Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 28., kedd S. ÓRIÁS SZÖKŐÁRT OKOZ Káosz után új kezdet A földtudományok világképe átalakulóban van: a Föld fejlődése ma ismert törvényeinek megfelelő, lassú és egyenletes fejlődés másfél évszázada uralkodó eszméje átadja helyét egy újfajta katas ztróf aelméletnek. A modem kutatás eredményei arra a belátásra kényszerítenek, hogy a Föld és az élet evolúcióját globá- Lis hatású események zavarták meg. A geológiai kréta és harmadidőszak határán az élő szervezetek „saurushalálként” egyszerűsített tömeges pusztulása hasonló események modellje. Ennek a „katasztrófa- hajlamnak” a lehetőségeit, okait és fokát, valamint az ebből következő világképet nemrég a dahlemi értekezleten vitatta a földtudományok 50 vezető tudósa. A Föld geológiai kutatása a XVIII. században azzal az elképzeléssel kezdődött, hogy a Föld mai képét újabb és újabb katasztrófák alakították ki — nyilván a régi legendák hatása alatt. A XIX. században jöttek olyan tudósok, mint Eide de Reaumont és Georges de Cuvier, akik ezt a koncepciót tudományosabb alapra helyezték: úgy vélték, az egyes időszakok végén mindig katasztrófák pusztították el az életet, amely azután mindig más alakban újrakeletkezett. Jöttek aztán olyan elméletek, amelyek a szél, az eső és a folyóvíz munkájával magyarázták a Föld képének kialakulását. Mégis tudunk a földtörténet utóbbi 600 millió évéből legalább hat olyan katasztrófáról, amelyektől a szervezetek nagy része pusztult el, egész fajok. A földtörténeti ókorban, a devon időszak alatt egycsapásra éltűnt a földi biomassza 80 százaléka, az ösz- szes sekélyvízi és szárazföldén élő szervezetek. Az utolsó tömeges pusztulás — főleg a gerinctelenek körében — kb. 40 millió évvel ezelőtt következett be a hármadddőszak alatt. A legnagyobb kiterjedésű tömeges pusztulás, melynek jelentőségét csak az utóbbi évtizedben ismertük föl teljes terjedelmében, a földtörténeti középkornak újkorba való fordulásakor következett be, amikor nemcsak a dinoszauruszok pusztultak ki, hanem valamennyi 25 kg-nál nehezebb gerinces, továbbá a tengereket akkor uralt puhatestűek és a tengeri egysejtűek túlnyomó része. Ezek a biokatasztrófák szolgálnak modellül a föld- történet nagy, ismeretlen fizikai eseményei biológiái következményeinek felismeréséhez. Ilyen katasztrófát okozhatnak tömeges vulkán- kitörések, kozmikus porfelhőknek a naprendszeren való keresztülvonulása, aszteroidák vagy üstökösök földi becsapódásai. Elképzelhető volna a Föld mind a 100 aktív vulkánjának egyidejű kitörése, vagy rendkívül sűrű porfelhők átvonulása, amelyek elfödnék a Napot és így biológiai összeomlás következhetne be, de azért ezek komolyan nem jönnek számításba. Nagy kozmikus testeknek a Földre való becsapódása viszont bizonyíthatóan megtörtént: egyedül a kontinenseken van három, 100 kilométer átmérőjű kráter. Ráadásul ezeket a Holdon, a Marson, valamint a Jupiter és a Saturnus holdjain „normális kozmikus bombázás" nyomaiként fedezték föl. Az ilyen események a múltban statisztikai valószínűséggel a Földön is bekövetkezhettek, és bekövetkezhetnek a jövőben is. A naprendszerben ugyanis legalább ezer, egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroida kering, amelyek közül egyesek- időnként olyan