Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI , XXXV. évfolyam, 49. szám ÁRA: 1984. február 28., kedd 1,40 FORINT Józanul Hajlamosak vagyunk ar­ra, hogy mindenre csak le- gyintsünk, ami már a múlté. Hol van már az? — kérdezzük, pedig még nem fedte be véglegesen a feledés fátyla. Pedig még itt élnek közöttünk azok, akiknek a személyéhez fű­ződnek ezek a hajdanvolt tettek és eredmények. Mit személyek? Mi magunk is részt vettünk és részt kér­tünk azokban a korábbi erőfeszítésekben. önmagunkat is leérté­keljük tehát, amikor köny- nyedén, egyetlen karmoz­dulattal elhessegetjük ma­gunktól a korábbi éveket? így igaz. Mi következik ebből? Fordítsunk talán az érté­kelésen és mondjuk min­denre, ami az igei múlt idő használatával jelölhe­tő, hogy azok voltak csak az igazán nagy dolgok, azok voltak az igazán szép' idők? Azok az emberek tudtak csak igazán merni. Bezzeg a mostani tétova fiatalság ... ! Mosolyogni valóan naiv és alaptalan büszkélkedés lenne ez így. Nem illik hozzánk. El tudunk-e tehát szá­molni egykori önmagunk­kal és hajdanvolt cseleke­deteinkkel úgy, hogy leg­alább a talpunk alatt érez- hessük a talajt? Vagy ez túlságosan meghaladja a képességeinket? El sem várható tőlünk? Megkísérlem a lehetet­lent, mert semmi rendkí­vülit, semmi lehetetlent nem látok ebben a szám­vetésben. Olyan ez is, mint minden hasonló, amit a most folyó napokban, he­tekben végeznek ország­szerte az üzemekben, a szövetkezetekben, a mun­kahelyeken. Én abban hiszek, hogy tavaly sem voltunk rosz- szabbak önmagunknál. Sőt. Ma sem vagyunk jobbak és okosabbak. Csak azt tettük és azt tesszük, amit tennünk kellett és ten­nünk kell. Mások voltak a feltételek azelőtt és egé­szen mások manapság. Ugyanúgy meg kellett fe­lelnünk azoknak, mint ahogy meg kell felelnünk a mostaniaknak. Tehát: kellett és kell. A kérdés csak az, hogy valóban megfeleltünk-e, megfelelt-e mindenki? Azt hiszem, általánosságban úgy mutatkozik, hogy: ‘ igen. Akik mégsem ... azok . . . hát, szóval: ilye­nek is voltak és vannak még ma is. Velük együtt kell élnünk, mert ők is hozzánk tartoznak, őket sem tudjuk kitelepíteni az Északi-sarkra. Mellesleg úgy vélem, ők csak azt te­szik. amit tehetnek, amit a körülmények, amit mi megengedünk nekik. Előbb tehát magunkon kellene számonkérnünk az ő „más”-ságukat. Egyszóval: hátrább az agarakkal. Ne mosolyogjon senki elnézően a tegnapi eredményeket hallván, az­zal a megjegyzéssel, hogy hol vagyunk már azoktól. Becsüljük meg azokat. De tegyünk meg mindent ■azért, hogy ma már túl­szárnyalhassuk valameny- nyit, mert erre a lehetősé­get a tegnap teremtette meg. No és mi magunk. Kádár János Jugoszláviába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének meghívására a közeljövőiben hivatalos, baráti látogatást tesz Jugoszláviában. (MTI) „Hozzáértésükön is múlik békénk, biztonságunk!" Bevonulási ünnepség Egerben A Magyar Néphadsereg újoncait köszöntötték hét­főn délelőtt Egerben. A Ke­mény Ferenc Sportcsarnok­ban megtartott bevonulási ünnepségen a jelentésadás után Kóta Sándor alezredes, a Heves megyei Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Pa­rancsnokság parancsno­ka üdvözölte a meg­jelenteket, köztük dr. Var­ga István ezredest, az MNVK hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok­ságok pártbizottságának első titkárát, dr. Molnár Gyulát, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osz­tályvezetőjét és dr. Jakab Istvánt, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kárát. A Himnusz és a szavalat elhangzása után Ivády László százados ismertette a hon­védelmi miniszter díszpa­rancsát. Ezt követően Jenei János, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának ítitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ebben hangsúlyozta: a katonai szolgálat a fiatalok számára az életre történő felkészü­lés nagy iskolája, egy­szersmind honvédelmi is­mereteik elsajátításának mi­kéntjén, hozzáértésükön is múlik békénk, biztonságunk. Külön színfoltja volt az eseménynek az a jelképes aktus, melynek keretében a 35 évi szolgálat után nyuga- ' lomba