Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 28., kedd S. ÓRIÁS SZÖKŐÁRT OKOZ Káosz után új kezdet A földtudományok világké­pe átalakulóban van: a Föld fejlődése ma ismert törvényeinek megfelelő, las­sú és egyenletes fejlődés másfél évszázada uralkodó eszméje átadja helyét egy újfajta katas ztróf aelmélet­nek. A modem kutatás ered­ményei arra a belátásra kényszerítenek, hogy a Föld és az élet evolúcióját globá- Lis hatású események za­varták meg. A geológiai kréta és harmadidőszak ha­tárán az élő szervezetek „saurushalálként” egysze­rűsített tömeges pusztulása hasonló események modell­je. Ennek a „katasztrófa- hajlamnak” a lehetőségeit, okait és fokát, valamint az ebből következő világképet nemrég a dahlemi értekez­leten vitatta a földtudomá­nyok 50 vezető tudósa. A Föld geológiai kutatása a XVIII. században azzal az elképzeléssel kezdődött, hogy a Föld mai képét újabb és újabb katasztró­fák alakították ki — nyil­ván a régi legendák hatá­sa alatt. A XIX. században jöttek olyan tudósok, mint Eide de Reaumont és Geor­ges de Cuvier, akik ezt a koncepciót tudományosabb alapra helyezték: úgy vélték, az egyes időszakok végén mindig katasztrófák pusztí­tották el az életet, amely azután mindig más alak­ban újrakeletkezett. Jöttek aztán olyan elméletek, ame­lyek a szél, az eső és a folyóvíz munkájával magya­rázták a Föld képének ki­alakulását. Mégis tudunk a földtörténet utóbbi 600 mil­lió évéből legalább hat olyan katasztrófáról, amelyektől a szervezetek nagy része pusz­tult el, egész fajok. A föld­történeti ókorban, a devon időszak alatt egycsapásra éltűnt a földi biomassza 80 százaléka, az ösz- szes sekélyvízi és szá­razföldén élő szervezetek. Az utolsó tömeges pusztulás — főleg a gerinctelenek kö­rében — kb. 40 millió év­vel ezelőtt következett be a hármadddőszak alatt. A leg­nagyobb kiterjedésű töme­ges pusztulás, melynek je­lentőségét csak az utóbbi évtizedben ismertük föl teljes terjedelmében, a földtörténeti középkornak újkorba való fordulásakor következett be, amikor nem­csak a dinoszauruszok pusz­tultak ki, hanem vala­mennyi 25 kg-nál nehezebb gerinces, továbbá a tengere­ket akkor uralt puhatestű­ek és a tengeri egysejtűek túlnyomó része. Ezek a biokatasztrófák szolgálnak modellül a föld- történet nagy, ismeretlen fi­zikai eseményei biológiái kö­vetkezményeinek felismeré­séhez. Ilyen katasztrófát okozhatnak tömeges vulkán- kitörések, kozmikus porfel­hőknek a naprendszeren való keresztülvonulása, asz­teroidák vagy üstökösök földi becsapódásai. Elkép­zelhető volna a Föld mind a 100 aktív vulkánjának egyidejű kitörése, vagy rendkívül sűrű porfelhők át­vonulása, amelyek elfödnék a Napot és így biológiai összeomlás következhetne be, de azért ezek komolyan nem jönnek számításba. Nagy kozmikus testeknek a Földre való becsapódása viszont bizonyíthatóan megtörtént: egyedül a kon­tinenseken van három, 100 kilométer átmérőjű kráter. Ráadásul ezeket a Holdon, a Marson, valamint a Jupi­ter és a Saturnus holdjain „normális kozmikus bombá­zás" nyomaiként fedezték föl. Az ilyen események a múltban statisztikai való­színűséggel a Földön is be­következhettek, és bekövet­kezhetnek a jövőben is. A naprendszerben ugyanis legalább ezer, egy kilomé­ternél nagyobb átmérőjű aszteroida kering, amelyek közül egyesek- időnként olyan közel kerülhetnek a