Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI , XXXV. évfolyam, 49. szám ÁRA: 1984. február 28., kedd 1,40 FORINT Józanul Hajlamosak vagyunk arra, hogy mindenre csak le- gyintsünk, ami már a múlté. Hol van már az? — kérdezzük, pedig még nem fedte be véglegesen a feledés fátyla. Pedig még itt élnek közöttünk azok, akiknek a személyéhez fűződnek ezek a hajdanvolt tettek és eredmények. Mit személyek? Mi magunk is részt vettünk és részt kértünk azokban a korábbi erőfeszítésekben. önmagunkat is leértékeljük tehát, amikor köny- nyedén, egyetlen karmozdulattal elhessegetjük magunktól a korábbi éveket? így igaz. Mi következik ebből? Fordítsunk talán az értékelésen és mondjuk mindenre, ami az igei múlt idő használatával jelölhető, hogy azok voltak csak az igazán nagy dolgok, azok voltak az igazán szép' idők? Azok az emberek tudtak csak igazán merni. Bezzeg a mostani tétova fiatalság ... ! Mosolyogni valóan naiv és alaptalan büszkélkedés lenne ez így. Nem illik hozzánk. El tudunk-e tehát számolni egykori önmagunkkal és hajdanvolt cselekedeteinkkel úgy, hogy legalább a talpunk alatt érez- hessük a talajt? Vagy ez túlságosan meghaladja a képességeinket? El sem várható tőlünk? Megkísérlem a lehetetlent, mert semmi rendkívülit, semmi lehetetlent nem látok ebben a számvetésben. Olyan ez is, mint minden hasonló, amit a most folyó napokban, hetekben végeznek országszerte az üzemekben, a szövetkezetekben, a munkahelyeken. Én abban hiszek, hogy tavaly sem voltunk rosz- szabbak önmagunknál. Sőt. Ma sem vagyunk jobbak és okosabbak. Csak azt tettük és azt tesszük, amit tennünk kellett és tennünk kell. Mások voltak a feltételek azelőtt és egészen mások manapság. Ugyanúgy meg kellett felelnünk azoknak, mint ahogy meg kell felelnünk a mostaniaknak. Tehát: kellett és kell. A kérdés csak az, hogy valóban megfeleltünk-e, megfelelt-e mindenki? Azt hiszem, általánosságban úgy mutatkozik, hogy: ‘ igen. Akik mégsem ... azok . . . hát, szóval: ilyenek is voltak és vannak még ma is. Velük együtt kell élnünk, mert ők is hozzánk tartoznak, őket sem tudjuk kitelepíteni az Északi-sarkra. Mellesleg úgy vélem, ők csak azt teszik. amit tehetnek, amit a körülmények, amit mi megengedünk nekik. Előbb tehát magunkon kellene számonkérnünk az ő „más”-ságukat. Egyszóval: hátrább az agarakkal. Ne mosolyogjon senki elnézően a tegnapi eredményeket hallván, azzal a megjegyzéssel, hogy hol vagyunk már azoktól. Becsüljük meg azokat. De tegyünk meg mindent ■azért, hogy ma már túlszárnyalhassuk valameny- nyit, mert erre a lehetőséget a tegnap teremtette meg. No és mi magunk. Kádár János Jugoszláviába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének meghívására a közeljövőiben hivatalos, baráti látogatást tesz Jugoszláviában. (MTI) „Hozzáértésükön is múlik békénk, biztonságunk!" Bevonulási ünnepség Egerben A Magyar Néphadsereg újoncait köszöntötték hétfőn délelőtt Egerben. A Kemény Ferenc Sportcsarnokban megtartott bevonulási ünnepségen a jelentésadás után Kóta Sándor alezredes, a Heves megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnoka üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Varga István ezredest, az MNVK hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok pártbizottságának első titkárát, dr. Molnár Gyulát, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetőjét és dr. Jakab Istvánt, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát. A Himnusz és a szavalat elhangzása után Ivády László százados ismertette a honvédelmi miniszter díszparancsát. Ezt követően Jenei János, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának ítitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ebben hangsúlyozta: a katonai szolgálat a fiatalok számára az életre történő felkészülés nagy iskolája, egyszersmind honvédelmi ismereteik elsajátításának mikéntjén, hozzáértésükön is múlik békénk, biztonságunk. Külön színfoltja volt az eseménynek az a jelképes aktus, melynek keretében a 35 évi szolgálat után nyuga- ' lomba vonuló Vrbán Gusztáv őrnagy átadta fegyverét most bevonuló fiának, Ró- bertnek. Ezután a szülőik, hozzátartozók nevében Dudás Józsefné búcsúztatta az újoncokat, akiket leendő alakulataik képviseletében fiaskó Gyula őrnagy vett át. Az ünepséget rövid műsor zárta, amelyben fellépett a Megyei Művelődési Központ Egri Néptáncegyüttese és a megyeszékhely 5-ös számú Általános Iskolájának énekkara. A gazdaság és kultúra összefüggéseiről tárgyalt az Országos Közművelődési Tanács G. Molnár Ferenc Hétfőn a Parlamentben Győri Imre elnökletével ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A tanács megvitatta a Gazdaság és kultúra című előterjesztést, amely a Huszár István, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója vezette munkabizottság közreműködésével készült. Az előterjesztés hangsúlyozva a kultúra és a gazdaság egymásra ható szerves fejlődésének fontosságát — egyebek között — megállapította, hogy a rövid- és hosszútávú gazdasági feladatok jelentős követelményeket állítanak a közművelődési és felnőttoktatási intézmények elé a munkakultúra és a termelési kultúra, a gazdálkodás színvonalának emelésében, valamint a lakosság életmódjának és , szabad idejének alakításában. Szükséges annak vizsgálata, hogy az oktatási és kulturális infrastruktúra intézményei milyen mértékben képesek azokat a feladatokat megoldani, amelyek a társadalmi, gazdasági feilődés állandóan változó követelményeiből adódnak. A hozzászólók megerősítették ; rendkívül fontos, hogy a kulturális terület alkalmazkodni tudjon a változó feltételekhez és keresse a meglevő lehetőségek jobb kihasználását, a tartalékok mozgósítását a feladatok megoldásához. A vitáiban hangsúlyt kapott, hogy veszélyes minden olyan nézet, amely az ország gazdasági egyensúlyi érdekeire hivatkozva a kulturális terület fejlesztését akár rövid távon is másodlagosnak ítéli. Az Országos Közművelődési Tanács szükségesnek tartotta, hogy az előterjesztés, valamint az ülés vitája alapján konkrét feladatokat tartalmazó állásfoglalás készüljön. Tovább szilárdult a magyar békemozgalom társadalmi szerepe Új főtitkárt választott az Országos Béketanács Hétfőn délelőtt a Parlament Vadásztermében ülést tartott az Országos Béke tanács. A megjelenteket Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte, majd Sarkadi Nagy Barna főtitkár összegezte az elmúlt évi munka tapasztalatait: elmondta, hogy a kitűzött célokat sikerült elérni; a mozgalom tevékenysége új formákkal, színekkel gazdagodott, befolyása, társadalmi szerepe tovább szilárdult. Rendezvényei, fórumai alkalmat teremtettek arra, hogy népünk kifejezhesse eltökélt békeakaratát, s támogatásáról biztosítsa a párt és a kormány békepoli tokáját. Ezután Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára lépett a mikrofonhoz, aki arról szólt, hogy a béke ügye melletti kiállás mindig időszerű, de nem tértől és időtől, a társadalmi és politikai viszonyoktól függetlenül. Mi magyarok, mondotta, szocialista nemzeti egységben, európaiakként, a társadalmi haladás erőivel szoros szövetségben szállunk síkra a nemzetközi béke és biztonság ügyéért. Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években a nemzetközi viszonyokban kedvezőtlen tendenciák erősödtek fel, tartóssá vált a feszültség a kelet— nyugati kapcsolatokban, s a fegyverkezési versenyben újabb szakasz bontakozott ki. — A növekvő feszültség mögött azoknak a szélsőséges imperialista köröknek a törekvései állnak, amelyek az enyhülés vívmányainak felszámolására, a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival szembeni katonai erőfölény megteremtésére törekednek — hangsúlyozta, — A béke és a biztonság olyan kulcskérdéssé vált, amely alkalmas minden más szempontból heterogén, népfront jellegű, a társadalom széles rétegeit tömörítő mozgalom összefogására — jelentette ki Szűrös Mátyás, majd a magyar békemozgalomról szólt. Az egész magyar nép számára kedvező körülmény — mondotta —, hogy nem a párt, a kormányzat