közel kerülhetnek a Földhöz, hogy az befogadja őket és rázuhannak. Egymillió év alatt többször is kell, hogy egy kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroidák csapódjanak a Földbe, százmillió évenként egyszer-kétszer pedig még 10 kilométer átmérőjű testek is. Egy 10 kilométer átmérőjű aszteroida 100 kilométeres krátert hoz létre. Ebből mór sejthetjük pusztító hatását. Nem kell azonban feltétlenül óriásk rátérnék keletkeznie, sem a következményeknek regionálisaknak lennie: aszerint, hogy milyen a lecsapódó test szilárdsága és hol csapódik be. szerények vagy világmé- netűek lehetnek a hatásai. Lehet laza és feloszolhat vagy elizzhat a Föld légkörében, eközben persze, oxidálódhat annyi nitrogén, hogy a kéletkező nitrogén- oxidok szétrombolják a Föld ózonpajzsát és az életet veszélyeztető ultraibolya sugarak akadálytalanul jutnak el a Föld felszínére. Lehetnek azonban ezek a testek masszívak is, és a becsapódáskor finom porfelhőt lövellhetnek a sztratoszférába, elsötétítve a Napot, aminek következménye lehet az éghajlat hirtelen lehűlése és az, hogy a szerves anyagok fotoszintézise hosszú időre megszakad. Vagy a test sekély tengerbe csapódik és ezzel óriási szökőárt okoz, és a partlakókat a zavaros vízbe fojtja. Ezenfelül még sokféle következménye képzelhető el. A kréta és a harmadidőszak határától származó kőzetek vizsgálata megmutatta, hogy a biológiai katasztrófákat geológiai anomáliák kísérték: például a vassal rokon ritkafémek feldú- sulása (köztük főleg az irídiumé). Vagy apró. olvadt és megdermedt üveggolyócskák feldúsulása, amelyeknek egy óriási égitest becsapódásakor keletkező olvadtkőzet-felhőbői kellett keletkezniük. A geológia világképébe be kell építeni az efféle világkatasztrófákat —, eltérve attól az elképzeléstől, hogy a földtörténet milliárd éveken keresztül aktuális elvek' szerint zajlott le. (Rheinischer Mcrkur/Christ und Welt) Gondolatok Amikor a férfiak még megfordulnak a feleséged után, de már a lányod után is, akkor te már csak egyetlen irányba fordulsz. (Vojtech Kondrót) * Minden áron igazságot akarsz? Akkor nem sokra becsülheted! (Jiri Zácek) * Lépést tartani a korral, hölgyeim és uraim, nem lábak, hanem fejek kérdése. (Zácek) * A diktátorok még a kérdő- mondataik után is felkiáltójelet tesznek. (Zácek) Megfigyelem, miről és hogyan tréfálkozol, azután megmondom, mi fáj neked a legjobban. (Peter Gregor) * Annyira igyekezett leplezni gyenge oldalait, hogy végül teljesen láthatatlanná vált. (Slawomir Trockl) Nincsenek hálátlan gyerekek, csak naiv szülök. (Névtelen) A szerelem nemcsak szárnyakat ad a férfiaknak, hanem Jegygyűrű* Is húz rájuk. (M. Sislannylkov) H eti humor ét elején — lgért meg drágám, hogy mellettem leszoksz az ivás- ról... — De drágám, hiszen én nem melletted \fogok inni! ★ — Főnök, rájöttem, hogy lehet a legegyszerűbb módon megtakarítani 30 ezer koronát! — Csak nem akar felmondani? ★ — Tudna kölcsönözni holnapig 100 koronát? — Rendben van, de ha holnap nem adja meg, akkor soha többet nem adok magának kölcsön! — Akkor inkább ' 300-at adjon! Krétai háziszőttes Görög népviselet Bizánci ikon (másolat) n • • • • Görög népművészet A görög népművészet gazdag és sokoldalú, ősi kiapadhatatlan motívumkincsből táplálkozó, egyedi mesterműveket