinget 257 fo­rint helyett 179-ért adják, a férfi félcipőket szintén 40 százalékkal olcsóbban, 532 forintért találják meg a ve­vők. Sokan vásároltak férfi sertés bőrkesztyűt: 320 fo­rint helyett most 192 fo­rintért kínálják. Nagy vá­laszték található a kamasz és a gyermekpulóverekböl kardigánokból is. A konfek­ció osztály készlete a két hét alatt meghaladja az 1,5 mil­lió forintot. Igaz, a férfi té­likabátokból kevesebbet kí­nálnak, ám a nők bőven vá­logathatnak a készletből. Mint megtudtuk: az idén többet és jobbat kínál az egri Centrum, mint az el­múlt évben. Á tömegcikkek mellett kurrens árut is ta­lálhatnak a vevők. A gyöngyösi GYÖNGY- SZÖV Áruház öt osztályán szervezték meg a téli vásárt. A vevők több mint 2 millió 800 ezer forint értékű kész­letből válogathatnak. Slá­gernek számít a gyermek- anorák, a bébi overáll, vala­mint a lányka csizma, ame­lyet 614 forint helyett 368 forintért kaphatnak meg. Van választék gyermek bundacipőből és női csizmá­ból is. A téli vásár első nap­ján egyébként több mint egymillió forint értékű áru talált gazdára a GYÖNGY- SZÖV Áruházban. Vizsgálta a KERMI A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet az elmúlt fél évben 2033 új hazai gyártmányról, és 1673 kül­földi termékről adott szak- véleményt a gyártó, illetve az importáló vállalatok ké­résére (a vizsgálatra küldött termékek többségére, mint­egy 80 százalékára, a KERMI szakvéleményének beszer­zése az áruk forgalomba ho­zatala előtt kötelező volt). A vizsgálatok alapján az árusításra szánt hazai gyárt­mányok 78, s az import­áruk 87 százaléka, összesen 3032 termék megfelelt a kö­vetelményeknek, 674 ter­mékre viszont a vállalatok tilos jelzést kaptak A hazai új gyártmányok közül különösen rosszul vizs­gáztak egyes ruházati ter­mékek és a bútorok. A ci­pőket például többnyire a nem megfelelő minőségű anyagok, a hibás összeszere­lés, vagy az elégtelen víz­állóság miatt nem engedték forgalomba hozni. A méter­áruiknál a kedvezőtlen minő­sítés oka többnyire az volt, hogy mosás uitán nagymér­tékben változtatták méretü­ket. A megvizsgált 67 bútor közül mindössze 23 felelt meg a követelményeknek. Az importáruk közül nem kerülhetett forgalomba több élelmiszer, valamint gyenge minőségű bútorszövet, ruhá­zati kelme, s egyes műszaki áruk — köztük több híradás­technikai cikk. A KERMI a boltokban, raktárakban, TÜZÉP-tele- peken, vendéglátó vállalatok­nál és kiskereskedőknél is rendszeresen ellenőrzi a már forgalomban levő áruk mi­nőségét. A legutóbbi fél év­ben a fővárosban 468, vidé­ken pedig 250 helyen vizs­gálták a termékek minősé­gét, részben szemrevételezés­sel, résziben laboratóriumi módszerekkel. Ez idő alatt összesen 7 termék árusítását tiltották meg, három gyárt­mány forgalmazását pedig bizonyos feltételekhez kö­tötték. Kivonták a forgalomból am a Hetra 101 SAT típusú ív­hegesztő transzformátort, né­hány játékot, autóalkatrészt, s a vegyipari gyártmányok egy részének árusítását a hiányzó használati útmutató mellékeléséhez kötötték. A féléves ellenőrzés során a vásárlók kifogásai miatt a vállalatok, szervizek 13 203 termékről kértek szakvéle­ményt a KERMI-től. Az ese­tek 76 százalékában a kifo­gást a szakemberek indo­koltnak találták, ez az arány magasabb, mint az utóbbi néhány évben volt. Egyes cikkeknél, például a búto­roknál, építőanyagoknál, né­hány műszaki árunál, cipők­nél különösen magas az in- dokoLt reklamációk rész­aránya. Az intézet a vásár­lók kifogásait — az egyedi panaszok elbírálásán túl — olyan szempontból is vizs­gálja, hogy a panaszra okot adó hiba kíván-e szélesebb körű vizsgálatot, hatósági beavatkozást a további rek­lamációk ' elkerülése érde­kében. Így került sor például arra is, hogy megtiltották a Trabant gépkocsikhoz használatos kisipari gyárt­mányú első és hátsó fékkar­mantyú forgalmazását. Meg­állapították ugyanis, hogy a termék alapátmérője, ke­ménysége és térfogatválto­zása nem felel meg a köve­telményeknek. A hatósági intézkedést követően a gyár­tó a technológiai- hibákat kijavította, s az újonnan be­mutatott fékkarmantyúk mi­nősége már megfelelt a kö­vetelményeknek. A gazdasági nehézségek okozta szűkösebb anyagi viszonyok a korábbiaknál is jobban megkövetelik, hogy csökkenjen a hanyag munka miatti minőségromlás, s az a kár, amelyet a silány áruk forgalmazása okoz a lakos­ságnak. A KERMI munká­jában éppen ezért jelenleg és a jövőben is kiemelt szerepet kap a vásárlók ér­dekeinek intézményes vé­delme. (MTI) Június 11 — 16. között Tápanyag-gazdálkodási világkongresszus A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület 1984. június 11—16. között, Budapesten rendezi meg az ötvenéves fennállását ünneplő Nemzet­közi Műtrágyaközpont, az C. I. E. C IX. világkongresz- szusát. A nemzetközi szervezőbi­zottság — Láng István aka­démikus elnökletével — Bécsben tartott ülésén meg­állapította: a szervezés jó ütemben halad. A talaj ter­mékenységének fokozását, a műtrágyák szakszerű hasz­nálatának módszereit, a trá­gyázás, valamint a termelés és a környezetvédelem ösz­szefüggéseit mintegy 100 előadás keretében ismerte­tik a kongresszuson a világ minden részéből összesereg- lő neves szakemberek. Már eddig negyven országból je­lentkeztek a rangos nemzet­közi rendezvényre. , Hazánk mezőgazdaságá­nak nemzetközi elismerését is jelzi, hogy az Agárdra. Bábolnára Bolyba, Mezőfal- vára és Nádudvarra, a nö­vényvédelmi és agrokémiai központokba, valamint más mezőgazdasági létesítmé­nyekbe szervezett szakmai bemutatók iránt is élénk a nemzetközi érdeklődés. Hatvani képeslap A műit és a jeleit találkozása a Horváth Mihály úton A város legöregebb lakótelepe a Mező Imre úti (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents