Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1984. február 4., szombat AMERIKAI VÁLASZTÁSOK Megindult a gépezet... A demokrata Jackson (jobbra) hívei körében: az első fekete bőrű politikus, aki indul ebben a küzdelemben (Fotók: U. S. News and World Report —KS) Teljes gőzzel megindult a választási gépezet az Egyesült Államokban. Ezt jelzi a többi között Reagan elnök (eltűnő jelentése az Unió helyzetéről, amely (elér egy kortesbeszéddel, majd pedig színvallása ország-világ előtt, hogy újra megpályázza a Fehér Ház vezetői posztját. Az előcsatá- rozásokról, azok kisérő jelenségeiről. a választási módszerekről szól New York-i tudósítónk levele. Híres emberekkel levelezem mostanában, pontosabban írnak nekem, én pedig nem válaszolok. Pedig a levélírók nem csupán közölnek valamit, hanem kérnek is: egyszer-egyszer véleményt, gyakrabban támogatást és minden alkalommal — pénzt. Pénzt, pénzt, pénzt... Az amerikai elnökválasztási kampány, de mondhatnám az egész itteni társadalmi élet természetes velejárója, hogy adományokat kérnek a politikusok, akik megpályázzák a kormányzat legmagasabb vagy valamelyik alsóbb posztját, önmaguk és nézeteik népszerűsítéséhez ugyanis pénz kell. Sok pénz. így aztán már az elnökválasztási év kezdete előtt az tekinthető a kampány nem hivatalos kezdetének, amikor az önjelöltek elkezdik a pénzalap hizlalását. Nos, így kaptam eddig levelet John Glenn szenátortól, volt amerikai űrhajóstól, és egy másik demokrata honatyától, Alan Cranston tói. Sőt, magától Ronald Reagantól is őrzök egy kitöltésre váró csekket és néhány, aláírásával ellátott sort, amelyben a republikánusok választási alapjának gyarapítását kéri. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint négy évenként, november első keddjén választják meg az ország elnökét. Ezzel egyidőben cserélődik ki a szenátorok egyharmada, a teljes képviselőház (a törvényhozás egyik kamarája), az egyes államok kormányzóinak egy része és sok állami, megyei tisztségviselő. A leglényegesebb döntést azonban kétségtelenül akkor hozzák az amerikai állampolgárok, amikor az elnököt választják. mert ezzel — legalábbis elvben — egy társadalmigazdasági programra adják a voksukat. A kampány egészen szigorúan csak szeptemberben kezdődik, de a politikusok már hónapokkal korábban teljes bedobással azon ügyködnek, hogy megszerezzék pártjuk elnökjelöltségét. New Hampshire — barométer Azoknak a küldötteknek a kiválasztása, akik végleg eldöntik kit jelölnek az elnöki és alelnöki tisztre, előválasztások és értekezletek sorozatán kezdődik. Az első körzeti választási gyűlést Iowában rendezik február második felében, a sokak szerint barométer szerepet játszó előválasztási nyitány február 28-án lesz New Hampshire-ben, ezt követően a rendezvény-sorozat végigzúdul mind az 50 államon. Közben a jelölt-jelöltek jön- nek-mennek, számtalan beszédet tartanak, sok ember kezét szorongatják és mindegyikük azt bizonygatja, hogy ő a legalkalmasabb az ország előtt álló problémák megoldására. Az út — keddig Július 16-án San Franciscóban kezdődik a demokraták pártkongresszusa, 3931 küldött részvételével. Külföldiek, de nyugodtan álA DURAZO-SZTORI Hat év alatt 600 millió dollárt harácsolt össze A mexikói alvilág vezető figurája és rendőrfőnök volt Arturo Durazo Moreno tábornokot, a jogtudományok díszdoktorát, Mexikó-város egykori rendőrfőnökét hetek óta körözi a rendőrség és az Interpol Sikkasztás, csempészés és rablás a vád ellene, de a hivatalos vádak bocsánatos „csínytevésnek” tűnnek azokhoz képest, amit Jósé Gonzalez Gonzalez, Durazo testőre írt meg főnökéről. Durazo története 1983-ban a legnagyobb könyvsiker volt Mexikóban. Két hónap alatt három kiadást kapkodtak el belőle. Lehet, hogy a könyv túloz néhány dologban, de ha a leírt eseteknek csak a kisebbik része igaz, akkor is nyugodtan mondható, hogy a 16 millió lakosú mexikói főváros rendőrségét 1976-tól 1982-ig Mexikó történeimé• nek egyik legsötétebb gazembere irányította. A különösebb szellemi erényekkel nem rendelkező, ámde annál erőszakosabb férfi hihetetlen pályafutását elsősorban az akkori államfőhöz, Jósé López Portillóhoz fűződő barátsága tette lehetővé. Jósé López Portillo és Durazo osztálytársak voltak az általános iskolában. Barátságuk akkor sem szakadt meg, amikor a két osztálytárs életútja egy időre elvált egymástól. Lópeez Portillo gyorsan haladt előre a politikai