ellenére, hanem velük vállvetve, azonos érdektől, és felismerésektől vezérelve, azonos célokért lép fel. Ezek pedig olyan célok, ame- lyeekért közösen fellépni nem valamiféle „függetlenség" feladását jelenti, hanem ellenkezőleg, magas szintű politikai öntudat megnyilvánulását. Végezetül Szűrös Mátyás felhívta a figyelmet a magyar történelem sorsfordító esztendeire, 1944-re és 1945- re, amelyek tanulságai jól felhasználható a békeharc további fellendítésében. Vita után a testület személyi kérdésekben döntött: Sarkadi Nagy Barnát, akit az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesévé neveztek ki, érdemei elismerésével, béketanácsi és elnökségi tagságának meghagyása mellett felmentette főtitkári tisztségéből. Egyúttal bejelentették, hogy az Országos Béketanács Elnöksége Sarkadi Nagy Barnának a magyar és a nemzetközi békemozgalomban kifejtett eredményes munkája elismeréseként a Magyar Békemozgalom kitüntető jelvényt adományozta. Az OBT új főtitkárává Barabás Miklóst; titkárává Fodor Istvánt választották. Újabb lendülettel Zárszámadások — optimista hangulatban ■» Az elműt hét végén befejeződtek a hagyományos zárszámadások Heves megyében. Egy hónap alatt, 54 termelőszövetkezetben és három társulásban tartottak küldött-, illetve közgyűléseket. A közös gazdaságokban jó hangulatban adtak számot a múlt évi munka eredményeiről, és meghatározták az idei tervfeladatokat is. A Heves megyei TESZÖV- től nyert tájékoztatás szerint Heves megyében 1983- ban más megyékhez hasonlóan pusztított ugyan az aszály, de hatása mégis kisebb volt, mint amilyet másutt tapasztaltak az országban. A szervezett munkának, az üzemekben dolgozók akaratának és áldozatvállalásának köszönhető, hogy kalászos gabonákból és napraforgóból igen jó termést takarítottak be. Ugyanez vonatkozik az egri és a Mátraalji borvidéken gazdálkodó nagyüzemekre is, amelyek az utóbbi évtizedben legjobb minőségű szőlőit szüretelték. Persze, voltak gondok, különösen a tárolással, amelyet szóvá is tettek a közgyűléseken, de mégis sikerült úrrá lenni ezéken. A gabona és a szőlőágazat összességében tisztességes nyereséget hozott. Megyénkben hosszú évek után 1983-ban nem csökkent a tehénállomány, amely bizonyítja azoknak az intézkedéseknek a helyességét, melyeket tavaly a megyei vezetés tett az állattenyésztés továbbfejlesztésére. Mint a beszámolókból kicsendült, fontos, hogy ez a lendület az idén, sőt jövőre, a VI. ötéves tervidőszak utolsó évében is megmaradjon, mert az eredmények még inkább várhatók. A gazdaságok igyekeznek kihasználni a húsmarhatenyésztés ösztönzésére hozott közgazdasági szabályozók nyújtotta lehetőségeket. Az üzemi termelési érték 1983-ban meghaladta a hétmilliárd forintot, amely a tervezettől 3,9 százalékkal több volt. A növekvő költségek közepette a közös gazdaságok 1,4 százalékkal növelték eredményüket, amely 773 millió forint lett. Néhány szövetkezetben: Ostoroson, Markazon, Istenmezején, Tarnaleleszen és Kálban, a köz-, illetve küldöttgyűléseken újjáválasztották az elsőszámú veze- ket, Egerszalókon, Hatvanban, Istenmezején, Andor- naktályán, Bátorban és Viszneken, az ellenőrző bizottságot is. Sok szó esett az idei tervekről is, amelyek megalapozottak, hiszen az üzemek' többségében a népgazdasági feladatokban megfogalmazott törekvésekkel összhangban vannak. A termelési szerkezetben alapvető módosítást nem terveznek. Különösen a gabonaprogram megvalósítására irányítják a figyelmet. Ennek érdekében már több gazdaságban befejezték a korai fejtrágyázást. Készülnek a tavaszi vetésekre is, amelyekhez a szükséges magvak borsóból, árpából, kukoricából, lucernából rendelkezésre állnak. A januári és a februári csapadék jól jött, bár még mindig többre lenne szükség! Kedvező ütemben halad a metszés is mindkét borvidéken, amely márciusban befejeződik. összességében optimistán és újabb lendülettel kezdik az idei tavaszi munkákat Heves megye 54 termelőszövetkezetében. Ez biztató ahhoz, hogy 1984-ben további sikereket érjenek el.
