Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 50. szám ÁRA; 1984. február 29., szerda 1,40 FORINT | Megújulás Egyre gyakrabban halljuk különböző fórumokon: gazdaságunk megújulása, társadalmunk fejlődése már nemcsak belső késztetés kérdése, hanem szükségszerűség. Egyszerűen nem tudunk a holtpontról elmozdulni, ha hagyományos keretek között marad gondolkodásunk, nem számolunk a realitásokkal, a világpiac és a hazai kereslet-kínálat követelményeivel. Alig van nap, hogy ne hallanánk ezekről a gondokról. Ám ritka még az olyan megnyilatkozás, amelyben létező és jól vagy rosszul dolgozó vállalatokról és személyekről esik szó. Az ok egyszerű: mindig könnyebb nagy általánosságban fogalmazni, abból kiindulva, hogy az a bizonyos gazdaságtalanul termelő gyár, szervezetlenül működő kollektíva valahol az ország túlsó oldalán van. Nem itt mellettük, nem itt körülöttük — valahol máshol. Ez nem sért személyi érdekeket, vagy nem jelent támadást egy csoport kényelme ellen. Pedig másként nem megy, csak ha rájövünk: valahogy mindig rólunk szólnak az elemzések. Hiszen minden kapcsolódik, nemhogy egy megyében, vagy egy országban, de — lassan rá kell jönnünk — a világban is. S azok a bizonyos káros tendenciák, fegyelmezetlenségek, szervezetlenségek bizony-bizony mindennapjaink velejárói. Hozzászoktunk, hogy elnézzük az apró-cseprő hibáinkat, természtes közegünk a nagyvonalúság, a hanyagság. Talán csak azért nem vesszük észre, hogy miféle alapvető gondok vesznek bennünket körül, mert hiányzik a rálátás, a távolság. Aztán csak a sokasodó jeleket láthatjuk: a televízióban bemutatták, miféle devizáért vásárolt készülékeket juttatnak el a MÉH-be, milyen hanyagul bánnak az épitőanyaggal, .gondatlanul szellemi kincseinkkel. Országos vagy helyi botrányok pattannak ki egy-egy látványos eset után, a meg-megriadunk, látván a jéghegy csúcsát. Pedig a hajó általában nem attól szokott léket ‘kapni, hanem attól a ki- lenc-tized résztől, amely a víz színe alatt van. Így hát el kell kerülnünk, hogy másokra mutogassunk, mondván: _ ott kell elkezdeni a megújulás folyamatát. Természetesen jól átgondolt központi intézkedések is kellenek, de éppen múltkor- jában hallhattunk arról: hoztak egy rendelkezést, amely támogatást jelent a különböző vállalatok átképzési törekvéseihez, a tanulmányi idő alatt központi keretből kaphatják a dolgozók bérét. Erről a lehetőségről a vezetők közül szinte senki nem tudott, akiket megkérdeztek. Így hiába minden, előrehaladás nem várható. Csak akkor juthatunk tovább, ha szakítunk a más szemében a szálkát észrevevő, magunkéban a gerendát sem meglátó szemlélettel. Mert a feladatokat mindig önmagunkra kell szabni, megkeresve a létező konfliktusokat és azok megoldását. Gábor László Új gazdasági társulás alakult megyénkben Olaj helyett, fahulladék Munkában a hasítógép A Heves megyei termelő- szövetkezetek részvételével tegnap új gazdasági társulás alakult, amelynek gesztora a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság. A ME- FAG már több éve foglalkozik a fa komplex hasznosításával. Az energiatakarékossági kormányprogram célkitűzései alapján alakították ki a fakitermelés hulladékszegény és a -feldolgozás hulladékmentes technológiáját. Ezt a programot terjesztik most ki — társulás formájában — azokra a gazdálkodó egységekre, melyeknél lehetőség van a képződő melléktermék ipari nyersanyagként, energiahordozóként történő kinyerésére, illetve azokra, akik ezeket hasznosítani tudják. Az erdőgazdaság felnémeti fűrészüzemében