Földhöz, hogy az befogadja őket és rázuhannak. Egymillió év alatt több­ször is kell, hogy egy kilo­méternél nagyobb átmérőjű aszteroidák csapódjanak a Földbe, százmillió évenként egyszer-kétszer pedig még 10 kilométer átmérőjű tes­tek is. Egy 10 kilométer átmé­rőjű aszteroida 100 kilomé­teres krátert hoz létre. Eb­ből mór sejthetjük pusztító hatását. Nem kell azonban feltét­lenül óriásk rátérnék kelet­keznie, sem a következmé­nyeknek regionálisaknak lennie: aszerint, hogy mi­lyen a lecsapódó test szilárdsága és hol csapódik be. szerények vagy világmé- netűek lehetnek a hatásai. Lehet laza és feloszolhat vagy elizzhat a Föld légkö­rében, eközben persze, oxi­dálódhat annyi nitrogén, hogy a kéletkező nitrogén- oxidok szétrombolják a Föld ózonpajzsát és az életet ve­szélyeztető ultraibolya suga­rak akadálytalanul jutnak el a Föld felszínére. Lehetnek azonban ezek a testek masszívak is, és a becsapódáskor finom porfel­hőt lövellhetnek a sztratosz­férába, elsötétítve a Napot, aminek következménye lehet az éghajlat hirtelen lehűlése és az, hogy a szerves anya­gok fotoszintézise hosszú időre megszakad. Vagy a test sekély tengerbe csapó­dik és ezzel óriási szökőárt okoz, és a partlakókat a zavaros vízbe fojtja. Ezen­felül még sokféle következ­ménye képzelhető el. A kréta és a harmadidő­szak határától származó kő­zetek vizsgálata megmutat­ta, hogy a biológiai kataszt­rófákat geológiai anomáli­ák kísérték: például a vas­sal rokon ritkafémek feldú- sulása (köztük főleg az irídiumé). Vagy apró. ol­vadt és megdermedt üveg­golyócskák feldúsulása, ame­lyeknek egy óriási égitest becsapódásakor keletkező olvadtkőzet-felhőbői kel­lett keletkezniük. A geoló­gia világképébe be kell építeni az efféle világka­tasztrófákat —, eltérve at­tól az elképzeléstől, hogy a földtörténet milliárd éve­ken keresztül aktuális el­vek' szerint zajlott le. (Rheinischer Mcrkur/Christ und Welt) Gondolatok Amikor a férfiak még meg­fordulnak a feleséged után, de már a lányod után is, akkor te már csak egyetlen irányba fordulsz. (Vojtech Kondrót) * Minden áron igazságot akarsz? Akkor nem sokra becsülhe­ted! (Jiri Zácek) * Lépést tartani a korral, höl­gyeim és uraim, nem lábak, hanem fejek kérdése. (Zácek) * A diktátorok még a kérdő- mondataik után is felkiáltóje­let tesznek. (Zácek) Megfigyelem, miről és ho­gyan tréfálkozol, azután meg­mondom, mi fáj neked a leg­jobban. (Peter Gregor) * Annyira igyekezett leplezni gyenge oldalait, hogy végül tel­jesen láthatatlanná vált. (Slawomir Trockl) Nincsenek hálátlan gyerekek, csak naiv szülök. (Névtelen) A szerelem nemcsak szárnya­kat ad a férfiaknak, hanem Jegygyűrű* Is húz rájuk. (M. Sislannylkov) H eti humor ét elején — lgért meg drágám, hogy mellettem leszoksz az ivás- ról... — De drágám, hiszen én nem melletted \fogok inni! ★ — Főnök, rájöttem, hogy lehet a legegyszerűbb mó­don megtakarítani 30 ezer koronát! — Csak nem akar fel­mondani? ★ — Tudna kölcsönözni hol­napig 100 koronát? — Rendben van, de ha holnap nem adja meg, ak­kor soha többet nem adok magának kölcsön! — Akkor inkább ' 300-at adjon! Krétai háziszőttes Görög népviselet Bizánci ikon (másolat) n • • • • Görög népművészet A görög népművészet gaz­dag és sokoldalú, ősi ki­apadhatatlan motívumkincs­ből táplálkozó, egyedi mes­terműveket létrehozó, foly­tonosan megújuló művészet. A