vonuló Vrbán Gusz­táv őrnagy átadta fegyverét most bevonuló fiának, Ró- bertnek. Ezután a szülőik, hozzátartozók nevében Du­dás Józsefné búcsúztatta az újoncokat, akiket leendő ala­kulataik képviseletében fias­kó Gyula őrnagy vett át. Az ünepséget rövid műsor zárta, amelyben fellépett a Megyei Művelődési Központ Egri Néptáncegyüttese és a megyeszékhely 5-ös számú Általános Iskolájának ének­kara. A gazdaság és kultúra összefüggéseiről tárgyalt az Országos Közművelődési Tanács G. Molnár Ferenc Hétfőn a Parlamentben Győri Imre elnökletével ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A tanács megvitatta a Gazdaság és kultúra című előterjesztést, amely a Hu­szár István, az MSZMP Társadalomtudományi Inté­zetének főigazgatója vezet­te munkabizottság közre­működésével készült. Az előterjesztés hangsú­lyozva a kultúra és a gazda­ság egymásra ható szerves fejlődésének fontosságát — egyebek között — megálla­pította, hogy a rövid- és hosszútávú gazdasági felada­tok jelentős követelménye­ket állítanak a közművelő­dési és felnőttoktatási in­tézmények elé a munkakul­túra és a termelési kultúra, a gazdálkodás színvonalának emelésében, valamint a la­kosság életmódjának és , szabad idejének alakításá­ban. Szükséges annak vizs­gálata, hogy az oktatási és kulturális infrastruktúra intézményei milyen mér­tékben képesek azokat a feladatokat megoldani, ame­lyek a társadalmi, gazdasá­gi feilődés állandóan változó követelményeiből adódnak. A hozzászólók megerősí­tették ; rendkívül fontos, hogy a kulturális terület al­kalmazkodni tudjon a vál­tozó feltételekhez és keres­se a meglevő lehetőségek jobb kihasználását, a tarta­lékok mozgósítását a felada­tok megoldásához. A vitáiban hangsúlyt ka­pott, hogy veszélyes min­den olyan nézet, amely az ország gazdasági egyensúlyi érdekeire hivatkozva a kul­turális terület fejlesztését akár rövid távon is másod­lagosnak ítéli. Az Országos Közművelő­dési Tanács szükségesnek tartotta, hogy az előterjesz­tés, valamint az ülés vitája alapján konkrét feladatokat tartalmazó állásfoglalás ké­szüljön. Tovább szilárdult a magyar békemozgalom társadalmi szerepe Új főtitkárt választott az Országos Béketanács Hétfőn délelőtt a Parla­ment Vadásztermében ülést tartott az Országos Béke ta­nács. A megjelenteket Se­bestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke üdvözölte, majd Sarkadi Nagy Barna főtitkár össze­gezte az elmúlt évi munka tapasztalatait: elmondta, hogy a kitűzött célokat si­került elérni; a mozgalom tevékenysége új formákkal, színekkel gazdagodott, befo­lyása, társadalmi szerepe to­vább szilárdult. Rendezvé­nyei, fórumai alkalmat te­remtettek arra, hogy népünk kifejezhesse eltökélt béke­akaratát, s támogatásáról biz­tosítsa a párt és a kormány békepoli tokáját. Ezután Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára lépett a mikrofonhoz, aki arról szólt, hogy a béke ügye melletti kiállás mindig időszerű, de nem tértől és időtől, a társa­dalmi és politikai viszonyok­tól függetlenül. Mi magya­rok, mondotta, szocialista nemzeti egységben, európai­akként, a társadalmi haladás erőivel szoros szövetségben szállunk síkra a nemzetközi béke és biztonság ügyéért. Erre annál is inkább szük­ség van, mert az elmúlt években a nemzetközi viszo­nyokban kedvezőtlen tenden­ciák erősödtek fel, tartóssá vált a feszültség a kelet— nyugati kapcsolatokban, s a fegyverkezési versenyben újabb szakasz bontakozott ki. — A növekvő feszültség mögött azoknak a szélsősé­ges imperialista köröknek a törekvései állnak, amelyek az enyhülés vívmányainak felszámolására, a Szovjet­unióval, a szocialista közös­ség országaival szembeni ka­tonai erőfölény megteremté­sére törekednek — hangsú­lyozta, — A béke és a biztonság olyan kulcskérdéssé vált, amely alkalmas minden más szempontból heterogén, nép­front jellegű, a társadalom széles rétegeit tömörítő moz­galom összefogására — je­lentette ki Szűrös Mátyás, majd a magyar békemozga­lomról szólt. Az egész ma­gyar nép számára kedvező körülmény — mondotta —, hogy nem a párt, a kor­mányzat ellenére, hanem ve­lük