dr. Kovács Jenő vezérigazgató tájékoztatta a meghívottakat a legfontosabb tudnivalókról. Az olajárrobbanás óta, annak ára tízszeresére nőtt, tehát helyettesíteni kellett más, olcsóbb energiahordozóval. Mivel a fakitermelés és -feldolgozás során számottevő hulladék képződik, ezt mint másodlagos nyersanyagot meg kell szerezni a népgazdaság számára — hangsúlyozta. Az erdőgazdaságnál kifejlesztett aprítógépeken darabolt faapríték- ból három kilónyi kell ahhoz, hogy ’egy kiló olajat helyettesíthessenek. Az aprí- ték elégetéséhez szolgál az előtéttüzelő, mely a már meglévő olajüzemű hőcserélők helyére illeszthető. A feldolgozás során megmaradt kéreg és fűrészpor sem megy veszendőbe: kiszárítva, préselve új tüzelőanyag, fabrikett lesz belőle, melynek fűtőértéke meghaladja a hazai barnaszenekét. A filmvetitéssel, gépbemutatóval egybekötött programot nagy érdeklődés kísérte, hiszen a termelőszövetkezetekben is számottevő fahulladék képződik például a gyümölcsösökben, erdőkön, vagy például a ládaüzemekben. A meghívottak között voltak olyan állami gazdaságok és szövetkezetek képviselői is, ahol már a gyakorlatban működtetnek előtéttüzelőket, s tapasztalataik alapján a berendezéseket másoknak is ajánlják, rűert például így oldották meg telepük, üzemük gazdaságos fűtését. Az új társulás tevékenységét tehát a hulladékhasznosítás termelési rendszerében kívánja kifejteni, mely rendszerszemlélethez hozzátartozik az energiahordozó termékek előállításán, a termelő gépek gyártásán, karbantartásán túl a felhasználók technikai hátterének megteremtése csakúgy, mint a szaktanácsadás. Az elmúlt évben életbelépett rendelet szerint az olaj helyett hazai barnaszeneket felhasználókon kívül állami támogatásban részesülnek a fabrikettet előállítók, illetve azok, akik ezzel az új energiahordozóval fűtenek. Az új társulás nem titkolt szándéka az is, hogy a fa- aprítékot — mint új energiahordozót — * használók is részesüljenek támogatásban, mert ezzel szintén olajat lehet helyettesíteni. A gallyakból apríték lesz. Ezt adagolják az előtéttüzelőbe (Fotó: Perl Márton) Bővülő magyar—szovjet áruházi csere A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével az idén két újabb szovjet áruház kapcsolódik be a Centrum-áruházakkal folytatott fogyasztási cikk cserébe. A kölcsönös forgalom bővül; a termékcsere értéke az elmúlt évi 3 millió rubellel szemben 1984-ben eléri a 4 millió rubelt. A Szovjetunióba elsősorban élelmiszereket, konfekció-, és kötöttárut, logikai játékokat szállítanak, cserébe halkonzerveket, kerti szerszámokat, sportcikkeket, gyermekkerékpárokat, televízió-készülékeket, háztartási gépeket hozunk be. Az áruházi csere már többéves múltra tekint vissza. Kezdetben kizárólag a moszkvai GUM Áruház vállalkozott ilyen akció lebonyolítására, 1983-ban egy-egy le- ningrádi, odesszai, tallini áruház is bekapcsolódott. Időközben a magyar partnerek száma is bővült, az együttműködésben a fővárosiakon kívül a kecskeméti és a szolnoki Centrum-áruház is részt vesz. Mivel a partnerek rendszeresen tájékoztatják egymást a változó kínálatukról, a cserecikkek köre folyamatosan szélesedik, ami nagyban hozzájárul az együttműködésben részt vevő áruházak választékának bővítéséhez. V > • ■'V Jt . * *rj' V A ÉLÉNK KERESLET Bőség és hiány Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem az év első hónapjában 31.8 milliárd forint értékű árut értékesített, folyó árakon 9.5 százalékkal többet, mint tavaly januárban. Vegyes iparcikkekből forint értékben 12.5 