HOMMEH, vagyis Görög­ország Kis- \és Kézműipari üzemeinek szervezete támo­gatja az iparművészeket, és segíti a népművészet to­vábbfejlődését. A görög iparművészek szemetgyönyörködtető alko­tásait az érdeklődők a Viga­dó kiállítótermében tekint­hetik meg. A színes ilveg- munkák, az athéni és atti­kai kerámiák, a krétai min­tás szőnyegek, a macedón szőttesek és takarók a népi hagyományok ápolásáról ta­núskodnak. Az egzotikus mintázatú koríntoszi hímzett térítők mellett a hagyomá­nyos hímzés is helyet ka­pott. A freskótechnikával készült képeken jellegzetes fehér falú, boltíves házak hi­telesen varázsolják elénk a páratlan kultúrájú, napfé­nyes Görögországot. ★ A házaspár veszekszik. — Elmegyek — mondja a fele­ség és átmegy a másik szo­bába, hogy összecsomagol­jon. Egy őrá múlva a ^érfi még ugyanott találja őt. — Hát te nem mentél el7 — Hát nem látod, hogy esik az eső? ★ — Milyen rendkívül hosz- szú fülei vannak énnek a kutyának ... — Igen, de ihiába! Így sem fogad szót! ★ — Drágám, figye nem ha­ragszol, hogy hús helyett egy szép új ruhát vettem? — Dehogy, tudod hogy semmiért nem haragszom rád. És mi lesz hozzá, ke­nyér pagy burgonya? ★ — Ez borzasztó — mondja egy nő fürdőruhapróba köz­ben —, derékban szűkebb modelleket kezdtek gyárta­ni! ★ — Egyáltalán nem értek a technikához. Például még ma sem tudom, hogy is ke­letkezik tulajdonképpen az elektromos áram. — De hiszen az egészen egyszerű! Az ember meg­nyomja a kapcsológombot! Megvilágítás nélkül A borzalmak erődje 1 ^ ■ ■ ■ ■ ■ | Különös medve a panda A „pokol” paradicsomi környezetben fekszik a ho­mokos parton, pálmák alatt, trópusi környezet közepet­te. Rio De Janeiro körzeté­nek Ilha Grande börtöne azonban az ott tengődő 800 elítélt számára a borzalmak erődje. Az állam új igazság­ügy-minisztere, Vivaldo Bar­bosa is megdöbbentőnek és embertelennek minősíti azo­kat a körülményeket, ame­lyek között a rabokat tart­ják. A borzalmak erődjében férgektől ellepett emberek élnek, akikre rákérgesedett a piszok, és néhányuk már hónapok óta nem látott nap­világot. A börtön biztonsági traktusaiban a rabokat gyakran komor zárkáikban a falhoz láncolva tartják. A padlót ürülék borítja, a do­hos falakat összekenték, vi- zettel á ti tátották. Az AFP hírügynökség egyik képviselője, aki enge­dély kapott, hogy ellátogas­son ebbe a büntetőintézetbe, azt jelenti, hogy már maga a bűz is olyan penetráns, hogy egy alkalmi látogató alig érzi magát képesnek a helyiségekbe való belépés­re. Egy folyosó végén a sö­tétben alig láthatóan vas­rács van mögötte, mintegy 10 ember a falhoz odalán­colva. Az egyik oldalfalban egy fej nagyságú lyukon ke­resztül egy rab felduzzadt arca látható. Egy év nem látott napvilágot. Carlos Al­berto Hascimento 32 éves, de 50 évesnek hat. 13 évre ítélték, 11-et ült már le be­lőle. Feldagadt arcát és vé­res jobb szemét a biztonsá­gi főnök „különleges keze­lésére” lehet visszavezetni. Mind ő, mind rabtársai ezt mondták, a börtön igazgató cáfolta. A foglyok telepiszkított karámjai körül itt is, ott is üres cellák vannak, dohos, hulló vakolátú falakkal. Ezekben kutyák és macskák tanyáznak, csontvázszerű, kiéhezett teremtmények, melyek üvegek, dobozok, matracok, takarók, szőrök hulladékában és az ürülék­ben a férgek csapataival együtt nyüzsögnek. A megvilágítás nélküli cel­lák priccsein