ranglétrán, Durazo pedig a rendőrség kötelékébe lépett, ahol az egyenruha védelme alatt könyebben folytathatta sötét üzelmeit. A Mexikót évtizedek óta kormányzó intézményes forradalmi párt 1975-ben Jósé López Portillót jelölte ki az államfői szék várományosának. A választási kampány során Durazo volt a leendő elnök személyi testőre. López Portillo akadály nélkül költözött be az elnöki palotába. barátját — a mexikói alvilág akkor már közismert vezető figuráját — kinevezte a főváros rendőrfőnökének. Az új beosztáshoz hamarosan háromcsillagos tábornokká léptette elő. Néhány évvel később abban is segített, hogy teljesülhessen Durazo régi álma: jóllehet a rendőrfőnök az általános iskolát is csak nehezen végezte el. a jogtudományok díszdoktora lett belőle. Durazo rövid időn belül ..megtisztította” a rendőrséget. Elbocsátotta azokat a tiszteket és nyomozókat, akiket nem lehetett megvesztegetni. A közrendőrökkel nem volt sok probléma. Abban az országban, ahol a munkanélküliség aránya 30 százalék körül mozog, senki nem akarta ..parancsmegtagadás” miatt elveszíteni biztos állását. A rendőrség költségvetését Durazo saját kasszaként kezelte. Mindent ellopott amit csak lehetett: a rendőrök egyenruháját, a járőr- kocsik üzemanyagát, a rendőrségi épületek felújításéra szánt milliókat. Reagan külpolitikai ajánlata választóinak — ahogy a moszkvai Pravda karikaturistája látja ^ (Fotó: Pravda — KS) líthatjuk, az amerikaiak többsége számára is kiismerhetetlenül bonyolultak azok a képviseleti elvek, amelyek alapján valaki a konvenció küldötte lesz. Tény az, hogy a résztvevők többsége már korábban, tehát a kongresszus előtt elkötelezte magát valamelyik jelölt mellett. A republikánusok Texas fővárosában, Dallasban üléseznek, augusztus 20-tól. Ezen a tanácskozáson 2234 küldött lesz jelen. Formálisan ezek a kongresszusok (konvenciók) döntenek az elnök- és az alel- nökjelöltek személyéről, a pártprogramról. Miután azonban addigra tisztázódnak az erőviszonyok és a zárt ajtók mögötti vitákból kevés kerül a nyilvánosság elé, az állampolgárok ezekből a tanácskozásokból már csak a nagy csinnadrattát, a szó szoros értelmében karneváli felhajtást látja. A kongresszusok és a választás közötti időszak az elnökjelöltek közvetlen bajvívásának, birkózásának a periódusa, s ilyenkor az elvi viták mellett nem ritka a személyeskedés sem. November 6-án, egy keddi napon járulnak az urnákhoz a választók, a jogosultak jelentős része rendszerint távol marad. Az alkotmány előírásai szerint ilyenkor valójában csak az úgynevezett elektorokat választják meg (538-at), akik a hagyomány szerint ezután már szigorúan tartják magukat ahhoz a jelölthöz, illetve ahhoz a döntéshez, amit az őket küldő állam hozott. A Fehér Ház új lakója a következő év januárjában veszi át hivatalát. Az eddigiekből nyilván kitetszik, hogy a csata lényegében két párt, a republikánusok és a demokraták között dől el és az ország társadalmi berendezkedésének alapjait nem érinti. Az 1984. esztendő tehát — mint minden negyedik év — a felfokozott belpolitikai aktivitás és a befelé fordulás időszaka lesz az Egyesült Államok történetében. S a világ, amely kénytelen tudomásul venni ennek a politikának a hullámzásait, azzal a reménnyel figyeli az elnökválasztási csatározásokat, hogy hátha valami megváltozik. Legalább arra a három évre, amíg el nem kezdődik az újabb választási kampány. Csák Elemér Durazo beosztottjai követték példáját, annál is inkább. mert minden hónapban meghatározott összeggel meg kellett ajándékozni a főnököt. A közrendőrök is rendszeresen „adót” fizettek közvetlen feletteseiknek, így aztán ngm csoda, hogy Mexikó városban minden közlekedési kihágást baráti alapon el lehetett intézni a helyszínen. Tulajdonképpen a vétkes is jól járt: kifizetett néhány száz pesót, és nem kellett tilos parkolás miatt hónapokig a rendőrségre járnia. Durazo jövedelmeinek nagyobbik része azonban a kábítószer- kereskedelemből. a csempészetből és a prostitúcióból származott. Minden jel szerint a latin-amerikai kábítószerek — marihuana, kokain — legnagyobb része Durazo közvetítésével került az Egyesült Államokba. A nyolcvanas évek elején ugrásszerűen megnőtt a felderítetlen bankrablások száma Mexikóban. Talán mondani se kell. hogy e rejtélyes esetek többsége Durazo számlájára írható. Segítségével csapatostól érkeztek a különböző dél-amerikai országokból a