százalékkal, élelmiszerekből és élvezeti cikkekkel 7.6, ruházati termékekből 4.8 százalékkal értékesítettek többet, mint egy évvel korábban. A jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a viszonylag élénk kereslet mellett kiegyensúlyozott, jó volt a > kínálat. A kereskedelem és az ipar összehangolt munkájának eredményeként az áremelés előtti napokban a hús- és húskészítmények iránti megnövekedett keresletet is sikerült kielégíteni. A többi alapvető élelmiszerből, tejből, tejtermékből, cukorból, zsiradékból és lisztfélékből is megfelelő volt a választék, a rizs minőségét azonban több helyütt kifogásolták a vásárlók. Továbbra is kevésnek bizonyult a keksz és több más édesipari készítmény. A disznóvágáshoz szükséges fűszerfélék többségükben rendelkezésre álltak. Burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből az évszaknak megfelelő volt az ellátás, viszont az árak a tavalyinál magasabbak. A ruházati cikkek kínálata az előző hónapokhoz képest javult, elsősorban azért, mert a december végén beérkezett import élénkítette a választékot, másrészt, mert a hazai ipar is igyekezett december végén lemaradásait pótolni. Javult a kínálat egyebek között kártolt és fésűs szövetekből, férfi-, női és gyermek konfekciókból, felső kötöttárukból. Nem volt viszont elegendő csecsemőruházati cikk, időnként és helyenként hiányzott az üzletekből a tréningruha. A harisnyanadrágok és a zoknik sem álltak rendelkezésre megfelelő szín- és méretválasztékban. Az iparcikkek közül jelentősen növekedett az építőanyagok, továbbá a bútorok iránt a kereslet. Az igényeket a kereskedelem többségében kielégítette. Személygépkocsikból csaknem 50 százalékkal többet értékesítettek, mint tavaly januárban, mert a december végén beérkezett szállítmányok egy részét is januárban adták el. A vasáruk közül szerszámfélékből, épület- és bútorvásárlásból, szeg- és csavarfélékből továbbra is választék- és mérethiányok voltak. Szilárdtüzelésű kályhákból, tűzhelyekből elegendőt kínált a kereskedelem, s javult a mezőgazdasági kisgépek és ezközök választéka. A híradástechnikai cikkek közül kevés volt a színes televízió és a Hi-Fi- torony. Változatlanul kevés a hazai hűtőszekrény, az automata mosógép és az elektromos hősugárzó. Szilárd tüzelőanyagból volt elegendő, a minőségi szenek hiányoztak a% TÜZÉP- telepekről. Az áremelések előtti napokban sok fűtőolajat vásárolt a lakosság, ezért a hónap végén átmeneti hiányok adódtak. Változatlanul erőteljes a kereslet az építőanyagok iránt, de a falazóanyag, tetőcserép változatlanul kevés. Ajtó- és ablakkeretekből mérséklődött a választékhiány. (MTI) Hatvanban, a Bercsényi út végén, ez év januárjában kezdte meg a próbagyártást a Fővárosi Műanyagipari Vállalat korszerű, új gombüzeme, amire 40 millió forintot áldoztak. Hogy megérte-e? A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat mindenesetre célszerű, esztétikus környezetet teremtett az itt dolgozó, főleg asszonyokból álló százhúsz fő_ nyi munkásgárdának. Most már csak kedvükön, jó szándékukon múlik, hogy esztendő végére elkészüljön az a 160 millió darab, különböző méretű, színű és fazonú gomb, amelyre nem csupán a hazai ruházati ipar, hanem a külföldi piac is igényt tart. Képriportunk az új üzembe enged bepillantást, híven követve egy-két munkamozzanatot. Látni például, milyen figyelemmel kezeli a gombformáló automatát Márkus Béla, (1), vagy mennyi ügyességre van szüksége Kassa Bélánénak és munkatársainak a lyukasztómasinánál. (2). (Fotó: Szabó Sándor)