valami kor­hadt massza, amit ágyne­műnek neveznek. A toalett­berendezés, amelyben a leg­jobb esetben is naponta csak 3 percig folyik a víz, egy pöcegödör-lyuk. A többi teljesen a rabok anyagi le­hetőségeire. van bízva. Né­hány kiváltságosnak tv-je vagy kazettás magnója van. Az is szerencsés, aki főző­edénnyel rendelkezik. Ugyanis minden kapható. Akinek némi pénztartaléka van, vagy támogatást kap a családjától, az jobb ellátást és egyéb beszerzési lehető­ségeket biztosíthat magá­nak azoktól a kereskedők­től, akik e célból naponta felkeresik az erődöt. (A normális ellátás abból áll, amit „már a kutyák sem esznek meg”. Az őrsze­mélyzetet azzal vádolják, hogy ellopja azt is, ami az élelmezésből még élvezhető. (Volkestvmme) Több mint tíz évvel ez­előtt kezdett a Kínai Nép- köztársaság pandamedvéket ajándékozni a világ állat- kertjeinek. A nagy panda­medve (Ailuropoda méla nő­ié uca) szabadon már csak néhány dél-kínai tartomány­ban fordul elő. Ezek a med­vék nemcsak ki nézés ükkel és játékos magatartásukkal derítettek fel sok állatker­ti látogatót, hanem lehető­vé tették e ritka állatfaj tudományos vizsgálatát is. A washingtoni állatkertben, amelynek birtokában 1972 óta van egy pandapár, egy biológuscsoport éveken át, éjjel-nappal megfigyelés alatt tartotta ezeket a med­véket. A Devra Kleiman által nemrég közölt eredmények azt mutatják, hogy a nagy pandát — növényevő, és szubtrópusi, 2500—4000 mé­ter magas hegyek lakója — testi felépítésének és maga­tartásának különlegességei világosan megkülönböztetik medve-„rokonaitól”. Az új kutatások szerint a nagy pandának közös az eredete a nagymedvékkel (Ursidae), fejlődési vonaluk azonban már 15 millió évvel ezelőtt kettévált. Azóta a panda bio­lógiailag annyira specializá­lódott, hogy a rendszerezők önálló családba sorolják. A pandák főleg bambusz- sarjakkal táplálkoznak, fog­ságban meges zik azon ban a füvet, a gyümölcsöt és a húst is. A kezükön egy fogó- kéreg megkönnyíti az álla­toknak a növényi táplálko­zást, ami mindig ülve törté­nik. Lapos zápfogakkal és hatalmas rágóizmokkal al­kalmazkodott a bambuszét­rendhez, ettől látszik olyan hatalmasnak a koponyája Fajtatársaival szagokon kí­vül hangokkal kommunikál, s ebben kifejezőkészsége vál­tozatosság és összetettség dolgában felülmúlja az ösz- szes többi medvefajt. A nőstény évente csak néhány napig fogam zóképes, többnyire tavasszal. A be­esők majd öt hónap múlva jönnek a világra. Minthogy azonban a vemhesség 120 és 160 nap között ingadozik, feltételezhető, hogy a mag­zat fejlődésében vannak szü­netek. Egy-egy alomban leg­feljebb három -bocs lehet, de ebből csak egyet nevel­nek föl. Esetenként ősszel is megfigyeltek a nőstényeknél tüzelést, de ilyenkor nincs pérzás. Megkövesült leletekből tudjuk, hogy ez a faj vala­mikor sokkal johban el volt terjedve. A visszavonulás a hegyek közé és a növényi táplálkozásra való speciali­zálódás okozhatta, hogy csökkent a száma. A spe­cializálódással nyilvánvaló­an kikapcsolták a táplálko­zási konkurrenseiket és ter­mészetes ellenségeiket. Az evolúciókutatás kimutatta, hogy az ilyen feltételek elő­segítik a változatos, kevésbé merev magatartás kialaku­lását, amit az emberek já­tékosnak fognak fel, és any- nyiira szeretnek a pandák­ban, (Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Next

/
Thumbnails
Contents