létrehozó, folytonosan megújuló művészet. A HOMMEH, vagyis Görögország Kis- \és Kézműipari üzemeinek szervezete támogatja az iparművészeket, és segíti a népművészet továbbfejlődését. A görög iparművészek szemetgyönyörködtető alkotásait az érdeklődők a Vigadó kiállítótermében tekinthetik meg. A színes ilveg- munkák, az athéni és attikai kerámiák, a krétai mintás szőnyegek, a macedón szőttesek és takarók a népi hagyományok ápolásáról tanúskodnak. Az egzotikus mintázatú koríntoszi hímzett térítők mellett a hagyományos hímzés is helyet kapott. A freskótechnikával készült képeken jellegzetes fehér falú, boltíves házak hitelesen varázsolják elénk a páratlan kultúrájú, napfényes Görögországot. ★ A házaspár veszekszik. — Elmegyek — mondja a feleség és átmegy a másik szobába, hogy összecsomagoljon. Egy őrá múlva a ^érfi még ugyanott találja őt. — Hát te nem mentél el7 — Hát nem látod, hogy esik az eső? ★ — Milyen rendkívül hosz- szú fülei vannak énnek a kutyának ... — Igen, de ihiába! Így sem fogad szót! ★ — Drágám, figye nem haragszol, hogy hús helyett egy szép új ruhát vettem? — Dehogy, tudod hogy semmiért nem haragszom rád. És mi lesz hozzá, kenyér pagy burgonya? ★ — Ez borzasztó — mondja egy nő fürdőruhapróba közben —, derékban szűkebb modelleket kezdtek gyártani! ★ — Egyáltalán nem értek a technikához. Például még ma sem tudom, hogy is keletkezik tulajdonképpen az elektromos áram. — De hiszen az egészen egyszerű! Az ember megnyomja a kapcsológombot! Megvilágítás nélkül A borzalmak erődje 1 ^ ■ ■ ■ ■ ■ | Különös medve a panda A „pokol” paradicsomi környezetben fekszik a homokos parton, pálmák alatt, trópusi környezet közepette. Rio De Janeiro körzetének Ilha Grande börtöne azonban az ott tengődő 800 elítélt számára a borzalmak erődje. Az állam új igazságügy-minisztere, Vivaldo Barbosa is megdöbbentőnek és embertelennek minősíti azokat a körülményeket, amelyek között a rabokat tartják. A borzalmak erődjében férgektől ellepett emberek élnek, akikre rákérgesedett a piszok, és néhányuk már hónapok óta nem látott napvilágot. A börtön biztonsági traktusaiban a rabokat gyakran komor zárkáikban a falhoz láncolva tartják. A padlót ürülék borítja, a dohos falakat összekenték, vi- zettel á ti tátották. Az AFP hírügynökség egyik képviselője, aki engedély kapott, hogy ellátogasson ebbe a büntetőintézetbe, azt jelenti, hogy már maga a bűz is olyan penetráns, hogy egy alkalmi látogató alig érzi magát képesnek a helyiségekbe való belépésre. Egy folyosó végén a sötétben alig láthatóan vasrács van mögötte, mintegy 10 ember a falhoz odaláncolva. Az egyik oldalfalban egy fej nagyságú lyukon keresztül egy rab felduzzadt arca látható. Egy év nem látott napvilágot. Carlos Alberto Hascimento 32 éves, de 50 évesnek hat. 13 évre ítélték, 11-et ült már le belőle. Feldagadt arcát és véres jobb szemét a biztonsági főnök „különleges kezelésére” lehet visszavezetni. Mind ő, mind rabtársai ezt mondták, a börtön igazgató cáfolta. A foglyok telepiszkított karámjai körül itt is, ott is üres cellák vannak, dohos, hulló vakolátú falakkal. Ezekben kutyák és macskák tanyáznak, csontvázszerű, kiéhezett teremtmények, melyek üvegek, dobozok, matracok, takarók, szőrök hulladékában és az ürülékben a férgek csapataival együtt nyüzsögnek. A