kasszafúrók Mexikóba: itt tiszta lappal kezdhették ténykedésüket, s baj esetén a Mexikó városi rendőrfőnök mindig segített. Szép hasznot hozó akció volt az is. amikor Durazo — baráti tanácsra — a mexikói pesó jelentős leértékelése előtt Külföldre menekítette millióit vészesen közeledett ugyanis 1983. az új elnök hivatalba lépésének éve. s a mexikói politikai rendszer régi hagyománya, hogy az új államfő minden fontosabb politikai és közigazgatási posztra a saját embereit nevezi ki. 1983 elején Miguel de la Madrid lett az elnök. Már választási hadjárata idején könyörtelen harcot ígért a korrupcióval és a nepotizmussal. Igyekszik is betartani az ígéretét. Közpénzek elherdálása miatt eljárás indult a mexikói olajtársaság, az ország legnagyobb állami vállalatának volt igazgatója ellen. Most Durazot körözik. Az egykori rendőrfőnök szerény becslések szerint is mintegy 600 millió dollárt harácsolt össze hat év alatt. A mexikóiak örülnek a változásnak. de jogosan kérdezik: ha egy rendőrfőnök is több mint félmilliárd dollárt lophatott büntetlenül, vajon mennyi pénzt lehet számon kérni azoktól, akik szabad kezet adtak Durazónak? Minden befektetett dollár megtérül Szabad tájékoztatás — amerikai mádra Hogyan lehetne feltartóztatni a nyugati tömegtájékoztatási eszközök átfogó támadását — erről tanácskoztak a hét végén Dzsakartá- ban a fejlődő országok szakértő képviselői. A nyugatiak a tájékoztatás szabadságát féltik a fejlődők érveitől, az utóbbiak azonban joggal mutatnak rá: e szabadság, ahogyan ma áll a helyzet, valójában csak azoknak „szabad” akiknek pénzük van rá. A probléma illusztrálására a KUNA kuvaiti hírügynökség összefoglalót közölt az amerikai televízió világsikerének „titkairól”. Mostanában, amikor a világ tv-piacán már amúgy is az amerikai műsorok uralkodnak, az Egyesült Államokban újabb terveket dolgoztak ki a műholdas műsortovábbítás előnyeinek kihasználására — írja a KUNA. Az amerikai tájékoztatási szervek elgondolása szerint 1985-re a világot átfogó műholdas rendszert állítanak fel, amelynek segítségével a külföldi újságírók bármikor tv-interjút készíthetnek amerikai politikusokkal anélkül, hogy hazai szerkesztőségükből el kellene mozdulniuk. A fejlesztés ugyan sokba kerül, de megéri: hiszen így korlátlan lehetőségek nyílnak az amerikai politikai célok ismertetésére és reklámozására az egész világon. A program készítői számítanak arra, hogy külföldön, különösen az anyagi és technikai eszközökben szegény országokban ezek a műsorok ki fogják szorítani a hazai termékeket a képernyőről. Az amerikai tv-sorozatok külföldi sikere elsősorban a valószerűség látszatát keltő filmes és elektronikus trük- köknek, az egzotikus színhelyeknek, mindent egybevetve a fantasztikusan drága kivitelnek köszönhető. A tartalmi elemek nem játszanak nagy szerepet. „Márpedig, miért ne vásárolna egy külföldi ország inkább 30 ezer dollárért egy egyórás műsort az Egyesült Államoktól, amikor egy hasonló luxuskiállítású tv-darab hazai elkészítésére, félmillió dollár elköltésére úgy sincs módja” — idézi az amerikai szakértőket a KUNA. Ezek a műsorok azonban nemcsak az amerikai tv-t. hanem az amerikai életformát, az amerikai életideálokat — no meg az amerikai árucikkeket — népszerűsítik. így az amerikai tv-programok exportjába fektetett minden dollár megtérül — állapítja meg a kuvaiti hírügynökség. A dzsakartai értekezleten felszólították a gazdagabb el nem kötelezett országokat, hogy támogassák anyagilag is a kevéssé fejlett országok műszaki fejlődését, saját hatékony tájékoztatási rendszerük kiépítésére. Konkrét ígéret azonban eddig még nem hangzott el. Összeállította: Pilisy Elemér A TARNAÖRSI „DÖZSA” MGTSZ Vörös Csillag n. Vasudvarunk felkészülten várja a TARNAORS, Vörös Csillag n. 8. o VERSENYTÁRGYALÁS KERTBARÁTOKAT Szerződéses üzemeltetésre adja át 1984. március 6-án, 9 órakor less megtartva a Dózsa Mgtsz irodájában. CSK 3 motoros kapa, 1984. április 1-től, 1989. április 1-ig terjedő időszakra a tsz üzemeltetésében Felvilágosítást a termelőszövetkezet üzemágvezetője ad a fenti címen. O NSZK motoros háti permetezd FV—HL terménydaráló lévő üzletét: A PÁLYÁZATOT kézi kertiszerszámok, húzott-hengerelt Büfé-falatozó, „PÁLMA” Presszó, Tarnaörs, 1984. február 27-ig lehet benyújtani áruk, drótfonat ugyancsak a fenti termelőszövetkezethez. nagy választékban kaphatók. A fő vetélytárs: a demokrata Mondale