vállvetve, azonos érdek­től, és felismerésektől vezé­relve, azonos célokért lép fel. Ezek pedig olyan célok, ame- lyeekért közösen fellépni nem valamiféle „függetlenség" feladását jelenti, hanem el­lenkezőleg, magas szintű po­litikai öntudat megnyilvá­nulását. Végezetül Szűrös Mátyás felhívta a figyelmet a ma­gyar történelem sorsfordító esztendeire, 1944-re és 1945- re, amelyek tanulságai jól felhasználható a békeharc további fellendítésében. Vita után a testület sze­mélyi kérdésekben döntött: Sarkadi Nagy Barnát, akit az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnökhelyettesévé nevez­tek ki, érdemei elismerésé­vel, béketanácsi és elnöksé­gi tagságának meghagyása mellett felmentette főtitkári tisztségéből. Egyúttal beje­lentették, hogy az Országos Béketanács Elnöksége Sarka­di Nagy Barnának a magyar és a nemzetközi békemozga­lomban kifejtett eredményes munkája elismeréseként a Magyar Békemozgalom ki­tüntető jelvényt adományoz­ta. Az OBT új főtitkárává Barabás Miklóst; titkárává Fodor Istvánt választották. Újabb lendülettel Zárszámadások — optimista hangulatban ■» Az elműt hét végén befejeződtek a hagyományos zárszámadások Heves megyében. Egy hónap alatt, 54 termelőszövetkezetben és három társulásban tartottak küldött-, illetve közgyűléseket. A közös gazdaságok­ban jó hangulatban adtak számot a múlt évi munka eredményeiről, és meghatározták az idei tervfeladato­kat is. A Heves megyei TESZÖV- től nyert tájékoztatás sze­rint Heves megyében 1983- ban más megyékhez hason­lóan pusztított ugyan az aszály, de hatása mégis ki­sebb volt, mint amilyet másutt tapasztaltak az or­szágban. A szervezett mun­kának, az üzemekben dol­gozók akaratának és áldo­zatvállalásának köszönhe­tő, hogy kalászos gabonák­ból és napraforgóból igen jó termést takarítottak be. Ugyanez vonatkozik az egri és a Mátraalji borvidéken gazdálkodó nagyüzemekre is, amelyek az utóbbi évti­zedben legjobb minőségű szőlőit szüretelték. Persze, voltak gondok, különösen a tárolással, amelyet szóvá is tettek a közgyűléseken, de mégis sikerült úrrá lenni ezéken. A gabona és a szőlő­ágazat összességében tisz­tességes nyereséget hozott. Megyénkben hosszú évek után 1983-ban nem csök­kent a tehénállomány, amely bizonyítja azoknak az intéz­kedéseknek a helyességét, melyeket tavaly a megyei ve­zetés tett az állattenyésztés továbbfejlesztésére. Mint a beszámolókból kicsendült, fontos, hogy ez a lendület az idén, sőt jövőre, a VI. öt­éves tervidőszak utolsó évé­ben is megmaradjon, mert az eredmények még inkább várhatók. A gazdaságok igyekeznek kihasználni a húsmarhatenyésztés ösztön­zésére hozott közgazdasági szabályozók nyújtotta lehe­tőségeket. Az üzemi terme­lési érték 1983-ban megha­ladta a hétmilliárd forintot, amely a tervezettől 3,9 szá­zalékkal több volt. A nö­vekvő költségek közepette a közös gazdaságok 1,4 szá­zalékkal növelték eredmé­nyüket, amely 773 millió fo­rint lett. Néhány szövetkezetben: Ostoroson, Markazon, Is­tenmezején, Tarnaleleszen és Kálban, a köz-, illetve kül­döttgyűléseken újjáválasz­tották az elsőszámú veze- ket, Egerszalókon, Hatvan­ban, Istenmezején, Andor- naktályán, Bátorban és Viszneken, az ellenőrző bi­zottságot is. Sok szó esett az idei tervekről is, ame­lyek megalapozottak, hiszen az üzemek' többségében a népgazdasági feladatokban megfogalmazott törekvé­sekkel összhangban van­nak. A termelési szerkezet­ben alapvető módosítást nem terveznek. Különösen a gabonaprogram megvalósí­tására irányítják a figyel­met. Ennek érdekében már több gazdaságban befejez­ték a korai fejtrágyázást. Készülnek a tavaszi veté­sekre is, amelyekhez a szük­séges magvak borsóból, ár­pából, kukoricából, lucer­nából rendelkezésre állnak. A januári és a februári csapadék jól jött, bár még mindig többre lenne szük­ség! Kedvező ütemben ha­lad a metszés is mindkét borvidéken, amely márci­usban befejeződik. összességében optimis­tán és újabb lendülettel kezdik az idei tavaszi mun­kákat Heves megye 54 ter­melőszövetkezetében. Ez biz­tató ahhoz, hogy 1984-ben további sikereket érjenek el.

Next

/
Thumbnails
Contents