megvilágítás nélküli cellák priccsein valami korhadt massza, amit ágyneműnek neveznek. A toalettberendezés, amelyben a legjobb esetben is naponta csak 3 percig folyik a víz, egy pöcegödör-lyuk. A többi teljesen a rabok anyagi lehetőségeire. van bízva. Néhány kiváltságosnak tv-je vagy kazettás magnója van. Az is szerencsés, aki főzőedénnyel rendelkezik. Ugyanis minden kapható. Akinek némi pénztartaléka van, vagy támogatást kap a családjától, az jobb ellátást és egyéb beszerzési lehetőségeket biztosíthat magának azoktól a kereskedőktől, akik e célból naponta felkeresik az erődöt. (A normális ellátás abból áll, amit „már a kutyák sem esznek meg”. Az őrszemélyzetet azzal vádolják, hogy ellopja azt is, ami az élelmezésből még élvezhető. (Volkestvmme) Több mint tíz évvel ezelőtt kezdett a Kínai Nép- köztársaság pandamedvéket ajándékozni a világ állat- kertjeinek. A nagy pandamedve (Ailuropoda méla nőié uca) szabadon már csak néhány dél-kínai tartományban fordul elő. Ezek a medvék nemcsak ki nézés ükkel és játékos magatartásukkal derítettek fel sok állatkerti látogatót, hanem lehetővé tették e ritka állatfaj tudományos vizsgálatát is. A washingtoni állatkertben, amelynek birtokában 1972 óta van egy pandapár, egy biológuscsoport éveken át, éjjel-nappal megfigyelés alatt tartotta ezeket a medvéket. A Devra Kleiman által nemrég közölt eredmények azt mutatják, hogy a nagy pandát — növényevő, és szubtrópusi, 2500—4000 méter magas hegyek lakója — testi felépítésének és magatartásának különlegességei világosan megkülönböztetik medve-„rokonaitól”. Az új kutatások szerint a nagy pandának közös az eredete a nagymedvékkel (Ursidae), fejlődési vonaluk azonban már 15 millió évvel ezelőtt kettévált. Azóta a panda biológiailag annyira specializálódott, hogy a rendszerezők önálló családba sorolják. A pandák főleg bambusz- sarjakkal táplálkoznak, fogságban meges zik azon ban a füvet, a gyümölcsöt és a húst is. A kezükön egy fogó- kéreg megkönnyíti az állatoknak a növényi táplálkozást, ami mindig ülve történik. Lapos zápfogakkal és hatalmas rágóizmokkal alkalmazkodott a bambuszétrendhez, ettől látszik olyan hatalmasnak a koponyája Fajtatársaival szagokon kívül hangokkal kommunikál, s ebben kifejezőkészsége változatosság és összetettség dolgában felülmúlja az ösz- szes többi medvefajt. A nőstény évente csak néhány napig fogam zóképes, többnyire tavasszal. A beesők majd öt hónap múlva jönnek a világra. Minthogy azonban a vemhesség 120 és 160 nap között ingadozik, feltételezhető, hogy a magzat fejlődésében vannak szünetek. Egy-egy alomban legfeljebb három -bocs lehet, de ebből csak egyet nevelnek föl. Esetenként ősszel is megfigyeltek a nőstényeknél tüzelést, de ilyenkor nincs pérzás. Megkövesült leletekből tudjuk, hogy ez a faj valamikor sokkal johban el volt terjedve. A visszavonulás a hegyek közé és a növényi táplálkozásra való specializálódás okozhatta, hogy csökkent a száma. A specializálódással nyilvánvalóan kikapcsolták a táplálkozási konkurrenseiket és természetes ellenségeiket. Az evolúciókutatás kimutatta, hogy az ilyen feltételek elősegítik a változatos, kevésbé merev magatartás kialakulását, amit az emberek játékosnak fognak fel, és any- nyiira szeretnek a pandákban, (Frankfurter Allgemeine Zeitung)
